Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Én is azt használtam, de én rámelegítettem. Becsavartam, és jól szigetel a multiméter szerint, 6,2k ellenállás van a csavar feje és az alu lemez között.
Akkor bizony az nem szigetel jól! Ott végtelen nagy ellenallasnak kéne lenni, azaz szakadasnak!
Nem értem. A multiméter rövidzármérője viszont nem sípol, hanem egy számot ír ki (már nem emlékszem mennyit is)...
Persze hogy nem sípol. A rövidzár mérés funkciónál ez már egy nagy érték. Igazából ilyenkor semmit nem szabad neki kiírni vagy jelezni. Mert az a szakadás. Ha valamit ír az ott már jelent valamit.
Szerintem meg elemcserés lehet a multiméter....
Persze egyszerűen meg lehetne győződni a kifogástalan működőképességéről, ha egy ismert értékű, például 100 ohm -os ellenállást megmérne a "sípolós" állásban.
Szerinted 6.2k vagy 100 ohm az rövidzár, amire sípolnia kéne annak a multiméternek?
Egyikre sem kell sípolnia, de mint írtam a műszer ellenőrzésére megfelelne. Ez a 6.2k kissé misztikus számomra, pláne, ha nem változik az értéke. Bár janikukacnál nem mindig lehet tudni...
Az Én multiméterem nem csak a rövidzárra "sípol". Pontosan le van írva a kezelési utasításában, hogy szakadásvizsgáló állásban 200ohm alatti értéknél sípol (ha jól emlékszem az értékre).
Van egy tranzisztorvizsgáló készülékem (ilyen), ami egy mutatós műszer, egy elem és egy ellenállás sorosan kötve. Ezt használom bordától való elszigeteltség ellenőrzésére. Ha kézzel megérintem a két vezetékét, akkor már megmozdul a mutató.
Azt hiszem, a multiméter ellenállás-mérő funkcióját kellően kitárgyaltátok, tehát akár vissza is lehetne térni az eredeti témához, azaz a labortáp építéssel kapcsolatos kérdésekhez és válaszokhoz.
Köszönöm.
Sziasztok!
Szeretnék egy változtatható értékű labortápegységet építeni, de nem találtam még olyan kapcsolást, ami egy kezdő szintjén is elkészíthető, persze vigyázva a nagyfeszültségre. Adott a mellékelten csatolt trafó és d.híd. Illetve van LM350 és LM338-am (tehát ~30V és ~5A körüli kapcsolást keresek, ha a trafóból kihozható) és egy 6800mA-es 63Vos pufferkondim. Ezek az alkatrészek figyelemebevételével lenne szükségem egy olyan kapcsolásra, amely méri is a kimenő áramot és feszültséget is digitálisan.
A trafód alapján ebből 5A-t sec oldalon nem hozol ki!
Primer 0.48mm huzal az 0,45A Secunder 1,05mm huzal 2,2A 2,2A-nál nagyobbat elvileg nem hiszem, hogy ki tudsz belőle hozni hosszabb távon, ha 5A kellene, akkor kell egy másik transzformátor. LM350: 3A (+) LM338: 1,5A (-) (tranzisztorokkal ez feljebb tornászható)
Nekem így is megfelelne, ha 2 felett tudok vmit kihozni vmit belőle. Kompromisszumképes vagyok
Esetleg ez tetszik-e?
Tetszik és láttam is már itt fent a leírást, de a meglévő alkatrészeimet szeretném felhasználni.
Alkotó 2.7.4-es tápegysége neked jó lenne, a feljebb linkelt is jó, de Alkotó megoldása gazdaságosabb.
Sziasztok!
Ha alkotó 2.7.4-es labortápegységedbe 36.5V-os szekunder feszültségű (2.2A-es áramú) transzformátort teszek, akkor miket kell változtatnom, hogy jó legyen? Gondolom a 40V-os kondikat 50V-ra lenne ajánlott megváltoztatni. Mennyi kondi kell? Ahogy én tudom 1000µF/1A, de ez esetben több kell, vagy elég annyi, vagy maradjon a 10000uF? R2-t is ajánlott megváltoztatni, ha jól számolok 50V-24V/12,5mA=2.08K => 2K2 Ezen kívül valamit még kell? De a 2.2 A miatt nem kell valaminek az értékét csökkenteni?
Jelentem, most semmilyen értéket már nem mutat a multiméter, levettem a szigetelést, újra ráraktam, s a szakadás jelző az alapállapotbeli 1-es számot mutatja, sípszó nélkül.
A hozzászólás módosítva: Aug 17, 2013
Akkor ez így már tökéletes! Minden tranzisztornál ezt az értéket kell mutassa!
Nos, ha valóban 1-es szám jelenik meg, akkor jó elvileg....
Pontosabb eredményt a készülék puferfeszültségének megfelelő méréssel lehetne realizálni, de remélhetőleg ez is megteszi. "Jelentem, most semmilyen értéket már nem mutat a multiméter". Ez viszont ebben a formájában nem igaz, vélhetően be volt kapcsolva. A hozzászólás módosítva: Aug 17, 2013
A visszacsatolásokat érdemes megváltoztatni, hogy normálisan szabályozzon a tápod. Már nem emlékszem fejből a rajzra, annak idején mikor ezt a tápot használtam Én számolgattam hozzá visszacsatolást.
A hozzászólás módosítva: Aug 18, 2013
Idézet: En 63V-t tennek be. 36.5 x gyok2=50.76 „...40V-os kondikat 50V-ra ...”
Határeset ám.
De nem vontad le az egyenirányítás miatti 2*0,65(0,7) feszültséget. (36,5-1,3)*1,41=49,8 Éppen határérték. De vajon feszültségben menyire kritikusak, mekkora tűrésük van? Mert ha felfelé többet bír akkor jó, de ha kevesebbet akkor az szívás. De én is a 63V felé hajlok. De 2.2A-hoz mennyi kell, nem elég 4700uF? (1A-hez 1000µF-ot szoktak)
Attól függ hány napra építed a tápodat. Ha elég neked néhány hónap működés, akkor jó az 50V-os
Amúgy semmi nem szeret határon dolgozni, és nem is célszerű erőltetni ! Értékre számolhatsz amperenként 2000 µF -al, így a 4700 még éppen jó, de nem fog haragudni, ha többet kap.
Tudom, direkt volt. S az indokot magad is leirtad.
Idézet: „Éppen határérték.” S qvasz2, is megrositett ebben Idézet: „...semmi nem szeret határon dolgozni,....” Idézet: „De vajon feszültségben menyire kritikusak, mekkora tűrésük van?” Nagyon necces a dolog! 49V-os csúcsfeszültségre nem rakunk be 50V-os kondit! Pláne nem, ha emelt hőmérsékleten akarjuk használni (egy disszipatív labortápban nem 25 fok lesz a hőmérséklet). Amit javaslok ugyanezen okból kifolyólag: 105C fokra tervezett kondi használata. Ez valószínűleg jelentősen leszűkíti a választékot, ill. valószínű kisebb kondikból kell többet párhuzamosan kötni, de ritkábban kell majd a kondikat cserélgetni. A 85C fokos és a 105C fokos kondik várható élettartama között van egy laza 5-ös szorzótényező. Idézet: „De 2.2A-hoz mennyi kell, nem elég 4700uF?” Sacc/kb. a 4700µF (vagy 2x2200uF, vagy 4..5x1000uF) elég lesz. Ennél nagyon lejjebb azért nem mennék.
Köszönöm a tanácsokat, a tanácsoltaknál maradok.
Honnan van az AC36,5V-os érték? Gondolom a trafó adatlapjóról származik. Ide általában azt írják, ami a névleges terhelés hatására mérhető, mégpedig névleges hálózati feszültség mellett. Én azt sem tudom mennyi a névleges hálózati feszültség, mert olyan nagy a tűrése. Mindenesetre 400/gyök3=231V, de nálam mégis 239-246V tartományba esik a mérhető érték, tehát a 230V-ot minimumnak tekinteném a helyedben.
Ezek alapján ha mondjuk 5% primer túlfeszültséget tételezel fel, illetve mondjuk szintén 5% feszültségesést az üresjárati és a névlegesen terhelt szekunder értékek között, akkor a névleges 36,5V-ból 36,5*1,05*1,05=40,2V várható maximum lesz, amire méretezni érdemes. Ha ennek veszed a csúcsértékét, akkor az már bőven 55V körül lesz. Egyébként a kondik elvi feszültségtűrése +10 és +50% között mozog (újonnan és hidegen), de rendkívüli vakmerőség ezt ki is próbálni.
Sziasztok!
Kicsit kételkedem, hogy jó-e az a bizonyos BD tranyó szigetelése, amiről tegnap is beszéltünk, ezért készítettem egy videót, hogy lássátok mi a helyzet... VIDEÓ A másik kérdésem pedig, hogy a R26-ot akkor nem kell beépíteni , ugye?
Szerintem ez el van szigetelve a bordától.Ha kapcsolgatod a multimétert mérés közben,az csinálhat ilyen látványosságokat.Nem így mérünk normál esetben.Ha ezt megcsinálod feszmérés közben,könnyen ki is nyírhatod a műszert.Egyszerre több szegmenshez is hozzáérhet a csúszka a méréshatárváltáskor.
István
Na, kérem. Akkor most végezz el 3 mérést:
- multimétert 200 ohm végkitérésbe kapcsol és a mérővezeték összefog. Mennyit mutat? - Multiméter marad 200 ohmban, és a csipeszeket a borda 2 szélére teszed. Mennyit mérsz? - Multiméter marad, egyik csipisz a bordán, másik a tranya középső(!) lábára. Mennyit mérsz? |
Bejelentkezés
Hirdetés |