Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Hát a VAS fokozatban megakadályozni a TIM-et nem ilyen egyszerű, főleg, ha kapacitív terhelésre dolgozik. A Bemeneti fokozatban is létrejöhet. Általában itt jön létre inkább, mert itt szokott elfogyni a vezérlőáram a szokásos topológiáknál. De ne menjünk bele, mert ez a lineáris üzem problémája. Marsal prof ötlete jobb szerintem és a kimenetről jövő nagyfrekvencia egyszerűen meghal egy alul áteresztő szűrőn, nem úgy, mint a miller integrátoros műveleti erősítőnél, ahol az IC kínlódik vele. Sokkal jobb átviteli tulajdonságokat lehet vele elérni, persze a két RC-tag töréspontját nagyon jól kell összelőni. Ez utóbbi a hátránya.
Szerintem próbáld ki szimulátoron az elvet összehasonlítva egy integrátorossal. Simán a végfok kimenetére kötném a jelet, ugyanoda, ahova az eredeti visszacsatolás megy.
Sajnos, szimulátorban nem tudom megállapítani, hogy melyik a jobb megoldás. Legfeljebb talán a spectrumából lehetne következtetni, hogy melyik a jobb, de az a baj, hogy a szimulációs idők annyira hosszúak, hogy reménytelen ez az út. Nagyon sok fajta szabályozókört kipróbáltam, - különboző visszavezetésekkel és a valóságban megmérve őket olyan kicsi különbségeket láttam, hogy az akár mérési hiba is lehetett. Amit most használok, az az, amit korábban belinkeltem, ennek kisebb a torzítása, köszönhetően a pluszba betett integráló jellegnek, meg nagyobb modulációs mélységnél sem csökken le annyira a frekvencia.
A szabályozókört be lehet állítani úgy is, hogy a kimeneti feszültség slew-rate-t csak a kimeneti szűrőkör korlátozza, meg úgy is, hogy bele-bele kapcsol egy négyszögjel fel-illetve lefutásba is. Hangfalon meghallgatva nem vettem észre különbséget és a műszerek sem mutatnak komolyabb különbséget. Az, hogy az integrátor kínlódik, ezt csak tippelni tudom, talán arra gondolsz, hogy túlvezérlődik. Na és? Ez miért baj? Én azért tartom jobb megoldásnak, ha inkább integrátoros jellegű az előremenő ág, mert jobban csillapítja a komparátor előtt a zavarokat. Ezt beállítgatni már valóban nehézkes, torzításmérő nélkül nem is lehet. Mert megy egy végfok mondjuk 0,1 % torzítással, de mehet 0,005-tel is és ez nagyon apró dolgokon műlik. Ahogy én elnéztem, pl működik úgy is a szerkezet, ha a félhíd kimeneti árama van visszacsatolva, ez a belső áramszabályozó hurok, meg kell rá egy külső, az a feszültségszabályozó hurok. Ebben az esetben semmiféle időállandó nem kell a szabályozókörbe.Tehát, ebben az esetben feszültségszabályozásnak alárendelt áramszabályozás van megvalkósítva. De működik úgy is, hogy a kimeneti kondenzátor árama van visszavezetve áramjelnek, alig van különbség közöttük. Működik úgy is, hogy a fojtótekercs áramából kivonjuk a terhelőáramot, ekkor a kivonás mértékével még azt is be lehet állítani, hogy mekkora legyen az egész végfok belső ellenállása. Még negatívra is lehet állítani, ha az szükséges. Szerintem, a minőséget innentől nem a kapcsolási elrendezés határozza meg, hanem a felhasznált anyagok sebessége, meg az, hogy az a komparátor mennyi zajt szed össze.
Egész szépen alakul. 3 szintű vezérlés modellezése. A piros a szűrő bemenetén a négyszögjel ( a két félhíd közötti különbség ), a zöld a kimeneti feszültség, a kék és a lila a kimenet egy egy pontjának potenciálja a földhöz képest. A félhidak össze vannak szinkronizálva.
A kimeneti feszültség csúcsértéke 103 V, a teljes tápfesz 106 V. Látható, hogy a szűrőkör kétszeres frekvenciájú jelet kap. A zöld egész sima ahhoz képest, hogy milyen csipkézett a kék és a lila. Meg itt van hozzá egy kis irodalom.
Hmm... szóval BD moduláció
 A BD moduláció sok előnnyel járna, csökkene a kimeneti szűrő mérete. Egyrészt mert a frekvencia megduplázódik a kimeneten (a kimeneti kapcoslóknak azonban ugyanolyan sebességgel kell kapcsolniuk, tehát az áramköri igények nem nőnek), másrészt mert a kimenet nagyfrekvenciás komponense egyszerre lebeg. Azonban van egy hátránya is: - Ha a hangszórókábel szorosan egymás mellett fut felcsavarva, akkor ha a hangszórókábelen mind a hangfrekvenciás komponens, mind a nagyfrekvenciás komponens ellentétes fázisban van (AD moduláció), akkor sugárzás szempontjából nagyjából kilövik egymást. - Ha a BD modulációt nézzük, ahol a hangfrekvenciás komponenes ellentétes, a nagyfrekvenciás komponens egyenfázisban van (egyszerre lebegnek, így csökken a szűrési igény), akkor a hangszórókábel jobban sugároz, tehát zavarkeltés miatt roszabb. A BD moduláció nagyon jól jöhet aktív hangfalakban (rövid káble, nem kell számolni a sugárzással), sokkal kisebb méreteket lehet vele elérni, nagy teljesítményt nagy impedancián, a teljes híd kilövi a bus-pumpingot. Mondjuk én speckó azon gondolkoztam, hogy önrezgőre hogyan lehet megcsinálni teljes hídban BD modulációra... (aztán a kimeneti zavar miatt lebeszéltem magam).
Nekem az a fő bajom, hogy képtelen vagyok megjegyezni a rövidítéseket. Az angol cikkek meg tele vannak ilyenekkel... Mi az az AD, meg BD moduláció? Amit ezekről írtál, nem nagyon értem.
Amit feltettem, az önrezgő, háromszögjeleset egyszerűbb csinálni. Korábban nagyon sok invertert építettem szünetmentes célra 500A-tól 300kVA-ig, de azok egész másfajta módszerrel voltak 3 szintűre megépítve. Ha azt nézzük, hogy valahol van egy komparátor, annak a kimenete 2 állapotot vehet fel, ez legfeljebb azt tudja meghatározni, hogy a félhídba a felső, vagy az alsó tranzisztor vezessen. De a teljes hídban 4 féle állapot is előfordulhat, két db átlós vezetés és két db nullavezetés ( amikor két egymás melletti tranzisztor van bekapcsolva, tehát a kimeneti szűrő rövidre van zárva ). Ez ugye legalább 3 állapot ( az, hogy a nullvezetésből éppen melyik következik, a szűrőkör szempontjából majdnem mindegy, tehát nem kezelném külön állapotnak, ezért írom, hogy csak 3 állapotú ) Ezt a három állapotot viszont nem lehet egy komparátor két állapotával definiálni. Ebből voltak sokáig a problémáim, mert inverternél ez egy ablakkomparátorral volt megcsinálva, aminek két kimenete volt, tehát akár mind a négy állapotot meg tudta határozni. A baj csak az, hogy az hibával dolgozott, a nullátmenetekben a torzítás a B osztályú erősítők keresztezési torzítására hasonlított. Ez inverternél elmegy, de erősítőnél már nem. Most viszont két félhíd valójában össze van szinkronizálva. Ezt több helyen is láttam, végül is működik. Én inverterben akarom használni, elsősorban azért, mert nagy teljesítmény kell és kis méret. De az a baj, hogy tegnap tovább olvasgattam a cikkgyűjteményemet és az adott feladatra találtam egy vélhetően egyszerűbb és jobb megoldást. Úgyhogy ma addig maszírozom a Multisimet, amíg ez nem működik. Egyébként, az is jó erősítőnek. Nem hinném, hogy a kimeneti zavarral nem lehetne valamit csinálni. Ha a kondi jó a kimeneten, már nem lehet olyan nagy. És még lehet arra plusz szűrőt építeni.
Én ezt a fajta elnevezést ismerem, azonban az IR tutorialjaiban ezeket szintén két illetve három-színtű PWM-nek hívják, ahogy te ismered. Röviden, hogy tisztázzam mire gondolok:
- AD moduláció esetén a két kimeneten mind a hangfrekvenciás, mind a nagyfrekvenciás (vívőfrekvenciás) komponens ellentétes fázisban van. Az UcDs honlapon teljes hídra ezt ismertetik (erre legtöbbször egy komplementer kimenetű, nagyongyors komparátort használnak). - BD moduláció esetén a két kimeneten a hangfrekvenciás komponens ellenfázisban van, de a vívőfrekvenciás komponens azonos fázisban (egyiken nő a kötéltési tényező, a másikon csökken). Ennek az előnye az, ahogy írtad és mutattad, a kimeneti frekvencia duplázódik, valamint üresben a két kimenet egyszerre lebeg, így a hangszóró szempontjából a szűrési igények csökkenek. A PKNC végfokokban is BD moduláció van. Ezt a modulációt alkalmazzák a kimeneti szűrő nélküli mini D-osztályú végeknél is többnyire. (ekkor lényegében a hangszóró saját induktivitása a szűrő) Mivel a szűrési igények csökkenek, és ezt ki is használják, részben ezért is nő a zavar. De ha meg ugyanúgy jobban megszűrjük, akkor AD modulációt egyszerűbb alkalmazni. Én még közel nem tartok akkora végeknél, mint te Multisimben (10.0.0.0 ezt kaptam meg suliból) nekem alapból az UcD elv szimulálásával voltak problémáim, ugyanis a prop delayt sehogy sem tudtam berakni (transmission line delay elemével sem).
A szűrés szempontjából nem az a lényeg, hogy lebeg a hangszóró, hanem hogy ha a BD moduláció jól van megcsinálva, akkor el lehet érni azt, hogy bár a félhidak 50%-os kitöltéssel mennek, a szűrőkör mégis láthat szinte nulla szélességű impulzusokat is. Ezt a kétállapotúban nem lehet megcsinálni, mert egyik tranyó sem szereti azt, hogy bekapcsoljuk, aztán rögtön ki. Egyébként sem lehet megcsinálni, mert az áramkörben akkora holtidő van, hogy ez biztos nem menne. Tehát, nagyon keskeny impulzusokkal lehet gerjeszteni a szűrőkört. A másik, hogy a beavatkozó feszültség csak féltápnyi, nem pedig a kétszerese, mint a kétállapotúnál. Ez ugyanolyan feltételekkel azt jelenti, hogy fele akkora fojtó is elég. ( De azt is mondhatjuk, hogy a 3 állapotú gerjesztőfeszültség jobban hasonlít a szinuszra, mint a kétállapotú. Ha még több állapotú lenne, még jobb lenne.
Ha a hangszóró lebegése gondot okoz, le lehet az egyik pontját földelni. A csatolmányban megtalálod, szintén valami patent. Akkor a táp lebeg, de néhány dolgot a földelés miatt egyszerűbben lehet megcsinálni. ( visszavezetés, áramkorlát, ilyesmik ) Érdekes még, hogy mire is lehet pluszban használni a kimeneti szűrőkondikat... Egyébként, én azt vettem észre, hogy a komolyabb gyártók inkább több apró elektronikát tesznek be, minthogy olyan megoldást válasszanak, ahol több, nagyobb és egyben drágább főáramköri elemet kelljen használni. Én meg akármit tettem oda delay-nek, csak rosszabb volt. Aztán megcsináltam saját kútfőből, így nagyon jó. Az az igazság, hogy nem nagyon értek a szabályozástechnikához, inkább mindent a valóságban, próbálgatással határozok meg, vagy mostanában a szimulátorban.
Visszarajzoltál egy SPafi féle végfokot?
Működőképes, mondjuk lehagytál pár dolgot, meg elírtál pár értéket.
Hát gratulálok! SPafi marhára fog örülni ennek az biztos!
Én ilyen patká..ságot már megtapasztaltam, már bocsánat a kifejezésért. De én nem hagynám annyiban a helyében, ha a több éves munkával elkövetett fejlesztésemet valaki visszarajzolná és feltenné a netre. Szerintem szégyelld magad, ez nem publikus kapcsolás, ha jól tudom... (Egyébként teljesen rossz a rajz, csomó hiba van benne.  )
Ha már nagyon gyorsan kész kapcsolást akarzs, akkor keress valami sokkal egyszerűbbet.
Szerintem ez például feleslegesen bonyolult, de persze a paramétereiet nem tudom. Ha tényleg Spafié, akkor pedig illik feltüntetni a forrást.
" De én nem hagynám annyiban a helyében, ha a több éves munkával elkövetett fejlesztésemet valaki visszarajzolná és feltenné a netre."
Semmit nem tehetnél, ha szabadalmi oltalommal nem védett, akkor akárki másolhatja, felteheti a netre, stb. Nekünk cégesen így okoztak egyszer kb. 10 milliós kárt. Azóta kitanultuk a titkosítás fortélyait.
Sziasztok!
Én is elkezdtem kísérletezgetni a ClassD végfokokkal. Lenne egy pár kérdésem. Ami nem tiszta az az hogy magasabb tápfesznél mármint a fetekre kapcsolt feszültségtől elkezd disszipálni az IR2110. Kézzel érintve olyan elég melegnek tűnik.(ha hazaértem megmérem mennyire meleg) pedig a gate ellenállás 10ohm. A 3szög jelet egy 40106-os 1 kapuja szolgáltatja ami 2 műveleti erősítőre van kötve ami a komparátor. (Az egyik műveleti nem invertáló a másik műveleti invertáló bemenetére megy a 3szög jel.) A műveleti erősítők másik bemeneteire külön-külön fesz osztó van amiknek a trimmerek közös pontja 2 ellenállással van közösítve és oda megy a bemenő jel. A 2db trimmerrel állítom be a holt időt is. Ha hazaértem teszek fel kapcsolást. Kipróbálltam LF356-al és erősen torzított, a műveleti erősítő sebessége lassú lehet. Kicseréltem LM6172-re és ég és föld a különbség. H hidas topológia, 1x50V-ról megy. Üdv: Suncorgo
Az IR egyik appnote-jában olvastam hogy a moduláció 25 és 75% között történik ami egyérteműen 50%. Akkor ez azt jelenti pl egy H hidasnál hogy a kimeneten csak max a hídra kapcsolt feszültség a betáp fele lehet? Ezt a tényt összehasonlítva egy lineáris erősítővel, ugyanarról a tápfeszültségről, bemeneti jel amplitudóval, terheléssel csak fele olyan hangosan fog szólni?
off
Ezzel együtt a fórumok többnyire arról szólnak hogy megosztjuk egymással a gondokat, gondolatokat és az eredményeket. Aki ezt másképp gondolja vagy ebből komoly hasznot remél az ne legyen fórumtag, vagy viselje a következményeit miszerint a féltett rajzai előbb utóbb visszaköszönnek valahol. Egymásnak segíteni csak önzetlenül lehet.
Az ilyen fortélyokról nincs valahol egy téma itt? Ez engem is érdekel.
Ezzel nem értek egyet. Pusztán azért, mert valaki beregisztrált ide, nem kötelezhető arra, hogy minden fejlesztését csak úgy tálcán kínálva, sorozatgyártásra érett formában felpakolja ide.
Másik az, hogy más fejlesztését, amit pénzért árul azt visszarajzolni és feltenni ide, vagy másik elektronikai oldalra az mindenféle egymást segítős köntörfalazás ellenére egy szemét dolognak tartom. SPafi még csak nem is tag ezen a fórumon. Őt igazán nem vádolhatod meg, hogy ide jár fórumozni. A kapcsolásról biztosan tudom, hogy nem nyilvános. Ezeket a rajzokat csak úgy nem adja oda.
Azért ez így nem pontos. A PTK önmagában is oltalmazza valaki szellemi termékét.
A szabadalom nem erről szól, hanem a hasznok szedésének jogát köti valaki számára és 20 év után ez is megszűnik, hogy ne legyen gátja a műszaki fejlődésnek.
A melegedést több dolog okozhatja.
Egyrészt érdemes megnézni az adatlapot, ugyanis van pont több grafikon ami tartalmazza a terhelő gate kapacitást, a gate ellenállást, a kapcsoló frekvenciát valamint a tápfeszt. Figure 28 - Figure 35. - magát az IC-t 500V-ig tervezték, több száz kHz-es mehatjásra képes, elég alacsony gate ellenállással, szóval önmagában egyik sem lehet probléma. Az is lehet probléma,hogy a felső oldali tápfeszt nem rendesen kapja (milyen dióda van ott). Vagy valahol nagy feszt kap, és a belső zénerjei kezdenek vezetni, és azok disszipálnak. Remélem adtam pár tippet, és ezek után utána tudsz járni, meg tudod mérni, ki tudod számolni, hogy lesz jó... Az appnoteban amúgy biztos meg voltak nevezve a körülmények. UcD topológia esetén a modulációs limit elsősorban a prop-delaytől függ, de lehetnek egyéb tagok is... Ha összehasonlítunk egy lináris erősítőt és egy d-osztályút, akkor azonos főtápfesszel, a d-osztályú azonos torzításig tipikusan kisebb teljesítményt ad ki modulációs hiba miatt. Hogy fele olyan hangosan fog szólni? 1. Olyan hangosan fog szólni, ahogyan azt az agyad gondolja (az erősítő kimenete és a fejedben lévő hangérzet között még rengeteg áttét van) 2. Modulációs határoktól függően ugyanakkor torzítással kisebb telejsítmény fog kiadni, de általában több mint felét. 3. Lényegében nem nagy problémát jelent a tápfesz kicsit növelése, hogy a korrigáljuk az adott tápfesz felőli teljesítménycsökkenést.
Valóbban csúnyábban vágnak (általában) alapjáraton, mint egy AB osztályú, ezért egy azonos teljesítményű AB-osztályú jóval nagyobb szubjektív hangerőre képes.
Ezért kell betenni egy pl dióda- ellenállás lágy vágó fokozatot a bemenetre, ami a tápfesz 80%-a körül vág. Ezzel ugyan csökken a kimeneti teljesítmény, de mégis nagyobb lesz a "hangerő".
Idézet: „SPafi még csak nem is tag ezen a fórumon. Őt igazán nem vádolhatod meg, hogy ide jár fórumozni.” Aki a termin volt/van az itt is van kivétel nélkül, nem kell aggódni, csak más "nick"-el, szánalmas, hogy 2011-ben ez a kapcs.fégfok meg az egész kapcs.üzem egy hadititok, vicc, pihenjen mindenki a tervein... ennnyi... (szerintetek SPafi nincs itt és ezt nem olvassa? Ezt ti komolyan is gondoljátok? Vicc. Ez legalább őszinte vélemény)
Csúnyábban? Ajánlom spafi oldlaán az ő végfokairól készült méréseket, a modulációs határ elérése utána torzítás megnő, majd fokozatosan átmegy a tápfesz határolt torzításra jellemzőbe.
Emiatt a torzítás kevésbé hirtelen jön, mint egy hasonlóan nagy visszacsatolású B-osztályúnál, ami a pszichoakusztikai szabályok alapján szubjektíve kedvezőbb. Alacsony torzításon azonos teljeímtényű B osztály és D osztály közül a D osztály képes nagyobb csúcsteljesítményre, így a pszichoakusztikai szabályok alapján még mindig a d-osztályút mondanám a "hangosabbnak", de persze ez csak addig érvényes, amíg a pszichoakusztika. (kinek mi hangos...) Sokan szavaznak a diódás vágókra, meg egyéb dinamika-kompresszorokra, valamint limiterekre. Én speciel nagyon nem szeretem őket.
Nem tudom, keress rá. Én úgy szoktam csinálni, hogy van egy rakás pici dobozom, ( RF szűrőt tekercsét szokták beleépíteni ) abba tervezem meg az adott áramkör egy részét, aztán kiöntöm gyantával és mehet be a panelbe. Azt elég nehéz másolni.
SPafi egy időben itt is be volt reggelve, olvass vissza, pont ebben a topicban. Aztán az "egyéni" stílusáért kizárták, ha jól hallottam valakitől.
A többiekben egyetértek veled. Egyébként, mindenkinek áll a zászló, lehet másolni egy gyári berendezést is. A működési elvet mindenki ismeri, tehát, mi az akadálya? Hogy van az a kérdés, hogy látom, még a gyári kittek sem működnek normálisan? Mert azért annyira nem egyszerű... A SPafinak ez a kapcsolása már szerintem nagyon régi lehet. ( ez még nem ok arra, hogy valaki feltegye a netre... ) Pl. az IR applikációkből nem olyan nehéz eddig eljutni... legfeljebb az abszolút kezdők csodálkoznak rá a rajzra... persze, mert az alapvető áramköri felépítéseket sem ismerik...
Nem kívánom, hogy egyszer kénytelen legyél a PTK-n keresztűl érvényesíteni a vélt, vagy valós jogaidat. Semmire sem mész vele...
" ...hasznok szedésének jogát köti valaki számára és 20 év után ez is megszűnik, " Azért ennél jóval többet jelent.
Sziasztok!
Rakok fel 1-2 képet az elkészült Philips UCD-ről. Illetve ami hajtja tápegységről. 8 Ohmon csupaszon a fetekkel el lehet vele zenélgetni. Tápfesz +-47 Teljesítmény 8Ohmon durván 2x80 4Ohmon 2x160 körül. Fetek: IRFB4019
Na én is erre gondoltam, de egyetlen helyet nem tudok, ahol normális kiöntőgyantát lehet venni. Én egy kondenzátornak kinéző dobozba tennék egy tüskesorlábas SMD panelt, aztán kitölteném.
Igazán lesújtó dolgokat írsz, de amit te ( vagy még néhányan ) elvárnának, az az ipari kategória. És ott bizony mindenki nagyon vigyázz mindenre, mégcsak az alapötlet se szivárogjon ki... nekem is elég egy-két mondat és már tudom is, hogy mit csinált a másik, vagy tovább tudom gondolni az illető ötletét. Szerinted, miért van az, hogy a komolyabb cikkekhez, csak pénzért lehet hozzájutni? Vagy te be tudsz reggelni pl.: az IEEE-re? Én nagyon szeretnék... Van ott néhány ezer cikk, amit jó lenne elolvasni, de az is egy zárt kör. A tudást, még egy cikkben rejlő komolyabb tudást sem adnak ingyen. Ez egy ilyen világ. Tehát, marad a keresgélés, meg a szabadalmak böngészése. ( kissé időtrabló, de hát ez van ) Ha meg nem értem, akkor előveszem a szimulátort, persze, azt is meg kell tanulni...
Egyébként, én úgy veszem észre, hogy itt nagyon is segítő szándékúak vannak. Az lehet, hogy nem adnak komplett rajzot, meg nyáktervet, de azért leírják, hogy mire kell odafigyelni, a beméréseknél is adnak tanácsot, stb. Vagy te nem így látod? Hiszen te is közreműködsz ebben! Pl. kapcsi táp... A D-class sem hadititok. Itt, ha valaki végigolvassa a topicot és rendelkezik egy komolyabb ( alap ) áramköri ismerettel, akkor tud építeni ilyet. A másik, hogy Google mindenkinek a barátja. Én inkább ott látom a problémát, hogy az emberek többsége azonnal akar megoldást a vágyaira. Hát, ez az élet semmilyen területén nem működik...
www.koraxbp.hu
Most gondolkozom azon, hogy a nagyobbacska toroidokat kiöntöm gyantával úgy, hogy mindkét oldalukon lesz egy vastag alulemez. Úgy fog kinézni, mint egy tárcsatirisztor és mindkét oldalán fel lehet csavarozni hűtőbordára. Tüskesor? Ez az! Bölcs gondolat. Csak egy jótanács, ha egyoldalas nyákot csináltatsz, akkor az is legyen lukgalvános, mert stabilabban áll benne ez az "öcsipanel".
Köszönöm a linket! Idáig még nem találtam gyantát, pedig sok helyen érdeklődtem.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
