"Az elektro karend is oziris panelt árul"
Pontosabban: az Electro Karend oziris panelt is árul.

Egyébként a többi termékük is ugyanazzal a technológiával készül, mint az Oziris, tehát -ahogy mondtad- nem fűtöszálasak.

Jól írtam, mivel a legtöbben azt árulnak.

Akkor lehet hogy másik magyar nyelvű oldalon olvastam,mindegy lehet kapni.
A lényeg hogy rövid idő alatt fűtsön fel,majd a hőérzetet adó hullámhosszon sugározza az energiát, a kerámia szemcsék által.
Lehető leghosszabb ideig,mint pl.ez stropterm.

A infrapanelek általában nem fűtőszállal vannak elkészítve mint a mellékelt képen lévő se. A fűtőszálas fűtések energia felvétele nagyobb. A padló fűtésekben szokott lenni fűtőszál.

A fűtőszál helyett fűtőelemnek hívják,és szilicium- oxid bevonat van ráégetve alu lemezre.
Házilag sajnos nem lehet +csinálni.

Sziasztok! Talán tud nekem valaki válaszolni. Fűtés mellé kiegészítésnek gyerekszobába tennék infrapanelt. Általában 20-22 fok van a lakásban, de a gyerekszobába kellene még pár fok. Mekkora panelt kellene vennem? a szoba tetőtéri, szigetelt, új műanyag ablak van. Alapterület 4x4m, belmagasság 2,3m.

Üdv mindenkinek!

Örömmel olvasom a sok véleményt, ugyanis épp egy ilyen cégnek dolgozom. Többnyire az írottakkal egyet értek, mint minden dolognak van jó és rossz oldala. Az infrasugárzású panelokat fel lehet használni sok területen,de elsősorban nem túl nagy helységek fűtésére.
Illetve lehet nagy területeket is befűteni, de a teljesítményt figyelembe kell venni! Egy gyertyával sem lehet befűteni egy szobát.
Ahol tevékenykedem cég ott van egy infra padlófűtési rendszer, ami azt tudja csak nem olyan kényelmes mint a panel.
A kettő ötvözete viszont annyira tökéletes, és gazdaságos, hogy hihetetlen.
A legjobb beruházása a cégnek egy fővárosi múzeum, aminek 17 méteres magassága is van. Referencia partnerünk, így bárki érdeklődhet mielőtt döntést hoz.
Ha van kérdés a témában várom az érdeklődők leveleit: caleo.andras@gmail.com

Az infrafűtés, talán éppen azért érdekel, mert a végletesen egyszerűsített kiindulás pontom az, hogy én egyszerre csak egy helyen tudok lenni, és ott akarom a megfelelő hőérzetet - tehát a lakásban mindenütt máshol a fűtés elvileg elpazarolt energia. Ki akarom kísérletezni, hogyan lehetséges a fentiek szerinti "eseti" fűtést és a lehető minimális háttérfűtést a jelenlegi gázfűtésnél olcsóbban és hőérzet tekintetében jobban megoldani.

Projektem első lépése a legegyszerűbb elvi vezérlési modell megvalósítása a WC fűtése lesz. Az ajtó az első kinyitásra bekapcsol, a másodikra kikapcsol. A bekapcsolt állapotban kell kikísérletezni a szükséges energiamennyiséget, amely (lehetőleg azonnal) létrehozza és fenntartja az elvárt hőérzetet.

A második kérdés a panelek (egyszerűen felszerelhető fűtőfóliák) vezérlése. Erre két alapvető elvet szeretnék megoldani, amelyben segítséget fogok kérni Tőletek:

1. A hálózati terhelés elosztása érdekében a "háttérfűtés" multiplexálása

2. (Feltételezve az "eseti fűtés" vezérlésére kidolgozott szoftver meglétét, amely egyrészt követni tudja a család összes tagjának mozgását, másrészt a hőmérsékleti viszonyokat helyi szinteken méri), a vezérlés gyakorlati megoldására pedig valamilyen power-line modem-dekóder és félvezetős kapcsolórendszer kiépítése.

Az infrapanelnek kell 20-30 perc amíg felmelegszik, addig nyitva hagyod az ajtót?

Azt hittem, hogy az infra fűtőfilm bekapcsoláskor azonnal kezd sugározni.

Kösz az infót. Ezek szerint ha kettőt úgy kötök be "egyszerre", hogy pl. az egyiket a ciklus pozitív, a másikat pedig a ciklus negatív fele melegíti, akkor a "felfűtés" 40-60 perc lenne?

(Külön kérdés, ha a "felfűtés" alatt van fogyasztás, az energia mivé alakul?)

Nem biztos, hogy dupla idő kell a felmelegedésére, mivel csak félig kell felmelegednie fél teljesítményről.
(A felfűtés alatt felvett energiát az üzemelés alatt magában tárolja, és kikapcsolás után adja le.)

Én elsősorban az infrapanelről beszéltem, de szerintem a fűtőfilm esetén is kell egy felmelegedési idő. Természetesen már azonnal kezd sugározni, de a max 100C hőmérséklethez kell idő. A lényeg, hogy nem működhet, csak akkor, ha nyitva hagyod az ajtót, bármelyiket is használod. Vannak hősugárzók, amik azonnal adnak hőt, de annak fénye is van.

Köszönöm a gyors válaszokat. A Caleo hirdetések szerint a film gyorsan melegszik fel, és a 100 C-nál lényegesen alacsonyabb a sugárzást előidéző üzemi hőmérséklet.

A hirdetőnek írtam egy e-mail kérdést a felfűtés időtartamára vonatkozóan - amennyiben választ kapok tőlük, azonnal megírom itt.

Az adott cégtől azt az infót kaptam, hogy az általuk javasolt (infrafilmes) padlófűtés esetén a hőérzet 10-15 perc után vehető észre. (Feltehetőleg azért, mert a film feletti szalagpadló elnyeli a "felmelegedési" energiát.

A második (a mennyezetre felerősített infrafilm felmelegedési idejére vonatkozó) kérdésemre azt a választ kaptam, hogy ők jobban javasolják az általuk forgalmazott paneleket. Az általam korábban már elolvasott irodalom alapján azt tudom, hogy a panelnek van (aránylag hosszú) felmelegedési ideje.

Úgy látszik, a (kvázi) csupaszon felszerelt film paramétereit kísérleti módszerekkel tudom csak megszerezni.

Az fűtőfilm padlófűtésre való. Annak alacsony a hőmérséklete, és ez is elég a láb melegítésére.
A szénalapú infrapanel (keres rá google-n), ami 90-100Fokra melegszik fel, az való a mennyezetre, mivel ennek a hőérzete jóval nagyobb. Ennek fokozatosan melegszik a felülete és érezni a hősugárzást. Tehát már 10 perc után is lehet érezni. Ezek általában folyamatos működésre valók, mivel így tudják szabályozni a szoba hőmérsékletet, és így nem hűl ki teljesen.

Az infrafilm occó de nem ugyan az mint a fűtőelemes infrapanel.

Örömmel jelentem, hogy a hosszú, októberbe nyúló nyárnak köszönhetően csak most volt lehetőségem kipróbálni áprilisi felvetésemet. Beüzemeltem egy kb. 7 négyzetméternyi (saját fektetésű infrafilmes) padlófűtést egy kis hálószobában és egy fél négyzetméternyi (saját készítésű infrafilmes) - - a világítással párhuzamosan kötött - fél négyzetméteres mennyezeti elemet a fürdőszobában.

A padlófűtéshez vettem egy szobatermosztátot, amellyel a padló hőfok, és a szobahőfok külön állíthatók be. Az utóbbi néhány hűvös napon a szobahőmérséklet (manuális maximum állásban) néhány percen belül (kb. 10 perc alatt) felmelegítette a kb. 2,5 m. belmagasságú helyiséget 16 fokról 18 fokra. Egyelőre még nem tudom a fogyasztását a padlófűtésnek (a következő napokban mérem be), de nagy a gyanúm, hogy jóval a nominális 100W/m2 alatt lesz, hiszen a padlófűtés 30 fokon mindig lekapcsol.

A fürdőszobai mennyezeti fűtőelem érezhetően meleget sugároz (kb. 100 watton), főleg, amióta kiesett az egyik facsavar és az elem egyik fele kb. 2m20-ig lelóg.

Kérdésem: tudtok-e segíteni engem abban, hogy hol találhatok olyan hálózati kapcsolásokat, amelyeket arra használhatok, hogy elosszam a terheket (pl. a padlófűtésemben 4 csík van - és ha pl. multiplexálom őket, akkor kisebb drótátmérővel, kisebb terhelhető hálózaton elérhetem ugyanazt az átlag teljesítményt, mintha egyszerre kapcsolnám be mindet).

Az erősáramot ne keverd a digitális technikával, mert nem csak az infra fog fűteni, hanem a drótok is!

Az erősáramú technika nem így működik. A villanyt a teljesítménynek megfelelő keresztnetszettel kell odavinni és megfelelő értékű kismegszakítóval védeni a kört. A körök kapcsolását vagy termosztáttal vezérled, vagy manuális kapcsolóval. Automatizálhatod is, de a multiplexit felejtsd el!

Nos már majdnem kiemelted hogy hol a leggazdaságosabb a sugárzó fütésrendszer.
1- ahol a lehető legnagyobb fűtőfelülettel, a leg alacsonyabb fűtőtest hőfokkal tudjuk elérni a kívánt hő komfort érzetet. Pl. padlófűtés oldalfal fűtés, menyezet fűtés illetve ezek kombinációja.
2- Ahol nagyon nagy a belmagasság ( több mint 4m)ott a hagyományos levegőt melegítő rendszerekkel a nem használt légtérre akár többszörös energia használódik el mint a használt légtérre. Ezt a veszteséget lehet jelentősen csökkenteni. ( egy olcso álmenyezettel is megoldható a probléma, illetve unokaöcsém a tetőtérben lakik és a 22 fokos fenti hőfoknál lent 16 fok van télen,- persze nyáron akár több mint harminc van fent)
3- A villamos energia háromszor drágább mint pl. a kandallóban ( vagy fatüzelésű cserépkályha beépített hőcserélővel) elégetett fa. Akkor érdemes alkalmazni ha rövid időre kell csak a fűtés (kevesebb mint 6óra/nap) mert a gyors felfűtési idő előnye érvényesülhet ilyenkor.
4- Ha áramhoz valaki kedvező áron jut, akkor a legmodernebb fűtő klímákkal 350...400%-os hatásfok is elérhető ( kinti 0 foknál kb. 200%) így ez is gazdaságos lehet, csak a beruházási költség még magasabb. ( Pesze bármilyen rendszernél a jobb hatásfokot eszméletlen felárral kínálják...marketing)
5- igazából a hőveszteségek csökkentésével a leg gazdaságosabb pl.egy korszerűsítés.

Vegyél fel fűthető ruhát, ezzel a probléma megoldva, mindig ott dugod a konektorba ahol vagy.
De a viccet félretéve az összes lakó egyszerre megy mindenhová a lakásban? Érdekes elképzelés.

Akár egy is elég (400...500W)arra területre irányitva ahol tartózkodnak, és még azt is kapcsolgatnám egy termosztáttal, hogy na legyen több 26 foknál.

Kösz a javaslatot. Lehet, hogy a multiplexálás rossz kifejezés, (és valóban digitális múltamaról árulkodik). Én csak abból indultam ki, hogy ha az átlagfogyasztásom mondjuk egy óra alatt a nominális 1000W helyett csak 500W, (amely úgy jön ki, hogy a termosztát az 1000W-ot ki-bekapcsolgatva az összidő (duty cycle) 30 perc. Ha (csak az egyszerűsítés kedvéért) a padlófűtés két körös (500W/kör) lenne és a termosztát pedig egy két-áramkörös, és nem egy ki-be kapcsoló lenne, akkor a fűtés egyik feléről a másik felére kapcsolna. És így az átmenő áram (így a vezetékek melegedése, stb.) a felére csökkenne.
Megint csak elvi síkon, ha egy óramechanizmus percenként a két relé egyikét vagy másikat nyitja a két kör bemenetén a közös termosztát előtt, akkor a két kör tápja lenne multiplexálva (még ha a kifejezés nem pontos ennek leírására).
De köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet.

Egy korábbi hozzászólásomban leírtam azt az elképzelésemet, hogy végül is egy számítógépes vezérlő ismerné fel, ha többen mennek egy helyiségbe, vagy azok egyike vagy mindegyike hagyja el a helyiséget. Ennek megtervezéséhez persze elsőre a gyengeáramú vezérlőjelek átalakítására volna szükségem erősáramú fogyasztók vezérlésére mechanikus ki-be kapcsolók helyett..

Én max úgy multiplexelnék, hogy megnézem, melyik helyiségben vagyok a legtöbbet, az lenne a fő áramkör, és ha épp annak a helyiségnek lekapcsol a termosztátja, akkor egy relével átadja a tápfeszt egy kevésbé fűtendő helyiség termosztátjának. Ha az bekapcsol, akkor van fűtés a secoundary helyiségben.

A fürdő-wc tekintetben meg beraksz 1-1 mozgásérzékelőt, ami a fűtést és a világítást is kapcsolja. Mert meglátásom szerint, aki egy percnél tovább mozdulatlan a wc-n vagy a fürdőben, az vagy elaludt, vagy már nem él

Ja, és kíváncsi lennék egy napi/heti fogyasztásra kWh-ban (nagyon ki kell találni, mivel fűtsünk a tanyán, ahová most költözünk).

Nagyon jó az ötleted a helyiségek fő és mellékágakra bontásával. Ez a (programozott digitális vezérlés) továbbfejlesztéséhez egy új szempontot is ad.

A mozgásérzékelő bevezetése talán túlzás, mert ha a wc-nek csak egy kis ablaka van, akkor a világítás mindenkori bekapcsolása az infrafilmet is vezérelheti. (ha a felhasználó már nem él, akkor nem baj, ha a fűtés bekapcsolva marad, a villanyszámlát már nem neki kell kifizetni.....)

Ami a fogyasztást illet, még nincs adatom, mert az időjárás nem tipikus - a padlófűtött helyiség hangyon hamar eléri a 20-21 fokot - és amikor nem használjuk, manuálisan kapcsoljuk ki. Azonban hamarosan tudok kW/óra, /nap és /hét adatot mérni - akkor azonnal visszatérek ide.

Van neked gyereked? És családtagod? És mindenki mindig fegyelmezetten lekapcsolja a villanyt a fürdőben/WC-ben? Már csak abból a szempontból is praktikus mozgásérzékelővel kapcsoltatni még a világítást is, hogy nem kell állandóan ugrálni a fiamnak, hogy felkapcsoljam neki meg le, amikor épp arra van dolga.

Én még azzal is megbolondítanám a rendszert, hogy belépéskor felkapcsolja a világítást, a fűtést meg nyomógombbal lehet elindítani egy öntartó mágneskapcsolóval, aminek öntartó köre szintén a mozgásérzékelőről táplálkozik, hogy ha éppen nem fázik a delikvens, akkor ne fűtsön automatikusan.

Viszont kell egy olyan nyomógombos indítású fűtésvezérlő kört is csinálni, ami a mozgásérzékelőtől függetlenül működik, hogy előre befűthess egy fürdéshez. Annak az öntartó körét meg a termosztát bontaná, tehát ha felfűtott a beállított hőfokra, akkor leállna, és majd amikor bemész fürdeni, akkor indítod újra az előzőekben leírt vezérléssel. Így lenne egy felfűtés és egy melegen tartás funkció.

Az egészet csinálhatod gyengeáramú relékkel, és csak a végén kijövő vezérjel megy egy mágneskapcsolóra.

A mozgásérzékelők jeleit mint ahogy az eredeti elképzelésemben is írtam még tavasszal), egy később kialakítandó összetett vezérlő szoftverrel értékelném. Az felfűtő/előmelegítő gomb használata jó ötlet, ez az, amit háttér vagy alapfűtés címen kezelne a szoftver.

Párom valóban gyakran elfelejti kikapcsolni a lámpát a wc-ben. Jelenleg a wc-ben a "téli üzemmódot" egy, a világítás után kötött egyszerű kapcsolóval állítom be - illetve tavasszal ki. A mennyezeti 100W-os infrafilm jelenleg kellő hőérzetet ad a szokásos időtartamra. Ha a későbbiekben a hidegebb idő megkívánja, egy másik 100W-os elemet párhuzamosan hozzáadhatok a függőleges falon. A fogyasztás mértéke (beleértve az alkalmankénti elfelejtett kikapcsolással együtt) még így is lényegesen kisebb, mint az ezt megelőző központilag túlfűtött radiátor által pazarolt energia. (A radiátor még ott van, de el van zárva - a radiátorok végleges leszerelésére csak a zónánkénti elektromos átállás sikeres kialakításai után kerül sor.

Oké, látom, hiszel abban, amit építeni akarsz, és ez a legfontosabb. Egy ponton azért hedronista vagyok, és ez épp a CHCU (Central Heather Computer Unit). Ne vedd elutasításnak amit mondok, inkább figyelmeztetésnek. Nevezetesen, hogy úgy alakítsd ki, nehogy egy gyenge pont miatt deres legyen a karácsonyfa a nappaliban.

Nem olvastam el, hogy milyen CHCU-t akarsz építeni, a PIC ugye elég stabil, de korlátozottnak látom a lehetőségeket. Egy linux alapú rendszer is jó lehet, de szigorúan csak Atom Mini ITX alapokon.

Őszintén szólva, mélységeiben egyikhez sem értek, ezért vagyok úgy vele, hogy az infra filmekhez kifejlesztett kétézrékelős (levegő és fólia felület) termosztátokat szórnék a helyiségekbe, a többi variát meg analóg relékapcsolásokkal valósítanám meg.

- nem tudom, hogy az infra fűtés fiziológiája mennyire fogja megdönteni azt a vélekedést, hogy több energia megy el, ha egy helyiséget hagysz teljesen kihűlni, majd újra teljesen felfűtöd. Pont azzal magyarázza a fűtésszakma ezt a jelenséget, hogy a lehűlt falak páratartalma nagyobb, így mindannyiszor, amikor felfűtöd, a párologtatásra megy el egy csomó energia, kvázi több megy el a réven, mint ami megmarad a vámon.

Ezt figyelembe véve ajánlom, hogy 17 fok alá semmiképpen ne engedj lehűlni egy lakóhelyiséget. És itt most nem a levegő hőmérséklete a mérvadó, hanem a falaké.

Ez alól kivétel lehet a "műanyag" passzívház, vagy könnyűszerkezetű, de passzívnak nem minősülő ház, ahol a falak páratartalma épp a sok műanyag (párazáró fólia, diszperziós anyagok) miatt alacsony. Tehát, ha neked egy paneled van, vagy kívülről leszigetelt tégla épületed, és legfőképpen ha vályog, akkor gyorsan feledkezz el a fűtés időszakos radikális csökkentéséről.

A fentieket támasztja alá az a régi, elfogadott, csak éppen a lényegét tekintve meg nem értett tanács, hogy gyorsan kell szellőztetni, hogy a falaknak ne legyen ideje kihűlni, és a beáramlott hideg levegő viszonylag gyorsan felmelegszik, mert a levegő rossz hővezető és hőtároló.

Köszönöm a gyors tanácsaidat. A padlófűtött helyiségben nagyon jól működik a rendszer: a kettős termosztát vagy a (beállított) 31C-os filmhőmérséklet, vagy (a napszaktól függően beállított)16-21C-os szobahőmérséklet elérésekor kapcsol le. Lustaságom miatt nem tudtam lemérni a fogyasztást (mert a fogyasztásmérőt a vezérlő és a fűtőfilm közé (a meglévő csokiba) kapcsoltam, és ez minden ki és bekapcsoláskor lenullázódott.

Ebből láthatod, hogy alapvetően ismerem a következő tanácsod hátterét - mindenképpen szükségesnek látom a háttér vagy alapfűtés létét - a "csak a használt helyiségben" elvet természetesen az alap fölött gondoltam - kivéve a csak egyszemélyesen - vagy röviden - használható helyiségekben (wc, fürdőszoba, bejárati hall), ahol az azonnali mennyezeti és esetleg fali sugárzás a logikusabb.

Volna egy kérdésem is. Nem tudod, milyen típusú (pl. ohmikus, capacitás, pulzus) kimenete van egy olcsó termosztátnak általában?

Nem egészen értem, mire gondolsz a kérdésedben, de alapvetően a hagyományos termosztátok jellemzően induktív fogyasztókat működtetnek, mint keringető szivattyú, gázkazán mágnesszelepe. A legalapabb analóg termosztátok egy mechanikus záróérintkezővel bírnak, de léteznek váltóérintkezősök is (ha nem fűteni, hanem szellőztetni, hűteni kell). A digitális termosztátokban többnyire polaritásvezérelt impulzusrelék vannak (így csak a meghúzás idejére fogyaszt a relé).

Tehát a kimenete minden esetben galvanikusan leválasztott érintkezőpár, így gyakorlatilag 250V-ig bármilyen feszültséget kapcsolhatsz vele, a kapcsolható áramerősség meg benne van a leírásában.

Ha esetleg arra vonatkozik a kérdésed, akkor logikai szint előállítására is alkalmas, csak egy 100nF-os kondival lehidegíteném.

Engem meg az érdekelne, hogy légköbméterenként mekkora teljesítmény kell a fűtőfilmből a tapasztalatod szerint?