Szia!
Méricskélj 30V-os bemenő DC feszültség mellett, mert ez a jelenlegi feszültség nagyon kevés az IC-nek.

Ha csak 1.2V kimenő feszültséget állítok be, akkor 31.9V az egyenirányított bemenő feszültségem, és 23.8V váltó, amit a trafó kimenetén mérek, ezt próbáltam a táblázatban megmutatni.

Ha fel akarom csavarni 30V-ra a kimenőt, akkor 23.7V-ra leesik az egyenirányított bemenő, és csak 20.3V jön ki, hiába tekerm tovább a potmétert. (Szintén táblázat, felraktam JPG-ben, áttekinthető formában is)

A bemenő 23-24VAC lenne a kevés?

A trafód kis teljesítményű és ezért visszaesik a feszültsége nagy áramoknál. Egyszerű a képlet.

Erre is gondoltam. De a 24 VAC 'csak' 23VAC-ra esik vissza, amikor 5.6 ohm terheléssel nézem, és akkor azért nagyjából 4A kijön belőle, kb 23VDC*4A=92W.
Ha nagyobb ellennállással tesztelem, 9.9 ohm, akkor pedig csak 2A-t lehet belőlel kifacsarni, 20.3VDC*2A=40.6W . Ez is arra utal, hogy kicsi a trafó?

Egyébként egy 420W-os UPS-ből operáltam ki a trafót, azt gondoltam, hogy ez még sokkal több is mint amire szükségem van. Ezek szerint, amikor az UPS akksiról megy, akkor 420W-ot tud előállítani, de ha fordítva használom (220VDC->24VDC) akkor csak 90 - 40W-ot tud?

Én nem tudom, hogy a UPS trafó mit tud, de a tények azt bizonyítják, hogy használhatatlan szintre esik le a bemeneti feszültség. 4-5 V különbségnek mindenképpen lenni kellene a be és a kimenet között a helyes működés eléréséhez.

Jól mondod, egy stab kockán a be és kimenet közt, hogy stabil legyen legalább 3V-nak kell lenni.

Igen, értem, elfogadom, csak azzal nem tudok mit kezdeni, hogy a trafókimenetén 1-2V feszültség esés következik be nagy terheléskor, viszont az egyenirányítás után kb 10V feszültségesés van. Ez normális jelenség, ha gyenge a trafó? Vagy esetleg a puffer kondi nem elég nagy? Esetleg rossz diódát (1N5404)használok egyenirányításhoz?

Kicsi a puffer ha a DC leesik, és az AC nem. Ekkora áramnál egy 10000 µF-os lenne a jó.

Köszönöm, akkor itt lesz a gond, de valahol azt olvastam, hogy 1A -hez kb 1000u kell. Ezek szerint ez butaság? Ha még kérhetem a segítséged, tudnál valami útmutatót adni, hogyan kell kiszámítani?

Számítást nem tudok, de addig kell növelni, amíg már nincs számottevő feszültségesésed az AC oldalhoz képest.

Hello!
Nem butaság, hanem egyszerű közelítő "ökölszabály". De nem mindegy milyen feltételek mellett jó a közelítés. 1000µF/A csak stabilizált táp esetén lehet megfelelő. De ott is csak akkor, ha a megfelelő feszültség tartalék meg van a ki és bementi feszültség között. Mert..
- Amikor méred a nyers DC feszültséget, akkor Te az egyenfeszültség átlagértékét méred. Magyarul azon van hullámosság (brumm), csak azt Te nem látod a műszeren. A stabilizátor számára szükséges 3V plusz feszültség így csak akkor igaz, ha egyáltalán nem lenne hullámosság. Tehát a hullámosság "legalja" sem lóghat lejjebb mint a Uki+3V.
- A hullámosság értéke kétutas egyenirányítás esetén, kb. Ub=1,5*It/Cp [mA/µF-ban] (Ez is egy gyakorlati, közelítő képlet, mert nehéz meghatározni a hullámosságot, mert jelalakja nem szinuszos. A műszeredet sem tudod mit mér erre a jelre. Avagy tápegység készítéshez szkóp kell, mert azon látszik a DC és AC tartam csúcsértéke is.)
- Ha pld. a stabi megkívánt kimeneti feszültsége 24V. A terhelés 4A, és a puffer 4700uF, akkor a brumm kb. 1.5*4000/4700=1,28V. Ennek csúcsértéke hozzávetőlegesen 1,8V. Vagyis a pufferen szükséges DC mért átlag feszültség, 24V+3V+1,8V=28,8V. Ekkor a brumm "nem lóg bele" a kimeneti feszültségbe. (Ha szkóppal nézted volna a táp kimenő jelét, egyből láttad volna hogy hullámos..) Vagy is kicsi a kondi.
- De más hiba is van. Az egyenirányított feszültség megegyezik a váltó csúcsfeszültségével, ha nincs az egyenirányítón veszteség, és nincs brumm. Szintén egy gyakorlati képlet, ha a váltó effektív értékét gyök kettő helyett 1,3-al szorzod. Ha nálad 23V a váltó 4A-al terhelve, akkor a DC-nek 23V*1,3=30V-nak kellene lenni. ezzel szemben csak 25,9V van. Vagy is nagy az egyenirányítód vesztesége, és kicsi a kondi. De nem is csoda, hiszen 3A-es diódákat használsz, és 4A-t vársz tőlük. Ha szükséges a kisebb maradék feszültség, akkor lényegesen nagyobb áramú diódát érdemes használni, mint amire szükség van. De kondinál is célszerűbb a 2200µF/A értéket tartani stabilizátor esetén.

Szóval a jelszó, szkóp - még egy ilyen látszólag egyszerű áramkör esetén is. Arról nem is beszélve, hogy ha valami gerjedés van, azt szinte csak ezzel láthatod meg. Mert a kimenete műszerrel mérve, ott is a feszültségesést és a stabilitási tényező romlását látod csak..
üdv! proli007

Szkóp... hát az nincs, csak kezdő amatőr vagyok, hobibból próbálok egy egyszerű tápot összerakni, és így tanulok, a kezd0k számára is érthető válaszod ebben sokat segített, köszönöm. A diódákra idő közben magam is rájöttem, már meg is vettem, BY550-100 -ra böktem rá, 5A-es, 100V-ot bír, nem volt túl drága, nem tudom mennyire jó választás.

Köszi mégegyszer!

Én nem rég léptem túl hasonló problémákon, ha vissza olvasol egy kicsi.
Ha 5A akar kivenni a tápból és 5A a terhelhetősége a diódáknak akkor jó esélyed van rá, hogy nem lesz stabil és a diódákon süthetsz majd.
Az én tápom 1A-t tud (jelenleg ez elég nekem) és 1,5A a dióda híd. Teljes terhelésen egy idő után melegük van. Kézzel érezhető, de nem égető forróság.

Nekem 4A elég, ezért gondoltam hogy 5A-es dióda már megfelelő lesz. Legrosszabb esetben 4.5A terhelés lehet, ha jól ólvastam az LM350 adatlapját, ennél több nem facsarható ki belőle. 0.5A tartalékot úgy ítéltem meg, hogy elég lesz.
Amúgy már korábban is átfutottam a problémádon, csak mivel nekem 10V nagyságrendű problémám van (volt?) addig a 10mV-os nagyságrendnél nem ragadtam le nagyon De azért köszi!

Szia!

Az elmélet logikus és érthető volt amit írtál, a gyakorlatot azonban nem hatotta meg

Kicseréltem a 4700µF-os kondnezátort 10000 µF-ra, a diódákat 5A-esre (BY550-100). Az eredmény gyakorlatilag lehangoló: terhelés nélkül 30V kimenő feszültségre 9.9 ohmos terhelést tettem, a kimenő leesett 23.9V-ra szemben a korábbi 20.3V-al. Azaz 3.6V-al tudtam feljebb tornázni. (Az egyenirányított bemenő 31.9V-ról 26.2-re esett, a váltó 25V-ról 23V-ra esett)

Kísérlet képpen a korábbi 4700µF-os kondit párhuzamosan még hozzáraktam a 10000µF-oshoz. A kimenő feszültségem 23.9 helyett 24V lett. Szerintem már nem a puffer kondi a baja.

Akkor lehet hogy itt a trafóm nem bírja tovább? Amit írtál annak alapján a következő képpen számoltam. Terhelésre 23V-ra esett a trafóból kijövő váltó. 1.3-al megszorozva az 29.9VDC. Ebből lejön az LM350 miatt a 3V, marad 26.9V. A képleted alapján a brumm miatt lejön még 0.3V (10000uF, 2A-val számolva), marad 26.6V. Egyenirányító diódák és egyéb veszteségekre reális a a további 2.7V veszteség? Ha igen, akkor kb. kijön a 23.9V kimenő feszültségem, akkor kész is vagyunk.

De az 1.3-mas szorzóban ugye nem volt benne még a diódákon való veszteség? Hogyan kell kiszámolni, vagy megsaccolni az egyenirányításkor bekövetkező feszültség esést?

Köszi előre is a választ!

Mekkora a trafód szekunder oldala?
Az IC-d OUT és ADJ körében milyen alkatrészek vannak?
Tehetnél fel egy rajzot a jelenlegi állapotról.

Egyébként nem akarlak elkeseríteni, de az IC hiba sem kizárt. Nekem volt, hogy 10 ohm terhelésre esett a kimenő feszem 4-5V-t. Kicseréltem az IC-t (kettőt is cseréltem) és jó lett.
Eltettem a rossz IC mert gyanús lett, hogy nem-e forrasztási hiba volt. Új nyákot készítettem vissza tettem a régi IC-t és nem volt jó. Kicseréltem másikra jó lett.
Szóval egy próbát ez is megér.



Lehet, hogy félre értlek, de egyenirányítás után nincs feszültség esés. Számolni pedig: szekunder feszültség *

Ez lemarad:
ADJ és OUT között mekkora a feszültség terhelés alatt és terheletlenül?

Terhelés nélkül 25VAC a szekunder, 2A terheléskor 23VAC-ra esik vissza.

IC hiba... nem lenne vicces, mert LM350T-vel próbálkozok, ami 1200 Ft volt. Csak tesztelésből nem szívesen vennék még egyet.

ADJ és OUT feszültséget nem néztem, de jó ötlet.

Meg eszembe jutott, hogy van valahol egy kb 100W szekunder 28 VAC trafóm, amivel tudok egy tesztet csinálni. Proli007 számítása szerint (veszteségekkel együtt) 28*1.3=36.4VDC -t fogok kapni, meg talán terhelésre kisebb feszültség esést a szekunder oldalon.

Kezdő vagyok, óvatosan mondok ellent bárkinek is, de szerintem az egyenirányító híd diódáin kell lennie feszültség esésnek. Hogy mennyi, azt nem tudom, de ha sima egyenáramú körben beraksz pl. egy 1N4007 diódát, akkor kb. 0.9V feszültség esik rajta, legalábbis én így tudom, és így tapasztaltam.

Úgyhogy a kérdésem továbbra is kérdés, nagyon szeretnék rá választ kapni: a BY550-100-ből épített egyenirányító hídnál hogyan tudom kiszámolni az elméleti feszültség veszteséget? (Ha van...)

Hello!
Ugye mennyire nem is egyszerű, egy "mezei" egyenirányítót készíteni?
Látható, hogy a feszültségesések, lényegesen nagyobbak, mint megengedhető lenne. Alapvetően nem sok lehetőség van a trafó feszültségének növelésén (belsőellenállásának csökkentésén) kívül.

- A trafónak is van belső ellenállása, (persze sokkal összetettebb) ezért esik a feszültsége a terhelésre.
- Ha egy egyenirányítóban növeljük a puffer kondi kapacitását, hogy jobb szűrést érjünk el, részben magunk ellen dolgozunk. Mert a brumm, (vagy is a kondenzátorban tárolt feszültség esése a terhelés hatására, mikor a diódák nem töltik a kondit) annál kisebb lesz, minél nagyobb a kapacitás, és minél kisebb a terhelő áram. Csakhogy ez alatt az idő alatt elveszett töltésmennyiséget, vissza kell tölteni az kondiba.
De a kondiba, csak akkor folyik töltőáram, mikor a trafó feszültsége nagyobb, mint a kondié. Ha növeljük a szűrést, ez az idő egyre rövidül. Viszont a bevitt töltésmennyiségnek meg meg kell lenni. Q=I*t
Látható, ha a töltési idő rövidül, azonos töltésmennyiséghez nagyobb áram szükséges.
Minél nagyobb a kondi kapacitása, annál rövidebb lesz a töltési idő, és annál nagyobb a töltőáram igény.

Ha az egyenirányító kivett terhelése 4A (ami időben folyamatos), és a trafó feszültsége a periódusidő 1/5-öd részében magasabb csak mint a kondi feszültsége, akkor a töltőáramnak ezen idő alatt, ötször nagyobbnak kell lenni. (persze durván és átlagosan nézve). De ez azt jelenti, hogy a töltés ideje alatt, 20A lesz a töltőáram, ami a trafó belsőellenállásán és a diódán is nagyobb feszültségesését fog produkálni.

Ha megnézed a diódád Forward Voltage/Forward Current karakterisztikáját, abból láthatod, hogy a 4A-hez tartozó nyitóirányú feszültség esés, közelítően 1V. De ez tartós egyenáram hatására lenne.
De ha 20A töltőáram esetén nézed a nyitófeszültséget (veszteségi feszültséget) akkor az már 1,3V-ra nő. Mivel egy híd egyenirányítónál egy időben mindig két dióda van nyitva, az egyenirányító veszteségi feszültsége már 2,6V-ra nőhet meg.
A dióda, persze a csúcsáramoktól sokkal melegebb nem lesz, mert azt az átlagáram fűti, mind össze a megnövekedett nyitófeszültség miatt lesz több a hőmérséklete.

De a trafó esetében is hasonló a helyzet. Az a kis belsőellenállás hatása , ami állandó terhelés mellett mutatkozna, annál nagyobb jelentőségűvé válik, minél nagyobbak a kondi töltésekor létrejövő csúcsáramok.

Tehát a pufferkondi kapacitásának növelése, nem ésszerű egy határon felül, mert mint látható is, a csúcsáramok növekedése miatt már nem ad már jobb eredményt, adott belső ellenállású trafó mellett. Tehát minden viszonylagos. Vagy is az eszközök cseréjének hatását, csak egymáshoz viszonyítottan lehet értékelni.
üdv! proli007

Szia!

Valóban, fene gondolta, hogy ennyire bonyolult egy mezei tápegység! Viszont nem bánom, pont az a célom hogy szembesüljek a gyakorlati problémákkal, és tanuljak belőle. Remélem közben nem megyek az idegeidre az újabb és újabb kérdésekkel.

És még mindíg van egy, talán az utolsó. Ha 23 VAC-ról indulok, megszorzom 1.3-al (egyenirányítás), levonom az LM350-nek szükséges 3V-ot, levonom 2.6V egyenirányítási veszteséget, akkor 24.3V DC kimenőt kapok, ez kis eltéréssel egyezik az általam mért (23.9 VDC) értékkel. Helyre állt a fejemben a világ rendje. Csak az előző-előző hozzászólásodból az nem volt teljesen világos, miért 1.3-al szorozzak az sqrt{2} helyett?

Hello!
Mert az egyszerű"ökölszabályok" mindig csak általános egyszerű esetekre vonatkoznak.

Szinuszos feszültségnél, a csúcsfeszültség értéke mindig az Up=Ueff*sqr{2} ahogy írtad. De ez elméleti számítási adat. Az 1.3-at azért írtam, mert általános esetben ha ezzel számolsz, akkor az egyenirányító miatti feszültség veszteség is már benne van. Tehát ha az ember egyszerűen közelítő számítást szeretne végezni.
De nyilván ez a módszer, ugyanúgy nem lehet igaz, ha az ember pld. 5V-ot egyenirányít vagy 50V-ot. Hiszen a dióda közel 1V-os vesztesége, sokkal drasztikusabb, az 5V mellett.

De számodra ez nem vigasztaló, mer arról nem beszéltünk, hogy a tápnál, a hálózati feszültség is csökkenhet kb. 5%-ot, és a feszültség tartalékok megállapításánál, ezt is figyelembe kell venni.
De ha nő a hálózati feszültség, akkor azt stabilizátor disszipációjánál (hőterhelésénél) kell pld. figyelembe venni.
A terheletlen trafó feszültségét, pedig a pufferkondi feszültség megválasztásánál.. stb.

Tehát teendő, (de) van itt bőven. De sajnos ezek a kérdések itt már OFF-ok, mert az "egyszerű tápegységeknél" kellett volna érinteni a kérdést.
üdv! proli007

Sziasztok! Ebbe a kapcsolásba rakhatnék darlington tranyót, azért kérdem mert nagyobb teljesítményű (TIP147) csak ilyen van itthon.

Hello!
Igen rakhatsz darlington tranyót is. Következménye, hogy a kapcsolás minimális ki-bementi feszültség különbsége minimálisan kb. 4,5V lesz.
üdv! proli007

Köszi! Tehát ha 34V DC a bemenet akkor max. 29,5V DC lesz a kimeneten, ha az így van akkor nem probléma.

Sziasztok! Nekem olyan gondom van az LM 317- el
készített táppal, hogy ha 12v- ra állított kimenetre ráteszek egy pc ventit (0.1A vesz fel ) akkor a fesz vissza esik 7-8 voltra, mi lehet a baj ?


válaszokat előre is köszi.

Szia!
Az LM317 bemenetén eközben hogyan változik a feszültség?

Szia!
Az IC bemenet 31v, mely terheléskor nem változik.

Na az érdekes.
Mekkora hűtést alkalmazol?
Kapcsolási rajz?

A borda maga a doboz váza mivel, hogy aluból van tehát
elég nagy