Fórum témák
» Több friss téma |
Megpróbáltam Neked átírni, benne hagytam amit te beleírtál, teletűzdeltem megjegyzésekkel, hogy látható legyen mi miért van.
Mivel én is igen kezdő vagyok, nem garantálom, hogy működik, de az mplab-ban lefordul, és a szimulátorban is megy.
Pali79-hez hasonlóan én is nekiestem a programodnak. Két verzió is született! Az egyikben (Elso.asm és Elso.hex) én is csak bővítettem a meglevő, Pali79 féle verziót. A Segit.asm és Segit.hex -ben már nagyon átírtam annak érdekében, hogy egyszerűbb legyen a program. FIGYELEM! Ezekben a verziókban az áramkör átalakítása is szükséges, ugyanis csak a PORTC lábak vannak vezérelve. (Villogás ciklus: 7. láb, 8. láb, 9. láb, 10. láb.) Igazából nem látom be, egy
Idézet: esetében miért ne lehetne pár madzagot átkötni?„kezdő pic program” Várjuk a beszámolóidat... Sok sikert!
Üdv mindenkinek.Sziasztok. Pic-vel szertnék egy LC méröt épiteni. Ezzel kapcsolatban lenne egy
két kérdésem. Az elv:LM311; PIC12F675; CD4094 sorosan, és 7 segmens ledkijelzö. Eddig öszeállna a kép. Viszont amit nem értek, TMR0, vagy 1-el számoltassam az LM311 frekijét, vagy idöintervallumot mérjek TMR1 Gate felhasználásával. PIC Assembler kodban mit jelent az EQU a programok elején, esetleg miért jo vagy nem. A müszer és a program tanulopénz lenne. Elöre is köszönöm a válaszokat.
Talan jobb valasztas lenne egy nagyobb PIC. A neten talalsz egy par projektet 16F628 alkalmazasaval. Igaz a java LCD-vel keszult, de talasz ASM listat amit a sajat szajiz szerint atirhatsz. Ja es a PIC belso komparatorat hasznaljak oszci gyanant, nem LM311-et.
Az EQU valtozok hozzarendelese egy-egy memoriacimhez. Egyszerubb a cblock-endc paros hasznalata.
Üdv!
Ha az Oshonsoft IDE-t használod, akkor inkább BASIC-ben programozz, mert ez az IDE arra lett kitalálva. A BASIC kezdőként átláthatóbb, mint az Assembly és hamarabb lesz sikerélményed. Amint ráérzel, hogy mit és hogyan kell beállítani, kezelni, akkor elkezdheted az Assembly-t. Mindez, csak szerény véleményem, nem kell megfogadni! Te tudod, hogy miben érzed jól magad. Ha Assembly-ben szeretnél programot írni, akkor én is inkább az MPLAB-ot ajánlom.
Sziasztok!
Lehet nem a legalkalmasabb téma de tudtok pic-es alkatrész tesztert? Kapcsolási rajzzal meg lehetőleg kóddal? A hozzászólás módosítva: Júl 6, 2014
Köszi a választ és az infot. Igazábol ezt tanulásnak szánom, mivel kezdö vagyok még nagyon.
Az MPlab assemblert ugy érzem megértem nagyjábol, de vannak böven hiányosságaim. A valodi müszert amit mérésre is fogok használni azt LCD-vel és Pic 16F690-el oldom meg. Ahhoz van teljes leirás itt a Hobbielektronikán. Igazábol a mérési elv érdekelne és a PIC programozása. Még egy kérdésem lenne. ASM kod: (INCFSZ) Minek a röviditése. Increment Fileregiszter SZ?............
Megnöveli a memória egy címének tartalmát, és ha az eredmény nulla, mert túlcsordult 255-ről 256-ra, akkor a következő utasítást átugorja. =Skip if Zero. A PIC adatlapjában minden utasítás le van írva, a rövidítések kifejtve.
A hozzászólás módosítva: Júl 6, 2014
Idézet: „Igazábol a mérési elv érdekelne és a PIC programozása.” Itt egy leiras a kapacitas meresenek az elverol. Az induktivitas hasonlo, csak ott LC rezgokort rezget be a komparator. Ebben a muszerben a CCP1-et hasznalja frekvenciamereshez.
Srácok,
74HC595-os shift regiszterrel szeretnék egy 4x4-es matrix gobsort kezelni természetesen PIC-en keresztűl. A shift regiszter felső 4bit-jei (out) lennének a sorok amelyeket magas szintre emelnék és léptetnék, az alsó 4bit pedig az oszlopokat (in) figyelné amelyeket olvasnék. Megoldható lenne ez vagy ne is próbálkozzak mert csak kimenetként lehet használni a shift regiszter lábait.? Kérném az útbaigazításotok. Köszi... A hozzászólás módosítva: Júl 6, 2014
Üdv!
A 74HC595 csak írható perifériának felel meg. A párhuzamos feléről nem tudsz beolvasni adatot. Használj helyette portbővtőt, amit I2C-n keresztül tudsz írni, olvasni. A hozzászólás módosítva: Júl 6, 2014
Köszönöm, sejtettem, hogy így lesz.
Nem találtam az adatlapján sem mást, de gondoltam megkérdezem. Köszi.
MCP 23017 16bit In/Out Expander, I2C interface
Akkor már inkább MCP 23S17-E/SP mert SPI már ismerős terep, de az I2C az még homály számomra.
De gondolom azért ajánlottad az I2C-t mert könnyebben bővíthető, ha kellene még láb.. Bár kissé drága IC.. A hozzászólás módosítva: Júl 6, 2014
Idézet: „Bár kissé drága IC..” Mihez képest? Ja, SPI illesztővel is van. A hozzászólás módosítva: Júl 6, 2014
Sziasztok, elszeretném kezdeni az ismerkedést a pic programozással, picsimulatorban már játszottam a ledekkel, de szeretném a gyakorlatban is kipróbálni. Bővebben: Link ez jó erre a célra? Kezdetnek ledekkel, kijelzőkkel szeretnék próbálkozni, megismerni az alapokat. Van egy PIC16F57es chipem...
Link javítva. Használd a link gombot! -moderátor- A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2014
Üdv!
Én inkább ezt Bővebben: Link ajánlanám. Házi készítésű, de igényesen kivitelezett. És mivel PICkit2 klón tudod használni az MPLAB-bal is.
Én is azt ajánlom inkább, hogy Pickit2 vagy 3 programozót válassz, akár gyárit akár klónt akár gyári klónt
 Egy jó minőségű dugdosós panel meg egy vezetékszett már nagyon sok mindenre elég.
74HC595-hőz képest
 Bár minden relatív. 1 PIC + 4-500Ft és akkor inkább egy nagyobb PIC ami ugyan annyiba kerül. Persze ez csak addig elfogadható magyarázat ameddig elég a legnagyobb PIC lábszáma. Egyébként melyik a gyorsabb az SPI vagy az I2C?
Üdv!
SPI = 10MHz(max), I2C = 1MHz(max). Tehát az SPI gyorsabb de több lábat igényel I2C 2 láb az SPI mcp23s17-nél 3 láb az SS miatt és ha kell az SDO is akkor 4 láb(a shift registernél az SS a strobnak felel meg).
Köszi..
Az a 4 láb, ha + io kell nem számít, főként akkor nem, ha már valami portbővítő IC-t használ az ember. vicsys: ment neked privát, ha megoldható a benne foglaltak annak örülnék, ha nem akkor sincs gond, bár ha lehet nem találnám fel még egyszer a spanyolviaszt.
Mindenképen Vdd állítós PICkit2 klónt vagy gyári PICkit2 -t esetleg PICkit3 -at ajánlanék. Pár nap múlva úgyis jönne a kérdés: Miért csak az 5V -os kontrollerek parogramozhatók...
Nagyon köszönöm a hasznos információkat!
De volna még egy probléma: A CBLOCK 0x20 és az endc parancsokat hibának észleli a program. Ja és még egy kérdés: Az adatlapját hol lehet megtalálni a PIC-nek mert gondolom ti nem a datasheet-en lévőre gondoltok?
Nagyon köszönöm a hasznos információkat!
De volna még egy probléma: A CBLOCK 0x20 és az endc parancsokat hibának észleli a program. Ja és még egy kérdés: Az adatlapját hol lehet megtalálni a PIC-nek mert gondolom ti nem a datasheet-en lévőre gondoltok? Az idő pedig tényleg sokkal egyszerűbb ahogy te csináltad. Én nem tudtam, hogy ha a regiszter nullázva van akkor 255-ig számol.
Üdv!
Azt nem tudom, hogy a CBLOCK parancsot mért nem fordítja a fordító, de talán rossz helyre írod. A PIC adatlapját úgy tudod megtalálni, hogy Google a PIC neve és általában az első találat, de ha nem pdf-et dob a kereső hanem az adatlapot akkor mellékeltem képet és az a pdf fájl.
Szia!
Az org és a cblock - endc abszolut módú fordításhoz való. A project létrehozásakor lehet kiválasztani a relatív vagy abszolut módot. A pic adatlapját úgy lehet megtalálni, hogy a lapon, amiről a képet feltöltöttétek, a "Search Datasheet" szöveg helyére be kell írni a teljes nevet: pic18f14k22. A megnyíló találati listán megjelenik az pdf adatlap vagy a típuscsalád oldata - ez utóbbi szürke alapon. A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2014
Köszi a segítséget mindenkinek. Dugdosós próbapanel tervben van. Van egy szakmám ami kb köszönőviszonyban van az elektrotechnikával, szóval nem vagyok teljesen tájékozatlan, viszont annál kíváncsibb. Mit jelent az, hogy Vdd állítós? A nyomógomb a programozó panelen mi cél(oka)t szolgál? Amiken nincs a picnek foglalat, azt össze kell dugni a próbapanelen a programozóval? Ebből adódik a kérdés, hogy a chip melyik lábain történik a programozás (és hogyan, atomi szinten is érdekel, ha valaki eltudja magyarázni)? Meg ha van olyan oldal, ami leírja, hogy mire valók pl az induktivitások, kvarockat hogy használják, meg ilyen alap dolgok, az is érdekelne, direkt nem tőletek kérdezem, gondolom a könyökötökön jön ki.
A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2014
A programozási adatlapokat itt találod meg.
Akár foglalatban van a kontroller, akár nincs, az előírt tápszúréseken kívül 4 vagy 5 vezetékkel kapcsolódik a programozóhoz: MCLR - reset és programozási módba váltás, Vdd - táp, GND - föld, PGD - soros adat, PGC - órajel. Az 5. vezeték már nem kell minden típushoz: PGM - alacsony feszültségű programozási módba lépés. A típusok programozási leírásában találod meg, hogy melyek ezek a lábak. További lábakat bekötését is előírhatja a leírás: ENVREG, DISVREG, Vusb, VBUS, AVDD, AGND, stb, sőt még kondenzátorok bekötését is előírhatja pl. a Vcap lábra. A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2014
Elnézést, hogy belevau a mesternek, de kompenzálnám a fáradtság vagy a meleg okozta figyelmetlenségedet . A PGM a 6. vezeték.
mat33: A VDD állítós azt jelenti, hogy vannak 5V-os és 3,3V-os PIc-ek. Nyilván ha a programozó csak az egyik feszt tudja akkor a másik típust nem tudod programozni, a gombok, meg a gyári pickit-hez hasonlan funkcionálnak, de ha a programozóval is jobban meg akarsz ismerkedni van itt téma pickit klónhoz is olvasgasd. A többit mint a mester előttem is leírta adatlapban megtalálod. A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2014
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
