Tisztelt Fórumtársak !

Szeretnék felvilágosítást kérni az Atmega 32 és az Atmega 32A közötti különbségről.Annyit
tudok.hogy árban az előbbi duplája az utóbbinak.Azt tudom még,hogy a lábak kiosztása
ugyanaz,és a fuse bitek 0X99-C1,az utóbbi 0x89-C1.
Kérdésem,ugyan arra célra használható mindkettő?

Üdv:Alita

Na, odáig jutottam, hogy az újnak a dobozát meg tudtam nézni (lásd:képek alul). Érdekes feliratok vannak rajta -és az nem is 30, csak 20LED-es.
A 2W-ból arra jutottam:2W/20LED/3,3V=0,03A. Ha a túlzást is feltételezem, akkor a 0,02A darabonként helyénvaló lehet...
Gondolkodtam áramkorlaton (tranzisztoroson), de aztán meggondoltam maham. Megmertem az előkapott tápegyseget, 5,2V. Ha feltételezem, hogy 3,3V feszültség esik a LED-eken, akkor a 30 LED-hez, összesen 0,6A-hez kb 3,3Ω tartozhat. Tettem eléjük annyit, 2W-os volt a legnagyobb itthon. Végül 0,45A-mértem, ami átfolyik. És így maradt. Világít. Most már csak azt kéne kitalálnom, mit kezdek vele

Na ez egy érdekes kérdés... Amerikában tudomásom szerint a feszültség is alacsonyabb, ami máris kétszeres áramot jelent a szokásos fogyasztókhoz. Bár a cikk pont azt írja, hogy az UK-ban alkalmazták először, lehet hogy régebben ott is alacsonyabb volt a hálózati feszültség.

A módszer elsődleges célja bevallottan a nyersanyagszükséglet (vezetékezés) csökkentése és nem a biztonság növelése. Ráadásul azon alapul, hogy statisztikailag nem lép fel olyan állapot, vagy nem történik olyan módosítás a hálózatban, ami az eleve alulméretezett vezeték (vagy túlméretezett védelem) leégését okozná.

Ugyanakkor ilyen esetben a vezeték keresztmetszet és a védelem kiválasztása máris problémákat okoz:

1. A séma szerint a körvezeték mindkét vége egyetlen közös biztosítóra csatlakozik, ami felénk a 30-32A-el még egy 5mm2-hez is sok lenne. Ha bírná is a két párhuzamos 2,5-ös, akkor is felléphet az az eset, hogy ha az egyik oldal elszakad, akkor máris csak egyetlen 2,5-ös vezeték lenne 30A-re biztosítva...
És ebben nem ez a legrosszabb, hanem az, hogy ezt észre sem lehetne venni, mindaddig amíg fel nem gyullad a megmaradt vezeték, vagy a másik el nem szakad... mert az egyszeres szakadást nem tudja semmi sem jelezni.

2. A statisztikára bízza azt is, hogy nem lesz a vezetékeket túlterhelő fogyasztó, ha az egyes dugaljak külön-külön vannak biztosítva 13A-re, ezzel csak azt feltételezi, hogy várhatóan kettőnél több dugaljat sosem használnak teljes terhelésen és ha azt a kettőt is túlterhelnék úgyis lenne védelem, ami kiold helyben. De a hálózat nincs felkészítve arra, ha 3-4 dugalj is egy időben van terhelve közel a névleges áramukhoz.

3. Mint említik nem lehet akárhol dugalj a körön, hiszen csak annál az egynél lesz 1/2 arányban megoszló áram a vezetékeken, ami mindkét oldalról pontosan azonos távolságra van a betáptól. Ha a dugalj a kör egyik végétől 2m-re, a másiktól 20m-re van, akkor a rövidebb vezetéken kilencszeres áram fog folyni, vagyis közel a teljes áram egy vezetékre terhelődik. Erre az esetre valamennyire védelmet nyújthat a dugaljak külön-külön történő biztosítása 13A-re, de ha jól értettem alapterülettől függően a biztosítós dugalj sem mindig kötelező.

Most kapásból nem tudok olyat mondani, hogy nálunk valami tiltaná a két oldalú betáplálást, vagyis például azt, hogy a szokásos helyiség áramkör 2,5mm2-ös vezetékezésének mindkét végét ugyanarra a 13-16A-es kismegszakítóra kössük. Bár lehet, hogy van ami kizárja bizonyos helyeken, lakás célú ingatlanoknál, de ez még így szintén a nálunk elvárt teljes védelmet biztosítja azzal az előnnyel, hogy a feszültségesés és a melegedés kevesebb lesz, a földelés pedig kvázi redundáns egy szakaszon ha a nulla és a PE is körbe megy.

Megoldható lenne az is, hogy 2db 6-6A-es kismegszakítóra csatlakozzon a 2,5-ös körvezeték két vége, viszont annak ellenére, hogy teljes védelmet biztosít, máris kezdődnek a problémák:
- a nem egyenlő arányú árammegoszlás szükségtelen kioldást eredményezhet az egyik kismegszakítónál, ami utána a másikat is kioldaná - tehát nem helyezhető el akármekkora teljesítményű fogyasztó akárhol a hálózaton és az ellenállás arányokat mindig ellenőrizni kellene - kvázi erősen korlátozva lenne a vezetékezés és védelem biztosította teljes terhelhetőség kihasználása.
- a biztonságos lekapcsolás máris problémás, mivel minden áramkör esetén legalább két helyen kell lekapcsolni.

Ez így nem időzítő, csak egy vicc. A BD139-nek a 300mA kollektoráram mellett, valahol 40..100 között van az áramerősítése. A 10k bázisellenállás kb. 1,2mA bázisáramot ad, amivel a kollektoráram 50..120mA között lesz. A relén a feszültség kb.4,8V lesz, a trnyón meg 12V-4,8V=7,2V. Tehát a tranyót 7,2V*0,12A=866mW fogja fűteni. Azt borda nélkül már el sem viseli.
Aztán a kondi, meddig fogja biztosítani ezt az áramot?
Inkább Fet tranzisztort kell használni, némi visszacsatolással, hogy a billenés gyorsan megtörténjen.

Én magamnak szerelek, a helyi napelemes cégtől veszem az eszközöket, majd ők is csinálják a lepapírozást.
Noark Ex9FP biztosítótartót adnak, hogy az kell, duplát, tehát mindkét ágba. Ebbe jön az olvadóbetét, 12A-es van nekem. A tartó 9€ még a két betét 8€.
A biztosító célja nem az, hogy zárlatra leoldjon, a mögötte elhelyezett túlfeszültségvédelmet és vele együtt az invertert védi. Tehát villámcsapás esetén védi a belső hálózatodat, azzal, hogy kiég a betét.
Leválasztásra is használható, ma épp úgy szereltem, hogy kivettem belőle a betéteket.
Megszakításra az inverteren található tűzvédelmi előírásoknak is megfelelő kapcsolót használom, utána már bárhol bontható, de nem a biztosítótartó kitépésével szakítanám meg az áramot.
Ha nincs beépített DC kapcsolód, akkor pedig szakaszolót keress, A héten forgattam az üzletükben a kezemben, négy pólusú automatának néz ki, 1000V DCre, felülre mennek a vezetékek +be +ki -be -ki, alul pedig át van gyárilag hidalva. Szerintem a ráírt áramérték a megszakítási képessége, nem viselkedik biztosítóként.

Köszi.
Megrendelem a 12A-est.
Először az eredeti 11A-est rendeltem de arra azt írták, hogy jövő év közepe.

Szia!
Ha összehasonlítod a kettő védelem karakterisztikáját, akkor jól látszik, hogy az eredeti lényegesen később old le, azaz hosszabb ideig visel el nagyobb áramot, ami lehetővé teszi az ilyen indítást is.
Megjegyzem, hogy az eredeti 11A-es, a vásárolt kiváltó csak 10A-es, ami szintén egy kicsi visszalépés.
Az eredetihez hasonló karakterisztikájú a T11-211-11A és a T11-311-11A, mind a kettő kapható a TME-n, de másmilyen a tokozásuk, felrögzítésük. Az eredeti tokozásban 12A-es kapható, a T11-611-12A típus szintén a TME-n.

Én nem ismerem ezt a 10A/mm² szabályt, én a szabványokat nézem, mert mint villanyszerelő, azok szerint kell szerelnem, és mint villamosbiztonsági felülvizsgáló, aszerint kell felülvizsgálni. Régen még behúzták az 1-es alut, ma már a szabvány nem enged 16-osnál kisebb keresztmetszetet telepíteni. A nem folyik és nem folyhat akkora áram közt van különbség. Emiatt szoktunk a terheléshez (is) igazítottan méretezni kábelt, ahhoz pedig túláramvédelmi szervet, mert az a kábelt védi. Tehát ha neked 4-5A az áramfelvételed, ahhoz méretezel kábelt és kismegszakítót, és így a vezetékrendszer túlterhelése esetén leold a kismegszakító. A te esetedben viszont így folyhat akkora áram amivel a vezetékedet túlterheled, de a megszakító nem old le. Gondolok itt arra, hogy abból a dugaljból hegesztesz, stb. Nekem pukkant el a cipőm talpa alatt narancssárga hosszabbító, 30m-es, 3x1-es kábel, 16A-os dugaljba dugva, a másik végén meg egy rendezvényes ugrálóvár 2 befúvó ventilátora. Amikor az elosztót mentem ellenőrizni hogy minden rendben van-e, nem melegszik e semmi, akkor léptem a kábelre aminek a szigetelését szétkentem a macskakövön, és akkor ért össze minden mindennel, és pukkant a cipőm alatt. Az áramfelvétel 10-12A volt, így a kismegszakító jogosan nem oldott le.

És valóban...
MJD3055 nem pedig NTD3055
Még más ali oldalon is a J3055G feliratos alkatrész található.. csak ott nem ahol vettem.
:/ naccerű 2 hónapig jött.
Meg az onseminenk is 3150 jelölés a 3055-ös alkatrésznek...amiből gyárt pont véletlenül NPN 3055 sima tranzisztor.. amit 3055-nek jelöl... ehhez is kell egy logika...mindegy.
Köszi azért...most kereshetek alternatívát..

Végül is az is jó lett volna ha a NTD3055-150 60V, 9A, 150mΩ (jelölése 3150G) helyett NTD3055-094 -t veszek aminek 60V, 12A, 94mΩ értékei vannak, (jelölése 55 3094G)
Valamint NTD3055L104 60V, 12A, 104mΩ jelölés (55L 104G) teljesen logikus jelölés 1 szériából.


Meg találtam olyat, hogy
IRFR024PBF Vishay

ugyan itt eladó 9db MJD3055 NPN tranzisztor (J3055G jelöléssel)

Segítséget szeretnék kérni. Hogyan tudnám ősszekapcsolni arduino v3 shield kiegészító panelt 3DB Tb6600 Motorvezérlővel vagy küzvetlenül az arduinoval? Mutatna valaki rajszot a vezetékezéshez?
Tehát van 1 db arduino, 1db v3 shield kiegészítő panel, 3 db tb6600, és 3 db Vexta PK266-02A -c91. Van egy működö CNC-m 3018-as vezérléssel és szeretnék egy nagyobbat erősebb motorokkal
Kérem segítsetek a vezetékezésben!

Üdv. úgy is van, csinálsz 555-el, egyszerű oszci kapcsolást, 32kHz-re, tekersz bele, meghajtó trafót, és egy kis impulzus trafót, ami leadja a 60V-ot, azt egyenirányítót,a kimenetre gyorsdiódával, majd megszűrőd,2x 1500uF, kondival, teszel bele porvasmagos fojtót a +ágba,és kész.
Az 555-Ic. hajtja meg a kis trafót, ami egyben, dc.leválasztást is végzi, annak szekundere hajtja meg a kapcsoló tranzisztort, But 12A, BUT18, ha ez nem áll rendelkezésre, akkor a FET-et, ami pedig kapcsolgatja, a táptrafót.
ennyi

Sok töltőt javítottam és láttam belülről, de ezek egyike sem áramgenerátoros, hanem feszültséggenerátoros áramkorláttal. Tehát fix a feszültsége, azzal tölt, de van mondjuk még rajta egy 4A-es áramkorlát, ezért sem tud nagy áram kialakulni. Van olyan töltő is (itt nekem is) amelyiknek az áramkorlátja külön kütyüvel (ami nekem nincs hozzá) programozható, hogy 4, esetleg 6 vagy épp 12A legyen.

Sziasztok Mesterek!
Nem teljesen elektronika mentes a kérdés de hátha a látencia lefedi és nem lesz baj...
Tehát: a véleményetekre lennék kíváncsi milyen csatlakozóra cserélnétek a meglévő normál autós szivargyújtó dugó/aljzat kombót?
Töprengés oka: 2-3 havonta kell cserélni a szivargyújtó dugót (aljzatot sokkal ritkábban) 12VDC/230VAC inverteren tipikus terhelés 60-120W. (Forrasztó páka, akksis cuccok töltése stb.)
Sokféle szivargyújtó dugó volt már nálunk, jobb-rosszabb, drága -olcsó, nem jelentős különbséggel, de általában romló tendenciát mutat a minőség, tipikusan megsül, olvad a csatlakozó, deformálódik, volt hogy kinyomta magát az aljzatból, de volt olyan is amelyiket szinte be sem lehetett préselni a helyére, vagy épp folyamatosan nyomni kellett befelé kézzel....
Amire gondoltam: jó lenne olyan csatlakozót találni, amelyik valahogy rögzíthető, esetleg valami bajonett zár féle megoldású. Kibékülnék mondjuk egy hasonlóval mint a BNC csak éppen 12VDV 6-12A teljesítményszintre mondjuk több órán át is.
Van ötletetek? Használtok ilyet?
I l y e n a kezdőötletem, de ez kissé nagy méretű, hátha van ennél jobb megoldás is...
Előre is köszi!

Az adatlap 9. ábrája tényleg fontos, ezt nem néztem bevallom. Elég komoly teljesítmény disszipálódik. Vcc 16.5V mellett, ha 2x10W hasznos teljesítményen van hajtva, akkor kb 15.5W a disszipációja, a hatásfok meg 55% körüli.

A fenti gondolatmenetemmel, tudom, hogy nem pontos, csak eligazításnak esetleg, de lehet tutál blődség az egész, de abbahagyom az agyalást, nem való ez annyira nekem.

-10W megy a hangszóróra 8 Ohm mellett. 10=i*i*8, ebből i=1.12A

-TDA 4 Ohm kimeneti impedancia, akkor P=(10/8)*4 =5W

Hatásfok: =10/15=66%, ami bár nem annyi mint az ábrán, de na...

Szóval ha ilyesmi ökölszabály létezne, azt jobban érteném. Ha totál bolondság amit írtam, kérlek ne nevessetek ki, csak próbálom megérteni.

4Ohm hangszórónál meg még ennél is sokkal rosszabb a helyzet, mert akkor épp megint 10W menne a fűtésre.
De tényleg abbahagyom, nem értek hozzá, csak kicsit utána próbáltam gondolni.

De miért? Azt mondta neked, hogy:

Tehát ne növeld az ellenállást, mert akkor kevesebb áramod lesz. Hanem csökkentsd. Pl: ha 100Ω-os ellenállásaid vannak, akkor hármat köss párhuzamba. Kb 33Ω lesz.

12V/100Ω=0,12A

12V/33Ω=0,36A

Azzal pedig, hogy hány wattos, ne ebben a formában gondolkozz. Az csak azért lényeges, hogy el is viselje a rá eső teljesítményt. Ha 5W-osak, akkor bőven túlméretezettek -de nem baj.

Nekem megint nem egyértelmű, már 5..12A átlagnál is írja, én meg nem tudom, hogy mennyi lesz az annyi élesben. Bár azt írja, hogy a HPR-hez kell csak?
Igazából a porszívót kapcsolja, az meg csak 1100W. Amikor indul még csak 900W-al ketyeg a maró, így az indulás nem akkora gond, 10A alatt lesz. Üzem közben meg majd kitapasztalja, hogy pl. egy C-s 16A-es elviseli-e, vagy kevés lesz...
A por miatt zárt dobozra gondoltunk, a ventilátor hamar oda lenne...

Egy barátomnak kéne összehozzak egy viszonylag egyszerű master-slave elosztót egy falhoronymaróhoz és egy porszívóhoz. A maró 3500W-os, a porszívó 800W.
A cél az, hogy amikor indítja a marót, akkor 0..3s múlva induljon a porszívó, amikor leállítja, akkor meg 0..30s-ig még menjen. A gyakorlat majd megmutatja, hogy lenne neki jó. A gépen újak.
Elsőre meg fogom mérni a maró üresjárati áramfelvételét, hiszen erre már indulnia kell, ez még biztosan nem 3500W.
De mivel komoly a teljesítmény, így a söntöt elvetném, vagy áramváltó, vagy hall lenne.
Elsőre a HEStore-ban láttam ezt az ACS712-es panelt, de lebizonytalanított a "Working Voltage for Reinforced Isolation - V_WFRI - For reinforced (double) isolation per UL standard
60950-1, 1st Edition - 184 VDC or V_pk", pedig ezt láttam már 220V-os kapcsolásban.
Mivel a 3500W közel van a 16A-hez, vagy a 20A-es, vagy a 30A-es jöhetne szóba. (Meg majd neki is figyelnie kell, hogy ahol használja, inkább 25..32A-es kismegszakító legyen, mint 16A-es.)
Mivel a kimenetén féltáp az alap, a polaritástól függően DC-nél + vagy - irányban tér el a kimeneti feszültség, eszerint 50Hz-nél az átfolyó árammal arányos szinuszt kapunk a kimeneten? A viszonylag alacsony feszültség miatt érdemes lenne Schottky, vagy GE diódákkal egyenirányítani, majd formázni?
Proli007-nek biztos lenne pár egyszerű, de jó ötlete...
Egy kis trafó befér a dobozba, nem kell soros kondis táp. Kapcsolni inkább valami relé, esetleg egy ilyen SSR-40DA? NE555 van pár marékkal otthon...

Szia!
Vidéken dolgozom. It a tűzhelyet C16 4P vel biztosítjuk a vezetéke 5x2,5 mm2 A C 164P bekötése J1, N Lx, N Persze 32A biztosító után A túzhelyben 2 cekász szokott lenni 1800W alatt. 32A bővítést javaslok.

Ha nem maxon járatod hosszú ideig akkor simán bírni fogja.

Nálam a 200-as (32A max. felvétel) 70 amperen simán vitt fél perceket, 1-2perc szünettel, 10B megszakítóval...
Nekem is voltak aggodalmaim, hogy konnektoros gépre 16A-nél nagyobb áramfelvétel van írva, és fel is hívtam őket, hogy ez hogy van, de nem nagyon voltak felkészülve, úgyhogy maradt a gyakorlati tesztelés...

Jelenleg is van egy fő 32A és egy kicsi 16A kismegszakító a rendszerbe. A 16 mögé fogom beépíteni. A biztosíték az nem elég mint megszakító? mert ha nem akkor kell venni egy megfelelőt.

Tutira rá lehet jönni s nem kell senkit kérdezni.
Ha az elemtartoban nincs ellenállás akkor az elemek belsö ellenállását használják ki. Igy elemmel többnyire müködik ( és zabálja az elemeket) de külsö táppal NEM!
Azaz oda mindenképpen kell ellenállás ( a feszültségtöl függöen lásd a HE lexikonában levö képleteteket)
A 6 Ledre kb 120 mA- számolj azaz,, ha a külsö táp mondjuk 5 V a LEDek feszültsége kb 3 V (fehér) akkor 2 V marad és azon fog 120 mA folyni. R = 2V/0,12A=cca 18 - 21Ohm, minimum 1/4 W-s ellenállás. Ennyi.
Egy ilyen, de akár nagyobb ellenállást is haszálhatsz az optimális fényerö beállitására. A nagyobb ellenállás sohasem árt ha azzal kezdel.

Bővebben: Link

Lehet teljesen láma kérdés de lehet 400 Voltos kapcsolóval 230 Voltot is kapcsolni? Például ezzel?

Bővebben: Link

Mindegyikre egy biztos talán a válasz. Nincs rá bevizsgálva. Amilyen erővel ezek meghúznak, elvileg menne fejjel lefele is, de nagyon gány kinézetet ordít és ha bármi baj lesz, biztosító bele fog kötni. Meg az ív viselkedése érdekes lehet más irány esetén.
De mennyire van ez neked biztosítva? Mert egy 32A kapcsoló helyére egy 25A kontaktort nem rakhatsz csak úgy, ha 25A fölé van biztosítva.

Szisztok!

Az alábbi mágneskapcsolót szeretném

https://daniella.hu/sti475-stch8-modularis-kontaktor-25-40-230vac-4...sti475

beszerelni alábbi kapcsoló helyére:

https://daniella.hu/siemens-3ld2230-0tk11-be-ki-kapcsolo-3p-32a-sin...00tk11

A jelenlegi kapcsoló alsó sorára 3 fázis betáp van kötve, a felső sorára pedig a fogyasztók (ledes lámpák, fázisonként 2-2,5 amperes terheléssel).

A mágneskapcsoló doksija szerint felső sorra (1,3,5) kell kötni a betápot és az alsó sorra (2,4,6) a fogyasztókat, de ez a meglévő vezetékek hossza miatt nem lehetséges. Tehát a kérdésem:

Lehet-e / szabad-e a mágneskapcsoló felső sorára (1,3,5) kötni a fogyasztókat és az alsóra (2,4,6) a betápot?
Ha nem, akkor lehet-e / szabad-e a mágneskapcsolót fejjel lefelé beszerelni (hogy a 2,4,6 csatlakozók vannak felül)?

Előre is köszönöm válaszotokat:
tipli

Egyszerű. Köss rá terhelést. 20-32A-t ír rá a gyártó sok helyen. 17A-nél már jelentősen melegszik zárt állapotban. De ha félig kioldódik - ami könnyen megesik egy kötődobozban - akkor kész a baj. 8A-nél többet nem bíznék rá egyébként sem. Szemben mondjuk egy KF1-es kötésszorítóval és csavart kötéssel. Ez ráadásul nem szubjektív dolog, csak egy hőkamera kell hozzá.

A 47Ω pedig kevés lesz.

Felsoroltam neked fentebb néhány színű LED-et, azt, hogy mennyi a nyitófeszültségük.
Jelen esetben (úgy látom) pirosat és sárgát akarsz párhuzamosan üzemeltetni 2 ceruzaelemről. Akkor pedig:
-a tápfeszültséged 3,4V-ról fog indulni (az új elemek 1,7V feszültségűek, azt is bele kell számolni)
-a piros LED kb 1,7, a sárga kb 2,1V-nál nyit.
-a LED-ek általánan 0,02A-ig terhelhetőek (legalábbis ezek a fajták) de az adatlapjukon rajta van.

Vond ki a maximális rápfeszültségből a minimális nyitófeszültséget, és azt oszd el a kívánt árammal -látni fogod, a 47Ω túl kevés lesz. De ha a 47Ω-al osztod a különbséget, akkor látni fogod, túl sok lesz vele az áram.

Azt írtad, elég, ha "parázslanak", -akkor még talán jobb is, ja kicsivel nagyobb ellenállást teszel a kelleténél, tényleg tovább él, mintha csak kicsivel kisebbet, -kkor nagyon rövid ideig.

Az ellenállásnak nem csak Ω-ja van hanem eldisszidálható teljesítménye is, ami függ a rajta átfolyó áramtól és kapcsain lévő feszültségtől. Neked max 20mA kellhet ez 5V*0,02A=0.1W lenne.

Érdemes elolvasni Topi leírását alapkapcsolások 1.

Vagy megnézni Ecopityu oktató videóit: Elektronika konyhanyelven

A boltban azért adják elemmel, mint amiért a nyomtatót is megveheted olcsón. De ahhoz hogy használd ahhoz etetni kellene drága tintapatronnal, tonerral. Jelen esetben elemmel a ledes lámpád.

Minden elemnek van kapacitása, áramtároló képessége. Típustól (és persze ártól) függően változik az értéke. Ezekre számtalan tesztet, leírást találni a neten.
Egy egyszerű matekpélda. Tételezzük fel hogy az általad vásárolt elem kapacitása 1Ah (1000mA) mennyi idő alatt meríti le 20mA terhelő áram?

Forrasztó gyanta feladata az ón könnyebb felfutásának segítése. Szebb, és jobb kontaktus készíthető segítségével. Vannak ónok amik tartalmaznak folyasztószert, de ártani nem árt a használata.
Ami árthat az maga a forró ón gőze, nem ildomos belélegezni, ha megoldható valami ventilátor (nekem pl. pc tápból bontott van) szívja el a tömény füstöt az arcodból, már az is nagy segítség.

Jó lenne az, mert az eredeti 12A-es, a bizti meg 20-as a felirata szerint, de 30-as van a foglalatban. Nem csodálkozom a " szétolvadáson ".

Van már Co-s topik. kár volt emiatt nyitni egy újat. A problémádat lehetne orvosolni, de többtényezős a dolog. Első körben azt kellene tudni, hogy 16 vagy 32A-es automatád van-e, utána azt, hogy van-e egyáltalán valaki a közeledben aki konyít a témához, lehetőleg nem kicsit hanem nagyon. Utána jön csak az, hogy akkor mit és hogy is kéne átalakítani, és hogy azt egyáltalán lehet-e, hozzáférhető-e a primer huzal vagy sem, kondi is kelleni fog, stb stb.
Ezt magad, mint hozzá nem értő nem fogod tudni megoldani.