Köszönöm az információt, én elsiklottam fölötte. Ami a precíz erősítést illeti: pont az egyik kritikus paraméterről, a bemeneti offset feszültség driftjéről nincs információ a PIC adatlapjában, tehát akár megfelelő is lehet...

Köszi, hogy felhívtad a figyelmemet Skori féle kapcsolásra.
Hogy mi a fenének foglalkozunk még a trafókkal amikor ott van a sok hulladékban a megoldás. Kicsit rá kell hangolódni és 100x könnyebb teljesítményt is kihozni.

p_istvan, addig hajtogattad az érveid (hála istennek) , míg leküzdöttem lustaságomat és nekiláttam áttanulmányozni az elméletet. A hőelemről találtam egy rövid, de nagyon jó kis leírást: melléklet pdf fájlja, érdemes áttanulmányozni.
Nézzük meg, mit kell tudnia az ideális forrasztóállomásnak. Ha ezt tudjuk, meg lehet tervezni a legegyszerűbb áramkört, ami teljesíti a feladatot.
Az elméletben egy csomó mindent egyszerűsíteni vagy elhanyagolni kell, különben beleragadunk a képletrengetegbe. A jpg mellékletben nézzük mindjárt a negyedik ábrát. Amikor a hőmérséklet eléri a beállított értéket, akkor a páka hője lecsökken, majd a hiszterézist követően megint melegszik ez egy cikk-cakkos vonalat ad, ami a szabályzó pontosságát tükrözi. Ha ez +- 2-3 fokon belül van, az elfogadható, tehát ez a kis változás elhanyagolható. A kék vonal a pákanyél (hideg forrpont) hőmérséklet-változását adja, ami töredéke az előzőnek, tehát ez még inkább elhanyagolható. A hőmérséklet-változások pl. általában exponenciálisak, de most lehet lineárisnak tekinteni.
Az első ábrán az ideális szabályzó van. "0" fokról indul. A felfűtés után egyenes vonalat (állandó hőmérsékletet) ad.
A második ábrán normál (szoba-) hőmérsékleten nézzük. Mivel az áramkör a hőelem feszültségét nézi, ezért túlszabályoz, tehát a páka hőmérséklete a környezeti hőmérséklet értékével magasabb lesz, mint a beállított. (DT1)
Viszont van még valami, ami megváltoztatja a páka hőmérsékletét, ez pedig a pákán végigfutó hőterjedés. Ha melegszik a páka, a meleg átterjed a nyélre, ami addig melegszik, amíg az átterjedt hő meg nem egyezik a levegőnek leadott hővel, ezután állandó marad. Ez lehet, hogy több óra alatt jön létre. Ez megint ad egy plusz hibát, ami DT2. Persze ezen kívül van még néhány hiba előidéző pl. megfogjuk a páka nyelét, forrasztunk, stb, de ezeket el lehet hanyagolni.
Tehát ezeket a hibákat kell egy jó forrasztóállomásnak kompenzálni. A DT1-et könnyű, csak a környezeti hőmérsékletet kell mérni és levonni a beállított értékből. A DT2 pedig jórészt anyagfüggő, ez azt jelenti, hogy egy konstans értéket kell kivonni a beállított értékből, ez mindig(?) ugyanaz. Ha ezt a két kompenzációt szoftveresen elvégezzük, akkor a páka hőmérséklete a beállított hőmérséklet lesz. Ez pedig nem nehéz.
Folytatom majd az elmélkedést az áramkőrrel, de minden segítséget, kritikát szívesen veszek.

Néhány hozzászólással előbb írta t0bi, hogy az övé olyan, de szerintem azt a néhány mV-ot perecíz műveleti erősítő IC-vel érdemes felerősíteni a pontosság miatt.

Nem tudom, hogy próbálkozott-e már valaki azzal, hogy a PIC mikrovezérlő analóg komparátoraival helyettesítse a hőelem jelét erősítő műveleti erősítőt? Bővebben: PICmicro Comparator Tips 'n Tricks

Azért nem, akkor rejtély ez.
Egy könyvben (PIC kedőknek) olvastam, hogy ha túl nagy a pufferkondenzátor kapacitása a PIC előtt, akkor egybőli rákapcsoláskor művelhet furcsa dolgokat. Megoldás lehetne még a pufferkondenzátor kapacitásának csökkentése, de akkor meg lehet az lenne a baj.
Jó így ez a 2 kapcsoló, ő így akar működni .

Hmmm. Érdekes.

Akkor ez is bent marad az elektronikai rejtélyek között.
Ki tudja... lehet valamit elbaltázott a program ASM-->HEX fordítása közben. de akkor ez lényegtelen. Ő így akar működni és kész...

Szia!
Nem haragszunk .
Előbb kipróbáltam, amit küldtél, de itt is ugyanaz van, mint eddig, néha nem kapcsol be a jel, de a 2 kapcsolós megoldás még mindig működik .

Ne haragudjatok! Megnéztétek már a PIC adatlapját, hogy hogyan kell a MCLR-t szabályosan bekötni? Lásd melléklet...

Én 16F877-nél jártam úgy, hogy a régebbi tapasztalataim alapján kötöttem be. Aztán csodálkoztam, hogy mindenféle hülyeséget csinál. Az adatlapban lévő áramkörrel ki lett egészítve és onnantól megszűnt minden gond.

Csak az volt a baj, amit mondtam.
10 kohmon vezérelve az mclr-t, is volt olyan, hogy nem kapcsolt be a fűtés vezőrlőjel. Kipróbáltam, hogy kapcsolót teszek a pic 14-es lába és a +5V közé, már semmi probléma, 40-szer is végig próbálgattam, és mindig bekapcsolt.

Üdv.: mate_x

Itt is egy jó megoldás:Bővebben: Link

Végül is nem sokban tér el szilva verziójától. Ő PC tápból oldotta meg. Szinte mindenkinél van otthon kisebb táp 200-250W-os. Nem kell trafót venni vagy tekercselni.
Bővebben: Link

Ahogy leírtad nem nagy dolog megoldani, elég sok trafót tekertem már. Az a néhány menet nem lehet gond.
Energiatakarékos izzót is biztos találok otthon.

Dee.. van egy ötletem, olyan szépen leírtad folyamatot.
Már csak tervezned kell egy panelt, leírást hozzá és már kész a cikk. Hát nem jó?!

Bocsánat, IRF740 a helyes

Igazad van, a gyanútlan szemlélőnek úgy tűnhet, hogy nagyon bonya. Az egésznek az alapja a Skori féle rezonáns kapcsolóüzemü tápegység. Skori is említi, hogy nem véletlenül hasonlít a rajz a kompakt fénycsövek tápjához.
Tehát szerezni kell egy rossz kompakt fénycsövet (energiatakarékos izzót) és kiszedni belőle az elektronikát. Ezt átalakítani a Skori féle tápegységgé már nem nehéz, mert szinte minden benne van, ráadásul a nyák is kész. Általában tranzisztorok a kapcsolók, ki kell cserélni FET-re. Én IRL740-est teszek bele. Ami nehezebb, az a kis toroid áttekerése. Skori alapján 2 x 13 menetet kell feltekerni, plusz egy menetet középre. Jó nehéz, mi? Már csináltam, vagy húszat, kb negyed óra. Amit még át kell alakítani, az a tekercs. Le kell tekerni a huzalt, hogy egy-két sor maradjon, ez kb 50 uH. Ha van induktivitásmérőd, úgy könnyebb. Ennyi az egész.
A kis teljesítmény miatt nem használok védődiódákat és védő Zenereket. Már csak két kondira van szükség a félhídhoz, meg a trafóra. Ha van hely, a kondikat rá lehet helyezni a nyákra, vagy akárhova. A trafó PC táp nagytrafója, a szekuder oldali egyenirányító szintén PC tápból van. Még egy szűrőkondi kell és kész a táp. Ez az összeállítás többszáz Wattot tud, ide csak 50 Watt kell, nekem még kézmeleg sem volt (Vigyázz! 300 Volt DC)
Bővebben: Link

Biztos vagyok benne, hogy megoldod.

Néztem a Te kapcsolásodat is, de eltántorít a tápja, tekercs,trafók.....
Nem ártana ha összeütnél hozzá egy pofás leírást! :yes:

Igen, akartam is, csak nem volt türelem végig próbálgatni, inkább maradt a jó öreg Sprint Layout.

Tettem fel képeket a forrasztóállomásról, csak meg kell várni valamelyik moderátort, hogy elfogadja a cikk módosításait.

Végülis igazad van , akkor nem kell kapcsoló

110 kohmon .
Multimétert rátettem a pákavezérlő kimenetre, és kapcsolgattam a főkapcsolót és kb 20 ból egyszer nem indult be.

Egy apró hiba a forrasztóállomásomban:
A PIC a fűtést néha nem kapcsolja be.
Ennek az az oka, hogy a főkapcsoló zárásával, néhány pillanatig még instabil marad a feszültség, így a PIC ezt a program részt nem futtatja le megfelelően.
Megoldás: A PIC 14-es lába (kapcsolási rajzon VDD PIC) s a +5V közé is egy 2-es számú kapcsolót kell tenni.
Ilyen körülmények között az indítás: először zárjuk az 1-es kapcsolót, majd a 2-eset, így az első pillanattól kezdve stabil feszültséget kap a PIC.

Üdv.: mate_x

Szia!

Már pár napja nézegetem a mikroBasic egyéni-karakter készítő részét, pár napon belül biztos rájövök hogy van . Még azon is gondolkodok hogy hogyan lehetne megoldani, hogy a valós hőmérséklet ne 200 ms-onként, hanem csak másodpercenként frissítsen. Ez is pár nap, aztán próba, és a honlapunkon fenn is lesz a 2.0-ás verzió.

Nem az erősítés nagyságával van a gond... nem ezt írtam.

Ha pl. 300 fokot beállítasz és méred fél egy óráig öt percenként, közben jegyzed az értékeket.
Majd utána megváltozott környezeti hőmérsékletnél (most nem nehéz) megismétled, ezt nevezhetjük tesztnek. Ha +- 5 fok között marad a hőmérséklet akkor tényleg alkalmas lehet a megoldás. "A tartja szépen a hőfokot" nem túl egzakt leírás.
Különösen a megváltozott környezeti hőmérsékletre lennék kíváncsi!
Amúgy sok sikert a projekthez (Az elektronok mindig jobban tudják a fizikát!)

Akkor nem értem, hogy az enyém miért működik kifogástalanul több, mint egy hónapja (meg lehet nézni) :yes: , lehet, hogy nem tudja a fizikát?
A komparátorral megoldottam a 150-szeres erősítést, minden probléma nélkül, utána ajel megy az ADC-re. Hőmérővel mértem, tartja szépen a hőfokot

Azért mert az egy komparátor, amit persze lehet erősítésre is használni, de nem arra találták ki
A hőelem feszültsége csak néhány mV összesen. (40 -60 uV fokonként) ehhez a kis egyenáramú bemenőeszültséghez túl nagy a hőfokfüggése és egyenáramú driftje, valamint nem lehet különválasztani a digitális és az analóg részt (földet) sem.
Ide jó minőségű műveleti erősítő kell!
Ha nem egyenfeszültségű jelet, hanem váltófeszt kellene erősíteni, akkor talán lehetne kísérletezni vele.

Szerencsére nem kell használni a PIC eepromját, mert az LCD memóriájába el lehet tárolni néhány előzőleg beírt karaktert. Az előző oldalon felraktam az asm fájlt, abból is lehet puskázni. Ha már új verzió lesz, megcsinálhatjátok úgy mint az enyémben, hogy fűtéskor villog a "Fűt" felirat.
Azt azért nem értem, miért nem használja senki a PIC-ben levő műveleti erősítőt a hőelem jelének az erősítésére, amikor így sokkal egyszerűbb az áramkör.

Majd megmondom neki! Ha jól tudom, akkor használni kell a PIC eepromját is, mert ékezet nem szerepel az LCD karakterkészletében.

Az ékezet hiányát t0bi mindjárt kiszúrta, szerintem is jó lenne megoldani.
Professzor dtocy-t még egy kis munkára kell fogni.

Szia!

Mi smd stabilizátorokat használtunk, és azok csak 150 mA-ig jók, valamint nem akartam egybesűríteni a sok keletkező hőt, és így stabilabb is a feszültség.
Az LCD háttérvilágításért felelős stabilizátor, amúgy is elég rendesen melegszik, de megmértem és kb 60-70 fokig megy, ami még megfelelő( ha jól tudom ezek 150 Cfokig jók).
A program pedig főként dtocy munkája, abban ő a professzor .
Tényleg nagyon sok ideig tartott elkészíteni, igazából augusztus eleje óta készítettük egészen a videópályázat beadási határidejéig .

Persze hogy megnézem azokat is. Attila86 állomását akartam megépíteni, de PIC-es megoldás most jobban vonz. Úgy is kettőt kell építeni, addig még tudok válogatni.
Azért a többi verziót is megnézem...Masterfoxx, Attila86, t0bi,szilva, stb...
Nagyon ötletesnek találtam szilva állomását is. Ha valakinek nincs otthon trafója és nem akar 4-5ezret adni érte, akkor fel lehet felhasználni a kidobott PC tápot.

A kapcsolások között csak 4 forrasztóállomást találtam publikálva. Ezek szerint a többiről csak több száz oldal átolvasásával lehet összegyűjteni a kapcsolási,-panel,stb rajzokat.

Azért vártam véleményre, mert ti már vágjátok ezt a témát. Örülök neki, hogy jól van kitalálva. Végül is nem gond a nagyobb stabilitás, csak kicsit furcsa volt, mert mások mindig arra törekednek, hogy minél kevesebb alkatrészből építsenek. Volt olyan, hogy néhány ellenálláson is spóroltak.
Ha tényleg könnyen megoldható az ékezetes betűk használata, akkor az csak dobna a projekten.
Gondolom mate_x korrigálja.