Chipcad honlap->árlista->Mikrochip->tápellátással kapcsolatos áramkörök->legörgetni a listát a kívánt alkatrészig->majd baloldalt a megrendelés-re kattintani.

Mind kettőtöknek köszönöm. Keresem.

Még egyszer köszönöm Nektek!
Rendeltem 4 db-ot.
Már építettem legalább 4 db elektronikát de egy sem tökéletes. Tovább nem kísérletezek mert az akkuim meg közben lemerültek.

Sziasztok !

3 db-ból álló, 18650 számú, 3000mAh-s -3,7 V-os - Li-ion akku packot kellene töltenem. Építsek a fórumon találhatók közül, vagy esetleg válasszam Ezt ?
Ismeri valaki ?

Szerintem vedd meg nyugodtan, sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mintha magad csinálnád.
Ha kipróbáltad, írd meg, hogy milyen... érdekel.

Bocsi, nekem nem volt annyi időm, hogy ilyen részletesen leírjam, de örülök, hogy sikerült megrendelni.

Helló

Amit belinkeltél az csak töltő, vagy talán védő áramkör is?
Sajnos nem igazán tudok angolul, de van egy kép ahol a bekötést mutatja és ott a töltés meg a kimenet is egyezik!
Ill még egy kérdés: elvileg 1, vagy 2 cellát is tud tölteni?
Jelzi-e valahogy, hogy ha fel van töltve az akku?

Köszi

Általában ezek az IC-k egyben balancer és védő ÁK szerepet is betöltenek. (Kisütés és túltöltés elleni védelem) A feltöltöttségről pedig olyan infót kapsz, hogy lekapcsolja magát a töltőről, vagyis (2cellánál) ha 10V-os csúcsfeszültségű áramgenerátorról töltöd, akkor ~8,5V-ról hirtelen 10V-ra nő az áramgenerátor feszültsége. Ezzel jelzi hogy már nem vesz fel töltést. A benne lévő FET záróirányba kerül. Annyit érdemes még betartani, hogy 0,6-1C-s töltőáramot kell belőni az áramgenerátornál. Érdemes kisebb árammal tovább tölteni, mert akkor töltés kerül az akkuba. (Az elektronika később kapcsol le. Nem csak amiatt hogy kisebb a töltőáram, hanem arányaiban is tovább tölt.) Tapasztalatból írom, mivel nekem is van vagy 3 fajta elektronikám, amik így működnek. A legjobbak azok az SM-Buszos vezérlésűek, mivel azokat lehet programozni, csak azokhoz sokszor külső kontroller kell. (A félreértések elkerülése végett, a külső áramgenerátor árama a vezérlő által szaggatva van, amellyel szabályozza a töltést.)

A kisütő árammal is vigyázni kell, 5A-er felett hűteni kell a FET-eket. A jobbakba van beépített hőszenzort és leszabályoz. A primitívek viszont sokszor tönkremennek.

Üdv.: Miki

Helló

Ezt egy áramgenerátorral kell meghajtani?
Akkor lehet vele 2 cellát is tölteni, igaz?!
Meg lehetne oldani hogy a töltés befejezésekor egy led elkezdjen világítani, vagy fordítva, ha feltöltött elaludjon?

Köszi

Természetes megoldható a visszajelzés. Egy sönt ellenállat és egy földelt emitteres darlington tranyós kapcsolás kell csak hozzá. A söntön eső feszültséggel vezérled a darlingtont és kapcsolóüzembe járatod a tranyót. Ezzel a visszajelzés letudva. Az áramgenerátor pedig azért kell, mivel az elektronika nem tudja hogy mekkora kapacitású akku van rajta és igen csak nagy árammal kezdi meg a töltést, ezt a külső forrásnál kell beszabályozni, mint ahogy írtam 0,6-1C-s töltőárammal. A többit az IC elvégzi. Jó kis cuccok ezek, csak sajnos elég buták. Lényegesen jobbak az SM Buszos kivitelek. (Tervbe van véve hogy építek egy saját univerzális sokcellás programozható töltőt, csak jelen pillanatban nincs rá szabad kapacitásom.) Majd ha valamikor elkészül készítek egy cikket belőle.

Üdv.: Miki

Köszi az infót és szerintem sokakat érdekelne az a cikk, úgyhogy várjuk!

Sziasztok!

Van egy Li-ion akkus biciklilámpám és egy napelemes töltőm, amit szeretnék összehozni.

Feltételezésem szerint a lámpa akkupakkja tartalmazza a töltőáramkört is, mivel mindössze egy DC aljzattal van ellátva, amire csatlakoztatni lehet a hálózati adapterét, vagy a lámpát. A hálózati töltő adatlapja szerint 8,4V-ot ad le, és rendelkezik egy kétszínű visszajelző LED-el, ami töltés közben pirosan, míg a töltés végeztével, vagy lehúzott akkupakk esetén zölden világít. Ezek alapján arra következtetek, hogy a töltő lényegében csak egy mezei kapcsolóüzemű tápegység kiegészítve annyival, hogy figyeli a leadott áram erősségét, és a LED ennek alapján vált színt.

A napelemes töltőm legkisebb kimenő feszültsége (leszámítva az 5V-os usb-t) 9V. Ráköthetem ezt közvetlen az akkupakk bemenetére (gyanítom nem), mondván a beépített töltő áramköre úgyis szabályoz, vagy kéne elé egy DC/DC konverter? Egyáltalán jól sejtem, hogy a külső hálózati töltőnek nevezett valami lényegében csak egy mezei tápegység? Ha szükséges a DC/DC konverter, akkor tud valaki egy jó hatásfokú, olcsón és egyszerűen megépíthető kapcsolást?

Szia!

Ahogy a töltődet nézem, az 9 Volton 1 Ampert ad le (nem vágom, hogy miért pont ott a legkisebb az áram, de a tervezője biztos gondolt valamire; ez mindegy is...), a lámpa adaptere pedig 8,4 V / 1,8 A. Az áram nem annyira gond, lassúbb lesz a töltés. (Kicsit kevesebb, mint az eredeti idő kétszerese.)
Ha viszont a 9V DC-ből akarsz 8,4V DC-t csinálni, az azért nem olyan kemény ügy: köss sorba egy normál szilícium diódát (persze olyat, ami a biztonság kedvéért 3-4 Ampert kibír (mert én szeretek biztosra menni). Azon 1 Ampernél (is) kb. 0,6V esik, és meg is van a 8,4 Volt. (Ráadásul létrejön egy fordított polaritással való összekötés elleni védelem is melléktermékként )

Baj csak akkor van, ha a töltőáramkör mégsem az akkupakkban van, hanem az adapterben. (Eléggé gyanús az a pont 8,4 Volt.) Ezt én úgy állapítanám meg, hogy az adapter kimenetére tennék változó terheléseket. Ha 100 mA-nél is és 1,5A-nél is pontosan 8,4V a kimenő fesz., akkor az eléggé "stabilizátor-gyanús". Ha gyökeresen eltér a két terhelésen a fesz., akkor az "töltőgyanús". Ha kismértékű (pl. 0,5V) az eltérés, akkor csak sima DC táp.

Mindez persze csak egy nagyon durva becslés, de legalább egyszerű. Hátha mások mondanak okosabbat is...

Üdv.:Zoli

Bocs, 10mA-t akartam írni 100 helyett, és a végére azt, hogy ha az adapter üresjárásban több, mint 8,4 Voltot ad ki, akkor tuti sima DC táp.

(Valahogy nem működött a hozzászólásom módosítása...)

Köszönöm, a diódás megoldásra már én is gondoltam, ha jól tudom, erre a schottky diódák a legalkalmasabbak, csak azért ez mégsem egy tized (század) volt pontos valami. A lithium akkuk meg nagyon kényesek. Persze töltőáramkör mindenképp kell, ami ha szerencsém van az akkupakkban van, a kérdés az, hogy mit visel el. Mert ha elviseli a 9V-ot is, akkor semmi dolgom. Amit a dugasztáp vizsgálatáról írtál, az jó ötlet, hétvégén kimérem, mondjuk a 8.4V nekem is gyanús, meg azért a visszajelző led is.

Az áramokat nem néztem tegnap, a töltési idő másodlagos, a 9V-ot csak azért írtam, mert az áll legközelebb a 8.4-hez, bár ha töltőt kell építsek, akkor a 12V szerencsésebb lehet. Ehhez esetleg készen is lehet kapni valamit, amit csak át kell alakítani egy kicsit.

Bocsánatot kérek, helyesbítenem kell !
Köszönöm "bankimajki"-nak aki kiigazított, hogy ez csak egy cellavédő áramkör ! A táblázatban megadott határértékekre felügyel a töltés és kisütés folyamán. Tehát önmagában NEM töltő !
Sorry !

Az MCP 73861-es töltő ic kapcsolási rajzán szerepel egy thermisztor. De nincs feltüntetve, hogy NTK vagy PTK és az ellenállása sem szerepel. Illetve a 17. oldalon van utalás csak hiányos Angol tudásom......stb
Tud valaki segíteni.

Azért nincsen feltüntetve a termisztorról semmi, mert NTC és PTC is használható. Egy egyszerű komparátor van az ICben, melynek a billenési határait az RT1 és RT2 ellenállásokkal tudod beállítani. Az adatlap 15. oldalán NTC és PTC ellenálláshoz is találsz képletet, amivel ezeket ki lehet számolni.

Helló

A szétszedett laptopakkukban is van hőmérsékletérzékeő, használd azt, én is azt raktam bele.

Köszönöm, keresem.

A Schottky erre pont nem jó, mert sokkal kisebb (kb. fele) a nyitó irányú fesz. esése. Kifejezetten a sima szilícium van 0,6V körül.

Másrészt, mivel a lithium cella tényleg valóban kényes, a diódás játékkal csak akkor érdemes egyáltalán foglalkozni, ha a töltő az akkupakkban van. (Persze ha ott van, akkor szerintem a 9V-ot is bírná, és az a kis csökkentés csak finomítás lenne...)

De most, hogy belegondolok megint ebbe az egészbe, esélyes, hogy a pakkban mégsincs töltő, hiszen annak ugye 8,4V-nál kéne átmenni fesz. generátoros módba két cellánál. 100% hatásfok meg ritkán fordul elő a természetben, tehát a töltőn is esnie kéne valaminek, akkor meg kevés neki a 8,4V natúr bemenet. Hajlok arra, hogy a "dugasztáp" a töltő, de ezen tényleg csak a mérés igazít el...

Végeztem pár mérést, sajnos bebizonyosodott, hogy valóban töltő a dugasztáp. Így a legjobb az lenne ha találnék rá "gyári" töltőt, ami 12V-ról megy. A baj az, hogy többnyire egy cellára, tehát 4,2V-ra vannak ilyenek

Ezt találtam, de a 3 kivezetés miatt bizonytalan vagyok a használhatóságáról. Én a sorba kötött két akku közös pontját nem fogom tudni ráakasztani a töltőre, értelemszerűen az akkupakkot meg nem szeretném szétbontani. Hajlandó lesz vajon úgy is működni a töltő, hogy a közös pontot üresen hagyom?

Olvasgattam a fórumot - nem végig(!) - és egy kicsit elbizonytalanodtam: Ezt a cellát akkor nem "szabad" fúrógéphez használni ? Csak a "D" végződésűt ?

üdv:
sector99

Belefogtam egy töltő építésébe a lelke az MCP 73861 tip. töltés vezérlő.A nyák terv elkészült íme:

Régebben volt vaterán samsung INR18650 cella ami szerszámgépekben szokott lenni - ez 1,3-1,5 Ah mindössze, viszont magas áramot is le tud adni.
Saját mérésem szerint 15-20A is lehet egy fúrógép áramfelvétele, amit nem biztos hogy egy "mezei" Li-Ion cella károsodás nélkül sokáig elvisel.
Bővebben: Link - ezen az oldalon van pár érdekes adat, 5A terhelésnél sok cella feszültsége igencsak leesik...
Személy szerint A123 LiFePo4 cellákat használtam(3,3V/950mAh), eddig jól működnek - mondjuk nem biztos hogy eredetiek...

Egyszerű töltőt lehet készíteni egy LM317-tel, annyi a hátránya, hogy nem kapcsol le mikor vége a töltésnek, hanem a cellákon marad a töltőfeszültség, ami hosszú távon nem feltétlenül jó.

Inkább kész megoldást keresek, sajnos NYÁK készítés terén nem remekelek túlzottan, az smd forrasztásról nem is beszélve Mondjuk ha linkelsz be kapcsolási rajzot esetleg, azt megköszönném, bár nem biztos, hogy nekem is az az egyszerű, ami neked.

Az alábbiak használhatóak 2 cellához is, csak méretezni kell:

Legegyszerűbb: Bővebben: Link

Kicsivel korrektebb: Bővebben: Link

Töltés visszajelzéssel: Bővebben: Link Bővebben: Link