Ez erősen terepfüggő, mert a kétökrös mindenhol elmegy, ahova a Suzuki benézni sem tud, igaz lassabban.

A szelénnek nagyobb a belső ellenállása és a nyitófeszültége sem egy éles érték, ezért jobban bírja a rövidre zárást a szilíciumnál. Akkutöltőkben még a szilíciumdiódák korszakában is előszeretettel használták.

A felhasználási terület egy csöves erősítő tápjában lenne

Úgy látszik, hogy elég sok cellából van összeépítve, tehát a feszültségtűrése még jó is lehet, de ha van szilíciumod, akkor inkább azt használd.

illetve ezeknek a szelén lapoknak ,hogyan vannak a kiosztásaik?
Azaz hova megy a váltó és hol jön le az egyen?

A szelénréteg egy alulemezre van rácsapatva. Ez az alulemez a negatív ildal (anód) a másik oldal rücskösebb, és a közepén hiányzik is, ez a katód . Ezen egy hasított alátét szokott lenni, ami a következő lemez alurészéhez csatlakozik. Így vannak sorba kötve. Egy cellának nem túl sok a záróirányú feszültség tűrése, néhány volt, (nem emlékszem pontosan) ezért több cellát kötnek sorba. Ezeket egy rúdra felfűzve alakítják ki az egyenirányító típusát, egyutas, kétutas, Greatz. Ha kívül látsz átkötéseket, akkor az Greatz lesz, ha nem akkor egyutas, vagy kétutas.
Ilyen lemezes egyenirányítókat amelyek csak néhány lemezből állnak , kis feszültségre, viszonylag nagy áramra készítenek (az áramterhelhetőség a szelén cella külső méreteitől függ). Anódfeszültség egyenirányítására sok szeléncella van egymásra pakolva, Ilyen célra készült egyenirányítót használtak csöves rádiókban egy szemben oldalanként két két kivezetéssel, valamilyen ilyesmi típusjellel, hogy HK250/80.

Vannak jelzések az egyenirányítón vagy ha nincsenek, akkor adatlapból, vagy esetleg méricskéléssel eldönthető.

Mértem multival a két kivezetést a két végén.
Ilyen saru szerűségek piros és kék zsugorral.
oda vissza vezet

A két végén jön ki plusz-minusz, a középső kettő meg a bemenet. Ha zárlatos, akkor az nem jó .

A képeden egy egyutas egyenirányító látszik, kb. 50 V zárófeszültségű, olyan 1 - 2 A re saccolom. Egy gyenge minőségű diódát kellene kimérned ellenállásmérővel. 100 ohmos méréshatárban mérjél

A kettő végpont között 62,5 K Ohm -ot mértem

Arról beszélünk, ami a képeden látszik?
Annak van közép kivezetése? mert nem látom. Viszont ha van, csak nem látszik, akkor a két vége között lehet ennyi. Ha nincs, akkor viszont valami gixer van, mert ez kb záróirányú ellenállás.
Ez az ellenállás azért nem az oda - vissza vezet kategória.

Csak kettő kivezetése van.
A két vége között mértem

És mindkét irányban? és kOhm?
Ha jól érzélem, akkor a piros lesz a katód, a kék az anód.

HA a:
Kék kivezetésre teszem a multi fekete mérőtűjét A pirosra a pirosat akkor:
100 K Ohm
HA a:
Kék kivezetésre teszem a multi piros mérőtűjét A pirosra a feketét akkor
62.5 K Ohm

Ha nem lenne ott a K, még akár jó is lehetne. De tegyél próbát. Kösd be mint egy diódát, rakj rá puffer kondit, és mérj egyenfeszt.

Multiméterrel nem a legszerencsésebb mérni ezt, mert eléggé nagy a cellák sorbakötött nyitófeszültsége, ezért valóban a próbakapcsolásos teszt célravezetőbb lenne.

Sziasztok! Megprobáltam épiteni egy dioda hidat vagyis egyenirányitani akarok egy 24v os 36 va trafot. Ugy hogy a másik oldalán 27-25v dc áram legyen. Abszoludt kezdö vagyok de probálkoztam megépitettem ezt a kapcsolást de olyan alkatrészekböl amit ithon tudtam bontani most ugy néz ki a dolog hogy a kapcsolás ugyanez csak a trao 24v 36 va a nagy kondi4700uf 35v a két kicsi kondi 103z erröl nemtaláltam leirást milyen értékü a kimenö oldali kondi pedig100 uf 35v ja és a feszülségszabályozo az egy l7808cv. Igy mérek rajta 7.9 voltot. Ötletek hogy hogyan tudnám emelni az értéket? Elöre is köszi és légyszi nézzétek el a balgaságom!

Szia!
Mekkorára akarod emelni a stabkocka kimenőfeszültségét?

27 volt.Viszont az a baj hogy a fogyaszto amper felvételét nemtudom gondolom az is számit!?

Szerintem az 4700 µF-os kondin hasonló feszültségnek kell lennie. Mérd meg!

Igazad van közel jár de sok azon van 35.2. A feszültségstabilizátor két szélsö lábán (in-out) van 27.2

Csináld meg ezt a potméteres kapcsolást a 8V-os stabilizátoroddal.

szerinted ugy müködhet? És mivel potis gondolom a kimenö áram változtathato lesz egy potméterrel igaz?

Nem az áram (amper), hanem a feszültség (volt) lesz változtatható.

Megcsináltam a kapcsolást és müködik köszi! Csak hát ez nekem kevés lesz mert most már hogy tudom hogy megy szeretnék csinálni egy olyan hidat amivel lehet egy akus csavarbehajto motort lasitani gyorsitani. Ehez lenne ötleted,miként változnak az alkatrészek a trafo 24 volt 36 va idáig biztos milyen értékü gratez hid kell hozzá kondi ellenállások poti? Elöre is köszi!!!

Sziasztok!
Egy kapcsolóüzemű tápegységet építek aminek a kimenetén kb 3kHz-es és 200V-os szinuszfeszültség van. A kérdésem az, hogy egyenirányíthatom a kimeneti feszültséget egy ehhez hasonló diódahíddal? Sok diódahíd adatlapját átböngésztem már de egyikben sem szerepel a Reverse recovery time. Ezeket csak 50/60Hz-es felhasználásra tervezték? Esetleg lehet valahonnan tudni, hogy milyen diódák vannak benne? Nekem praktikus lenne a diódahíd tokozása dobozolási szempontból.

Több egyenirányító dióda adatlapját átnéztem és a leglassabbak feléledési ideje (reverse recovery time) olyan 1mikro szekundum körüli. Ez azt jelenti, hogy a maximálisan egyenirányítható feszültség frekvenciája 1kHz. Meg vagyok győződve arról, hogy a készen kapható diódahidakba ezeket a típusokat építik be. Sőt a hőmérséklet emelkedésével valószínűleg ez az érték romlik. Elmondható tehát, hogy a diódahidak csak néhány száz Hz-ig használhatók egyenirányításra.
Egy diódahíd adatlapjában szerepel néhány gyors típus is. Ezek RKBPC betűjelöléssel vannak ellátva. Az R betű jelöli, hogy a diódahíd gyors. (200ns) Ezek beszerezhetetlen típusok. Ha esetleg valakinek hasonló nehézségei lennének, a készen kapható graetz hidakkal egyenirányítható feszültség frekvenciájának a nagysága kb. 500Hz ami persze függ a terhelés nagyságától is.

Össze lehet rakni hidat más típusokból is. Kérdés, hogy mennyire lesz leterhelve. Pl. itt van az 1N914, aminek 4 ns a kapcsolási ideje. Ezzel talán már lehet valamit kezdeni, bár kis terhelésen.
De akár itt van ez 25 ns és 4 A.

Nekem viszonylag nagy teljesítményre kell méreteznem a diódákat. (Több amper). Természetesen megépítem a hidat négy gyors diódával. A kereskedelemben a választék bőséges. Ebben az esetben viszont ha igényes munkát akarok végezni nyomtatott áramkörre szerelem a diódákat. Mondjuk ez nem gond. Szerelési szempontból (hűtés) célszerű lett volna készen kapható hidat alkalmaznom.
Inkább csak a kíváncsiság furdalt, hogy mégis mekkora lehet a maximális frekvencia egy diódahídnál, mivel egy adatlapban sem szerepelt.