Valamiért rámértem a 60 uH-s fojtóra, és 10 uH volt. Pedig 60-ra tekertem egészen biztosan... Megtekerem inkább újra, egy másik magra. Ez okozhatja ezt a problémát?

Kicsi az esélye, de nem lehetetlen. Arra gyanakszom hogy a frekimérő nem jól mér, esetleg valójában túl alacsony frekvencián megy a táp, és betelít a trafó. Ez könnyen okozhat rendellenes melegedést. A frekimérők esetén pedig előfordul, hogy kétszeres v. többszörös frekvenciátr muatatnak a valóságoshoz képest, ha sok zavart hordoz a mért jel. Az oszcilloszkóp ilyenkor nagyon hasznos lenne ha lenne....

Egy maxvell mx-25 multival méregetek. Lehetséges, hogy valóban nem mutat pontos frekit, habár eddig nem tapasztaltam rajta ilyesmit.

Nem hiszem...

Ezek, hogy "érdemes", meg "valószinüleg", meg "jó eséllyel", meg " esetleg", semmit nem jelentenek. Tervezd meg, próbáld ki és meglátod, hogy egy csomó funkciót csak jóval bonyolultabban tudsz megcsinálni. És drágábban.

Valószínűleg de lehet, hogy mégsem
Szívesen kipróbálnám, de most éppen más dolgokra megy el az energiám. Ez egyelőre csak egy érdekes téma, amiből akár tanulhatok is valamit, és akár saját ötleteim is lehetnek.
Az IR21531-el már játszottam régebben, igaz nem fénycsővel, de PCtáp trafót hajtottam meg vele 12Vról, a szekunder oldalon pedig egy kétszerező volt, és egész jó hatásfokkal működött (nem mértem meg, de a fetek hűtőborda nélkül is hidegek voltak), kb 20...30W-al terheltem. Ezért gondoltam, hogy talán fénycsőhöz is használható lenne. Majd kipróbálom.

Közben találtam egy érdekes oldalt:
http://danyk.wz.cz/zarivk_m_en.html
Szinte pont erről szól, 90%-os hatásfokot ír a szövegben

A Maxwell-el felejtsd el az induktivitás mérést ebben a tartományban, mert erre nem jó. A frekimérést szintén. Kapcsolóüzemű táp kimenetét nem lehet digitális frekimérővel érdemben megmérni. Hol a valóshoz közeli értéket mutat, hol fele annyit, hol kétszer annyit, és ezt váltogatja. Szkóp kell, az a biztos.

Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni. Az első kapcsolóüzemi tápomat tervezem megépíteni, Lorylaci cikke alapján +-36V, TDA7294 hangerősítő meghajtására. EPCOS ETD29 N87 magot használok. A cikk amiből tervezek építeni: Egyszerű kapcsolóüzemű tápegyéség
Kérdezni szeretném, hogy a trafó méretezési táblázatból kapott szekunder menetszámot (5), kétszer kell érteni a +- táp miatt? Melyik tekercset érdemes belülre ill. kivülre tekerni? Vagy inkább a primer - szekunder tekercset egymás mellé érdemes tekerni, és közéjük tenni egy elválasztó szigetelő lapot? A cikk 6. oldalán olvassuk azt, hogy "a kellő mágnesező induktivitást a légrés kialakításával állítsuk be". Ez mit jelent?
Köszönöm a válaszaitokat!
Subi

A kérdéseid fényében azt tanácsolom hogy ne ezzel a táppal kezdj, találsz itt ennél egyszerűbbet is.

A cikkemhez előzetes olvasmányul tartozik Skory oldala (rezonáns tápos cikkek), és cimopata cikke. Ezek kötelező olvasmányok. Miután ezeket elolvasod az összs kérdesedre választ fogsz kapni, sőt...

Szia! A te cikked és Cimopata cikke is ki van nyomtatva, jelentem elolvasva, sőt kidolgozva. Skory oldalát nem néztem. A kérdéseim inkább az előolvasmányaim megerősítésére tettem fel, bízva abban, hogy rengeteg gyakorlatotok van.........
Folytatom az olvasást, de néha (mint azt felül írtam) kérdések vannak az emberben!
Köszönöm a válaszokat, a remélem esetleg a kérdésekre is kapok választ!

Megerősíteném subit, hogy igen valóban több (szerintem felesleges és túl mély) ágra kitér mind két cikk írója, így a folyamatosan olvasott gondolatmenetet el lehet téveszteni, és megbonyolítja az olvasót ráadásul össze is zavarodik. Én is dettó így jártam, amíg minden mondatot szinte bele nem kalapálták a fejembe és jól szájba rágósan többször vissza kérdeztem, de csak úgy ha előtte én elmondtam, hogy mire gondolok... Ez volt a legnehezebb. Tök más síkon van leírva a cikkek gondolatmenete. Jó lett volna pl bele hasonlítás. Ha tudok valamit és másokkal ezt a tudást meg szeretném osztani, de úgy hogy meg is értse ne csak bólogasson rá, akkor örültem volna, ha cikkekben pl: más fizikai tényekkel alá vannak támasztva a gondolatmenetek. Nincs konkrétan hozzá fűzve pl trafó tekercselésénél rengeteg olyan dolog ami inkább a lényeget támasztaná alá és egy olvasó aki úgy éri hogy megpróbál tekerni egyet az meg is tudja csinálni. Szkin hatásra kitérünk picit meg ilyesmi. Felesleges, ez nem a lényeg. AZtán ha mellesleg valaki kérdez valamit aki elakad ? Válasz: kezdj valami mással, és ezzel le van intézve.

Nem kell offban, szívesen venném én is azokat a dolgokat, amik szerinted feleslegesek és túl mélyek a cikkemben. Örülnék ha felsorolnád, mint kezdő te miket tartasz feleslegesnek a cikkben, és mikre lennél még kiváncsi.

Javaslom, kérdezz, hátha te kapsz választ a tisztelt "kollégáktól"!
Üdv.
Subi

Ahoz egy kicsit olvasni kell a témáról, hogy valaki egyáltalán kérdezni tudjon. Senki nem akar olyat leírni válaszként ami az említett cikkekben már le van írva - ez szerintem megérthető....

Én igyekszek segíteni. Vannak olyan dolgok, amiket nem szeretek, pl:
- ha privátban kérdezgetnek olyat, amit a fórumban kellene (lásd fórumszabályzat)
- ha olyat kérdezenk, amire itt a fórumban már ötször válaszoltam (pl hol kapható az IRS27951), vagy a google kiadja (Farnell), ez is benne van a fórumszabályzatban
- az illető nem akarja megérteni a dolgot, csak gyorsan építeni. Ez a 230V SMPS témában egy életveszélyes hozzáállás.
- az illető nem tud angolul és kéri, hogy helyette magyarul mondjam el (ez is benne van a fórumszabályzatban). Angolul TUDNI KELL. (nem csak az angol van, tudom, én mellesleg németül és norvégul is tudok)

Vannak olyan dolgok amikor nem tudok annyira segíteni, pl ha oylan kapcsolást épít az illető, amit nem én terveztem (lásd voodoo esete). Vagy olyankor is nehéz segíteni, amikor az illető is találgat, nincs rendes mérőműszer, nem módszeresen mért.

A cikkemet érintő építő jellegű kritikákat mindig szívesen fogadok. Mielőtt az LLC konverteres cikk elkészült többen már átolvasták (katt, ekkold, cimopata), ők is több javaslatatot tettek. De azt is fell kell fogni, hogy egy ilyen cuccnak közel nulla kapcsolóüzemű tudással nekiugrani lehetetlen.

Nagyjából úgy gyökerestül, mindenre. De a lehető legkézenfoghatóbban, könnyen 3in1 instant, szinte azonnal oldódó reakcióként felfoghassam egyáltalán amiről szó van.
A cikkbe nem az a baj, hogy mélyre megyünk, hanem az hogy kezdőknek indul aztán hirtelen nem kezdőknek való és a kezdőket én most nem arra értem, hogy ismerkedik a ceruzaellem + és - sarkaival. Persze hogy olyan kezdőre értem a kezdőt akinek van némi fogalma arról egyáltalán mi ez az egész. Tudom, hogy például az egyik legjobb módja annak, hogy a tudást elsajátítsuk, az édeklődő felé, ha alkalmazunk példákat, sőt az olvasót is a történet részévé tesszük. (na ezt ám a nehéz csinálni) Ne legyen annyira túl nyers és rágós. Ettől függetlenül, tényleg higyjétek el nagyon régi álmom már hogy végre én is értsek a kapcsitápokhoz, de 1 év alatt inkább csak az bizonyosodott meg bennem hogy egy béna vagyok ehhez. Pedig kifejezetten érdekel!

Azért ez nem ennyire egyszerű. Persze, lehet olyan cikket írni, hogy az abszolút kezdő is meg tud belőle építeni valamit. Csak az a baj, hogy ilyen cikket senki nem ír, mert ez nagyon hosszú és iszonyú sok munkával jár. És meg van az a veszélye is, hogy nem olvassák el... Egy ilyen megírásához, - mondjuk folytatásosan - nagyon komoly elhivatottság kell. Még ha létezne is egy ilyen sorozat, mondjuk itt a HE-n, nagyon kevés ember venné a fáradtságot, hogy elolvassa és meg is értse.

Egyszer, még nagyon régen volt ilyen leírás valahol, hogy egy reflex rendszerű rádiót hogyan kell építeni. Tényleg szájbarágós volt, de a cikk írója elfelejtette leírni, hogy a ferritantennára tekert litzét le kell pucolni a lakktól a forrasztás előtt... volt, aki lakkal együtt beforrasztotta. Csak arra akartam rávilágítani, hogy nem lehet mindent leírni...

Ha valaki a nulláról kezdi, akkor először azt értse meg, mi az, hogy kapcsolóüzem. A legegyszerűbb példákat lehet kipróbálni a gyakorlatban, de akár szimulátorban is. Aztán azt, hogy mi az a tekercs, kondenzátor, stb. Mindenre lehet találni valami kis példát, ami jól bemutatja az adott alkatrészt. Még magyarul is. Elő kell venni ( le kell tölteni ) a régi könyveket, volt éppen annyi, amiből én is megtanultam nagyjából. De az a baj, hogy mindenki azonnal akar eredményt elérni. Hát, ez az, ami nem megy. Ez egy szakma. Még ha valaki hobbi szinten akarja is csinálni, nagyon sok energiát és időt kell rá fordítani.

Miért lennél béna? Jó pap holtig tanul, mégis bután hal meg... bocs, nem bírtam kihagyni. Meg lehet szerezni a tudást, kinek előbb, kinek később. Idő, meg energia kérdése.

Oké én kinéztem magamnak a Ferenczi Ödön 1978, Kapcsolóüzemű tápegységek c könyvét de sehol se találom. Minden amiből lehetne tanulni egyszerűen nem taálható. És ti hogy kezdtétek? Leültetek elolvasni egy Cimo vagy egy lorylaci cikket és már ment is? Nem hiszem. Azt mondjátok el hogy Ti például hogy, milyen úton értettétek meg igazán mi is ez az egész? Honnan tudtátok hogy ez hiába nem értitek mégis menni fog? Honnan? Mert akkor én is végig járom azt az utat.

Sajnos énnem vagyok bölcsész, így ezt így nem értem meg.
Én special skory oldaláról jobban megértettem a dolgokat. Sok midnen azobnan csak később esett le, amikor elkezdtem szimulátorozni.

Az első oldal szerintem nagyon szájbarágós ígyis. Az alapján már érthető kell hogy legyen az LLC konverter működése, és szabályzása. A második oldalnál szerintm szintén jól leírtam a dolgokat. Az egész táblázatos jelelget pont azért találtam ki, hgoy excelben szépen nyomon lehessen követni a számolásokat. Le van írva, hogy a k (mágnesező és szórt induktivitás aránya) kis és nagy értékei esetén mi történik.

Most így végigmentem, midnen oldalon van sok link. Pl mekkora mag kell, ott be van linkelve egy EPCOS ajánlás, hgoy mekkora maggal mekkora tlejsítmény érhető el szerintük. Kondenzátor kiválazstásánál le vna írva mire kell figyelni, és rögötnb be is van linkelve egy adatlap. Szóval rögötn példánál látsz értékeket. az is ott van hogy hol lehet kapni magokat, linkekkel.



Ennél világosabban szerintem nem írhattam volna.

Melyik oldalra szeretnél még példákat?

Köszönöm a kiigazítást. Én úgy vélem egy udvarias ember vagyok, aki nem akar másokat megbántani, ezért bocsáss meg ha ez történt. És nem a cinizmus mondatja velem, de szívből örülök, hogy ilyen nagy tudású, nyelvileg képzett "kollégák" vannak. Sajnálom, hogy még nem nőttem fel ilyen szintre. Bocsánat! Ezzel lezártnak veszem a témát, és kérlek, ne fáradj a kérdéseimmel megválaszolásával.
Köszönöm.

Valahol katt megfogalmazta a lényeget. Olyan cikket képtelenség írni, amiből egy kezdő is egyértelműen megérti a miérteket és a hogyanokat. Lehet ilyet írni, de az nem néhány oldal lenne itt, hanem mondjuk 40-50. Biztos vagyok benne hogy egy ilyennek te sem állnál neki, még akkor sem ha egyébként unatkozol, és mellesleg fanatikus írói vénával is meg vagy áldva. Arról már nem is beszélek, hogy a cikk írójának ebben mi lenne a jó. Konkrétan semmi.

Nem ismerem ezt a könyvet amit keresel, de abban biztos vagyok hogy nem azzal kellene kezdeni. A házat sem az ablaktól kezdik építeni, hanem az alapoktól. Amíg nem érted hogy egy tekercs vagy egy kondenzátor hogyan viselkedik egy dinamikus alkalmazásban (mondjuk miként tárol energiát majd ad abból vissza szélsőséges körülmények között), addig semmi értelme a kapcsolóüzemű tápok topológiáival foglalkozni, mert úgy fogsz járni ahogy jártál is. Az elektronika az egyik (ha nem a legjobban) legszerteágazóbb szakma, nem is nagyon ismerek olyan embert, aki minden területén profinak vallhatná magát.

Vannak pl. szakközépiskolai elektrotechnika tankönyvek, abban az alapok benne vannak. Persze ezeket nem lehetett kereskedelmi forgalomba hozni, ezért a neten nem nagyon fogsz velük találkozni.

Majd ha átolvastad a cikkeket, akkor szívesen veszem a kérdéseidet nyugi. Csak lehetőleg ne azokkal kezdjük, ami ott van.

Keresd meg "béka" honlapját. ( Guugli rögtön adja: http://oldradio.tesla.hu/) Van neki egy szép nagy könyvgyűjteménye. Természetesen nem minden publikus, de ha írsz neki egy mailt, hogy ezt, meg ezt szeretnéd letölteni, biztosan nem mond nemet.
Kersed meg a következőt: Vilenkin: Feszültségstabilizálás. (Ezt most írom le harmadszor... )
De lehet mazsolázni, ajánlásokat is fűz a könyvekhez, érdemes ellátogatni hozzá.

Vagy egy másik, amiből sokat tanultam: Marti Sándor: Erősáramú Elektronika.
Ezek megjelentek a könyvesboltokban, úgyhogy valahonnan biztosan le lehet tölteni.

Köszi a tippeket!

Sziasztok!


Kapcsolási rajzot keresek hálózati feszültségről működő, valamint a sec oldalon 13,5-15 V 40-80 Amperrel terhelhető kapcsolóüzemű tápra.
Nem lenne baj, ha 13,5V-tól 28V-ig lehetne állítani a kimenti feszültséget, de az sem baj, ha fix, lényeg, hogy stabil legyen, valamint minimum 40 Amper terhelhetőségű legyen, de egy 80-asnak is örülnék.
Ami fontos, hogy egyetlen egy trafót nem akarok belerakni, mert tekercselnének egyet, amit csak stabilizálni, és egyenirányítani kellene, viszont nehéz mint a dög ...

Tud valaki ilyen kapcsolási rajzot, vagy épített már valaki? Várom a tapasztalatokat!

Köszönöm.

Válaszolnék, de úgyis hamarosan törölni fogják ezt a topikot.

Sziasztok!

Nagyon sok segítséget kaptam már tőletek, de ismét erre volna szükségem.Kellene egy 15V 7A es tápegység, elég sürgősen (ez a bibi, mert a tudásom egyenlőre kevés hozzá, hogy magam csináljak egyet, de igyekszem) Viszont találtam itthon egy 12V3A-es tápot. A kérdésem, hogy ezt hogyan lehetne felhúzni a kíván értékre? Vagy bírná-e egyáltalán?
Előre is köszönöm!

Nem tudom miért, de mindegy.
Nem kellene, hogy átrakják máshova, direkt nyitottam újat ...

Biztosan. De a kérdés nem is az, hogy mi mindent kell ehhez kicserélni benne (meg azok az alkatrészek vajon elférnének-e akkora helyen), hanem hogy akad-e egyáltalán olyan alkatrész, amit nem kell...

Nekiestem újra a tápnak, mert tegnap elment az egyik fet. Kicseréltem a fetet, tekertem új kicsi trafót is. Nagyon kicsi terhelésen megy, de az egyik fet (az, amelyik tönkrement) nagyon fűt. 30w körüli terhelésen nem csak fűt, de tönkre is megy. Ez miért lehet? Minden esetben csak azzal a fettel van a gond, és csak az megy tönkre. Az az oldali, amelyiken a védelem is van.