Gyártó-gyártmányfüggő a dolog.

Ez érdekes, nekünk érvéghüvellyel kellett szerelni a PLC-s vezérlőszekrényeket, és Phoenix Contactos sorkapcsokat használtunk hozzá. Mondjuk ezek jelkábelek voltak, de szerintem MKH-ra is kell érvéghüvely.

Villanyszerelésben nem nagyon ismerik a forrasztást.

Érvéges Mkh-s vezetéket csak akkor ajánlatos használni ruggós kötőelembe ha az érvéget jó minőséggel, tömörre tudjuk préselni a vezetékre. Különben a ruggó "csak" az érvéget szorítja, miközben a vezetéket akár ki is tudjuk húzni könnyedén a kötésből.
Német gépekben gyakran találkozni érvéges kötésekkel.

Az ónozással az a gond, hogy puha, lapul, és idővel meglazul, akármit csinálsz. Ha félévente utánahúznád, akkor jó lenne, de mivel ezt úgysem fogod, ezért inkább vegyél ilyen sarut, ezt forraszd rá jól a drótra, és ezzel kösd be a sütőt. Vagy valami más megoldást kell találni, egyáltalán hol lenne a bekötésről szó?

Ez szigeteletlen csapos tüske, ezt is sajtolószerszámmal kell felrakni.

Igen, kellene. De ha rá is forrasztod, akkor a forrasztásnak ott nem kell mechanikai terhelést viselnie, így már nincs probléma vele.

Ha nem melegszik, akkor OK.

Társasházban az első túláramvédelmi szervig az ELMŰ tulajdona a hálózat, Főkapcsoló, vagy NKI aljzat. Onnatól a méretlen is társasházé. ELMŰ, semmit nem csinál nektek pénzért se, az alvállalkozója talán.

Kössz mindenkinek a választ... Mi van ha "szűzen" kötöm be a sodratot a sorkapocsba?

Nem nyerő semmiképpen, annál már az is jobb ha kombifogóval rányomod.
Régi készülék?

Szerintem, ha lemezes a sorkapocs, akkor nem lesz vele gond. Másrészről ha az érvéghüvelyt ráhúzod, azután a sorkapocsba teszed préselés nélkül, lehet a sorkapocs csavarja is össze gyógyítja rendesen. (de csak azért hogy legyen rajta érvég...) Egyébként tapasztalataim szerint az olcsóbb érvégnyomók sem nyomják össze jobban. Sorkapcsa válogatja, némelyiknél a menet szakad meg hamarabb, de a jobbak azért az érvég nyomottakat is saját képükre igazítják.(akkor pedig hatásosabbak a fogónál)

Tulajdonképpen arról van szó hogy a falon lévő FKA tábla alá kéne telepíteni egy villanysütő-főzőlap kombót. 5x2,5-es vezetékről lenne szó, egyik vége a kapocstábla a másik fele a kismegszakító.

Egyvalami nem tiszta számomra szabványügyileg.
Ha érvéghüvelyt, vagy a potyo által belinkelt, szamóca által "szigeteletlen csapos tüske"-nek nevezett dolgot rásajtolunk a többszálas vezetékre, akkor utána, ha bele is forrasztom a Wellerrel az érvéghüvelybe-tüskébe a vezetéket, akkor az szabványos marad vagy sem?
(Amúgy a szigeteletlen csapos tüske és az érvéghüvely felhasználási területe miben különbözik, miért van kétféle préselhető tüskeformájú kötés?)
Sajtolás és Wago ide-oda, én már láttam olyan kötést, amiből ki tudtam húzni a vezetéket némi erővel. Úgy érzem, kihúzgálási kisérlet nélkül nem nagyon tudnék benne megbízni, akkor meg sérülhet a kötés. Végül is Wago-ztam az előszobai függesztett lámpát, de abban csak 15W kompakt fénycső van... Ha rá van sajtolva a vezetékre valami, akkor már a rugós sorkapocs-stb nem tudja mechanikailag terhelni a vezetéket, nem fog kifolyni az ón az erőhatás alól, nem fog eltörni a többszálas vezeték, így hacsak elektrokémiai dolgok miatt bele nem kötnek, az utólagos forrasztás már nem befolyásolhatja a préselt kötést. Vagy igen?
Legjobb az lenne, ha utána be is vonhatná az ember valamilyen gyantával a kötést, ami égésgátló, gáztömör, stb. Láttam már ilyen vezetékelzáró gyantás csövet weboldalon, persze nem semmi áron...

Ez - mármint, hogy a konkrét kötés megvalósító eszközök nem szabványok - eddig is tiszta volt.
Azt is tudom, hogy a forrasztás magában nem igazán kedvelt, mert nehéz jó minőségben véghezvinni, lassú, nem oldható, stb.
Engem konkrétan csak az érdekelt, ha a préselt kötésbe utána még be is forrasztom a vezetéket, akkor az mit jelent a szabvány szempontjából...
Pld rugós sorkapocs, csavarozható kötés, stb, amibe préselt kötőelemes többszálas vezeték megy, ha a préselt kötőelem és a vezeték találkozási pontjánál még össze is forrasztom a mechanikailag természetesen tehermentesített többszálas vezetéket, no akkor mit szól ehhez a szabvány meg az alkotója.

Sziasztok!
Ha ebből Bővebben: Link teszek mind a 3 fázisba 1-1db-ot, nem fognak megkergülni?

Maguk a megszakítók nem fognak megkergülni, csak ne lepődj meg, ha utána háromfázisú fogyasztót használnál, és leveri a FI reléket

MSZ 2364-526. Villamos kötések (lásd IEC 1200-52)

526.1. A vezetők, valamint a vezetők és a villamos szerkezetek közötti kötések biztosítsanak tartós villamos
folytonosságot, valamint megfelelő mechanikai szilárdságot és védelmet.
526.2. A csatlakozóeszköz kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az megfelel-e:
– a vezető anyaga és a szigetelése;
– a vezetőt alkotó huzalok száma és alakja;
– a vezető keresztmetszete; és
– az összekötendő vezetők száma
szempontjából.
Megjegyzés: Az erősáramú kábel- és vezetékrendszerekben ajánlatos elkerülni a forrasztott kötéseket. Használatuk esetén a
kötések megvalósításánál figyelembe kell venni a tartós folyáshatárt, a mechanikai igénybevételt (lásd a 522.6., az 522.7. és
az 522.8. szakaszokat) és a hőmérséklet növekedését zárlat esetén.
526.3. Minden kötésnek hozzáférhetőnek kell lenni a szemle, a vizsgálat és a karbantartás céljából, kivéve a
következő eseteket:
– földbe fektetett kábelek összekötései;
– szigetelőmasszával kiöntött vagy tokozott összekötések;
– a mennyezet-, a padlózat- és a fali sávfűtő rendszerekben a hideg vezeték és a fűtőelem közötti kötések.
526.4. Ha szükséges, akkor óvintézkedéseket kell tenni, hogy a kötések normál üzemi hőmérséklete ne
rontsa le a csatlakozóvezetékek vagy a tartóelemek szigetelésének hatékonyságát.

Hogy Te a szabványnak hogyan teszel eleget, a te dolgod, a felelősség is a tiéd.
Csapos tüskét általában ott használnak, ahol az érvéghüvely nehezen vagy semmilyen módon nem fér el, ill ott ahol a mechanikai deformitást elkerülendő, gyakori oldás kötés esetén.

Mint a többiek, és még: na, az ingatlantulajdonosnak viszont lett volna kötelezettsége. Lásd KLÉSZ. Az, hogy nem ismeri a rendeleteket, az ugye nem mentség.

Érdekesség, hogy a mi házunkban az összes kötés forrasztva van. Kivéve a konnektorok bekötései. A többi minden. 10 éve gond nélkül üzemel. Igaz, hogy időigényes, macerás, előtte a drótok vége savazva lett. (cink klorid) Szerintem ez a legbiztosabb kötés. Ha jó, semmiképp nem fog tüzet okozni.

Üdv!
Nekem úgy tűnik, hogy itt értelmezésbeli/egyértelműségi problémák vannak.
Mert lehet (mármint fizikailag lehetséges):
1. Két vagy több vezetéket egymással összeforrasztani
2. Sodrott, erű vezetéket leforrasztani (egy eret) és úgy bekötni szorító kapocs alá

Tartós folyáshatár a második esetben kerül képbe azt gondolom, ezért a sodrott erű vezeték leforrasztása és sorkapocsba kötése valóban problémás (amit a gyakorlat is bőven igazol).
Ám egymással összetekert és egymással összeforrasztott ereknél ilyen probléma nem merül fel.

A hőmérséklet növekedése esetén a forrasztás megolvadhat, de úgy gondolom, hogy mechanikai terhelés nélkül a kötés villamos szempontból korrekt marad.
A forrasztóanyag megolvadásának 200 C fok fölötti hőmérséklete miatt a kábel és érszigetelés tűrőképessége alighanem több aggodalomra adhat okot. Ezek azonban fennálnak forrasztás nélkül is.

Mi itt az értelmezési probléma? ajánlatos elkerülni a forrasztott kötéseket. Én nem mondtam hogy tilos. Mindenesetre én nem alkalmazom, mert macerás, és manapság gyorsabb, és megfelelő stabilitású kötések vannak a forrasztástól, akkor miért alkalmazzam? Aki akarja, forrasztgasson csak nyugodtan.

Amit leírtam. 1. és 2.

Köszi. Pont erre voltam kíváncsi.

Vitatkozz a szabványalkotókkal, ne velem.

Miért vitatkozzak? Az ellentmondásról nem én tehetek.

Hosszú...

Sziasztok!
Szeretnék egy kis segítséget kérni egy rajzjel értelmezésében.
A mellékelt rajzon a pirossal megjelölt áramköri rajz mit akar jelenteni? Ez FI-relé vagy kismegszakító lenne?
Köszönöm a segítséget!

A rajzjel alapján motorvédő kapcsoló. PL. PKZM, vagy hasonló

Köszönöm! Ez valamilyen kombinált dolog lehet ami hasonló egy kismegszakítóhoz?