Szerintem lecseréltetnék olyan külső dobozra mint az új házakon van kivűl, amibe az óra is van. de ezt még megkellbeszélni, nemcsak rajtam múlik

Sziasztok! Kérdésem lenne. Van egy 1 fázisú motor 900 wattos . A motor adattáblájára 12 mikróF van írva . Nekem csak egy 20 mikroF kondi van kéznél , elindul de nagyon melegszik a tekercs 10mp működés után. Ez lehet a nagyobb kondi miatt ? vagy egyéb dolog miatt? Választ köszönöm László.

A nagyobb kondi miatt. Nem véletlenül van gyárilag megadva, hogy milyen kell rá.

sziasztok! lenne egy olyan problémám, hogy fűrészgép motor akkor pörög be, ha egy kicsit megemelem, de ha nem emelem meg, akkor nem indul, csak lassan. 2 db kondi van rajta( 1 kicsi és 1 nagy), A nagy kondin mértem 430 V-ot, a kicsin 230-240 V-ot, nem tudom, hogy ez ideális feszültség e a kicsin(1.2KW-os moci és kicsi kondi az 25µF-os). Előre is köszi a tanácsokat

Nem csapágyas véletlenül?

Passz nem tudom, mert nem az enyém, hanem az utcában van egy ember és annak néztem meg, mert ha a rásegítő gombot nyomom akkor nem pörgeti jobban, még arra tippelek, hogy a gombnál nincs feszültség, de majd később vissza megyek és megnézem

A kicsi és nagy kondi az nem mértékegység. A kicsiről megtudtuk, hogy 25mikrós. A nagy az mekkora?
A rajta lévő fesz nem jelent semmit. Ezeknek párhuzamosan kéne lenniük egymással, tehát a rajtuk lévő fesznek is egyformának kéne lennie. De ez jelen esetben egyébként sem érdekes. A kondikon átfolyó áram a lényeg, mert az viszi a motort. Ehez a teljesítményhez kb 75mikró kéne, persze nem csak ráírva, hanem valós értékben és 450V-os kondi. (mivel valószínű 3 fázisú a motor. De csodát akkor se várj tőle, mert a fűrészgép mechanikusan ad neki egy elég nagy terhelést induláskor amihez nagy indító nyomaték kéne, ami nem erőssége az ilyen motoroknak.

Igen csak a nagy kondinak az értékét azt nem tudom, mert nagyon régi, és már nem látszik rajta semmi, egyébként én is nagyon keveseltem azt a 35µF-os kondit egy 1.2 kW-os mocihoz, meg kb. 8 éves a kondi, az előző leírásban 25µF-osat írtam, mert két kondival próbáltam meg, azt mondta hogy a 25-os bírni fogja, és nem bírta, am 35µF-os volt rajta, de még a rásegítő gombot fogom megnézni, lehet hogy ott lesz a gond

Üdv a fórumtársaknak
Egy elvi kérdésem lenne, amin eddig nem gondolkoztam el, de most előjött és sehol nem találok rá választ.
Tehát vannak a csúszógyűrűs asszinkron motorok, amiket ugyebár előtétellenállással indítunk a csúszógyűrűkbe sorba kötve és fokozatosan kapcsolunk ki, miközben a nyomaték a Mmin és Mmax közt ugrál. De miután a gép felpörgött az üzemi fordulatára, az ellenállásokat kivesszük, és a csúszógyűrűket is rövidre zárjuk. Na de mivel a forgórész 3 tekercsének egyik vége gyárilag rövidre van zárva és mi most a másik végét is rövidre zártuk, lényegében minden mindennel rövidre lesz zárva, innentől mi és hogyan gerjeszti a forgórésztekercsekben az áramot ami végül a motor nyomatékát adja? Elvileg ott minden gerjedő áramnak ki kellene oltódnia mert a tekercsek mind egymással záródnak.
Erre egyik vill gépek könyvben se találtam megoldást hogy indítás után ebben az állapotban milyen folyamat gerjeszti a nyomatékot, illetve a forgórészben az áramot?

Sziasztok!
Ismét lenne egy kérdésem.
Cillag delta motor inditással kapcsolatban mégpedig, azt irták hogy lagalább 3 mágneskapcsoló kell hozzá.
Ha jól értelmezem akkor ebböl 2db váltja egymást.
ezt meglehetne oldani váltó mágneskapcsolóval? (aminek alul és felül is van érintkezőlye)
Pl. gombnyomásra behuz a fő kapcsoló, ugy is marad közben elindul az időkapcsoló, de eközben a felső érintkezők zárva vannak és a motor elindul csillagban!
pár másodperc mulva az időkapcsoló behuzza a váltókapcsolót és megszakad a a fölső sor és zárj az alsót,
ez edig oké, csak mivel lehet zárni a tekercseket? ezért kell 3 kapcsoló hozzá?

Akkor tessen tanulmányolni a rövidrezárt forgórészű aszinkron motorok lelki világát, mert a rövidrezárás után tulajdonképpen az lesz a forgórészből. A rövidrezárt menetekben fog indukálósni a villany, és ettől fog forogni a motor. És a kérdés is szinkron motorra vonatkozott. Ha szinkron motor lenne, akkor kéne a gerjesztés, de akkor nem is zárnád rövidre!

A tekercseket a "delta" mágneskapcsoló zárja deltába úgy, hogy az egyik 3 vég az aljába a másik 3 vég a tetejébe van kötve és az érintkező lesz a zár.

Hát, elég érdekes a kérdésed. Ha nagyon jó a mágneskapcsoló és az érintkezők is bírják, tehát valóban nagyáramúak mind, akkor az egyik oldalt átkötöd az alót a felsővel párhuzamosan. A felső másik végét csillagba kötöd. Az alsó szabad végére a motor egyik 3 vége HELYESEN, az átkötésre, vagyis a másik oldalra a motor másik 3 vége és ide jön a betáp is.

Akkor elvileg, ha villanytot kap a motor, akkor a fölső soron keresztül csillagban indulhat. Idő letelik, behúz, bont a csillag és zár az alja.

Ez idáig akár még jó is lehet. DE! Mi van az alsó és a felső érintkezők idejével? A felső már szakítotrta mind a 3-at mikor az alsó összezár?
Mert ha nem akkor nagyot szól! Ezért van erre két mágneskapcsoló összereteszelve, hogy véletlenül se tudjanak egymásra zárni.

Ez egy natúr aszinkronra vonatkozott, mindhárom tekercs mindkét kivezetése rövidre van zárva, lényegében minden mindennel össze van zárva akkor hogy gerjed indukciós áram mikor egy natúr csomópont az egész forgórész.
Mert fluxusrajz nélkül ez csak süketelés amit megeresztesz, nincs metszeti ábra se sehol, ahol mutatná mi a különbség egy gyári rövidreárt forgórész meg egy hagyományos csúszógyűrűs között.

http://www.google.hu/#sclient=psy-ab&hl=hu&safe=off&site=&source=hp...ih=825

Ez a találati lista a guglin, hol van itt akár fluxus akár metszeti rajz?

A kalickás motorokkal meg ne próbáld összehasonlítani, mert annak a forgórészében egy szál tekercset nem találsz, lényegében egy rakás vasrúd összefogatva a komplett forgórész, amit rángat magával a forgó fluxus de ha abba direkt áramot vezetnél egy merő zárlat lenne az egész.
Akkor 3 db 120 fokban eltolt tekercsben mitől lesz más a a forgórész ellen ható indukált áram fluxusa?

Te ember, te se értetted meg a kérdést. Olvass vissza hogy mi a kérdés, az nem az hogy mi történik a tekercsekkel, nyilvánvaló hogy minden kivezetését összekötjük a többivel.
De ott a kérdés a feletted lévő kommentben, keresgélj kicsit.

Azért nincs minden mindennel rövidre zárva. A forgórész háromfázisú tekercsének egyik vége össze van kötve a forgórészben, a másik vége ki van vezetve a három csúszógyűrűre. Ha ezt összekötöd, pontosan olyan forgórészed lesz (csak egy kicsit bonyolultabb kivitelezésben, mint egy kalickás (rövidrezárt forgórészű) motoré. Ettől kezdve mindkettő azonosan működik. A forgórész csúszógyűrűire kapcsolt változtatható ellenállások, csak a szlip szabályzásával az indító nyomatékot szabályozzák, csökkentve a bekapcsolási, indulási áramfelvételt. Vedd figyelembe, hogy egy álló motor az ugyanolyan, mint egy transzformátor, aminek a szekundere a forgórész.

A kalickás motorban a "kalicka" az egy egymenetes tekercselés, aminek mindkét vége rövidre van zárva.
A fluxusról meg inkább akadj le, mert az olyan, mintha egy regény olvasását az ABC megismerésével kezdenéd. Rajzold fel a motor helyettesítő ábráját különböző üzemállapotokra, rajzold meg az áramok, feszültségek vektorábráját, és világos lesz.

Elvileg nem tud egymásra zárni? hogyan? ha fent megszakitja akkor alul zárja,
De igazad van amugy !
kevés a segéd érintkező,
Még eny kérdés:
Az nem befojásolja amotor működését és teljesitményét ha pl a kapcsoló szekrény több 10méterre van a motortol? a motor összes kivezetése bevan vezetve a szekrénybe, amikor zárja a tekercseket azt a kapcsolószekrényben teszi meg, ezért gondoltam hogy nem veszit a teljesitményböl?

A ** Töröltem, hagyd meg nekünk e feladatot .

Ha a motor áramához méretezed a kábelt feszültségesésre, akkor semmi gond vele. De a látszólagos áramra méretezz, mert a meddő is ott van!

Ha megalkotnak egy 1000 f/P motort - ami a szinkronfordulat egy 6 pólusú gépnél - ezt tulajdonképpen soha nem éri el (csak akkor, ha "ráhajtanak"). Ha feltételezzük, hogy 900 f/P-el forog a valóságban, akkor olyan sebességgel forog, mintha 45Hz-es hálózat állította volna elő a forgó mágneses mezőt. De azt 50Hz-es hálózat állítja elő, tehát a forgórész ettől lemarad 5Hz-el. Ez az 5 Hz-es lemaradás fogja létrehozni a forgórész tekercs áramát (ilyen frekvenciájú is a kivezetésekhez, vagy a rövidzáron folyó áram). Ha jobban, vagy kevéssé van lemaradva, akkor a forgórészen indukált feszültség frekvenciája is ez szerint változik (álló állapotban 50Hz, teljesen felpörögve pedig 1-2 Hz). Az indító ellenállások a forgórész áramát korlátozzák. Tehát a forgórész áramát a forgó mezőhöz képesti lemaradás hozza létre (ha szinkron fordulatra felpörgetjük, meg is szűnik).

Nade mi van a rövidzárral, kérdezhetné!

Pontosan tudom, hogy a helyettesítőábrája a trafónak meg az aszinkronnak ugyanaz. Ezzel semmi újat nem mondtál, és nem is válaszolja meg a kérdést semmilyen formában, próbáld rövidrezárni egy 3F trafó szekunder tekercseinek a kivezetését, csak előre hívd ki a hamutiprókat...
de még mindig senki nem tudott arra válaszolni, hogy ha beledobok 3 db tekercset amiknek mindkét végeit összekötöm egymással egy forgó mágneses térbe akkor azon hogy fog indukálódni abban olyan fluxus, mely forgatónyomatékot hoz létre?

Kérdezhetné, tulajdonképpen ugyanaz, mintha ellenállás lenne beiktatva, csak rövidzárnál semmi nem korlátozza az áramot.

Alap: Egy vezetőben, ha mozgó (változó) mágneses térbe helyezzük, feszültség indukálódik benne. Ha a vezető végeit összekötjük, áram is fog folyni benne. Ez az áram olyan mágneses teret hoz létre, amely ellentétes az őt létrehozó mágneses térrel. A két mágneses tér hatására jön létre a mozgás. Ha a fő mágneses tér forog, akkor a forgórész is forogni fog. Ahhoz hogy a forgórészben feszültség indukálódhasson, ahhoz ahogy Imi65 is írta, a forgó mágneses mezőhöz képest a forgórésznek késnie kell. Ez a slip.
De vedd elő: Magyari István Villamos gépek könyvét, de nem árt előtte felfrissíteni villamosságtan ismereteidet.

Illetve a motor, transzformátor belső ellenállása. Ezután már csak az a kérdés, hogy a konstrukció kibírja-e.

Mi kell ahoz hogy moderátor legyek ? :smoke:

Tanulj sokat, tapasztalj sokat.

Így igaz, természetesen ez kiiktathatatlanul benne van a körben.

Pontosan ennek az ellenállásnak a csökkentése érdekében a rudak nem vasból, hanem alumíniumból vannak.
A másik, hogy egy csúszógyűrűs motor a rövidzár + kefemelő bekapcsolt helyzetében teljesen úgy viselkedik, mint egy rövidrezárt motor. A különbség csupán annyi, hogy itt a sok meneten viszonylag kis áram folyik, míg a kalitkás motor vastag, alu rúdjain igen nagy.

A vas, csak a mágneskör miatt van.