Sziasztok !

Azt ugye tudjuk, hogy egy kondenzátort 150 V-os egyenáram, az 150V-ra tölt fel, ami kisütéskor folyamatosan csökken.

A kérdés: Mi van akkor ha egyenárammal egy induktivitást mágnesezünk fel ? Azt hány voltra tölti mondjuk 150 V egyenáram ? 150v-ra ? Ill. mekkora kapacitásra lehet feltölteni ? Gondolom van egyszer a tekercs kapacitása plusz az induktivitás. Az induktivitásból lehet kapacitást számolni ?
Kösz !

Szia!

A kondis kérdésben igazad van, a kondit fel lehet tölteni 150V-ra, és ha kisül akkor folymytosan, úgy mondják, hogy e-ados jelleggörbével sül ki. (e az x-ediken függvény szerint töltődik, és 1/e az x-ediken függvény szerint sül ki).
A tekercset viszont nem tudod "feltölteni", hanem csak felmágnesezni. A tekercsnek kicsi a belső ellenállása, és csak addig tárol energiát amíg fel van mágnesezve. Amint leveszed a feszültséget a tekercsről a kis belső ellenállása miatt nagyon hamar elveszti a mágnesességét és ezzel az energiát is amit tárol.
A tekercsnek is van kapacitása, de ez csak a menetek közötti felületből létrejövő szórt kapacitásból áll és ez kis értékű. A szórt kapacitást mérni és méretezni lehet, de az induktivitásból közvetlenül nem adódik, hogy mennyi lesz egy tekercs szórt kapacitása. Ha valamiben tévednék légyszi javítsatok ki.

Csak mert azt hallottam, hogy középiskolában csináltak olyan kísérletet, hogy elemet kapcsoltak trafóra, aztán miután elvették a gyerkőccel megfogatták, ő meg örült hogy "megcsípte" az.
Azért kérdeztem hogy akkor ott hány Volt is van.

Üdv! A kulcsszó az önindukció, és az nem trafó lehetett, hanem tekercs. Magyarázat itt: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-8...dukcio - A kapcsolási rajz alatti részt olvasd. Több száz, több ezer Volt is lehet ilyenkor a feszültség.

Kieg: Az eszköz lehetett ugyanaz, amit transzformátorként is használnak. Valószínűleg csak az egyik tekercs volt bekötve, vagy a tekercsek össze voltak kapcsolva.

Üdv Mindenkinek!

Egy különös kérdés merült fel bennem nem rég, és itt szeretnék meggyőződni, hogy valóban az-e az oka, amire gondolok.

A következőképp lenne a dolog: egy régi segédmotoros kerékpár(Komar 2352W), megszakítós gyújtással. Gyújtótekercs van csak, gyújtótrafó nincs(mint a magyar motorkp-on). A probléma az lenne, hogy amikor a világítótekercset terhelem(elvileg 6V 17W-ra képes lendkerékmágnes) az előírtnál magasabb névl. feszültségű és teljesítményű izzókkal, akkor a gyertyán már nem tud leadni olyan minőségű szikrát, mint terheletlen világítótekercs mellett.
Az elképzelés a következő: mivel csak a test közös, és más összeköttetés nincs a világító és gyújtótekercs között, ezért a mágneses térre tudok gyanakodni, hogy valamilyen módon nem tud a gyújtótekercsben akkor feszültség indukálódni. Ez lenne az elképzelésem, más nem jutott eszembe sajnos. Konkrétan az okára lennék kíváncsi, és a magyarázatra. Természetesen nem riadok vissza a nagy terjedelmű magyarázattól.

Előre is köszönöm! Várom válaszukat.

Minden jót kívánok!
Üdv.: Kazstam

Tényleg elő kéne venned az közép iskolai fizika könyvet. A kondenzátort az elektrosztatika, a tekercset (induktivitást) az elektrodinamika tárgyalja. Amíg egy kondenzátort feltöltesz, az úgy is marad. Ha magadon keresztül kisütöd, az átfolyó áram fog megrázni.
Az induktivitás viszont változásokra reagál. Ha egy ilyen áramkört (amiben az induktivitás mellett Te is benne vagy) megszakítunk, akkor a megszakítás sebességével arányos feszültségimpulzus fog megcsípni. Hasonlóan mint a gk gyújtótrafójánál.

Szia.

Tapasztalatom szerint nagy légrés esetén szokott ilyen jelenség előjönni (gyújtótekercs feletti légrés).

Sziasztok! Nem a hajszárító megjavítása a célom, hanem az bánt, hogy én, aki már olyan sok rádiót, televíziót, stb. megjavítottam, ebbe a kérdésbe belebuktam, pedig nincsen benne más, csak egy fűtőtest, és egy 24 voltos DC motor. Az a problémám, hogy nem értem, miről kapja a 24 voltot a motor? Amíg megy a fűtés, természetesen a fűtőbetét 24 voltos leágazásáról. De mi van akkor, ha a meleget kikapcsolom, és csak a ventilátor megy benne egyedül? Mert az én hajszárítóm azt csinálta ekkor, mintha legalább 110 voltot kapott volna, felpörgött, a szélkerék kiütötte a gép hátulját, elrepült, összetört. Motor leégett. Nem baj, ha nem tudjátok a választ, már úgyis vettünk újat. A régiből meg ipari hőlégfújó lett, a motor benne azóta trafóról megy. Csak azt mondja meg nekem valaki, honnan kap a motor ezekben 24 voltot, ha a fűtőtest ki van kapcsolva?

De mitől hideg a cekász, ha mindig az a motor előtétje? Vagyis az enyémben mi romlott el, amikor a propeller elrepült? Miért repült el, ha elvileg nem kaphat olyan sokat, hogy elszálljon?

Az az érdekes, amióta trafóról megy a motor, semmiféle hibajelenséget nem produkál a cekásza. Sajnos a kapcs. rajzát nem láttuk, de ha a motorral ott van párhuzamosan valami, akkor azzal sorban is már melegednie kellene a cekásznak. Vagy van olyan nagy ellenállású része a cekásznak, ami a motorral csak sorba van olyankor, amikor hidegen megy és annak a teljesítménye olyan kicsi, hogy a hője elhanyagolható? Tehát a hajszárítón a hideg állást még mindig nem értem, de mindegy.

Sziasztok!
Ma a suliban egy vizsga feladatot kellet megépíteni. Így szólt a feladat: "készítsen el egy nem invertáló kétszeres erősítésű erősítőt uA741-el". Sikerült is. De kellet volna berakni csatoló kondenzátort is ami leválasztja az egyenáramú tényezőket. Ezzel kapcsolatban kérdezném hogy milyen kondenzátort és mekkorát kell berakni?

8-.9 oldal

Köszönöm szépen! Eléggé hasznos oldal! Hasznát fogom venni.

Vagy nem teljes a feladat szövege amit beírtál, vagy hibás az értékelés.
Ugyanis ha megadják a határfrekvenciát, akkor kellhet csatolókondi, de egyébként miért ne működhetne 0Hz-től az erősítő, csatolókondi nélkül?
Abban a formában ahogy leírtad a feladatot NEM KELL csatolókondi! Sőt hiba is lenne, hiszen akkor nem mindíg 2x-es az erősítés hanem frekvenciafüggő lenne (a csatolókondi miatt)...

Helló !
Lenne egy kérdésem:
Adott egy táp ( egyenirányított 12V) amin max. 1A folyhat. De terhelés nélkül, kb. 15 V-t lehet rajt mérni.
Szeretnék egy 12V-os stab. IC belerakni, annak áll. kb. 2V kell pluszban a működéséhez. Terheletlenül, ill. kis terhelésnél ez adott lenne.
De mi történik akkor ha akkora áram folyik át a trafón, hogy leesik mondjuk 13V- ra a feszültség ?
Akkor a stab. IC nem kapcsol be és nem szabályoz, tehát nem lesz stabil 12V-om, hanem marad a 13V ?

Nem. 12V-nál nem nem lehet több a kimeneten ebben az esetben sem.

Kösz !
Tehát működik akkor is ?
Nem semmi hol tart már a ...

De nem lehet hogy akkor alámegy a 12 V -nak ?
Merthogy a 2V sápot azt leveszi mindenképp az IC ?

Helló!
Nem fog működni, mert terhelten kell meglegyen az a bizonyos 2-3V, de inkább 3V-os tartalék fesz, hogy az IC tudjon szabályozni. Ezt a feszültséget drop-nak hívják. Ha nincs meg ez a drop feszültség akkor az IC nem tud szabályozni, és nem lesz stabil, sima 12V-od, hanem beszakadások lesznek a feszültségben. Ha van szkópod érdemes kipróbálni, hogy milyen lesz a fesz jelalakja, ha kicsi a drop. Esetleg nézd meg ezeket az IC-ket, hátha jó ide egy low drop-ú IC. Ez kisebb drop feszt jelent.

Még egyszer leírom, figyelj: 12V-vál nem lehet több a kimeneti feszültség. Kevesebb lehet, több nem.

Ok Meg lett értve, már az elsőből, nem kell leírni mégegyszer.

ELEKTRO - miért lett - előjelű a i3 áram?
én ugy latom hogy a berajzolt hurok irányával megegyezoen folyik az áram az i3 ban.

http://i.imgur.com/EA0cB.jpg

A V2 felvett mérőiránya fordított (3*i az áram irányába mutató feszültséget ejt, de a mérése pont fordítva van ezért a -1 es szorzás)!
(elég hülyén van jelölve: a +- okkal, ha nyíllal lenne jelölve, akkor az a plusztól a minusz felé mutatna (hurokiránnyal szemben))

Látom példákban hogy így szoktak felirni a kirhoff torvenyt ,de nekem ez nem egyezik a felfogasommal hogy ha valmi ez az en pl.dámban U2 igy helyezkedik el akkor azt negativnak veszik.

http://i.imgur.com/lTqn9.png

(a kepen csak R.i -t akartam irni)

Ez az U2 pedig az áram halladásának megegyezo modon van akkor miert lessz - ?
Fentrol esik ahogy mondtad de megis egyforma iranyban halladnak a berajzolt hurokkal.

Tudna valaki linkeli elektrotechnikai peldatárt ahol egyszerubb feladatok vannak megoldva,levezetve?

Nem az áram haladási iránya a hurok körbejárás iránya, ezt te döntöd el (jobbra vagy balra).
Ha megvan a körbejárás iránya, akkor az egyik alkatrészen megvizsgálod, hogy az azon felvett feszültség irány (függetlenül annak értékétől, ami lehet negatív is!) a körbejárás irányával egyezik-e, ha egyezik akkor egy "+" előjelet kap az alkatrész feszültsége, ha ellentétes, akkor meg "-" előjelet.
Az alkatrészek feszültség mérésirányát álltalában te választod meg célszerűen a hurok körbejárás irányával egyezően (így mindegyik + előjelet kap), persze lehet, hogy a feladat előre meghatároz némely alkatrészekre mérési irányt, olyankor azt kell összevetni a hurok körbejárás irányával (Pl generátornak határozott a mérési iránya).

Az előjel után behelyettesíted az értéket, azt is előjellel!
Tehát (irányból származó előjel)*(előjeles érték)! (gyakran lesz (-)*(-) ).
Aztán ugyanezt megismétled a többi alkatrészen is (célszerű a körbejárás irányával megegyezően haladni, így nem marad ki alkatrész, és nem zavarodsz bele.)
És a lényeg, hogy a zárt hurokban ezeket összeadva nullát kapsz.
Az alkatrész lehet : generátor, R majd késöbb L és C is.
Amit az elöbb rajzoltál ott a hurok a következő:
0 = (+)(R*i) + (+)(U2) + (-)(U1)

Van egy probléma, amin egy ideje gondolkozom.
Léteznek mindenféle szabványok arra, hogy a PCB-n milyen távolságban kell a vezetékeket elhelyezni a feszültség függvényében, például itt látható:
http://www.smps.us/pcbtracespacing.html
Nagyságrendileg kb. 100V/mm a javaslat általában.
De mi van, ha az adott 100V feszültség nem táp és GND között van, hanem az egyik vezeték nagyimpedanciás, mondjuk 100kOhm ellenálláson keresztül. Ha össze is érne a két vezeték, akkor is csak 1mA lenne az áram. Ilyenkor lehetséges egyáltalán átütés, ha a vezetékek túl közel vannak? Vagy kis sem tud alakulni ív, mert túl kicsi lenne az áram, és nem tud ionizálódni a levegő?
Továbbá van erre valamilyen szabály, ami a soros impedancia függvényében mondja meg, hogy mekkora lehet a távolság?

RS485 FailSafe ellenállást szeretnék méretezni egy nem túl zajos 3,3V os környezethez, de eléggé elbizonytalanodtam.
Körülnézetem a neten és egymásnak eléggé ellentmondó megoldásokkal találkoztam.
Például az Analóg és a Texas külön pdf ben jelentetett meg egy - egy részletes leírást, de már ők is ellentmondásra jutnak. A neten fellelhető kapcsolások pedig a legkülönbfélébb FailSafe ellenállásokat használják, találkoztam 1,2 KOhom ossal is...
A Texas így számol:

A fentiek szerint 3,3V mellett eltekintve a táp toleranciájától és 50 mV differenciális zajt feltéelezve:
(3,3 / 0,25 +1) * 27,8 = 390 Ohm.

Az Analóg (itt a diffrenciális zajra nem számolnak):

Ebből nála ezen eredmények születtek:
if VCC = 5 V, then R = 1440 Ω
if VCC = 3 V, then R = 960 Ω

A két eredmény összevetése után még mindig nem világos, mert az Analog 960 Ohm ja nem jöhet ki a Texas képlete alapján:

(3,3 / 0,2 + 1) * 27,8 = 486 Ohm lenne, míg az AD 960 Ohm ot javasol.
És ez csak két eset, a neten rengeteg kapcsolás, és szinte mind más értéket használ jelentős eltéréssel.
Létezik egy online Calculátor is ez 3.3V os táp mellett 346 Ohm ot számol.
Szóval valaki tudja helyrerakni a fentieket?
Nekem zavaros, és tényleg nemtudom milyenFailSafe értéket használjak.

No, mivel senki nem adott választ, az eredeti induló topikod pedig lement a süllyesztőben, ezért megjegyezném, hogy én amióta RS485-tel szórakozok, azóta SN75LBC176-ot használok, amihez nem kell semmilyen ellenállás, anélkül is fail-safe.