Köszönöm mindenki segítségét remélem összejön.

Köszönöm, most már minden világos
Abban esetleg tudna valaki segíteni, hogy egy ilyen, a hullámhosszhoz képest nagyon rövid huzalantenna effektív felületét hogyan lehet számítani?

Ezzel ne nagyon fáraszd magad, elég bonyolult kiszámítani. Ehhez ismerni kellene az árameloszlást az antennában, és ez önmagában is nehéz kérdés, és még hozzá jó kis integrálszámítás a vezeték hosszára nézve. Mivel illesztésről szó sincs, a levezető tápvonal (akkor is ha az csak egy szál drót) jelentősen beleszól az egész számításba. Nagyon kellene ismerni az elosztott paraméteres inhomogén hálózatok számítási módszereit.
Minderre nemigen van szükséged, hacsak nem akarsz valamilyen professzionális, adott felhasználásra készíteni rádióállomás adó/vevő antennáját.

Megmondom én, miért izgat ez a kérdés.
Az én antennám a padláson van kihúzva 4 sorban a ház teljes hosszában. Ennek ellenére, ha az antennát a földhöz érintgetem, nem hogy vételromlást, de még csak recsegést sem hallani a ferritantennás AM rádióban.
Ebből számomra az következik, hogy az antenna az általa lefedett területen áthaladó RF energiának csak kis hányadát hasznosítja, illetve nagyon csekély mértékben befolyásolja a teret.
Tulajdonképpen az izgat, hogy van-e értelme a huzalok számát megnövelni, ha igen, akkor milyen mértékben.

Néhány sorral feljebb elmeséltem már a detektoros szükség antennámat.
6-7 méteres pecabot ferdén ki támasztva az erkélyre 4. emeleten .
(egyébb bot, rúd, deszka is megteszi)
Erre tekeretem fel 15-20 méter szigetelt vezetéket (sodrott villanyszerelő vezeték kb.: 1-2-3 mm^2 ).
Kb .: 1 2 cm menetemelkedéssel ahogy sikerült.
1 2 méterenként vékonyabb dróttal átkötve a pecabothoz , hogy ne rugja le magát a spirál.
Földelés a központi fűtés cső.Ami nem biztos hogy éppen ideális de a sokadik emeleten nem tudsz jobbat .

Egyik ismerősöm miatt készítettem "kontrol vevőként".
Legtovább az 6 7 méter fali UTP széttekerése tartott kb.: 1 óra alatt készült el.
Miért UTP kábel ?!?
Mert ismerősöm IS-Network területen dolgozik és fali/office UTPhez viszonylag könnyen hozzájut .
Ha a több száz MHzes impulzusokat elvezetgeti mint sodrott érpár.Akkor n*100KHz közép hullámot is megvezeti kellőképpen mint szoleonid.

Notebook mikrofon bemenetére így az elvi rajzon látható módon illesztettem be a detektort.
A csatolt wav minőségében tudtam a mikrofon bemenetről felvenni a rádióval.
Nagyimpedanciás fülessel is szépen szólt.
A 3gp fájlnál a notebbook hangszórója és a telefon mikrofonjának az akusztikus tulajdonságai határozták meg a minőséget + a 3gp fálj tömörítetsége.
Tehát lakótelepen se lehetetlen a detektoros vétel.

A huzalok számát nem, elég egyetlen huzal is, a hossza a lényeg. Az sem olyan problémás ahogy Kera_Will hozzászólásából láthatod.

Igen Pucuka ... ezen én is meglepődtem.
A szakirodalom szerinti antennákhoz vagyok szokva.
Looooong Wire-en sokat játszadoztam már .
De hát ha szól, akkor szól ... az elektron fizikaórára járás nélkül is tudja a dolgát .

Ez tulajdonképpen jó is, meg nem is. Egy kezdő kilógat egy darab drótot, szól a rádiója, és lehülyéz minket, hogy minek pepecselünk annyit egy antennával, mikor az övé 26 dB es, mert ezt olvasta a neten,

Nagyimpedanciás dinamikus fülest kiválthatod még piezó hangszóróval is.

Nem más ez mint a kvarcórák / játékok / műszerek / vékony lapos sárgalemezes csipogója
Legjobb ha úgy tudod beszerezni ha még rajta a gyárilag pontheggesztett 2 db kivezetése.
Egyes alaplapi (bios füttyökhöz) /analóg modemkártya/egyébb elektromos eszközök csipogói .

Árulnak is ilyet mint piezzo sugárzó, (DE nem a több 10W-100W hangládába való magasnyomó és az sem ami eleve a táp rákötése után sípol is) kb 1-3 cm átmérőjű 1cm magas kis henger.

Az erősebb vételi hangerő érdekében szükséges 10-50 kohm-os ellenállást is vele párhuzamosan kötni

Miként dönthető el mit találtál a bontásból?

2 kivezetésére rákell mérni ellenállás mérővel.
Ha mutatt néhány 10-100 ohm-ot akkor az dinamikus neked nem jó!
Ha szakadást mutat akkor az már jó lehet mert nem tekercs van benne hanem piezzokristály.
De ez lehet hibás is mert szakadt benne a tekercs.
Ellenben ha meg szaggatod rajta a műszer csatlakozását és perceg/kattog akkor jó.
Hasznosabb ha van kapacitásmérő is a multiméteren.
Akkor oda helyezve a csipogót , a mérőfrekvenciákat tudod meghallgatni ahogy pf-µF ig váltasz a műszeren.
Növekvő kapacitáshatár váltás közben egyre mélyülő frekit kell kapnod.
Esetleg valami hangforrás kimenetére kötöd , és óvatosan alig 0-ról megemeled a hangerőt.
Megfog szólalni a lapka.

Lustaság fél egészség mert nem volt kedvem le/felsétálni 8 emeletet és a házig ahol a LONG Wire van , a pecabotos meg kéznél volt

Ja igen hozzátenném hogy képes még földelés nélkül is szólni igaz nagyon nagyon fű alatt de ott serceg benne valamelyik román vagy délszláv adó erre mifelénk délkeleten avagy a KN06e-m/h-l QRA kockák környékén.

Nagyon Jól szól a kis készülék, Gratula!
Reélem az újpesti panelban is megszólalnak majd a detektorosaim. Az erkélyem Keletre néz, de van rálátás a Délkeleti és Északkeleti irányra is, Solt meg erőse Délre van. No, majd költözés után, ha berendezkedtünk, meglátom.

Ez délre néző erkélyen van a középső lépcsőházban és így erős takarásban van hozzám Solt. Szerintem mindegy merre áll a bot mivel a Középhullámú sáv felületi hullámterjedéssel rendelkezik.
Csak minél hosszabb legyen pl.: 10 méteres teleszkópra hosszabb drótot tudsz tekerni , nagyobb felület nagyobb energia vehető ki.
( nagy test , nagy élvezet ) .
Könnyen telepíthető , bontható ...stb.
Nagyon felmagasztaltad a szolenoidomat ,Készüléknek nevezve !

Már találtam egy kábelt mely az erkélyünkről a szomszéd romos házhoz megy át és ezen a kifeszítő drótkábel szerintem kiváló antenna.De ha ez nem válna be még mindig a szemem előtt tartom majd a te módszered.

Köszönöm majd megpróbálok a bontott piezókból összerakni hozzá egy jó fülhalgatót.

Ha a kifeszítő drót mindkét vége jól el van szigetelve mindentől pl. porcelán szigetelővel, és ha a vezeték rajta nincs sehova bekötve akkor esetleg jó lehet valamilyen szinten antennának. Ellenkező esetben levezeti a környezet felé a RF jelet valamint össze szed minden zavart és kapacitíven is a mellette lévő vezetékbe elvész a hasznos jel. Hasonló a helyzet a tető alatti antennákkal is, ott meg még alig jut hasznos jel az antennára mert elnyeli a környezet meg leárnyékolódik stb. Zavar viszont van bőven.

Szia! Volt időd próbálkozni a dróttal?

Szóval akkor már legalább ketten drukkolunk neki

Hát még nem volt rá időm , mert nem voltam itthon így egyenlőre nem bírtam még tovább építeni.

Értem. Én is egész hétvégén el voltam foglalva, de talán a héten lesz kis idő rádiózásra is. Ahogyan Gyantáscín is írja , drukkolunk neked. Üdv. Gábor

Hát köszönöm a sok biztatás remélem mindez majd az antennában is visszajön,hát remélem lesz a közelbe valami fogható kósza adó mellet az én házi antennám összeszed.

Fizikailag lehetséges összehangolni több külömböző frekvenciájú hullámot?
Csak kíváncsiság képen kérdem.

Ezt meg hogy érted? Nem az összehangolása problémás, hanem a széthangolása, szétválasztása szelektivitás probléma.

Értem,de ez csak kíváncsiság lenne.
Valamint azt is kérdezném tőletek ha nem gond,hogy a városom rádiója (Fm) 99.7Mhz----->99700Khz.
Jól számolom hogy a hullámhossza 3méter(és nem 300méter)?
És ez azt jelentené -már ha tudnék fm-et fogni-hogy elég lenne 3 méter antenna?

1.5 m-es félhullámú dipól is elég. Ritkán használnak egész hullámú antennákat URH-n
Bővebben: Linkl.

Ez a félhullámú dipól csak URH-ra igaz ,vagy mehet középhullámra is?
Régebben kérdeztem tőletek,hogy hogy számoljam ki a megfelelő induktivitást,meg ilyesmi,linkeltetek is sok kalkulátoros weblapot,de ezekből egy kukkot se értettem.
Van valami egyszerű képlet amivel ki tudom számolni egy adott rádióhullámhoz,hogy HÁNY MENET KELL,MILYEN TEKERCS ÁTMÉRŐ.
pl.: Kossuth 1600kHz---->187méter hulláhossz
Tehát az induktivitást lenne jó ha ki tudnám számolni most már
Van erre valami egyszerű képlet? A frekit már ki tudom számolni hála nektek.....

Nincs ilyesmi, illetve sokkal bonyolultabb lenne, mint empirikusan kiprobálni. (annyi változó van, és egy részük ismeretlen - anyag koeficiensek stb.)

Hajdanán a tekercseink egyik vége felé sok leágazás volt (nálam 10 volt a maximum), és ezzel kerestük meg az optimális tekercsméretet az adott kondenzátorhoz és szort impedanciákhoz, anyagokhoz.
Ha az ember sorozatgyártásra készül (illetve némi tapasztalat után), akkor egy ilyen prototipus után meglátja, hogy az adott méret esetén az adott anyagokkal, kondenzátorokkal hány menettel éri el a kivánt hullámhosszot vagy sávszélességet.
Ilyen egyszerü az egész.
Egy kb. 100 menetes tekercset meg nem a világ megtekerni (ennyi idö alatt még a változókat sem lennél képes összeszedni - még a mai internetes idökben sem).

Kedves snigebagoly!
Ha pld . megszeretnél tanulni autót vezetni, akkor egy tanfolyamon nem Henry Ford élete és munkássága című könyvét fogják a kezedbe adni és ennek nem is örülnél. Így van ez a rádió építéssel is. "Van erre valami egyszerű képlet?" kérdezed. Igen, a folyamatos tanulás. Olvass is, ne csak fórumozz. A fórum nem interakítv tankönyv. A legegyszerűbb rádió, a detektoros megépítéséhez nincs szükség tudományos ismeretekre, bonyolult számításokra. Annak idelyén én és több általános iskolás társam készített működő detektoros rádiót minden különösebb tapasztalat nélkül mások leírása alapján és ezután folytatódott az ismereteink bővítése. A fórumon segítséget kaphasz, de a tudást azt magadnak kell megszerezni. Rádiótechnikai alkatrészek, mint pld. tekercsek , rezgőkörök, antennák számításához egyébismeretk is szükségesek. Ha esetleg még iskolás vagy, legyél jó matekból, fizikából. Nem régen még a hullámhossz számításáról érdeklődtél, de látom ez már megy, hiszen kiszálmoltad a helyi rádió hullámhosszát a frekvenciából. Jó fej vagy. Menni fog neked ez a dolog. Mindent bele! Üdv. sz_f

Igaz közép hullámra is de ha méreteznél egy félhullámú dipólt akkor egymás mellett 5 portát vehetnél.
És nem egy sima tekercs hanem rezgőkör kell a detektoros jó működéséhez. Én a gyakorlati megoldások híve vagyok, tehát el sem tudod rontani a tekercset ha: veszel egy szilo- plasztos vagy hasonló 5-6 cm átmérőjű flakont vagy műanyag csövet ami kb. 10 cm hosszú. Rátekersz kb. 0,2...0,5mm Zománcozott rézhuzalból 80---110 menetet. Esetleg 70 és 90 menetnél egy-egy leágazással. Ezzel párhuzamosan bekötöd a forgó kondenzátorodat ami lehet akár 200--300-vagy 500pF végkapacitású. és Pont! Általában egy adott hosszúságú huzalból úgy állapítják meg a megfelelő tekercs átmérőt és a hozzá tartozó tekercs hosszat, hogy abból a legnagyobb induktivitást kaják legalább is ezeken a frekvenciákon. Most pedig tekercselj bőszen!

Kedves snigebagoly és kezdő rádióépítők!
Van egy könyv, melynek címe: Most már értem a rádiót. "mulatságos és népszerű bevezetés a rádiótechnikába. Szereplői: Ferkó, 15 éves ifjú, akinek tudásszomja kielégíthetetlen. Mindössze némi fizikai és matematikai ismeretei vannak. Szikra Péter, Ferkó nagybátyja, 35 éves rádiómérnök, kissé gúnyos de rendületlen nyugalmú ú' aki kiokosítja Ferkót. Szikra P. egy tankönyvhöz elegendő ismeretekkel fejlesztette az újonc tudását. A könyv végén Ferkó újabb kérdésére mit válaszol a "kissé gúnyos de rendületlen nyugalmú úr" megtudhatjuk a mellékletekből.

Nemrég vettem egy ilyen könyvet a vaterán. Néztem, hogy II. bővített kiadás, 1963. Engem pont akkoriban kezdett el nagyon érdekelni a rádió, mint szerkezet. Ha akkor megkaptam volna ezt a könyvet....