Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
A legjobbat mondjuk úgy lehetne csinálni zavarszempontból, ha építenénk egy gyors 300-500V/us jelemelkedési sebességű AB osztályú erősítőt, elékötnénk egy komparátort és majdnem jelvágásig kivezérelnénk, de csak majdnem. Nem kivitelezhetetlen, még mindíg 90% fölötti hatásfokot lehetne elérni. Mondjuk csak egy ötlet....
A mostani gépem hatásfoka úgy tűnik 100W/4Ohm-on +-40V-os tápról felette van a 95%-nak, de persze lehet, hogy van mérési hiba. Mindenesetre jéghideg rajta minden.
Szerintem csúnyább lenne. Lassú kapcsolásnál kisebb frekvenciájú a négyszög harmónikus tartalma, nem szór annyira a kimeneti fokozat. Gyorsabb fetekkel ocsmányabb dolgokat lehet elkövetni. Én is majdnem nekiálltam lassítani a kapcsoláson, de az nem a legjobb megoldás.
Remény, az mindíg van... arra ügyelj, hogy a kimeneti fojtó ne kerüljön túl közel a bemenethez, meg annak környezetéhez, mert esetleg megszór mindent. Egyébként, ha eléggé kis impedanciás az áramkör, akkor azt elég nehéz kívülről megszórni... Inkább ott szoktak lenni a problémák, hogy a nullák nem jól vannak vezetve, vannak fóliák, amiket esetleg külön kell vezetni, mert a rajtuk eső feszültséget jelnek értelmezi egy olyan fokozat, aminek azt nem szabadna észrevennie. De jó megoldás lehet az egyik oldalon teliföld is, ha nem akarsz kétoldalas nyákot csinálni, akkor megcsinálod az egyik oldalt és egy vékonyabb nyáklemezt egyszerűen ráragasztasz a másik felére, az lesz a teleföld. De én ilyesmit nem szoktam használni, mennie kell enélkül is. A másik, hogy az igaz, hogy drága a nyák(lemez), de ennek ellenére nem kell az ilyesmit bélyeg nagyságúra megépíteni. a dobozba úgyis belefér...
Ahogy én észrevettem, méricskéltem, 300 kHz főlé nincs értelme menni, már nem lesz jobb a minőség. Egyszerűen, pl. a hibaerősítőnek használt opamp nem elég gyors ehhez és akkorák a késleltetései, hogy a THD csak nő, ahelyett, hogy csökkenne. Vannak gyorsabb opampok is, de aránytalanul drágábbak. Egy adott szint felett pedig a tranyók a korlátok, elsősorban a kapcsolási idők.
A kétoldalas teliföldes nyákkal nem a nyák ára nekem a probléma, hanem, hogy rohadt ronda, sokkal nehezebb elkészíteni és sokkal több vele a munka.
A dupla nyák nagyon jó ötlet, azt hiszem ez igen jó alternatíva esztétikai szempontból is! Kösz az ötletet! 
Ha jéghideg rajta minden, akkor biztosan nagyon jó a hatásfok. Csak egy kérdés: és milyenek a torzítási adatok? Nem mérted? Baj! Mérd meg. Az az igazság, hogy eléggé téves nézet az, hogy egy D-class erősítőnek nagyon jó hatásfokúnak kell lennie. Valójában, a probléma a keresztezési torzításnál van, ha a dead time túl nagy, akkor jó nagy lesz a torzítás is. Ha kicsi, akkor már jobb a helyzet. A legjobb meg akkor, ha egy rövid ideig együtt vezetnek a tranyók, persze, ez már belelátszik a hatásfokba is. Tehát, ha az a cél, hogy hi-fi-t csinálj, akkor nem a hatásfok a lényegi kérdés. PA hangosításhoz ez lényegtelen, ott mindegy, hogy a THD 1 vagy 0,01 %.
Igen, lehet ilyen AB osztályú végfokot is csinálni, de ennél sokkal egyszerűbbek a "hagyományos" D-class megoldások. A FET-ek igazán jó eszközök erre a célra...
Nos a vivőmaradék problémát okoz a THD mérésnél, ezért meg se próbáltam, de olyan 40ns a dt. Ennyi idő alatt nagyjából teljesen felfut -40V-ról +40V-ra és vissza.
A négyszögátvitele is egész jó, főleg ha terhelés is van rajta és segít a csillapításban.
Ha nem ismerted, akkor szívesen! Nagyáramú elrendezéseknél igen jó szolgálatot tesz, nagyon kicsi szórási induktivitásokkal lehet megvalósítani valamit. Pl.: sok FET párhuzamos kapcsolása, stb. De lehet fokozni is, 3..5 rétegben is megy a dolog... pl. félhíd, teljes híd kivitelezés, stb.
A munka részét pedig nem szabad nézni. Ha ez probléma, akkor inkább vásárolni kell egy végfokot valahol. Az sokkal olcsóbb... igaz, akkor sosem lesz a tied az az érzés, amit az jelent, amikor egy megoldhatatlan feladatot mégis megcsináltál...
Ha a kapcsolási elrendezésed jó ( pl.: az UcD ) akkor alig változhat a frekvenciaátvitel a terhelés függvényében. Tehát, a négyszögjelátvitel is alig változik. Ha az UcD továbbfejlesztett szabályozókörét építed meg, akkor ez még jobb és még jobban ki lehet vezérelni a végfokot. Nemrég linkeltem be ide egy cikket erről, keresd meg. ( Valójában senkit nem érdekelt, pedig az a Bruno Putzey írta, aki kitalálta az UcD elrendezést. El kell olvasni, majdnem kapcsolási rajz szinten le van írva, hogy mit kell csinálni... )
Meg hát ott vannak a szimulátorok is... kiválóan lehet vizsgálódni, hogy mit, miért, stb.
Hát találtam most egy általad feltöltött Bruno féle cikket. Ez a Leach erősítőből ellopott szabályzókör volna az?
A négyszögön egy bizonyos kimeneti amplitúdó fölött megjelenik egy rövid tullövés. Nem tudom, hogy ez probléma e, de terheletlenül 20Vpp négyszögnél kezd előjönni, terhelve valamivel nagyobb amplitudóig jó a négyszögátvitel.
Ja lenne egy kérdésem. Először 200Khz frekvenciára terveztem a végfokot, hogy jó legyen a hatásfok. (most 220Khz-en megy) Betettem egy fázistoló tagot is, mivel nem kellett nagy frekvencia és vannak jótékony hatásai is, pl kiszűri a nagyfrekis zajt, meg kijavítja azt az enyhe frekvenciamenet csökkenést amit az UCD elv miatti hálózat okoz. (most ez egy 470pF-os kondi a bemeneten).
Az lenne a kérdésem, hogy nagyobb működési frekvenciának van valami haszna, érdemes lenne növelni? Nagyobb frekvencián ugyanaz a dt nem okoz e esetleg nagyobb torzítást?
Nem hiszem, hogy bárhonnan is lopott ötlet lett volna... inkább csak egy hivatkozás. Végül is, mások is dolgoznak ezen a témán, nagyon sok szabadalmi bejelentés van ebben a tárgykörben. Nézd meg az északi népek műveit. Bang és olufsen, Labgruppen, stb. A cikk második része arról szól, hogy magasabb rendű fázistolásokkal kisebb torzításokat lehet elérni. Én még megfejeltem ezen kívül is egy törésponttal...
Melyik az a Leach erősítő? Betennél egy linket? Sajnos, én nem tudtam olyan szabályozókört csinálni, ami abszolút pontos lenne, ez alatt azt értem, hogy egy kicsit kivezérlésfüggő a négyszögátvitel. ( És ennek megfeleően a frekvenciaátvitel is. ) De nem hiszem, hogy ezt meg lehetne hallani, inkább csak szépséghiba. Persze, ezt már sehol nem találod meg leírva... én sem tudom, hogy mitől van. Ráadásul nem függ attól, hogy van e terhelés, vagy nincs. Ez valami nemlinearitás, végül is a kimeneti fojtó, kondi egy másodrendű szűrő, amit valahogy szabályozni kell... nem egyszerű, ráadásul egy kétállapotú izével, annak mindenféle holtidejével, sebességi problémájával, stb.
Szerintem max 300 kHz, azzal már nagyon jót lehezt csinálni, nincs értelme feljebb vinni, erről már korábban írtam. Egyszerűen az átlagos alkatrészek nem tudnak többet. Lehet gyorsabb és sokkal drágább alkatrészeket is felhasználni, de ettől nem lesz annyival jobb. 250 kHz körül el lehet érni kb. 0,005 % THD-t úgy, hogy a kimeneti fesz csúcsértéke fél dB-lel megközelíti a tápfeszt. ( illetve, ahol vágni kezd a végfok, mert elfogy a tápfesz ) Ez ugye nem a 80 % körüli modulációs mélység... És ez még mindíg megvalósítható abszolút kommersz alkatrészekből. Ez azért untig elég. ( csak hallkan jegyzem meg, hogy A osztályú erősítőből sem igazán láttam sok ilyet... )
Valójában nagyobb torzítást okoz, mert nagyobb lesz a kieső fesz-idő terület, ami hiányzik abból a területből, amit a szabályozókör beállítana. De itt vissza kell gondolni arra, hogy inkább nem a DT a probléma, hanem az, hogy a tranyók kikapcsolási ideje túl hosszú. Vagyis, a szabályozókör hiába adja ki a parancsot, hogy a félhíd kimenete ( teljes híd kimenete ) változzon meg, ha az csak sokára teljesül, akkor az egy holtidő és ennek nincsenek jótékony hatásai, különösen a torzítás tekintetében. Lehet kompenzálni, de ez nem jelenti azt, hogy olyan, mintha ott sem lenne. Tehát, a holtidőkre ( is ) nagyon oda kell figyelni.
Nincs mit.
Közben megtaláltam ezt a Leach erősítőt. Semmi köze nincs a szabályozókörének ahhoz, ami egy pwm erősítőbe kell.
Á dehogy ninics annak. Kiválóan lehet arra használni, hogy UCD elvű végfok elé köss egy OPA-t és arra is visszacsatold.
Jó, de akkor már minek az UcD elv? Gondolom, itt az "elv" alatt a szinteltolásokat, gatemeghajtást értetted. Ha már bekötsz egy opampot az elejére, akkor egyszerűbben is lehet. Az UcD úgy van felépítve, hogy az egész kapcsolás egy nagyteljesítményű komparátort alkot. Ha teszel egy opampot az elejére, akkor már célszerű egy külön komparátort használni, meg dead time-ot beépíteni, stb. De lehetne az UcD-be is beépíteni dead time-ot, áramkorlátot, stb. Szóval lehet ezt variálni...
De a Leach hogy jön ide? Amit én találtam, abban még opamp sem volt... Ami visszacsatoló hálózat van benne, abban meg semmi különös nincsen, szokványos.
Azt hiszem ezt a class D-t nem nekem találták ki.
 Csak nem hagyott nyugodni és tettem rá +/- 60V-ot, néhány s után el is villant az alsó bizti. Mint kiderült sikerült egy hamis tranyót tennem a segédtápba, ami átment totál zárlatba és vitte a zenert is magával. Ezeket kicseréltem, minden alkatrészt újra végigmértem és jónak tűnnek. Adok neki +/- 30V-ot de nem nagyon akar menni. Néhány s-ig megy, de a kimenet és a kapcsolójel is iszonyú szőrös, aztán olyan mintha a védelem tiltana és kb. 0,3s-ként próbálkozna indulni. Aztán megint megy néhány s-ig és ez ismétlődik, és az alapzaja is nagyon nagy. Fogalmam sincs mi baja lehet.
Minden kezdet nehéz... hát még a folytatás.
Milyen fet van most éppen benne?
Illetve mivel helyettesítetted a speckó tranyókat illetve diódákat?
Sziasztok!
TO-247 tok alá honnan lehet kerámia szigetelőt szerezni? Egyáltalán érdemes vele bohóckodni vagy jó a sima szilikonlap?
Lazán jó bele a szilkonlap, a csillám (akár szilikát, akár a betiltott Berilílium-oxid, akár Muszkovit), a kapton (nagyon vékony, és kontrollált vastagságú, kiválló szigetelő) vagy bármilyen szigetelő. D-osztályú erősítőről van szó, zenei terhelésnél elég kevés hőt kell elvezetnie...
Ilyen helyekre ideiglenesen vékonyabb celofánt szoktam tenni.
Akkor megnyugodtam mert a gyári adatlap szerint kerámia szigetelés kell neki.
A body diódája kegyetlen rossz.
Tegyél bele rendes fetet. Valamint nem ártana hidegítő fóliakondikat betenni mert a nyák is gyenge. Az 1N4148 pl nem igazán jó a fetmeghajtókban levő tranyó collektor bázisán elhelyezkedő dióda helyére. Oda inkább valami barrier dióda kellene.
Amíg nem veszek addig nem tudok másik fetet tenni bele, egyébként ezekkel is volt párhuzamosan tervezve egy-egy SF28, de itt most nem a finomításokról van szó, nem volt rossz amíg ment, de most nem megy. Végigmértem az összes passzív elemet, kivettem egyenként a tranyókat megmértem bétára is, tettem bele másik fetet is, 555-öt is kivettem, de nem jó. Kimenőjel néha van, de a kapcsolások helyett csak zajszerű valami. Minden alkatrész jó és mégsem megy. Ha babonás lennék azt gondolnám hogy ez egy jel, hogy hagyjam abba.
Nem mutatnál a tiédről egy rajzot hogy hogy néz ki a komparátorod és a visszacsatolás?
Teljesen jó, csak nem egy 4148 kell, hanem kettő.
Más: Felfogatást én hővezető epoxyval oldom meg, jól szigetel pár száz voltig. Mondjuk utólagos eltávolítás csak kalapáccsal meg vésővel...
Nézd meg jobban, egyáltalán nem szokványos. Próbáld ki szimulátoron is. Nagy találmány a dolog. A Leach-ban TIM ellen van kitalálva, de egy szürő után visszacsatolt UCD-nek elég jó fázismenete van ahhoz, hogy ezzel a megoldással még egy új visszacsatoló hurkot is rá lehessen eröltetni, úgy, hogy nem romlik a tranziens átvitel. Sokkal jobb, mintha egy belassított (miller integrátort csinálsz az OPA-ból) műv erősítőt kötsz elé, és arra csatolsz vissza.
Tehát, még egy visszacsatolás van benne, ettől lesz a TIM alacsony. Ha nem vezérled túl a meghajtófokozatokat, akkor e nélkül sincs TIM. Az elmélete a TDA2030A gyári adatlapján is le van írva.
Jobb mint egy integrátoros? Hm... Azért azt nem kell elfelejteni, hogy az integrátor jellegű előremenő ág szűri a zajokat is.... Egyébként, én nem hsználok integrátort, bár a hibaerősítőnek van némi integráló jellege, igaz, elég magas frekvenciájú törésponttal. Szerintem egy visszacsatolóhurok is elegendő, annak is be lehet állítani a frekvenciamenetét olyanra, amilyen szükséges. Különben, az UcD-ben hova csatolnál még vissza? A Leach-ben egy közbülső pontra megy ez a visszacsatolás, de egy pwm-ben hova? Egyébként, amit javasolsz, az mitől lenne jobb? |
Bejelentkezés
Hirdetés |
