Ehhez látni kellene a kapcsolási rajzot.

Na ez a dolog engem is érdekelne.

Nem rajzoltam vissza a teljes szekunder rajzát De kb. így néz ki az említett dolog lényegi része.

És itt egy teljes kapcsolási rajz egy ATX tápról, bár itt csak 1 lemezmagos tekercs van, ahogy látom, viszont aminek a szekunderét most felrajzoltam, abban is van a 3,3V különálló fojtója után egy 2SD882 tranzisztor.

Bővebben: Link

Gyanítom, hogy a tranzisztor és a lemezes fojtó együttesen szabályoz, csak még nem világos, hogyan.

Amit kirajzoltál, ott telítődő fojtónak vannak kötve. Egy bizonyos fesz-idő területet tud magára venni a vas, ez ki fog esni a kimeneti feszből, vagyis, hiába 5 V-ra van a szekunder tekercs, ( és gondolom arra is szabályoznak ) a 3,3 V-os kimeneten kevesebb lesz a feszültség, hiszen a telítődő fojtók magukra vesznek annyi fesz-idő területet, hogy a középérték csak 3,3 V lesz.

A másik rajz már szabályozott, a tranyó állítja be a vasmag munkapontját, vagyis azt, hogy mekkora legyen az indukció a vasban, mielőtt a tényleges energia elkezd rajta áramlani a kimenet felé. Mondjuk, ha kicsi a terhelés, akkor minusz 500mT az indukció a vasban és innen indul a vas mágnesezése. Amíg be nem telít, addig magára veszi a feszt, tehát a kimenet felé alig folyik áram. Amikor betelít, mondjuk plusz 500 mT-nál, akkor meg olyan, mint egy rövidzár. Ugye, a magára vett fesz-idő terület attól (is) függ, hogy milyen munkapontból indult a mágnesezés. Ha nagyobb a terhelés, akkor nagyobb kitöltés kell, vagyis kisebb lehet csak a kieső fesz-idő terület, vagyis a telítődő vas csak kevés fesz-idő területet vehet magára, vagyis mondjuk a tranyó plusz 300 mT-ra van állítva. ( Ebben az orosz kapcsolásban nyilván nem mehet az indukció a negatív értékek felé, de biztos ki lehet találni olyat is, akkor nagyobb indukcióváltozást lehet megvalósítani, vagyis kisebb vas is elég. )

Nézd meg a Vacuumschmelze oldalán, van méretezés is, meg mindenféle ezzel kapcsolatos dolog.

Amit lerajzoltam, abban is benne van a tranzisztor, csak nem rajzoltam hozzá. Szóval az is ugyanúgy működik, ahogyan a második részben leírtad.

Valószínű. Ha megfigyeled, akkor a tranyó, meg a TL ic, meg a passzív alkatrészek egy szabályozókört alkotnak. Arra szabályoz, hogy a kimeneti fesz megegyezzen a TL ic zener) feszültségével, presze figyelembevéve az ellenállásosztókat, stb. Tehát, a tranyó árama van szabályozva, ezzel a vasmag gerjesztése, vagyis az az indukciós pont, ahonnan elkezd nőni a fluxusa, amikor a szekunder oldalon megjelenik a ténylegesen energiát szolgáltató feszültség.

Elképzelhető, hogy a tápom szekunder oldalán lévő diódák nem egyformák ezért nem kapcsol be az egész és csak forrósítja az ellenállásokat?

Az a helyzet, hogy abszolút nem értek hozzá szóval, mondhatod hogy gate-ekre meg ilyesmi. Már tényleg nem tudom mi legyen.

Totál elejétől szeretném kezdeni, kérem ha van valakinek csöppnyi türelme és szívesen elmondaná, azt hogy egyáltalán az IC-nek melyik lába a kimenet, és mi az a félhíd meg ilyesmi pl a hangszóró egyik csatlakozását hova kössem megköszönném.

Voodoo, szkóp nélkül nagyon nehéz lesz megcsinálni.
Ha érdekel, én kölcsön tudok neked adni egy szkópot aminek a segítségével meg tudod csinálni. Ha érdekelnek a részletek, akkor keress meg privátban.

Köszi a segítséget! Kezd a dolog definíciós paradoxonná válni ami kicsit érthetetlen számomra. Minden alkatrész működik, új, és átnézve, bemérve az összes vezetősáv. Se kép, se hang helyett odáig jutottam, hogy forrósodik a lágyindítás.
"Theseus hajója: Ha a hajó minden elemét már legalább egyszer kicserélték, akkor vajon még mindig ugyanaz a hajó-e?"
Érdekes.

Hello!
"Theseus hajója:" Nem a hajót, a vizet kell kicserélni..
De volt főnököm szerint, "Ha nem megy a kupleráj, nem a bútorokat, hanem a kurvákat kel kicserélni!.."
üdv! proli007

Vagyis inkább csináltassak egy jó lapos trafót? Már erre is gondoltam inkább eladom valakinek 1000 forintér az egészet inkább veszek egy gyári toroidot aztán biztos nem lesz vele ennyi gond. (árban már amennyi metró és vonatjegy + kudarc belefulladt) kb 28 ezrem füstölt el...

Lehet hogy egy toroiddal jobban jártál volna, de már azok is aranyárban vannak azért (is) építi az ember a kapcsitápot.
Ha tennél fel róla fényképet és egy kapcsolási rajzot, akkor talán meg lehet távjavítani. Közvetlenül a hálózatról sosem szabad egy ilyen tápot éleszteni, áramkorlátos tápról célszerű, de minimum egy soros izzó a primerben, akkor ezt a pénzt mind megspóroltad volna.

Ittvannak a rajzok. A szekunder diódák helyzett MUR860-asok, és a primer oldalon lévő 22Ohm, 5W-os helyett 47ohm 10W-osak vannak betéve. Ennyi a módosítás.

Ennek szkóp, meg induktívitásmérő nélkül tényleg kár volt nekiállni. Egyszerűbb lett volna egy toroid.
Esetleg elküldöd valakinek és rendbehozza..

Csak kíváncsiság képpen, a trafót hogy méretezted? Czvs, és Crez kondenzátorok mekkorák vannak benne?

Arra réges rég rájöttem már, hogy egyszerűbb egy toroid Cimo csinálta nekem a tápot, még régebben. De már a sok sok javítgatás meguntatta velem az egészet és gondoltam inkább nekiállok és kicserélem én (ha úgyis arra járok) aztán az 1x arra járokból vagy 6zx jártam már meg a lomexet oda vissza elég unalmassá vált sok metrójegy stb. Én meg azthittem hogy kicserélgetek mindenrt akkor elvileg JÓNAK KELL LENNIE. Mert, mivel javulna meg a vadonat új alkatrész ha lenne szkópom? Nem értem. Az IQ szintem nem képes ezt felfogni? Oké kimérek egy bizonyos pontig például szakadást. Kicserélem az adott alkatrészt és tovább nem tudok menni addig amíg azt ki nem cserélem vagyis addig ígyis ugyis döglött a project. Mivel a Fetek szétrobbantak vagyis csak az egyik lábastúl elszállt. Tehát ha van szkópom ha nincs szkópom akkor is látom hogy igen ez itt valóban egy olyan hiba jelenség amit nem kell méricskélni egyértelműen látszik. Aztán nem oldotta meg a gondot hiába cseréltem ki. Jött az összes IC + diódák, kondik, + Fetek azokat kimértem semmi baja. Összes vezetősáv minden OKÉ. Kis ellenállásokat is mindet kiforrasztgattam és átnéztem találtam szakadtat és azokat is pótoltam. Mikor minden vadonat újjá lett a nyákon kívül, akkor bekapcsolnám (ja relét is cseréltem) max annyi történik hogy fűt mint a gödény... Tuti zárlat van a trafóba. Már minden mást, kivéve azt nem néztem át.

Pont azért kellenek műszerek, hogy ne "hűbelebalázs módjára" vagy ránézésre cseréljünk ki dolgokat.

Be kellene határolni a hibát mérésekkel, majd cserélni a hibás alkatrészeket, és utána "éleszteni a tápot", ami azt jelenti, hogy nem egyből hálózati feszt kapcsolunk rá, hanem kisebb feszültséget, és műszuerekkel ellenőrizzük, hogy rendben működik-e. Ugyanis ezesetben ha mégis gond van, és maradt rossz alkatrész, akkor nem fog újra minden elszállni, ki lehet mérni, és javítani.


Csakhogy nyilván nem cseréltél mindent, pl. a trafót sem (és talán mást sem, mondjuk a tekercseket). A látványosan tönkrement, és egyértelműen rossz alkatrészek cseréje után még egyáltalán nem biztos, hogy "JÓNAK KELL LENNIE"...

Ezt mondtam már régebben is, hogy próbafeszültséggel 12V-tal is élesztgettem és nem kaptam meg a kimeneten a várt eredményt, és írtam is a valószínű hibákat. Több hszban is írtam, hogy már csak vagy a trafó, tekercsek vagy maga az új alkatrész a hibás.

De amúgy értemm mit mondasz.

Nem tudtam hogy ez még régebben működött, és javítani próbáltad..

(#1253594) voodoo 12V próbafeszültséggel próbáltad, mi volt a várt eredmény? Merthogy rákötöd a 12v-ot és szkóppal megnézed hogy pl a 4047kimenetén van e jel azt értem, de szkóp nélkül nagyon körülményes. Trafót se tudod induktívitásmérő nélkül ellenőrizni hogy jó e.
Mi fűt egyébként, a fetek?

Jó, renben megértettem. Inkább abba hagyom.


Nem, a primer oldalon lágyindításnak két sorba kötött ellenállásai 22R5W.

Az az ellenállás csak akkor fűthet ha nem húz meg a relé. Ha meghúzna akkor az ellenálláson nem folyna már áram, vagyis már a segédtáppal is valami gond van, vagy rossz a BC846. Egyébként mitől ment tönkre? Bár teljesen mindegy, ha bármitől tönkremegy akkor nem üzembiztos (ki kell dobni, áttervezni vagy másfélét építeni).
Ha van olyan trafód amivel tudsz csinálni legalább 150-250V körüli egyenfeszt 0,5A mellett, abból már lehet csinálni egy egyszerű áramkorlátos áteresztő tápot és arról indítani. Ilyenkor lehet a primerben is turkálni - méricskélni, mert ugye le van választva. Vagy köss sorba egy 25-40W-os izzót a primerrel.

Most már értem, hogy helyettesíti a telítéses mag a FET-et.
Ezen az elven lehetne DC áramváltót is csinálni. 1 menet lenne a primer, amin keresztülfolyna a DC áram, állandó gerjesztést produkálva, meghatározva ezzel a munkapontot a hiszterézis görbén. A több menetes szekunder tekercs egy áramkorlátozó ellenálláson keresztül lenne meghajtva egy fix kitöltésű négyszöggel. Minél nagyobb lenne a figyelt DC áram, annál feljebb kerülne a munkapont, annál nagyobb lenne az induló gerjesztés, annál hamarabb telítene be a vas. Miután betelített, a szekunderen 0-ra esik a feszültség, így a kitöltési tényezője arányos lenne a figyelt DC árammal. A szekunder kikapcsolásakor egy szabadonfutó dióda visszavezeti a tápba a a szekunderben tárolt energiát, de mivel az állandó DC gerjesztés továbbra is fennáll, nem a 0-ba tér vissza a vas, hanem a primer gerjesztés által meghatározott munkapontba. A szekunder feszültségét átlagolva a DC árammal fordítottan arányos feszültségjelet kapnánk. Annál pontosabb lenne a dolog, minél keskenyebb és szögletesebb a hiszterézis. Erre a célra ezek szerint nagyon is jól megfelelnének ezek a lemezmagok.
Remélem jól logikáztam.

És ha jól emlékszem, az általam egyszer már felvetett, Billings-könyvben látott technika is ezt az elvet használja.

Igen. Okos dolgokat lehet csinálni az induktív elemekkel. Csak ne lennének annyira drágák. Egy 40 mm átmérőjű amorph toroid 35 euro... Vagy van nanokristály vasmag is, más jellemzőkkel, de hasonlóan drágák. De a régi, még permalloy típusú vasak is nagyon drágák. Ezek is nagyon vékonyak, de legalább olyan méretű vasmagot raksz össze belőle, amilyet akarsz. Az amorph toroidot óvatosan le lehet tekerni és át lehet tekerni másmilyen méretűre, meg akár nagyobb keresztmetszetet is lehet csinálni, de nagyon vékony és nagyon törékeny az anyag, úgyhogy ez legfeljebb hobbi szinten alkalmazható.

Nekem most van pár ilyen, műanyag borítású, vékony, törékeny lemezből tekert vasam, úgy 10-15mm átmérőjűek lehetnek, ATX tápból valók, és a 3,3V-ra szabályzást oldották meg. Kíváncsiságból ki fogom próbálni, megfelelnének-e ilyen célra is valamilyen szinten. Gyanítom, hogy ezek még nem amorf vasak, de telítéses üzemben működtek. (Lehetséges, hogy permalloy?)

Nem valószínű, mert a permalloy elég jól hajlítható, nem törékeny. Inkább amorph vasra tippelnék. A permalloy alatt elég sok mindent lehet érteni, vannak fantázianevek. Azt tudni kell, hogy ezek a telítésig vannak hajtva, tehát, jó nagy veszteség keletkezik bennük. Ha mégsem melegszenek nagyon, az azért van, mert kicsi a fajlagos veszteségük. Ugyanez ferritnél, hát, nagyon sok lenne. Persze, ezeknél is csak egy adott frekvenciáig megy a dolog, mondjuk 100kHz-en már nagyon nagy lenne a veszteség. De ha többet összeraksz, akkor lehet belőle főtrafó is csinálni, mondjuk 50 kHz-re. Meg gate-meghajtó trafót. Meg mindenféle ügyes mechanikai elrendezést ki lehet találni. Pl: 1 menetes primer tekercs 12 V-ról, meg koaxiális tekercselés, de lehet belőle csinálni toroidot is, tulajdonképpen a huzalra ráhúzol annyi vasmagot amennyi kell az adott feladathoz ( mondjuk egy nagyobbacska telítődő fojtóhoz ), aztán meghajlítod az egészet kör alakba. De lehet egyenesen is hagyni, attól függ, mennyi- és milyen hely van a panelen, vagy a dobozba. Ha a vasak "U" alakúak, akkor oda is lehet csavarozni a dobozhoz, vagy hűtőbordához és akkor egy kicsit hatásosabb hűtést lehet elérni.

Szétszedtem most egyet. Kis szögben hajlítva ugyan törik, pattan, de viszonylag rugalmas anyag, le lehet tekercselni. Tehát képlékeny alakváltorásra nem igazán képes, azonban rugalmasan elég sokra. Mint egy nagyon vékony tekercsrugó. Szóval ez nem hiszem hogy amorf vas. Az túl drága lenne olcsó PC tápba

A törékenységet először onnan gondoltam, hogy amikor szedtem szét a műanyag borítást, beleakadt a külső lemezekbe a csavarhúzó, és olyankor pattant. De koránt sem üveges tulajdonságokat mutat, most már rájöttem. Lehet hajtogatni, mint egy rugót. Szóval akkor lehet, hogy mégiscsak permalloy..