Köszönöm és neked is Massawa
Ezeket nem ismertem, majd megnézem az ajánlott oldalakat

Sziasztok!
Elnézést a laikus kérdésért (és azért is, ha ide írok, de nem ide kellene), de gondoltam itt van jópár olyan ember aki látott már labortápot belülről, sőt talán épített is. (Ha rossz helyen lennék, kérlek irányítsatok el egy illetékes topic-ba, előre is köszi).
Szóval szeretnék egy asztali AC-s tápot. Nem olcsó mulatság. És ahogy túrtam itt utána a netet, az a két opció merült fel, hogy vagy szerzek egy sima autotrafót (a.k.a. variac), amivel le tudom húzni a hálózati feszültséget a normálisnál kevésbé halálos szintre, vagy veszek egy leválasztós trafós labortápot, ami aranyárban van. A legtöbb helyen ahol eddig olvastam azt írják, hogy utóbbi ugyan drágább, de biztonságosabb, mert ha rendesen össze van rakva a cucc, akkor nem kavar be a földelés, "csak" akkor vágod magad agyon, ha két kézzel piszkálod, amit piszkálsz (direktben rajtad keresztül folyik az áram). Ámde! És itt jön a dilemmám/kérdésem. Egy rendes otthoni elektromos hálózatban általában van valami RCD ("fi relé"), ami modjuk 30 mA summa áramerősség különbségnél levágja a biztosítékot (nem fog jól esni, de ha elég gyors, talán nem halsz bele). Ha viszont leválasztó trafóval izolált az áramkör, amit szerelsz, na akkor mi van? Ezekbe a leválasztó trafós tápokba az izolált oldalra is szoktak szerelni valami RCD-hez hasonló biztonsági áramkört, vagy ott az az egyetlen esélyed, hogy mindig egyik kezeddel a zsebedben dolgozol?
Köszi!

Hozzászólásodat olvasva az autótrafót azonnal felejtsd el !!! Hosszabb életű leszel ...
Ne felejtsd el soha ! 2 féle villanyszerelő létezik: 1. Bátor, 2. Élő A villany nem játék !
Szerezz valahonnan egy leválasztó trfót - itt az apróban is szoktak hirdetni, jóval olcsóbban, mint amennyibe egy boltba kerül. A leválasztó trafóra már ráköthetsz egy szabályozható toroidot, amivel már nagyobb biztonsággal peszterkedhetsz. Persze lehetőleg csak az egyik kezeddel egyszerre ...
Ha 230V mellett átszalad rajtad 30mA - annyi idő alatt, amég a FI relé old, nagy valószínűséggel megmaradsz ( ezért találták ki ), de nem lesz kedved egy darabig, még a fizika könyvet se kinyitni.

Milyen teljesitményben gondolkodsz?

Sziasztok !

A tegnapi kérdésem óta kicsit félrement a beszélgetés , de azért reménykedem hogy valaki tudja a választ: ha egy végtranzisztort ki szeretnék váltani kettővel esetleg hárommal, akkor a szükséges emitter ellenállást hogyan lehet meghatározni ? Elég sokat keresgéltem magyar és angol nyelven is, de nem találtam ( nincs kizárva hogy rosszul kerestem ). Sajnos enélkül nem tudok továbblépni. Köszi.

Valoszinü, hogy semmit, mindenhova azonos ellenallást rakj. A tranyok párhuzamosan vannak vezérelve. Az emitter ellenállás az adott tranzisztort stabilizálja.

Szerintem épp azt kérdezi, hogy ugye a leválasztó trafónál nem játszik a "fi relé", mert a primer oldalán a fázison és a nullán ugyanaz az áram megy, szóval nem lesz hibaáram, ami miatt leoldjon.
Viszont lehet venni "mobil fi relét" (link1, link2, link3, link4), ez szerintem használható a leválasztó trafó után is.

Használható, csak nem lesz semmi értelme!

Köszi szépen a választ, mostmár csak azt szeretném kérdezni, hogy hány ohmosak és milyen teljesítményűek legyenek.

Szerintem 0.1R tól 0.2R ig .... 2W-tól max5W-ig.

Sziasztok!
Igen, alapvetően ez volt a kérdés, csak kicsit körülményesebben fogalmaztam meg, nagyon köszi! Ezek szerint ilyen "mobil fi relét", vagy bármi egyéb biztonsági megoldást nem építenek AC labortápokba szekunder oldalon? Vagy bármi egyebet? Keresem a "szuperbiztonságos" megoldást. Na nem mintha most látnék életemben először nyáklapot, de eddig jobbára alacsony feszültségű DC áramkörökkel foglalkoztam (mikrokontrollerek, Arduino, és tsi). És igen, pontosan tudom, hogy a "villany nem játék", ezért nem triviális, hogy egy leválasztó trafós tápnál szekunder oldalon az óvatosságon kívül vajon mi véd meg, ha valamit elbénázol?

@Massawa: nem villanymozdonyt akarok szerelni, olyan 1-2kVA-ra gondoltam, ami alkalmas arra, hogy kisebb háztartási eszközöket (aszinkron/univerzális motor, kisebb barkácsgépek, dimmer, AC2DC hálózati adapterek, stb.) biztonságosan lehet tesztelni, méricskélni.

Ha más célra nem szeretnéd használni (a régebbi hazai gyári tápegységekben az esetek túlnyomó többségében áramfigyelő ellenállások is ezek voltak), ott 1V körüli eséssel számoltak (pl. 10A három ágon 0,33 Ohm ). Ha nem szükséges erre felhasználni, 1,5A-re is használhatsz 0,33 Ohm -ot például. Elvileg 1W-os is elég lenne, azonban inkább 3W-ost, vagy 5W-ost alkalmazz, ne ezen múljon.

Leválasztó trafó egyik pontja sincs rögzítve a védővezetőhöz, míg a hálózat 0, és védőföldje nem független egymástól, éppen ez a lényege a leválasztó trafónak. A környezetünkben található érinthető fémtestek földpotenciálon vannak, míg a leválasztott hálózatnak nincs kijelölt fázis, és nullavezetője, így egyik pontja sem veszélyes a földpotenciálhoz képest. Kizárólag egymás között veszélyes, ahova a fogyasztót is kapcsolod.

Nem, én egész másra gondoltam, de az csak kb 2-300W-ig menne.

Jogos banyek. Leválasztó trafónál ugye hősünkön keresztül csak akkor folyik áram, ha két szekunder közé keveredik valahogy, akkor meg pont semmit nem ér.

"1,5A-re is használhatsz 0,33 Ohm -ot például. "

Ezt úgy kell érteni, hogy ha a kínai csodatápegységem max. 3A -re van megálmodva és én 2 db tranzisztort használok, az ugye áganként vagyis tranzisztoronként 1,5A, azaz áganként 0,33 Ohm kell ?

Aham. Jó, az is egy mondás, hogy ezek szerint szekunder oldalon nincs semmi beépített biztonságtechnika az AC-s labortápokban, ami megvédené az embert a saját ostobaságától. Értem ez alatt, amit Imi65 sugallt, hogy - némi leegyszerűsítéssel - ne kösd be magad a leválasztott hálózatba, mert rossz napod lesz. Így viszont tkp. két biztonsági megoldás között választhatsz, és egyik sem tökéletes: 1. rábízod magad a fí relére 2. leválasztó trafót használsz, ami megvéd attól, hogy leföldeld a lakás fázisát, ha rossz helyen kotorászol, de ha a másodlagos körben mondjuk reflexből két kézzel nyúlsz két végponthoz, akkor meghasz. Tehát leegyszerűsödött a kérdés arra, hogy melyiket érzed nagyobb kockázatnak. Tehát leválasztó trafós megoldásnál jobbkezeseknek marad a zsebre dugott balkéz, balkezeseknek a zsebre dugott jobbkéz. Esetleg egy rendes szerelő kesztyű egyik esetben sem árthat...

Ezért írtam, hogy egyszerre csak egy kézzel matasson a berendezésben. ( Persze így is hozzáérhet 2 különböző potenciálon lévő akármihez egyszerre ... )

Igen, áganként, a 0,33 Ohm -mal nem lősz mellé. Nagyobb feleslegesen növeli a veszteséget.

Ezen linkek alatt látható eszközök - szerintem - semmiben nem különböznek a "hagyományos", fogyasztásmérő berendezés után kötött FI reléktől. Csupán annyi, hogy nem védik az egész hálózatot csak azt az 1 berendezést, amit beledugtak. Leválasztó trafó után ugyan annyit ér, mint a másik - szerintem.

A FI relé lehet ma már nagyon kis áramra érzékeny (10-30mA), azonban a gyors kikapcsolódás pillanatáig nem korlátozza az áramot az érzékelési szintre, így az veszélyes is lehet. A leválasztónál ez nem fenyeget. Ha a fogyasztói körbe kerülsz, az ellen meg egyik megoldás sem ad semmilyen védelmet.

Hm. Ha a fogyasztói körbe kerül az ember (leválasztó trafó nélküli eset), akkor az áram egy részének a földön keresztül kellene folynia és így a betáplált, és visszatérő áram már nem ugyanannyi, a fí relének ki kellene oldania, nem? Vagy van akkora ellenállása az emberi testnek a föld felé, hogy ez elhanyagolható, és mégsem old ki a relé?
Bocsánat, labortáp ügyileg ez már viszonylag off-topic, de abból mi igaz, hogy a kismegszakítót időnként nem árt lecsapni, mert a fí relé hatékonysága romlik folyamatos üzem mellett? Ez ilyen városi legenda? Vagy van valami alapja?

Az ellenállásod elég nagy, de jó tudni, hogy a bőrellenállás sok mindentől függ és az áram hatására csökken. A fi-relére bízni azt, hogy megvédjen, dőreség. Ugyanis 0,2 másodpercen belül kell leoldania, de addig átszalad rajtad 8-10 teljes szinusz, hát nem köszönöd meg. És a 30mA simán lehet halálos is, pl. két kezeden keresztül, mert megfogtál itt-ott valamit. És ha nem éri el a leoldási küszöböt (ami azért kisebb szokik lenni 30 mA-nél, de itt mindegy is), akkor simán ütöget az áram, te meg elkönyvelheted, hogy nincs jó napod.

Mekkora feszültséggel szeretnél dolgozni a leválasztó trafó után?

Szia!

A leválasztó trafó lényege a róla üzemeltetett 1 db villamos berendezés galvanikus elválasztása a többi (villamos és nem villamos) eszköztől. Cél elsősorban az emberi élet védelme.
Ha találkozol egy ilyen trafóval jól felismerhető. A két tekercs általában külön csévetesten, vagy vastag szigeteléssel egymás mellé van kialakítva. A toroidok szigetelése hiába felel meg a követelményeknek a két tekercs között akkora kapacitás van, hogy mégis megrázhat a szekunder. Ne gondolkodj toroidban ha lehet.
A leválasztó előtt és után is mindkét ágba tegyél megfelelő biztosítékot.
Az emberi bőr ellenállása sokkal nagyobb mint a belső szervek/izmok ellenállása. Általában 20mA áram ha a testbe jut erős fájdalmat okoz. A 30mA még használható, mert a lekapcsolási ideje az áramvédő kapcsolónak olyan rövid, hogy csak egy csípést okoz (legalábbis nekem ). Nincs idő belső égés kialakulásához. Az ilyenkor átfolyó áram szétterül a bőrben és ezáltal megoszlik. A bőr nem egy ismert állandó ellenállású anyag. Egyéntől függően 30-100V között "üt át". A belső szervek 100 Ohmos nagyságrendű ellenállást mutatnak. Ezért áramkörbe nyúlva előbb a bőr ég meg a kezdetben nagyobb ellenállása miatt és utána a többi testrész amin keresztül folyik.
Régebben voltak olyan NDK-s fi-relék amik ha nem tesztelték őket rendszeresen akkor beragadtak. Gyakorlatilag már nem fogsz vele találkozni, mert már szinte mindet lecserélték. Az újak már nem csinálják, de évente nem árt az ellenőrző gombbal tesztelni.
Kicsit fáradt vagyok már, remélem értelmesen írtam.

A FI relé akkor old ki, ha a fázison bejövő áram a föld felé is folyik. Ha a nulla-vezetőbe viszed vissza az áramot ( mint a fogyasztó), akkor ez üzemszerű állapot, erre nem old ki. Ha a fázisból a védővezetőbe (készüléktestbe) folyik az áram, akkor kiold 30mA különbözetre. Az emberi testnek több tényezőtől is függ az ellenállása, de az elmondható, hogy 230V-ra már erősen lecsökken, be, és kilépési pontok alakulhatnak ki, itt a bőr - tulajdonképpen - átüt. Akkor különösen veszélyes, ha a szívet is érinti, a kétkezes áramütés ezt elég jól közelíti. A másik veszélyes szituáció, ha a kar görcsös állapotba kerül, és nem tudja a megragadott tárgyat az áram-ütött elengedni. Ilyenkor csak a lekapcsolás, vagy a kiszabadítás jöhet szóba, természetesen csak kisfeszültségen, vigyázva arra, hogy mi ne kerüljünk bele az áramkörbe. Sajnos nálunk 50 Hz a hálózati frekvencia, azt mondják, ezt a szívizom még éppen le tudja követni. A 60 Hz-et már nem. USA-ban sokkal ritkábbak a villamos balesetek, tekintve, hogy ott 110V 60 Hz-es a hálózat. Cserébe több transzformátor, nagyobb keresztmetszetek kellenek.
A régebbi NDK-s Fi reléken rajta volt, hogy havonta próbálni. Volt olyan példány beépítve, hogy a próbagomb csak füstöt, kioldást nem generált (a próba-ellenállás égett le). Ez élesben sem működött le. Nem a hatékonyság romlik, csak lepróbálod, működne-e, ha a jó sors úgy hozza...

Okés, meggyőztetek, hogy kell nekem egy leválasztó trafó. Nagyon nem kellett amúgy győzködni, az alapkérdés az volt, hogy az ilyen tápok szekunder körén van -e valami technika, ami a reléhez hasonlóan lecsap, ha veszély van, és hát... nincs... ez van.
Már csak egy aprócska bökkenő van. Kinéztem egyet magamnak újonnan, ami leválaszt, és feszültséget is szabályoz, és hobbi célra, iskolába kísérletezéshez, hasonlókra ajánlják, nem túl erős, de nem is gyenge (ha valakit érdekel, akkor Bővebben: Link). És 190000+ÁFA az ára itthon. És ennél olyan nagyon olcsóbb nincs is. Pedig csak ennyi lenne a kunszt, hogy 0-260V szabályozható legyen, 1-2kVA teljesítményű legyen, és izolált. Elkeserítő. Na mindegy, majd szétnézek itt a használt cuccok közt, ahogy valaki javasolta, hátha sikerül kifogni valamit. Ha mást nem külön egy autotrafót, meg egy leválasztót, csak jó lenne egy kompakt eszközben letudni a kettőt...

A mellékelt készülék viszont DC-t ad le, azaz egyenfeszültséget.

~2 kW teljesítmény ... Ez ~230V feszültség mellett nagyjából 8A - a matematika mai állása szerint. Minek a teljesítményét akarod szabályozni, egy nagyobbacska villanyrezsóét ?
Nem kötözködni akarok senkivel, de iskolai, labor célra egy 300 - 500VA - es leválasztó trafó bőségesen megfelel.
Nem tudom mennyire vagy jártas a barkácsolásban, de 250.000Ft - ból egy kis türelemmel, utánajárással és ügyességgel akár 6 ilyen cuccot is össze tudsz dobni magadnak, bedobozolva a megfelelő érintésvédelmi szabályoknak megfelelően.
Egy leválasztó trafó: ~10.000, egy szabályozható toroidot is kapsz ennyiért. Kell még egy fémdoboz, amibe bele építed:~3.000 - 8.000Ft. A többi már filléres dolog: némi vezeték, villásdugó, kapcsoló ( már ha szükségesnek érzed ). Semmivel nem lesz rosszabb, mint egy "bóti" 200k -as ( igaz, jobb se - csak olcsóbb).

Nézd meg jobban. Elcseszték a cínfeliratot... Ennél azért többet foglalkoztam vele, hogy ezt benézzem...