Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » PIC - USB - PC projekt
_vl_ még azt is leírta, hogy miért és hogyan lehet ez az utolsó mondatában...
Idézet: „Programozni persze már csak vagy külső foglalatban, vagy a saját helyén az spi busz órajel és adatvezetéke helyén lehet. Ha azok amúgy is el vannak vezetbe (kvázi leválasztható jelek), akkor persze ez nem gond.” Vagy LVP módon (Vdd < 3.3V) az USB D+ és D- lábain lehet programozni.
Bocsi a túl sok hitetlenkedésért, de mióta "rendszerváltás" volt, én már hajlandó vagyok adatlapoknak sem mindent elhinni. Ami még nincs kipróbálva, abban nem bízom meg. Szóljatok csak nyugodtan, ha egyedül én lennék ennyire pesszimista.
Ezt a chip-et direkt erre találták ki. S ha ugyanígy működik a SiLab CP2102, a Cypress PSOC1, s az FTDI FT230X chipje (hogy csak a lagismertebbeket említsem), akkor miért gondolod, hogy pont ez ne működne?
Bocsi a túl sok hitetlenkedésért, de mióta rendszerváltás volt...
A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2013
Hp41C: akár egészen konkrétan úgy is értheted
Más. USB protokoll analizátort használ valaki napi gyakorlat szintjén, vagy legalábbis tapasztaltan? Mennyire magas szinten tudnak azok kommunikációt logolni kliens / host között? Példa "és most a host arra a megcímzett printerre ezt a karakter sort küldte ki: XCVBNM". Vannak ennyire fejlettek, vagy inkább csak "és most a host az X címen lévő OUT endpoint 4-esre elküldte az XCVBNM byte sorozatot"?
Egy dolog nem tisztázott: szoftver, vagy hardver protokoll analizátorra gondolsz? A hardvereresek az utóbbi analizálást támogatják, tehát konkrétan logolják a buszon levő csomagokat. A csomagokba is bele lehet nézni az egyes csomagrészeket is lehet elemezgetni. Aztán mindenféle triggereseményt is be lehet állítani, vagy szűrni a logolás eredményét. Természetesen az elérhető funkciók nagyban függenek magától a protokoll analizátortól és annak árától. Némelyik generátor módban is képes működni.
A szoftveres analizátorokat én nem sokra tartom, valamire biztosan jók, de a hardveres analizátorral lehet leginkább megfigyelni mi zajlik a buszon.
Ez érdekes dolog, mert szerintem a hardveres analizátornak csak akkor van létjogosultsága, ha hardveres gond van, vagy a drót mindkét végén valami embedded cucc lakik, amibe nehéz bármi debuggolást beépíteni - vagy nem lehet beépíteni semmit, mert zárt a cucc, és csak a drótot lehet nézegetni.
Azért a host oldal jellemzően egy PC szokott lenni, amin szoftverek intézik a protokollokat, nehezen látom, hogy ugyanezen protokollok analizálására miért ne lenne jó egy PC-s szoftver...
Úgy félig.... Egy új kontroller típusnál el kell olvasni az errata -t, kell várni egy-két hónapot, aztán körülnézni a típus lapján, a Microchip fórumán... Sok minden kiderül, mire nálunk is beszerezhető lesz egy típus.
A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2013
Meglehet, hogy igazad van. Addig biztosan, amíg jól működik a kommunikáció. Aztán amikor valami nem működik, akkor lehet vakarózni. A szoftveres analizátorok a kéréseket mutatják, meg az arra bejövő válaszokat (ha egyáltalán van). Talán az embedded device oldalhoz még használható, de ha host-ot fejleszt az ember, akkor nem lehet elkerülni a hardveres protokoll analizátort. Én sem mondom, hogy mindenki, aki egy USB billentyűzetet akar PIC-be programozni, annak szüksége van egy 300++ eFT kategóriájú műszerre, de kifejezetten előnyös, ha van.
Neten kotorászok pic-es usb projectek után, de ezt a pic16f14xx jószágot nem igazán látom sehol sem. Topicok sincsenek róla - senki sem foglalkozik vele. A pic18f2550 / 4550 folyik a csapból is. Az egyik cikkben valaki olyat fejtegetett, hogy xc8 kell hozzá, amiből meg a free verzió 4x akkora kódot fordít, mint kellene, és simán csak túl kicsi benne a flash. Ergo ha valaki azt akarja használni, lehet fizetős xc8-at venni, amitől meg fáj a hócipője.
Milyen libet portoltál át pic16f145x-re, és milyen verziós / melyik compilerrel fordítottad? A firmware méreteit szeretném tervezni. Jó lenne tudnom a korlátait, hogy jellegében mi fér bele abba a 8kword-be azon a pic-en, és mi nem.
Idézet: Microchip Solutions v2012-10-15 -ban találhatót. „Milyen libet portoltál át pic16f145x-re” Idézet: CX8 V1.11„...melyik compilerrel fordítottad” Idézet: Nagyon függ attól, milyen optimalizálású fordítód van. 60 napig van Full mód az ingyenesben (aztán 240000 +Áfa), vele kb. 3 .. 3.5k, a free mód kb. 2k assembly -nek megfelelő program féb bele. (XC8 uninstallálva, véleményemet már leírtam róla.) „Jó lenne tudnom a korlátait, hogy jellegében mi fér bele abba a 8kword-be azon a pic-en, és mi nem.”
28 usb device example van abban a csomagban. Amit átalakítottál, valami usb hid alapanyag volt, vagy protocol filtering is volt már abban a 3,5k-ban? Legalább egy mouse, vagy bármi?
Szerk.: bármilyen gagyi is az xc8 jelenleg, milyen alternatíva van az assembly-t leszámítva? A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2013
egnézheted a PIC18f13k50 vagy 14k50-et is. Az megy C18-cal is.
16F1459 -re HID, 16F1455 -re CDC soros vonal emulációt fordítottam. Természetesen mindkettőben volt kiszolgáló program is. A 16F1459 -ben elég sokat tudó program került, de még a PRO mód sem tudta belegyömöszölni. Az utasításokat felbontása (szinte assemby szintig) segített rajta... De akkor minek az XC8.
Az a 16f kettő dolog miatt szimpatikus nekem. Az egyik, az áramfogyasztása. Azért nem kell rá sleep üzem, mert normál üzemben is bent van a korlát alatt. A másik a tápfesz korlátai. Ha USB-ről kell meghajtani valamit, ott az van, hogy igazából 4.2V-ig is lemehet az az elvileg 5.0V. Az van a szabványban is. Nem rakhatok oda 5V / 3.3V stabkockát, mert nem fog működni. Ez persze nem minden esetre igaz, mert leginkább szokott lenni saját áramforrás, de néha jól jön, ha ismerek egy ilyen eszközt is szélsőséges esetekre. A 18f-ek szintén jól viselik a feszültség ingadozást, de 10x több áramot nyelnek le. Éppen egy elvi korláton vannak túl.
Hp41C: mintha valahol láttam volna assembly USB libet az MC fórumokon, majd rákeresek újra. Idézet: PIC18f14k50-et pont így használom. Ez más, mint a 2550/4550 család. „Nem rakhatok oda 5V / 3.3V stabkockát”
Az adatlapja szerint sajnos nem igazán nagy a különbség az áramfogyasztását illetően. Olyankor persze teljesen mindegy az áram fogyasztás, amikor "usb-végen" van az eszköz, mert egy pár méteres kábel meghajtása full speeden jellemzően állandó váltott irányú kommunikációnál önmagában lenyel 10mA-t. Viszont jelentős különbség, hogy a 16f-et sleep módban sem kell átkapcsolni - azután meg vissza. Maradhat ugyan azon az elsődleges oszcillátor frekin.
Éppen nézelődöm utána egy lehetőségnek. Ha pic32-t kellene használnom erre a célra, az az adatlapja szerint 2.3V-on is el tud ketyegni akár max frekin is. A 2.3V-ot ki lehet stabilizálni a 4.2V-ból is. Az már más kérdés, hogy sem USB-t meghajtani nem fog tudni azon a feszültségen, sem a saját 3.3V-os kistárskáival nem fog tudni kommunikálni pld SPI-n - meg amúgy máshogy sem. Nyomni fogja kifelé ugyan azokat a jeleket időzítéssel, de azt a túloldal vagy fel fogja ismerni azon a feszültség szinten, vagy nem. Mindenféle misztikus jelenségek fognak előjönni. Meghajtókat kell beilleszteni. Az USB oldalra is, meg mindenhova legalább 2.5 / 3.3V-os szintillesztés kell. Igazából létezik az alternatíva, csak egy kicsit komikus lenne az egy szem 16f pic-hez képest.
Vajon csak én filozom azon a gondolaton, hogy ha csakugyan igényesen kell megtervezni valamit - értem ezalatt a hibatűrésekre is számolást ráhagyásokkal - akkor a pic32 némelyik featurje kissé mintha el lenne kú*va? Idézet: „A 2.3V-ot ki lehet stabilizálni a 4.2V-ból is.” Egy LDO -val a 4.2V -ból a 3.3V is kinyerhető: Az MCP10702 és a TPS2149, TPS2150: 4.25V -ból tudja a 3.3V -ot. Az LM1117 1.1 .. 1.3V -tal igényel magasabbat, mint a kimenő feszültség (4.4.. 4.7V). A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2013
A TC1174 pár 10mA-t simán kihoz 0.1V drop mellett...
Van esetleg valami különösebb indoka annak, hogy kapcsolóüzemű tápban nem gondolkodsz? Ha amúgy is igény van a jó hatásfokra, akkor a kapcsüzem a megoldás.
Van. Gyártottam már én is ilyen drop-down féle dolgokat - nem bonyolult - és éppen azért pontosan tudom, mikor érdemes megbízni benne, és mikor nem. A katalóguslapokat meg a jelek szerint újabban marketingesek írják műszerészek helyett. Hiába, haladni kell a korral.
Üdv Mindenkinek!
Remélem jó helyre teszem fel a kérdést: Van egy ilyen egység PowerMate USB Lehetséges ennek az után építése?
Nem biztos, hogy jól vettem ki, mi is ez. Ezt a dolgot egy autó fedélzeti számítógépéhez kell kapcsolni, ahova előzetesen telepítve lettek a driverei?
Ezt egy olyan szamitogephez kell kapcsolni, ami bent van az autoban (CarComputer - semmi mast nem jelent, minthogy egy PC-t valahogyan betettel a kocsiba es ehhez catlakoztathatod ezt). Valoszinuleg billenyuzetet emulal.
De ha az ember elolvassa a reklmaszagu, semmitmondo, omlengo leirast, el is megy tole a kedve. Harminc dollar+szallitasi koltsegert kapsz egy csicsas, keken vilagito hangeroszabalyzot meg egy mikrokapcsolot benne. gulliver83-nak: Persze, kb ezer forint egy PIC, ami tud USB-t is. Ha megelegszel minimalis labszamuval, akkor meg olcsobb. Itt a design-t kell megfizetni. A hozzászólás módosítva: Máj 29, 2013
Idézet: Én úgy vettem ki, hogy az egér középső gombját helyettesíti, amely egyben "recés görgő", azaz "scroll" gomb. Hogy mit lehet vele csinálni, azt már nem maga a ketyere, hanem a futó szoftver dönti el.„Valoszinuleg billenyuzetet emulal.” Egy USB képes mikrovezérlőből és egy gyári mintapéldából kiindulva (pl. HID mouse) bizonyára meg lehet csinálni. Házilagos kivitelben annyit lehet vele elérni, mintha bedugnánk egy USB-s egeret és tekergetnénk a recés görgőt, illetve megnyomnánk a középső gombot. Lehet, hogy a gyári sem tud többet, de a nagyvonalú reklámból ez nem derült ki, hogy mit is adnak. |
Bejelentkezés
Hirdetés |