Fórum témák
» Több friss téma |
Tényleg, ezt nem is néztem, azt hittem valami hasonló a 7294hez, akkor inkább hanyagolom is ezt a témát.
Hogyan oldjátok meg a hűtőbordától való elszigetelését az IC-nek?
Üdv!
Nekem is van humorérzékem, de nem erre gondoltam.
 Lehet kapni méretre szabott csillámlemezt hozzá, vagy szilikonos szigetelőt, vagy kerámia-lapkát? Szóval, valamilyen "elegáns" megoldást képzeltem el, nem pedig, házilagosan barkácsoltat. Üdv!
Szia!
Nyugodtan fogalmazd bele a kérdésbe, hogy mire gondolsz. Ez például méretben pont megfelel a TDA7294 alá. Amúgy annak, hogy táblából vágom ki az aktuális félvezető alá a szigetelést, még nem tapasztaltam hátrányát.
A SOT-93 alátétlapjai tökéletesek alá,én csillámot vettem pasztával. Bővebben: Link
Üdv!
Erről a tervről mi a véleményetek? Előre is köszönöm!
Bár én nem szeretem az adatlap szerinti határokat feszegetni, +/-28V tápfeszültség mellett 8 ohmos terhelésen sima szilikon alátét is jó. Előnye hogy nem maszatos, tisztán szerelhető.
Volt egy SONY erősítő, amiben kilehelte a lelkét az STK hibrid, viszont az eredeti nagyon sok forint lett volna, az után gyártottakkal meg már sokat befürödtem. Ez a TDA monolit került bele kis nyáklemez adapterrel az eltérő bekötés miatt. Sajnos sem a szilikon, sem a csillám nem volt megfelelő, pedig többféle pasztát is kipróbáltam. Többször visszakerült javításra hozzám. Utolsó gondolat szerint az STK IC méretével megegyező 5mm vastag vörösréz lapkára forrasztottam a TDA7294-et, majd szigetelő gyűrűvel csavaroztam fel a borda eredeti furataihoz. Bár ekkora méretű csillámlemezem nem volt kéznél, színtelen szilikon zsírral bekent 75 mikronos kapton szalag került alá. Ebből maradt még a hangszórós projektből. Bár a kapton állítólag rosszabb hővezető mint a csillám, ennek ellenére köszöni szépen jól végzi a dolgát ebben a pozícióban, hiszen közel 20 négyzetcentiméter áll rendelkezésre. Legalább 3 évnyi nyúzást elviselt, addig követtem.
Szép, de Én a tápegység-részt nem tenném az erősítővel egy panelra, akármennyire is jól néz ki úgy "kompletten".
Üdv!
Van pár hasonlóm, meg PC-tápból kitermelt csillám és szilikonos szigetelő lapkám, de nem szépek.
Gondoltam, ha már gyártanak ilyen tokozású áramkört, akkor lehet hozzá megfelelő méretű szigetelőt is kapni, vagy rendelni. Marad a barkács, ha nincs jobb. Üdv!
Igen, nagyjából, 10 % elvi hibával ami az effektív és abszolút középérték összekeveréséből adódik.
Az effektív érték viszont valójában 41 %-kal több a képletben szereplőnél.
Kommersz gyári készülékekben a Multiwatt tok kontúrját követő szigetelő lapkával szoktam találkozni, de kereskedelmi forgalomban még nem láttam.
Igényesebb kivitelnél - szerencsére az amatőr világ is efelé tart - ezt a tokot nem a hűtőzászló furatán keresztül fogatjuk a hűtőbordához, így szükségtelen a furat a szigetelőn. Egyszerű téglalapnál a "barkács" kivitel észrevehetetlen, illetve csámpás vágás esetén is hibátlanul funkcionál.
És ha kicsit áttervezem úgy, hogy külön panelen legyen a táp?
Igazából csak a clip miatt tetszik ez a panel.
Milyen műszaki ellenérvet tudnál mondani a tápegység és a végfokozat közös panelen való elhelyezéséről?
Én éppen fordítva gondolom, és csak előnyét látom az ilyen megoldásnak. Ha egyébként a panelterv huzalozása megfelelő, akkor ez a megoldás jelentősen növeli az utánépítés sikerességét, javítja az üzembiztonságot, és a kötött felépítés miatt kizár egy csomó rossz megoldást. Ez a felépítés nálam semmilyen anomáliát nem okozott. Ilyen a panelterv hozzá.
Én szeretem szétbontani az egyes funkcionális egységeket.
A későbbiekben pedig könnyebb lehet a javítása is. De az is igaz és elfogadható, amit Te írsz. Üdv!
Ennek az elrendezesnek szamomra az igazi, tovabbi elonye az oldalankenti kulon tap miatt az athallas csokkenese.
Szia! Milyen NYÁK-tervet és huzalozást használtál ami észlelhető áthallást okozott?
Nem szép,de nem ez a lényeg. Lassan építgetem.
A rész egységek eledzéséről mi a véleményetek? Egyből szemben a fázisfordító, középen a hangsugárzó védelem.
Tulajdonkeppen barmin elo jon, pl bal csatornara rakok jelet es a jobb csatornara hangszorot, ezt kovetoen felhangositom. Csak a tap kozos, gondolom innen jon at a hang. Vagy foldeles hiba.
Szerintem az ilyen jellegű áthallás a valóságban egyáltalán nem zavar téged, mert nem tudod érzékelni. Tippem szerint ennek sokszorosa hatású a "mechanikai" áthallás. Most találtam ki ezt a fogalmat, ami alatt azt értem, mikor az egyik hangsugárzód membránja mozog, akkor az általa megmozgatott levegő szépen megmozdítja a másik hangdobozban lévő membránt is. Másképpen fogalmazva, a levegőn keresztül is létre jön egy jelentős mértékű membránmozgás.
Ilyenkor lehet kicsit játszani a huzalozással, aztán szépen kiderül, hogy igazából mi is okozza az áthallást. De nem csak ez, hanem maga az erősítő tápelnyomása is hatással van rá. Ilyen lehet például egy stabilizátor, ami nem mindegy miféle. Egy áteresztő például a terhelés tranzienseit szépen átviszi a bemenetére, még egy áramgenerátoros söntszabályzó bemenetén szinte észre sem lehet venni, hogy mi van a kimenetén. Azok az erősítők, amelyek közös tápról sem mutatnak lényeges áthallást, azok a tápból érkező zavarokra is jóval érzéketlenebbek.
Nagyon egyszerűen tetten érhető a tápon keresztüli áthallás, a nem használt csatorna végfok bemenetét kösd testre!
Gyakori hiba, a kényelmességből sorosan felfűzött tápbekötés. Ott is szigorúan csillagpontos kialakítás szükséges. Ha van konkrét erősítőd ami ezzel a problémával küzd, áttekinthetjük.
Sziasztok!
Érdeklődnék, hogy van a polcon egy EI magos trafóm. Ami lead 29V AC-t. Arra gondoltam, hogy az egyik oldalt egy toroid hajtaná és a másik oldalt ezt. TDA7294-es hídról van szó, szerintem a toroid ami benne van elég csekély a híd kapcsolásnak. Ez mennyire jó ötlet, vagy lehetséges lenne-e? Az, hogy nem teljesen egyformák a feszültségek nem lenne probléma? Arra gondoltam, hogy a trafókat külön graetz hídra kötném, és a puffernél egyesülnének a trafók tehát lényegében a puffert töltené egyszerre a 2 trafó. Ez így megoldható lenne? Talán így akkor nem lenne probléma sem ha nem egyforma teljes mértékben a feszültségük.
Szia! Ezt sajnos csak addig értem, hogy van a polcon egy trafód
Ez terhelhetőségben és szekunder feszültségben hogyan aránylik a toroidhoz? Két csatornát, vagy a ± tápot kívánod szétosztani közöttük?
A toroid: AC 26,4V
Az EI magos: AC 28,1V Tehát 2-3 volt különbség van a kettő között. Terhelhetőség szempontjából nem nagyon tudok sok mit mondani. A toroid már régóta üzemel a TDA7294 hídban. Az EI magos trafó (valami Marantz erősítőben volt) és utána 2db Quad-405-öt hajtott sokáig. Igazából amelyik lehetséges és jobbnak látod. Nekem az lenne a cél, mivel pontos teljesítményt nem tudok egyik trafóról se, hogy 2 hajtaná a hidat, így 100%-an ki tudnám használni.
A két feszültség különbsége az erősítővel elérhető hangnyomás szempontjából elenyésző.
Átalakíthatod az erősítődet dual-mono-ra, azaz két minden ízében független csatornára, bár amennyiben a toroid nem melegszik erős igénybevételkor sem, sok értelmét nem látom.
Melegedésre annyit tudok mondani, hogy langyos szokott lenni a toroid. Ezen felül semmi extra.
De ha nincs sok értelme építek a műhelybe belőle 1 kis erősítőt 1-1db szimpla TDA-val meg valami olyan extrát rakok bele amivel akár pendriveról is tudok zenét lejátszani.
Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne hogy egy tda7294-es híd-hoz az alábbi védelmet használnám akkor ha jól értelmezem az r1=22k-s ellenálásból kettő kellene a két kimenetre? Bővebben: Link
Szia! Hídja válogatja. Ha az egyik IC a pozitív, a másik a negatív tápra húz ki, akkor nem old a védelmed, ha két ellenállást kötsz be.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
