Ez volt az első és utolsó hogy rendeltettem tőlük...nem néztem körül előtte.
Saját káromon tanultam.
Van nekem is egy ETD59, új, tartogatom.

Ez az előbb lemaradt:

Ebben a megoldásban az optocsatoló (vagy egy sima tranzisztor) tudna indítani pl. egy 555 monostabilt is, ami simán csak letilt túláram esetén. Persze ez sem lesz túl gyors működésű, de rezonáns tápba ideális. Ha rövidre zárom a kimenetet, (tehát a szekunder oldali DC-t) akkor a 300V-ból 20...30mA körüli az áramfelvételem (miközben a félhíd kimenő áramának abszolút átlagértéke 2A körüli), tehát mondjuk egy sima rezonáns tápban, kellő hűtés esetén nem is lenne muszály lekapcsolni, vagy csak hosszú idő után.
Ebben az áramgenerátorban pl. nincs légrés a trafóban, mert úgyis mindíg induktív a terhelés. Érdekes módon már minimális ZVS kondival (a lehetséges ill. optimális érték kb. negyedével) is jó a hatásfok, ha tovább növelem a ZVS kondit, hogy közelítsem a tényleges holtidejét az IC-nek, gyakorlatilag akkor sem lesz kisebb a veszteség.

Értem, köszönöm. Elvileg, a kisebb kondi differenciálást végez, így áll elő az áramjel? Különben csak a rezgőköri kondik feszültsége van figyelve, amivel legfeljebb annyi a probléma,, hogy az áram egy kondin 90 fokot siet. Ettől még működik, de egy negyed periódussal korábban van az áramcsúcs, mint ahogy beavatkozik az egész védelem.

Az elgondolás helyes, de Kicsit másképp megközelítve könnyebb megérteni szerintem:
Tegyük fel, hogy úgy méretezek, hogy D20-on nagyon kicsi feszültség maradjon, azaz C20-on közel ugyanakkora feszültség essen mint két CR-en. Ekkor ha a két CR-n mondjuk 2A áram folyik, és C20 100ad akkora kapacitás (mint a két CR összege), akkor azon 20mA fog folyni. Mivel D19-D20 tulajdonképpen egy feszültségkétszerező, ezért R11 felé, ennek az áramnak a fele folyik azaz kb. 10mA. Az R11-et úgy méretezem, hogy ekkora áramnál éppen az optocsatló ledjének megfelelő feszültség essen rajta.
A hiba mértéke: Az opto ledjén 1,1V esik, a két schottkyn 2x 250mV, ezért a kétszerező bemenetén a fesz az összeg fele, tehát kb. 0,8V lesz. CR-en a rezonancia közelében 150V körüli esik, 4x akkora frekvencián kb. a negyede, tehát 38V körül. Ez a 0,8V-hoz képest kevesebb mint 1,65% hibát okoz (kb 33mA). Tehát a rövidrezárt állapot és a közel 150V kimeneti feszültségű állapot között kb. 33mA lenne elvileg a különbség. A gyakorlatban az opto árama, és a trafó mágnesező árama miatt kicsivel több ennél. A gyakorlatban, amikor a ledek terhelik, kb. 91...100V a kimeneti feszültség. A puffer feszültség hullámosságát simán kiszabályozza ez a módszer, tehát egész stabil áram folyik a ledeken.

Még annyit, hogy ez eléggé elnagyolt számolás volt, és valójában nem teljesen így méreteztem, de a lényeg: a gyakorlatban ez a módszer teljesen jól használható.

Egy egész napot eljátszottam vele.

Terhelést változtattam 0-150-300W És ennek függvényében próbáltam beállítani. DE! Amikor a 150W-nál elindult, akkor a 300W terhelésnél már leállt, ami nem gond persze, de ha rajta hagytam pár másodpercig a 300W terhelést, akkor a harmadik, vagy negyedik próbálkozásra beindult. A

1 Megaohm trimmer volt a kondis feszosztón, és alig mozdítottam egy picit máris triggerelte az 555 -öt. Próbáltam bejátszani, de kevesebb sikerrel.

A felállás az volt, hogy az IR2153-as Ct lábát egy bipoláris NPN tranzisztorral lehúzom a földre az 555-ös kimenete vezérlésével. Ez eléggé határozott lehúzást ad. Beállítottam 1000ms-ra monostabil billenőként és a trigger bemenetét alapból Vcc-re kell kötni és negatív élre lehet triggerelni. Emiatt betettem még egy NPN tranzisztort ide, majd a kondis feszosztóval leosztottam az alsó rezonáns kondi feszültségét egyenirányítva, meg kondenzátorokkal simítgatva. Itt változtattam az értékeken. Hogy induláskor ne triggereljen, stb... De nem tudtam jó arányokat találni.

Ha van konkrét megvalósítás, rajz értékekkel, akkor érdekel természetesen. Egyébként meg, a cimopata féle kapcsolásban azt az áramváltós FET-es Ct-láb lehúzó variációt fogom betenni. Az is jobb mint a semmi.


Most görgettem lentebb, és látom a kapcsolást már.

Igen pontosan ugyan így az alsó kondin osztottam és egyenirányítottam ahogy Skori. Az optocsatoló helyett volt az NPN tranyó ami az 555-öt triggerelte. A diódák után a második feszosztó meg potméter volt, és próbáltam az áramküszöböt állítani. Volt amikor jól működött, de egyszer gondolt egyet és mondjuk nem akart kapcsolni. AZtán ott volt a rövidzár a kimeneten, a fetek meg felfűtöttek rendesen.

Csak két dolog kell, hogy jól működjön:
- 1K vagy kisebb R11 ellenállás kell - ami lehet poti is az áramküszöb beállításához. A párhuzamos kondi pedig meghatározza a reagálási időt. Tehát az 1M poti eléggé gáz, akartam is írni, hogy talán kellene egy rajzot betenned, mert nem egyértelmű mit hová kötöttél. (most sem az)
- A másik a nyákterv (vagy légszereltnél a huzalozás). Közvetlenül a rezonáns kondi lábairól kell elvinni a jelet, ha van közös szakasz bármilyen áramot vezető fóliaszakaszon (itt föleg a negatív oldalon levő dolgokra célzok) akkor nem fog jól működni. Ezt a megoldást igyekeztem a rajzon is kiemelni.

Az áramváltó is jól működő megoldás amúgy, csak azt (a kondistól eltérően) nehezebb SMD-ből felépíteni. Szóval drágább és nagyobb helyet foglal. Próbáltam azt is az áramgenerátorban, itt a szekunder áramot figyeltem vele - jobb volt az áramszabályzás, de nem annyival, amennyivel több helyet foglal.

A rajzod tökéletesen tükrözi az én megvalósításom. Mert ugyan az, optocsatolóig. 4.7k trimmer is volt bent, meg 1M is. Mert már minden féle kombót kipróbáltam

A kondenzátorról vettem le a jelet közvetlenül. Viszont egy kis földhurok lehetett a dologban. Légszerelt volt és még a szkóp mérőfeje is befolyásolta. Beállítottam, majd levettem róla és már nem jó. Wááá. R11, R10 4.7k trimmer és 1k volt. A rezó kondiről 150pF-al vettem a jelet, a diódák 1n4148-asok. Ott 100nF kondi, hogy a nagy tüskéket megfogja.

Ilyet biztosan nem fogok betenni. Nem szeretem, ha valaki azt várja hogy a sült galamb a szájába repüljön, azaz nem fogom helyetted kiszámolni mi mekkora legyen, és ilyen rajzot betenni. Le van írva hogyan kell méretezni, ha érted a leírtakat akkor nem lehet gond, ha meg nem érted akkor lehet kérdezni - és persze lehet kísérletezni is.

De lehet kényelmesen is: az áramváltó egyszerűbb. Persze én nem szeretem ilyen könnyen feladni, főleg ha tudom, hogy van többféle megoldás is amik jól működhetnek. De ha az áramváltóval meg tudod jól csinálni magadtól, akkor a kondis is menne - ha egy kis energiát ráfordítanál.

Ok. használj schottky diódákat. pl. 1N5819, SS14 stb...
A 100nF kevés, számolj időállandót vagy határfrekit az ellenállással.
Az enyém is részben légszerelt. C14 lehet párszáz µF elkó, vagy néhány µF SMD kerámia. Ha vannak diódák a rezonáns kondikon, akkor nem kell gyorsnak lennie a védelemnek.

Nem kis energiát fordítottam a kísérletezésre. Számoláshoz buta vagyok, jó leírás nincs, hogy konkrétan hogy méretezzem.

Nekem most a legbiztosabb megoldás kell. Fogytán az idő, a tápnak kész kell lennie versenyre. És a többi részhez még hozzá se nyúltunk. Sose adom fel. Csak most le kell rövidítenem az időt amit a kísérletezésre szántam. Kifutottam.


Az áramváltónál mindkét félperiódust érzékelem, az alsó kondival meg nem. Talán ezért is döntök most az áramváltó mellett még ha nagyobb helyet is foglal. A nyák amúgy se lesz kicsi. 4db rezó tápnak kell menni egymás mellett.

Az a fránya határidő Akkor valóban marad a biztos megoldás. Mondjuk arra is igaz amit írtam, ha vannak diódák a rezo kondikon akkor nem kell gyorsnak lennie a kiegészítő védelemnek, különben pl. egy izzólámpát sem tud felizzítani mert hamarabb letilt a védelem.
Az áramvátóval is 555-öt indítanál?

Maradna így az áramváltó Ct tiltás.

Annyi a különbség, hogy mi PC táp trafókat használunk fel. Ahogy ki lett kísérletezve. Mert az most már jól működik. Az áramvédelem, meg ahogy cimopata rajzában is van.

És a csatolt megoldás jól működik? Csak azért kérdezem, mert ránézésre az időzítő kondival párhuzamos FET az áramhatár közelében művelhet furcsa dolgokat, pl. eléggé eltorzíthatja a kitöltési tényezőt, mielőtt letilt az IC. Tehát nem tünik túl határozottnak a letiltás, és a visszakapcsolás időzítése sem. Persze attól még működhet valahogy...

Ez még nem lett tesztelve. Holnap kísérlet lesz vele, áramhatár környékén. Ha hülyeséget csinál, mindenképp bemegy az 555.

Sziasztok!
A PC tápokban a kiment előtt a sárga gyűrű milyen anyagból készül?

Elvileg T102-26 anyagú porvas. De lehet hogy T106-26.

lorylacitól kérdezném, hogy az ő mini rezonáns tápegységében az ic tápfeszültségét biztosítani hivatott áramköri részében miért maradhatott ki a 15V-os Zener?

Mert az IR(S)21531(D) IC tartalmaz beépített 15,6V-os zénert. Az ellenállás értéke úgy van kiszámolva, hogy minden körülmény esetén follyon lehetőleg áram a zéneren, de ha a meghajtás leállna, akkor se füstöljön el az IC.

Persze kaptam olyan kritikát, hogy miért nincs segédtekercs, miért kell fűteni. Opcionálisan berakható, de pl a trafóláb nehezén férne már el. Meg egy ellenállás mindig egyszerűbb egy plusz tekercsnél. Igazából mindkét megvalsóítás trviiális, így az egyénre van bízva a döntés, hogy melyiket válassza.

Oké, köszi, ezt nem tudtam.

Nos, kell bele az 555 vagy sem?

Még hogy kell- e. Anélkül nem is érdekelt a téma, mert már nem akartam durrogtatni. Nagyon jó lett 555-el a védelem. Saját elképzelés. De teszi a dolgát. Biztos lehetne jobb áramkört is oda kitalálni. De ezt akár hogy szadizom leáll túl áram esetén és újra is indul.

Egy kis nyákra tettük fel. Hamarosan kész az egész mű.

Bővebben: video

500 us alatt lekapcsol a táp és próbál indítani. Ez remélem elég rövid idő ahhoz, hogy ne hibásodjon meg semmi hosszútávon sem, ha túláram van.

Nézegetem vissza a hozzászólásokat, de nem vágom mit csinál az 555 és hol teszi ezt. Áramváltó után letiltja az IC-t? Melyik az aktuális rajz? Nyákot nem kérek, gondolom valami versenyre viszitek.

Igen, de nem a tápot visszük, az csak muszáj a szerkezet működéséhez.

Kézzel megrajzoltam a védelmet, de ide nem merem feltenni, mert még a végén kiderül mekkora baromság


A lényeg, hogy egy NPN tranzisztorral tiltom a Ct lábon keresztül az IR2153-at. Azt tudjuk, hogy gyorsnak és határozottnak kell lenni a lehúzásnak, különben hülyeséget csinálhat az IR. Ezért a tranzisztort az 555-ös kimenetével tiltom egy soros ellenállás és LED-en keresztül (12mA bázisárammal). Csak azért, hogy lássuk mikor van tiltva. Az 555 monostabil módban működik, 10k + 100µF => kb.: 1000ms időre billen át. A trigger bemenete negatív élre érzékel, ezért meg kellett fejelnem még egy NPN tranyóval és egy felhúzó ellenállással. Az áramváltó jelét meg már csak le kellett osztani a potméterrel beskálázva, mekkora teljesítménynél tiltsa az IR-t. A monostabil mód miatt, mindig visszabillen az 555 és egy rövid impulzussal megpróbál indítani a táp, ha túl nagy áram folyik, akkor megint tilt. És ez addig megy, amíg meg nem szűnik a nagy terhelés. Nem egy nagy cucc.

Holnap elkészül a nyák, és élesben teszt. Remélem minden jól sikerült. Legalább menne...

Ez ebben a formában jó is lesz, de az 500us az rengeteg, ha mondjuk 50kHz-el számolok az 25 periódus. Annak a védelemnek inkább 5us alatt kellene belépni ahhoz, hogy hatásos is legyen. Ha rövidzár van és nem lyukad ki a feted 500us alatt akkor az azt jelenti hogy elég nagy ohmos és induktív tagok lehetnek a körben amik nem engedik nagyon magasra az áramot. Ha nem így lenne akkor 500us alatt bőven eldurranna, ezt tapasztalatból mondom.
Erre írtam régebben hogy érzékelni akár egy optó is elég, mert 3-4us alatt az is bekapcsol. A lényeg hogy legyen idő, az 555 ne billenjen túl hamar vissza.

Ha rezonáns tápról van szó, akkor a diódák miatt eleve korlátozza az áramot, ha ez belefér a FET áramhatárába, akkor a másodlagos védelem az 555-el lehet kifejezetten lassú is.
Ha a másodlagos védelem túl gyors lenne, akkor nem tudna pl. egy izzólámpát felizzítani.

Igen, természetesen a diódák a kondin korlátozzák az áramot. Az 500us inkább a visszakapcsolgatás. De amint megépül teljesen, megpróbálom megszkópozni mennyi idő ez valójában. A probléma az, hogy nagyon gyorsan reagál a védelem, és még lassítani kell, mert az izzót nem tudja felkapcsolni. 500W izzós terhelésnél kb a 3. indulásra tudja az izzókat felizzítani. Utána már megy. De hidegen nagyon kis ellenállása van ezeknek a halogén izzóknak.

Az rendben is van, de pepe már hetek óta keménykapcsoló táppal küzd, hacsak nem lett rezonáns azóta. És annál is csak akkor van így ha kettéosztott a kondi és ott vannak a diódák, ha csak bent van egy soros kondi a trafóval akkor már nem.

Más. Tegnap nézegettem egy gate trafós meghajtást. Lehet hogy mégis neked volt igazad, mert valamivel meredekebben kapcsol be a FET ha kicsi a mágnesező induktivitás. Mondjuk nagy különbség nem volt, a kikapcsolás és a bekapcsolás (negatív és pozitív fesz csúcs a gate-en) között 350ns volt az egyik, és 400ns a másik esetben. Hogy ebből mennyi volt a holtidő már nem emlékszem, de valahol 150 és 250ns között.
Volt egyébként egy optimális eset, aminél akár kisebb akár nagyobb a gate trafó gerjesztése, elkezd nagyobb áramot felvenni majd egy idő után kegyetlenül fűteni a meghajtás.

Azóta már rezonáns. Bocsánat, lemaradtak akkor egy páran. A kemény kapcsolás elfelejtve. PC trafós rezonáns ZVS lett.

Ez a rajz kiegészül még a védelemmel, és egy relés lágy indítással is már. Most forrasztom össze...

Ha az a 2db 50nF-os kondi valójában is csak 250V-os, mint ahogy a rajzon szerepel, akkor abból előbb-utóbb gond lesz. Amikor a diódák éppen korlátoznak, akkor a kondik feszültsége eléri a pufferfeszültséget, ami bőven 300V feletti is lehet.