Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villanyszerelés
 
Témaindító: kumpl, idő: Júl 16, 2008
Témakörök:
  1. A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása! A mélyreható szakmai kérdések, magyarázatok kitárgyalása: Szakmai.
  2. A forrasztott / rossz a wago / jó a wago kötés témakörök többször kitárgyalásra kerültek, ezért arról kérjük ne nyissatok új vitákat. Műszaki tény, hogy gyári vezetékösszekötők (pl. rugós/csavaros kapcsok, stb) a szabvány megfelelősség miatt kerülnek alkalmazásra (MSZ EN 60204-1:1995 15.1 szakasza, illetve MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány 526.2. pontjának 1. megjegyzésében felsorolt követelmények/indokok a forrasztott kötés elkerülésére épületvillamosság esetében) mert tanusítottak, míg a forrasztott kötés alapesetben nem tanusított, csak és kizárólag akkor ha külön bevizsgáltatod az adott forrasztott kötést. Ide kapcsolódó általatok írt hozzászólások: #1, #2, #3, #4, #5
Lapozás: OK   263 / 980
(#) proba válasza ötfelezős hozzászólására (») Jan 27, 2013 /
 
És nincs minimális védőtávolság ,pont az áthallások miatt ? Régen mintha valami 10-20 cm lett volna az egymás mellett bizonyos szakaszon párhuzamosan futó vezetékek között előírva? (esetleg a szabvány rugalmasabb lett mert senki nem tudta betartani?)
A hozzászólás módosítva: Jan 27, 2013
(#) smidigsx650 válasza proba hozzászólására (») Jan 27, 2013 /
 
Jól emlékszel! 20cm távolságot illene tartani de sajnos ez nem mindig kivitelezhető. Egy csőbe a gyengét és az erőset azért nem kéne főleg érintésvédelmi szempontból. Ha zárlatos lessz az erősáramu vezeték és leolvad a szigetelése akkor a gyengeáramu vezeték feszültség alá kerülhet és már is ott van az áramütés lehetősége.
(#) ötfelezős válasza proba hozzászólására (») Jan 27, 2013 / 1
 
Az áthallás nem életvédelmi probléma, hanem a használhatóságé. Engem annyira nem is érdekel ebben a topicban. Csak azért írtam, mert az érintésvédelem fogalom szóba került. Aminek, valljuk meg, semmi köze nincs a két rendszer közti áthatoláshoz. Az érintésvédelem az meghibásodás miatt feszültség alá kerülő testek veszélyességével kapcsolatos.
Biztonsági szempontból nem volt 20 cm távolság.Már legalábbis 1977 óta, azelőttre nem nagyon látok. Keresztezésnél 2 cm, együttvezetésnél 5 cm, de csak akkor, ha a gyengeáramú nem 1000V-ra szigetelt, meg ha nincs köztük semmi, stb. Ez volt a magyar szabvány. Az új meg az, amit írtam fentebb.
(#) zoli_varga válasza Hobbielektronika2k10 hozzászólására (») Jan 30, 2013 /
 
Megoldás rádiós vagy infrás távvezérlő.Például ilyen.
De lehet hogy az áram és feszültés nem megfelelő.
Vagy mivel hobbielektronika építs egyet.
Valahogy ilyen séma alapján: mikrovezérlő + infra vevő (tsop) + logic FET.

Arra én kiváncsi lennék hogy a LED mit váltott ki (fényforrást) és mennyivel több, jobb, rosszabb a fénye? Itthonra jelenleg LED mélysugárzókat gondolok használni. Számításaim szerint lumen/watt értéke jobb mint az UFÓ lámpa 2*23W kompakt fénycső ugyanazon lux értéknél.
(#) erobi82 hozzászólása Feb 2, 2013 /
 
Szinte teljesen sík szendvicspanel mennyezetre Ti hogyan függesztenétek fel világítást??
Az OBOnak van trapéz függesztőkengyele, de az itt nem játszik, mert sík a panel. Ráadásul még ferde is a tető Nem találok rá megoldást. És még tetőgerenda(U vas) se sok van
(#) kameleon2 válasza erobi82 hozzászólására (») Feb 3, 2013 /
 
Bemész egy bevásárlóközpontba, felnézel és látod a megoldást: lánccal... Egyébként elmész például a Duoverzióhoz és kapsz egy csomó szereléket....
(#) johny999 hozzászólása Feb 4, 2013 /
 
Sziasztok,

3 fázisú rendszerbe kellene egy vészkapcsoló nyomógombot beszerelnem. Milyen lehetőségek vannak erre? Árulnak valami komplett berendezést ehhez? Vagy egy 3 fázisú kontaktor NC egy nyomógombbal vezérelve is megteszi? Már átfutottam pár nagyobb eshopot de semmi ilyet nem találtam.

rajz.png
    
(#) kadarist válasza johny999 hozzászólására (») Feb 4, 2013 /
 
Szia!
Egy mágneskapcsoló behúzóáram megszakítással teljesen kielégítő eredményt ad.
(#) proli007 válasza johny999 hozzászólására (») Feb 4, 2013 /
 
Hello!
Tegyük hozzá, hogy ön-reteszelődő biztonsági nyomógombra van szükség hozzá. De a megnyomásáról, a PLC-nek is illene tudni, hogy visszaállításakor ne induljon el a motor, mert az balesetveszélyes lehet.
üdv! proli007
(#) ötfelezős válasza johny999 hozzászólására (») Feb 5, 2013 /
 
Én, ha a nevemet kéne hozzá adnom, biztosan bonyolultabb rendszert csinálnék.
Mondjuk a vésznyomógombot megdupláznám, például. További bonyolítás lehetne a munkaáramú és a nyugvóáramú lehetőségek kihasználása is.
A hozzászólás módosítva: Feb 5, 2013
(#) johny999 hozzászólása Feb 5, 2013 /
 
@Kadarist
Köszi, utánanézek.

@proli007
Arra gondolsz hogy program futás közben elmegy az áram majd miután visszakapcsolták onnét folytatódik a program ahol megszakadt? // A motorok nem hozzáférhető helyen vannak, ventilátorként működnek.

@ötfelezős
Sajna ez nekem magas nem nagyon vagyok járatos ebben a témában, de utánanézek.
(#) zoli_varga válasza johny999 hozzászólására (») Feb 5, 2013 /
 
Külön szabvány foglalkozik a vészmegállító, leállító eszközök tervezésével és használatával. Pl. : hány előforduló hiba esetén biztonságos a kikapcsolás, feszültségkimaradás, feszültségcsökkenés, túlfeszültség kezelése.
Egy biztos a LOGO nem lesz elég. Csak olyan plc használható amiben külön hardver és vagy szoftver van a vészmegállításra.

Idézet:
„Egy biztos a LOGO nem lesz elég.”

...Ha csak nincs feltüntetve a a kézikönyvön.
A hozzászólás módosítva: Feb 5, 2013
(#) proli007 válasza johny999 hozzászólására (») Feb 5, 2013 /
 
Hello!
Ellentmondás van a dologban. Ha nem hozzáférhető helyen van, akkor minek a vészgomb? Ha viszont van, akkor nem indulhat újra a megnyomásakor. De technológiai oka is lehet annak, hogy a PLC-nek tudnia kell, hogy ki van nyomva. Nem indít el folyamatot, mert nem fog teljesülni. Ha leáll, egy venti, valami megváltozik. Tehát általában ekkor valamit tenni kell.
De ezek alkalmazhatóságát mindig a feladat, a biztonsági előírás vagy biztonsági filozófia határozza meg. De valaminek a vezérlése akkor jó, ha abban nincs logikai ellentmondás, ami a kezelőt, vagy a technológiát megzavarná.
üdv! proli007
(#) johny999 válasza proli007 hozzászólására (») Feb 6, 2013 /
 
Lehet nem volt egyértelmű amit írtam, a vészleállító nem a motorokhoz kell, hanem a főkapcsoló után lenne sorba kötve és az egész áramkört szakítaná meg.
(#) erobi82 válasza kameleon2 hozzászólására (») Feb 6, 2013 /
 
Az oké hogy lánccal, mondjuk én menetes szárral szeretném. A gond inkább az, hogy a szendvicspanel lemezébe mindegy mennyi csavart rakok úgyis kiszakad.Nem olyan vastag az a lemez. Mondjuk ha az OBOban nem találtam megoldást, akkor a Duoverziós Vergokanba sem lesz.....Na majd kialakul
(#) proli007 válasza johny999 hozzászólására (») Feb 6, 2013 /
 
Hello!
Akkor célszerű egy erre a célra szentelt öntartó mágneskapcsolót beépíteni, mert a teljesítmény három fázist nem lehet körbe cipelni a gombig mint a véres kardot..
üdv! proli007
(#) johny999 válasza proli007 hozzászólására (») Feb 6, 2013 /
 
Egy 3 fázisú 16A-os mágneskapcsolóban gondolkodunk + hozzá egy 24/230VAC-s távleoldó és a gombokhoz csak a 24/230VAC menne. Konkrétan valami ETI Etimat típusú mágneskapcsolót néztünk ki aminek az oldalára lehet felszerelni azt a távleoldót, csak semmi konkrétat nem találunk hogy az hogyan is működik és zsákbamacskát rendelni meg nem akarunk.
(#) proba válasza erobi82 hozzászólására (») Feb 7, 2013 /
 
Van olyan tipli ,amelyik bedugod a lyukba ,mikor a csavarját meghúzod a lemezen túli mérete a többszörösére nő ,nem tudom milyen nehéz a lámpád ,milyen erős a lemez ,de az szerintem a lemez púposodhat de nem szakad ki.Ha még nagyobb lyukat fúrsz ,van átdugom a lyukon aztán két szárny kifordul stílusú "tipli" is.
(#) erobi82 válasza proba hozzászólására (») Feb 7, 2013 /
 
Gipszkartonhoz már használtam ilyet. Hiltinek meg fischernek van ilyen. Van hozzá egy roppantószerszám ami behúzza. Na majd egy hulladék darab panelon ezt is megpróbálom
(#) hapro hozzászólása Feb 9, 2013 /
 
Házon kívül van egy biztosítéktábla ahova beérkezik a delej a házhoz. Innen vinnék egy kb 35m hosszú csőben áramot. 4kW állandó terhelésre lehet számítani ezen a vezetéken, de csak nagyon ritkán (tudom ez nem számít). Két kérdésem van ezzel kapcsolatban. A csövet a földben fogom elvinni, és több infót is találtam milyen keresztmetszetű réz vezető lenne szükséges ekkora áramra. 4-1mm2-ig találtam infókat. Én magamtól első körben 6mm2-es vezetéket tettem volna ide, de az horror költség, és olcsósítanám a dolgot. Tehát mi a minimum keresztmetszet amin még eltud jutni a megfelelő mennyiségű elektron ekkora áram mellett ilyen messzire?
A másik, hogy szükséges-e a föld vezetőt is vinnem egy külön szálon, vagy megfelelő megoldás az is, ha a helyszínen készítek egy földelő szondát és arra kötöm a helyi földelést?
köszi
(#) proli007 válasza hapro hozzászólására (») Feb 9, 2013 /
 
Hello!
Háromeres 2,5-ös földkábel kapható, 304Ft/méter, így 10eFt-ból megúszod. Így földelés is van.
Földkábel és ára.
üdv! proli007
A hozzászólás módosítva: Feb 9, 2013
(#) _vl_ válasza hapro hozzászólására (») Feb 9, 2013 /
 
Ha egy fázisról beszélünk, akkor a 4kW-hoz 20A-es kismegszakító kell (4000/230=17.4A). Ez minimum 4mm2-es vezetéket jelent rézből, ennél kisebbet ugyanis nem szabad 20A-re biztosítani. 4mm2 esetén a 35m-s vezetéken a feszültségesés 2.2% lesz, 6mm2 esetén 1.5%, 10mm2 esetén 0.9%.
Ha három fázisról van szó, akkor ennél kisebb áramok és keresztmetszetek jönnek ki.

Ha 35 méterre van az épület, akkor annak mindenképpen melegen ajánlott saját földelőszondát telepíteni, amit a védőföld vezetékére kell kötni a háznál.
Ettől függetlenül két módszer szerint lehet bekötni a házikót a biztosítéktáblától:
- 2/4-vezetékes bekötéssel (2 vezeték egy fázis esetén, 4 vezeték három fázis esetén; a nulla és védőföld egyben van, a házikó elosztójában ezt ketté kell választani, külön nulla és védőföld legyen, és a szétválasztási ponthoz kell bekötni a szondát is),
- 3/5-vezetékes bekötéssel (3 vezeték egy fázis esetén, 5 vezeték három fázis esetén; a nulla és védőföld külön van, és a házikóban nem is szabad őket összekötni, a szondát a házikó elosztójában a védőföldre kell rákötni).
Az első verzió esetén kötelező minimum 10mm2-es vezetékeket használni rézből, és ahonnan leágazik, ott is 2/4 vezetékes hálózatnak kell lennie (nincs különválasztva a nulla és védőföld). Azaz ha a bekötési pontnál már különválasztott nulla és védőföld van, akkor csak a második verzió játszik.
A hozzászólás módosítva: Feb 9, 2013
(#) Baxi válasza hapro hozzászólására (») Feb 9, 2013 /
 
Hi
Ekkora távolságon már azért van feszültség esés, ajánlatos a nagyobb keresztmetszet, és ha jól rémlik ekkora távolságon már előírás a földelő szonda, kiv. ha 6-os kábelen viszed PE-t, de ez csak rémlik (rég volt már) . Azért még várd meg hátha tud valaki segíteni aki benne dolgozik. A vezető keresztmetszetre átlagba 1mm2-re számolhatsz 10A-ert, réznél.
Tehát a 17A -ad 2,5 elviszi de a távolság miatt lehet hogy kevés. Van erre is képlet , max fesz esés 1% lehet a hálózati feszhez képest.
Én mcu3*4-esen vinném és egy szondát a műhely mellé, onnan meg TN-S megcsinálni a a helységbe vagy amibe menni fog.
Itt nincsenek "annyira" horror árak, de ha bemész egy boltba meglehet oldani az ilyet okkosba
(#) hapro válasza proli007 hozzászólására (») Feb 9, 2013 /
 
Ha jól értem a hozzászólásotokból, akkor a külön szondával nem ártok semmit, sőt ezek szerint külön ajánlott is.
Egyébként 230V-ról beszélek, egy fázisról.
Elektromos fűtés menne róla, így annyira nem lényeges a fesz. esés.
Amit küldtél táblázatot abban a 2,5mm2 kábelnek lehet bő 30A terhelést megengedni. Ez nem sok neki? Elég lenne akár ez is?
Van különbség a sodrott és tömör réz kábel között terhelés szempontjából?
(#) proli007 válasza hapro hozzászólására (») Feb 9, 2013 /
 
Gondoltam, hogy külön a fűtésnek lesz. Ezt úgy értelmeztem, mint egy hosszabbítót, nem mint egy helyiség betápot.
A 4kW mellett, kb. 3,5% a feszültségesés. Ez kb. 4W/méter hő terhelést jelent. A földben a kábel hűtése sokkal jobb lehet, mint levegőn. 30A-t nem engednék rá, de szerintem a 17-et elviszi.
A plusz földelőnyárs "nem tilos" de szerintem felesleges. Viszont csak azt használni földelőnek nem célravezető.
Én a tömör vezetéket jobbnak tartom. Beköthetőség és szálszakadás szempontjából is.
De én nem villanyász, csak "volt villanygyári munkás" vagyok..
üdv!
(#) hapro válasza proli007 hozzászólására (») Feb 9, 2013 /
 
Köszi, akkor 3X2,5mm2 lesz vagy (ha olyan kedvem lesz a mentavillben, akkor megveszem a 3X4-est) és teszek a házhoz is külön földelést.
(#) Baxi válasza hapro hozzászólására (») Feb 9, 2013 /
 
A sodrott és tömör réz kábel között annyi különbség hogy a sodrott drágább és jobban kezelhető(nem merev)
(#) balzsi válasza hapro hozzászólására (») Feb 10, 2013 /
 
Itt valójában az a kérdés, hogy 2,5, vagy 4-es legyen-e. Hivatalosan a 20A-es kismegszakítóhoz 4mm2-es kellene, de a 2,5mm2-es is elbírja. Talán még egy dologra érdemes odafigyelni, milyen hosszútávra tervezel? Mivel 17A-es fogyasztás esetén, óránként +3 forintot jelent kb. a 2,5mm2 vezeték, a jelenlegi árfolyamot figyelembe véve. Természetesen a hurokellenállás értéke csak a "B" karakterisztikájú kismegszakítónál felel meg. A földelőszonda felesleges.
(#) hapro hozzászólása Feb 10, 2013 /
 
Na kösz mindenkinek. Most már biztos nem fogom leégetni vagy agyoncsapatni magam.
(#) zoli_varga válasza hapro hozzászólására (») Feb 10, 2013 /
 
Idézet:
„agyoncsapatni magam.”


Ez nem minden esetben függ a keresztmetszettől!
Jó és biztonságos munkát!
Következő: »»   263 / 980
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem