Na akkor mostmár használjuk a fejünket arra is, amire kitalálták! Ezek a motorok most hálózatról járnak, ha jól értelmezem. És az a feladat, hogy áramszünetkor is menniük kellene. Tehát a normál üzemhez minden eszköz adott. A villanyszünettel kell kezdeni valamit.

Na akkor keress egy 50-75kVA-es áramfejlesztőt és oldd meg a betáp leválaszthatóságát és oda az áramfejlesztő bekötését. Semmi akku meg hókuszpókusz. Sőt még tehetsz bele generátor átkapcsolót is, ami mechanikusan reteszelt két kapcsolóból áll. Az egyik állása hálózat a másik generátor. Ennyi és kész.

Tehát a megjegyzést elemezve, el kell dönteni, hogy zárlat esetén mekkora melegedés mit oloz a kötésen és ezt hányszor viseli el. Erre nincs semmi előírás, tehát el kell dönteni és utána felelősséget vállalni rá.

Na ezért bukik meg, mert senki nem fogja laborvizsgálatnak kitenni a kötéseket, meg a forrasz anyag és segéd anyagait. Innentől kezdve el lehet dönteni, hogy mihez nincs megjegyzés és ajánlott kerülni című szöveg. Senki nem azt mondta, hogy normál üzemben fog tönkremenni meg nem egy két év alatt. De már láttunk kimelegedett forrasztást elektronikában, meg szétrohatt forrasztást is. És itt sem viselkedik másként a réz meg az ón-ólom. Mindíg két fém van egymáson, és a levegő páráját sem tudod kizárni. Az mindíg korróziót fog okozni csak idő kérdése. Egy komolyabb zárlat esetén melegedés képződhet. Nem tudni milyen sűrűn kap zárlati áramot.

Tartós folyáshatár, mechanikai igénybevétel, zárlat alatti melegedés. Ezeket kell figyelembe venni. Az első kettő az mechanikai igénybevétellel kapcsolatos, olyan villamos kötés installációban nincs, de tán máshol se. A harmadik meg uralható egyszerű intézkedéssel, nyilván kell tartani a zárlati kikapcsolódásokat, és mondjuk ha 5 éven belül van 10, akkor felül kell vizsgálni a kötéseket. de öt évente úgyis ajánlatos.

Már, ha én vizsgálnám fellül, én ezt az álláspontot képviselném jegyzőkönyvileg.

Ne becsüljük le a konyhai lámpát a vezetékénél fogva fellógató "szakemberek" tevékenységét...

Az én meglátásom szerint a forrasztott kötésekkel semmi baj nincs .
A szabvány azért nem ajánlja mert a forrasztott kötés minősége sok tényezőtől függ.
A felhasznált eszközök és anyagok miatt erre is egy külön szabványnak kellene lennie hogy miként és milyen anyagokkal lehet jó minőségű villamos kötést kialakítani.
Ha belegondolunk egy 4 centiméteren összesodort kötés leforrasztva és szigetelve sokkal megbízhatóbbnak tünik mint egy vagó amiben csak néhány mm2 felületen érintkezik a vezeték és ahol 2 db ilyen kontakt van jelen nagyon kis helyen.

Hidd el, hogy a Wago és társai átmentek a labor teszteken, míg a forrasztás fennakadt! Nem véletlen a megjegyzés.

A labor teszteket hagyjuk. Azokon annak idején átment a DDT is.

Jajmá.
Most magyarázzam, hogy kijelentésem rendes állapotokra vonatkozott?

Szerintem sincs semmi baj a forrasztott kötésekkel, ha rendesen át van melegítve a forrasztás, és az ón hígan folyósan szilárdul meg, tehát nem "taknyol be" a forrasztás. Szilárdulás után pedig szép fényes lesz. A WAGO-ból pedig mindíg egyel nagyobb áramút kell használni, egy adott áramterhelésre nem? Nagy áramokra, ha jól emlékszem 32A felett már nem is használják. Azonkívül ha egy zárlat miatt felmelegszik az a bizonyos rugó a WAGO-ban, akkor a rugó kilágyul és akkor hogyan tartja meg a vezetéket.

A napokban felszereltem egy lámpát, annak is WAGO-s csatlakozása volt. Ahogy mozgattam a kötést, a helyére igazítottam a vezetékeket, mondanom sem kell, hogy szétcsúszott a kötés. Aztán próbáltam visszatenni a helyére, de a vezeték volt mindíg az erősebb, és nem volt megfelelő a kontakt. Több jó minőségű WAGO-t is rátettem, de mindíg ugyanaz volt az eredmény. Úgyhogy a végül csokiba kötöttem be a vezetékeket, és úgy jó lett a kötés. Én nem nagyon tudok megbízni az ilyen rugós vackokban.

Egyébként szerintem egy házat meg lehet úgy csinálni, hogy nincs teletéve WAGO-val, hanem úgy van kialakítva a vezetékezés, hogy a fő elosztótól indulnak ki a vezetékek, és a kismegszakítótól egészen a konnektorig, vagy a lámpatestig nincs megszakítva.

Flexibilis volt a vezeték, a csilláré, vagy tömör?

Érdekes ez a kicsúszós dolog ilyen már volt nekem is.
A másik hogy 2,5-ös gerincről ha másfeles vezetékkel akarok leállni akkor milyen vagót használjak?
Mert igazából sem a 1,5 sem a 2,5-ös nem igazán jó elvileg.

A csilláré flexibilis volt, de tettem rá megfelelő érvéghüvelyt.

Én találkoztam már röviden blankolt vagy görbe vezetékkel ami ilyen hibát okozott valószínű itt is valami hasonló történt.

Hát igen, ez is egy nagy gond, hogy különbözőek a vezeték keresztmetszetek. Ilyenkor mi csokoládát használtunk. Be volt húzva a falba egy 3 fázisú flexibilis 4-es vezetékcsoport, és ehhez kellett 3 falon kívüli konnektort kiépíteni kábelcsatornával. Úgy oldottuk meg, hogy a flexi vezetékekre tettünk érvéghüvelyt, meg a csoki egyik felét, és a konnektorok felé menő 2,5-ös vezetékeket, pedig bekötöttük a csokiba. Egy ilyen csokis kötésben inkább bízok mint egy WAGO-ban, szerintem sokkal megbízhatóbb.

Hát nem tudom, megblankoltam 11mm hosszon a vezetéket, ahogy a nagy könyvben meg van írva, de mégis ez történt. Szerintem ahogy igazgattam be a vezetékeket a helyére akkor történhetett valami rugóelgörbülés, vagy megfeszült a vezeték, ami miatt nem lett jó ez a kötés.

Jól értem, jött a 3 fázis meg a nulla, és arról ágaztatok le 3 db konnektorra? Egy konnektor - egy fázis?

Az se mindegy, milyen profillal nyomod az érvéghüvelyt. Rugós kötéshez teljes hosszban azonos legyen a keresztmetszet.

Pontosan így van. A 3 konnektorra ment a 3 fázis, a 3 nulla, és a 3 védőföld. Kettős szigetelésű 3 eres MBCU-val vittük a konnektorokhoz a villanyt. Természetesen a csokiban közösítettük a 3 nullavezetőt és a 3 védőföldet is.

És a 4-es gerincet biztosítottátok 16A-re, vagy minden konnektornál volt külön megszakító?

Tapasztalataim szerint 1nm-es flexi vezeték érvéghüvellyel kiváló a wagóba. vagy, oldható wagót kell használni!

A 3 fázisnak ahol az elosztótáblába be volt kötve, ott volt neki 3 külön kismegszakítója, így biztosítva volt minden vezeték.

Akkor történt a kötés szétcsúszása, amikor igazgattam a kábelt a helyére, és valószínű nem bírta a gyűrődést.

Amik így nem lehettek 16A-nál nagyobbak. Hiszen az védte a konnektorokat is, meg a 2.5-es vezetékszakaszokat is...

A vezeték nem teljesen egyenes akkor simán kijöhet mozgatásra .(a WAGO sem tűri a pontatlanságot.)

Szia! Sodrott vezetéket érvéghüvellyel sem teszünk bele Wagoba, erre van kitalálva a csillár kötőelemjük. Mondjuk azt a házat azért megnézném amelyiket meg tudsz úgy csinálni, hogy ne kelljen beletenni wagot!
Ha jól néztem az előbb a katalógusukat, akkor 4 mm2-es vezetéket 500A-ral teszteltek, a vezeték elégett, de a rugó nem lágyult ki. Szerintem kár ezen vitatkozni, aki évente 1-2 házat szerel meg, az ráér forrasztgatni, a többi meg Wagozik.
András

Ebben lehet igazság. Aki többet szerel nem vacakol forrasztással. Bár az évi egy-két ház azért erős túlzás. Egy átlagos lakóház minden kötését átforrasztom egy nap alatt ha kell.

Persze igazad van, kicsit túloztam. De szerintem kidobott idő 1 napot eltölteni azzal, ami néhány órának kell lenni, és ráadásul a kezed is leszakad a tekergetéstől, meg a 300 W-os pákától. 2x körbejárni mindent, cipelni a hosszabbítót, ónt, pákát, szigszalagot, figyelni, hogy ne melegedjen túl a páka, de azért még jó meleg legyen azért hogy a megrendelőnek anyagban spórolj pár ezer forintot, úgy hogy a munkadíjadba szerintem nem tudod beletenni az 1 napi munkád. Néha ki lehet fogni a két nagy kötőelemgyártónál nagyon jó Promo Pack-eket, akkor nem is drága a cucc.

Ha nincs megfelelő szerszámod - ne kezdj villanyt szerelni! A rézvezeték is drága. Ha nincs, akkor antennadrótot fogsz használni?... Nem jó a megközelítésed...... - megbocsáss. A forraszanyag is pénzbe kerül, a szabványos kötések is. Szükségszerű. Nem szakszerű megoldás mindig bajt fog okozni. Ez is egy szakma..... ne becsüld le a szaktudást és a szükséges anyagok beépítésének létjogosultságát!

Ki beszélt 300W-os pákákról, erre való a pyropen! De tényleg jobbak és gyorsak a hideg kötési módok.

Szia, jó az, csak kicsi! Valakinek van amúgy hőfokszabályzó kapcsolása a régi Puskás pákákhoz?