Ehh, a páka az ilyen trafós szabályozható valami, a csúcs nincs összekötve a földdel, csak egy banándugó van neki a trafón....

Hogyan célszerű a trafó szekunderét megtekerni? Vagyis arra gondolok hogy az egyes szekunder tekercsek kezdete és végpontja hogyan legyen egymáshoz képest?

Mert meglehet ellenüteműre tekerni, talán így lenne teljesen jó, csak eléggé szenvedés maga a tekercselés. Illetve lehetne párhuzamosan vezetni a kettő drótot amivel sokkal egyszerűbb lenne. Nem tudom, hogy menyire számít itt ennél a tápnál?

Lerajzoltam hogy mire gondoltam...

A B ábrás bekötéssel rövid úton elfüstölöd. Kivéve ha van benne túláram védelem.

Mackomester:

Nem is lehet, mert ahova a tápon a mérőföldet kellene kötni, az hol fázison, hol nullán van...

Ilyen sztatikus feltöltődést én még nem tapasztaltam, pedig forrasztgattam már olyan dolgokat ami a hálózaton van, és nem volt kis szikra...

Nem volt a hálózaton, 12v-os stabilizált dugasztápról járattam az IC-t. Gyanítom, hogy a páka hegye volt valamilyen potenciálon....

Szia! Tudom kicsit lassan reagálok! Erre gondoltál?

Q1 szorsza nincs bekötve a felsőmeghajtóba!
A többi jónak néz ki.
vonavezetésen még van mit csiszolni

Sziasztok.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy bontottam egy 72-es TV-ből egy sasszit, abban volt egy kapcsitáp, és szeretnék vele kísérletezni. A kérdésem az lenne hogy érdemes e. Egy jókora 49-es vas van benne, 60kHz-en pötyög, gondolom ez akkor nem por vasmag, de javítsatok ki ha tévedek. A kapcsoló tranzisztoron/fet-en egy jókora borsa lapul, ezekből gondolom, hogy nem lehet rossz a teljesítménye. A kimeneteken van 20V 600mA terhelhetőségű készenléti, és egy 150V-os komolyabb feszültség. A szekunder kör nincs visszacsatolva így gondolom valami rezonáns elven működik a táp. Nincs benne vezérlő IC csak passzív alkatrészek, egy két tranzisztor.

A kérdések a következők lennének.

1.-érdemes e foglalkozni vele? (trafó áttekerés, nagyobb teljesítmény kivétele)
2.-ha nem érdemes akkor a magot lehet e használni pl Cimó tápjába, itt arra gondolok hogy ferrit vagy porvasmag lehet e.
3.-Hagyjam a fenébe az egészet, nem jó semmire.
4.-Ha nincs benne visszacsatolás, se vezérlő IC akkor rezonáns elven működik? Vagy mi lehet az elve egy kapcsoló elemmel?

Válaszokat, ötleteket előre is köszi bárkinek.
Üdv: Doncso

1. Nem
2. Attól függ, hogy flyback táp-e és mekkora a légrés a magban.
3. Bonsd ki amit használni tudsz.
4. Az hogy nincs vcs, azt jelenti hogy szabájozatlan, nem azt hogy rezonáns. Rezonáns tápokba is lehet rakni vcs-t.
Valószínüleg fly-back táp, és lehet hogy quasi rezonáns elven működik.

Köszi a választ, akkor tulajdonképp a Fly-back tápoknak nincs nagy hatásfokuk? Ezért kell a viszonylagosan nagy mag illetve az agyon bordázott kapcsoló tranzisztor? Ezt úgy értem, hogy a rezonáns táphoz képest, mert ugye ott egy 49-es maggal és egy hűtő lemezzel pár száz watt átvihető. Itt mi az oka annak, hogy nem érdemes foglalkozni vele?

Nem a hatásfokuk kicsi, hanem rossz a trafó kihasználtsága, valamint szükségesek hozzá különleges alkatrészek pl. 800V-nál nagyobb tűrésű kapcsolóeszköz. Agyonbordázni nem feltétlenül kell, attól függ hogy milyenek a paraméterei a kapcsolóelemnek, és milyen áramköri elrendezésben van.
Mondjuk azt inkább, hogy sokkal gazdaságtalanabb lesz az alkalmazása nagyobb teljesítményeken.
Kis teljesítményhez ellentétben az egyszerűsége miatt megfelel.

Értem, köszönöm. A magra mit mondasz? Honnan tudhatom meg hogy jó lenne e rezonánsba? Gondolom szét kellene szedjem, aztán megnézni mekkora a légrés. Ahogy magamat ismerem ez biztosan Fly back, az meg ugye a légrésre épül, tehát nem lesz jó rezonáns-ba.
A tipusa a magnak BCK-49 ha ez mond valamit, illetve van még rajta egy olyan is hogy KB49C260.
Üdv.

Szervusztok!

A véleményetekre vagyok kíváncsi:
adott egy forrasztópáka, kell neki 24V fűtés, illetve 12V a vezérlésnek. az össz felvett teljesítmény 50W alatt marad. Érdemes ilyen kis teljesítményre valami 230ról működő kapcsolást csinálni, vagy inkább keressek egy 50Hzes trafót?

Csakis trafó. Igy galvanikusan is leválasztod a hálózatról, ami nem egy utolsó szempont.

Masterfoxx megcsinálta és nem is akárhogy
Én is tervezem csak majd szeptembertől leszek újra Pesten
Bővebben: Link
A megfelelő kapcsolásokat és néhány hasznos infót még ETTŐL a hsztől találsz róla.

Mért, egy kapcsolóüzemű táp nem választja le galvanikusan?

Ha már megszólitottál cimbora....
Szóval a kapcsolóüzemű táp kicsit ágyúval verébre, dolog.
Pláne amilyen kiviteleket lehet itt az oldalon látni (tisztelet a kivételnek). Egyszerűen nevetséges, hogy szemrebbenés nélkül a legócskább szigszalaggal dolgoznak, bizzák rá a saját és más testi épségét a gányul elkészitett trafóra.
Véleményem szerint ez nem játék, nem kell kezdőket ilyesmire biztatni.
A Te hozzászólásaid mögött tudás van, de ez nem mentség a gunyoros modorodra, igy hát légyszives legalább engem hagyj ki, ne tegyél fel olyan kérdést amire a válasz nyilvánvaló, csak azért, hogy egy röhögő smiley-t tudj a végére biggyeszteni.

Lehet, hogy verébre ágyúval. De ha Neked kéne nap mint nap hurcibálni egy forrasztóállomást lehet Te is ezen megoldás mellett döntenél...

Nem az ágyúval a verébre dolgon van a hangsúly, hanem a biztonságon. Sokkal fontosabb hogy ne kerüljön emberéletbe, mint hogy hurcolhasd.
Mondom én aki szigszalaggal csinálta, de nem is használtam az enyémet még igazából

Elnézést kérek tőled, ha megsértettelek.
Csak azon csodálkozom el az ilyen hozzászolásoknál, hogy ha még pár szóval kiegészíted, akkor akár sokkal értelmesebb is lehetet volna, és ezt ki is nézném belőled.
Pl. ha leírod hogy miért érdemesebb egy olcsó trafót használni ahelyett hogy ugyanannyit vagy többet elköltene alkatrészekre, és utána még egy csomó ideje is elmenne az építésre.
Az itt kivitelezett trafókról való véleményeddel pedig egyetértek, félelmetes hogy milyen gány dolgokat látni néha.
De azért látni rendes kivitelezést is, nem lehet azt általánosságként kijelenteni, hogy a k. tápok nem választanak le galvanikusan.


Kénytelen vagyok, ha ezzel lehet rávenni arra hogy bővebben kifejsd a válaszod.

ui: pc táp trafóval is simán meg lehet csinálni

Ha naponta "hurcibálnom" kellene egy forrasztóállomást, akkor nagy valószinűséggel a munkámhoz tartozna. Igy aztán összevetném a megépités buktatóit, az üzembiztonságát, a kivitelét, beszámolnám az elkészitésére forditott időt (ami alatt pénzt is kereshetnék) és vennék egy gyárit.
Ha hobbi, az teljesen más tészta, úgy már megépiteném.

Sértődésről szó sincs.
Sokat viszont a trafótémához nem tudok tenni, már leirtad a lényeget.
Ez a pc-tápos dolog életrevaló ötlet , de szájbarágósan kellene elővezetni, márha van hozzá kedved. Én még nem alakitottam át egyet sem, maradtam az eredeti felhasználáshoz közeli alkalmazásoknál.

Hello!

Ha már a szigetelésnél tartunk, tudnál mondani megfelelő szigetelőanyagot? Gondolok itt arra a sárga öntapadós szalagra mit elég sok kapcsitápban lehet látni. Hol lehet ilyet beszerezni?

A Villért-nél biztosan kapható.
Nekem van még egy tekercs, 25mm széles,ez a szélesség nekem elég amire kell néhanapján.
A vaterán is árult a Spafi nevű egyén.

Egyébként, ha hostaphan fóliát tudsz szerezni, venni, tökéletes trafókat lehet vele késziteni.
A sárga szalag annyival jobb, hogy tapad, a fóliát meg külön kell rögziteni. Elvileg a triflexil is jó lenne, csak a vastagsága korlátozó tényező, az amúgyis szűkös tekercselési térfogatból mégtöbb helyet elvesz.

Üdv.
Spafi-tól én is vettem egy olyan sárga ragi szalagot, 3M-es nagyon jó minőség és 1000Ft-ért egy életre elég.

PC-táp- erről nekem az a véleményem, (már ha érdekel) hogy nem rossz ötlet, egy általános AT-s tápot pár alkatrész felhasználásával pillanatok alatt át lehet alakítani DE mondok egy jobb ötletet, ha hiszitek ha nem működik, én egy spot előtétből csináltam weller trafót, annyit csináltam hogy áttekertem a szekunderét, egy jó kis fly-back táp van benne, akkora az egész mint egy pilótakeksz, tökéletesen üzemel és biztonságos, pláne nem drága. A háttérben látható, hogy a pákatartó hátulján helyezkedik el.

Fóliát tudok szerezni, meg van is de azzal tényleg nehéz dolgozni. A ragasztósra köszi a tippet utána fogok nézni.

Most is volt fenn vaterán ilyen szalag Spafitól. Le is ütöttem

Sziasztok. Ha már kapcsolóüzemű táp forrasztópákához, az enyémet immár több mint egy éve használom, könnyen magammal tudom hurcolni, kis helyen elfér. Bővebben: Link 24V-ra bőven jó egy számítógép tápból bontott EI33-as trafó két 12V-os szekunderének soros kapcsolása. A zavar csökkentése érdekében egyenirányítottam a kimenetet, még így is kelt némi zavart, de ez nem tett kárt semmiben. A belső rend lehetne jobb, meg a trafót is elhagyhattam volna, de a táp kitöltését állítja optocsatolón keresztül a processzor, így nem kapott volna tápot a vezérlés.

H már kapcsitáp forrasztóhoz.

Én nem problémáztam építgetéssel. Kibontottam egy Canon nyomtatóból a forward tápot ami pont 24V és kb 50W 6x7x3cm. Tökéletes.

Először is köszönöm a tippeket.
Találkoztam egy ilyenel: http://www.datasheetcatalog.org/datasheet/irf/iris4009.pdf
Nem tudom használt e valaki hasonlót, úgy néztem itthon elég nehézkes a beszerzése. Egyelőre nézegetem a boltok lapjain hogy kapni e valami hasonlót.
Galvanikus leválasztás persze egy pákánál nem árt, de egy kapcsitáp ezt tudhatja. Ágyúval verébre dolog jogos lehet, de egy ilyen integrált kis okosság talán ezt is megoldaná.
Szigetelési dolgokra annyit hogy gondosan kell dolgozni, oda kell figyelni, és nem lesz baj. Teljesen más kérdés persze, ha valaki nem magának készít valamit.

Sziasztok!

Igaz ez nem 230V-ról megy, de nem találtam megfelelőbb topikot.

Van egy Omron táp ami ellátja a készüléket mindenféle feszültséggel.
(23V DC a bemenet, és abból csinána 5V kimenetet.)

De csak kb. 1,5V jön ki az 5 Voltos kimenetetn.
Ráakasztottam a szkópot a trafó bemenetére (képen két piros pont) de csak kb. 10%-os kitöltésű négyszög jel van rajta.
Jó tápon 50%-os négyszögjel van.

Tudna valaki segíteni értelmezni a táp működését, hogy megtalálhassam a hibát.

Köszi
Zoli