Végigolvastam!!!
1. meghajtó 250-300V üres
2. egyenirányított
3. gáz: levegő 5 atm
4. gyújtás nagyfesz: 2400-8000V, ?A
mechanikus?
5. pisztoly 13e Ft ebay
Egy megoldás:
SVE200:175V, benne elfér még 80-90V
sok 150A dióda (ócsóé)
mechanikus gyújtás (sönt egy hősugárzó)
Ez mindösszesen 50e pénz, 50-70A. 3x16A biztosíték

Ami nincs leírva ide: a mechanikus gyújtás elmélete és pontos kivitelezése. Esetleg ezt tudja valaki közzétenni?
Szívesen megépíteném!!!
Üdv mindenkinek és köszönöm!
Péter

Szia Pisti!
Kérlek nézd meg a mellékletet. Egyetlen mm szikrát sem sikerül kicsiholni, a 470 Ohm 5W viszont rendesen melegszik, tehát valami működésféle mégis történik. Leválasztó nélkül nem akarok szkóppal rámérni, az pedig el van rejtve a raktáram mélyén. Lehet, hogy az alkalmazott sorkimenő nem megfelelő ide, de talán valami más probléma is van. A szekunder 10 menet, a primert próbáltam 1 és 2 menettel is. Semmi.

Ha azt gondolod, hogy a "tudatlanok bátorságával" vágtam bele a plazmavágó építésébe, akkor teljesen jól látod a problematikát. Alakítható némi geometria az eredeti vason és csévetesten, de ettől bizony nem sokkal lesz nyújtottabb. Kétségtelen, hogy több menet ráfér, és nem kell 1,5T-vel gerjesztenei, amitől nyugodtabb vagyok, cserében elveszítjük a söntszabályozás lehetőségét. Nem túl nagy probléma, a vágási tartomány 10 és 25 mm között van, így a vágófej mozgatási sebességének megválasztásával, esetleg primerköri átkapcsolással valami szabályzásfélét el lehetne érni. Triakos vagy tirisztoros szabályzókőrt nem szívesen alkalmaznék, mert hibaforrás lehet.

Mit értünk egy transzformátor dinamikáján? Ha lennél szíves néhány szóban...


Köszönettel; Tambi

A sorkimenőt cseréld le autó gyújtó transzformátorra.

Ez a kivitel nem egészen az, ami az eredeti rajzon szerepelt. Úgy emlékszem ott volt egy 2VA-es trafó is a rajzon. Vagy valamit rosszul látok?

Az írásod második részére nem tudok most idő hiányában teljes mértékben kimerítő választ adni, megpróbálom dióhéjban:
A plazma áramforrások kissé különböznek a közönséges MMA áramforrásoktól. Főként abban,hogy a munkafeszültség nem eshet 80-90V alá abban a tartományban ahol te kívánod a gépedet használni. Ha söntös szabályzást használsz, óhatatlanul eső karakterisztika irányába tolódik a trafó emiatt a munkafeszültsége a kívánt érték alá eshet. 25mm-es lemezhez szerintem kicsi lesz ez a trafó,de -mint ahogy mondani szokás- : a puding próbája az evés. A gyári gépeknél fokozatkapcsolót alkalmaznak, többféle megoldással. Van ahol csak sima fokozatkapcsolás van,és a trafó csatolását változtatják úgy,hogy a kimeneti feszültség csak minimálisat változik. A másik megoldás a kettős csillag/delta kapcsolás, itt már deltában a kimeneti feszültség magasabb lesz,ebből következően a teljesítmény is. A trafó dinamikáját elsősorban a primer-szekunder tekercsek elhelyezkedése határozza meg egymáshoz képest. A dinamika igazából az áramváltozás "merevségére" vonatkozó fogalom, számszerűen nehezen írható le, jobbára inkább a trafó többféle kialakításával kikísérletezett optimum az adott feladathoz. Plazmavágónál nem előny a nagyon szoros csatolás, de a jelentős szórás sem. A szórás söntöléssel, vagy a lemezelés kialakításának gondos vagy kevésbé gondos kivitelezésével változtatható. Én a te helyedben fokozatkapcsolót választanák, de a jól sikerült sönt is jó lehet.

Szia Peti!
Autó (Szamara) trafóval kiváló eredményeket értem el, igen intenzív, 25~28 mm, "életerős" szikrákat lehet kicsiholni a mellékelt 1. ábra szerinti elrendezéssel. Ennek nagy hátránya a plazmavágónál, hogy a gyújtótrafó szekunderén nem vezethető át még a pilot áram néhány, vagy néhány tíz ampere sem (ezt már a jelentős Ohmos ellenállása és vékonyka, kb 0,05 mm huzalátmérője is kizárja), a vágóáram pedig még kevésbé. Ez egyébként olyan elrendezést eredményezne, ahol a nagyfeszültségű tekercs nem sorba kapcsolódik a kimeneti simító fojtóval és védő kondenzátorral (3.a és b ábra), hanem úgymond párhuzamosan (2.a és b. ábra). Ehhez vagy jó nagy induktivitás, vagy hatalmas energia és kondenzátor szükségeltetne, ami egyébként a kondit töltené, ahelyett, hogy ívet húzna. Távol álljon tőlem, hogy bárkit is kioktassak, remélem Te sem vetted annak. Én így látom a dolgot.

A csel nézetem szerint a HFHV (nagyfrekvenciás, nagyfeszültségű generátorban van, melyről sok-sok megoldás kering a neten, de szívemhez szólót még nem találtam.

Minden idők legnagyobb darabszámban gyártott autója, a VW bogár azért volt olyan sikeres és az akkori időkben megbízhatónak tartott, mert szinte nem volt benne alkatrész. Mint Pattantyús tanár úr tanította a gépészet (és az elektronika) legfőbb szabálya, hogy ami nincs benne, az nem is romlik el...

Pattantyús professzor emlékére álljon itt egy történetecske:

Az "öreg" kollokviumon, szigorlaton nem kínozta a hallgatókat, csak beszélgetett velük, de azt aztán alaposan. A késő estébe nyúló vizsgák alatt az Egyetem elnéptelenedett, a kapukat is bezárták, a hallgatók kénytelenek voltak a kerítésen átmászva távozni.
Természetesen a rend éber őre résen volt;
- Hát maga mit lopott...???
- Kérem szépen nem loptam, a Patyinál voltam vizsgázni.
Elengedi, következőt is elkapja, a válasz ugyanaz.
Harmadiknál már csak legyint:
- Tudom, a Patyinál volt vizsgázni.
- Nem kérem, én vagyok a Patyi...

Nekem is tervbe van inverteres plazma építése, és ilyen gyújtás lesz benne, a gyújtó trafó egy szikraközre dolgozik, amit kondenzátorral csatolok egy torroid ferritmagra amire a kábel van feltekerve, ez a kapcsolás működik mert már próbáltam, meg az van benne mint amit a gyujtas.pdf rajzoltál.

Szia Pisti!
Jól látod, nem egészen azonos. A kísérletezést azzal kezdtem, amiben a helyes kis trafócska van (mellékelve "NEM ELEKTROSTA" címen), de botor fejjel nem vettem észre, hogy 9 (!) db 220 nF/1600V kondi van benne. Nem is hibáztatom a masinát, hogy nem működik 2 db 100 nF-al.
Mellékelem az "ELEKTROSTA" rajzodat, no ez csodákat tesz. Természetesen nem sikerült működésre bírnom, de a 470 Ohm 5W már tönkrement mintegy 20 sec alatt. Kínomban legyűrve lustaságomat előbányásztam a leválasztótrafót (meg a rajzát, mert annyi kapcsoló, műszer és Jackly (?) van rajta, hogy már felére sem emlékszem minek, pedig én csináltam...), és végigmértem szkóppal. Ha a 820 kOhm-t levisszük 200 k-ra, akkor minden második szinusz félhullámra produkál egy tirisztornyitást, olyan szép, mint a tankönyvi ábrákon. Az egy (vagy két) menetű primertekercs sarkain feszültségkülönbség egyáltalán nem mutatható ki, így hát persze, hogy nem ad a tízmenetes szekunder semmiféle szikrát. Mindez sorkimenőn.
A 4,7 µF/450V is melegszik. Biztos, hogy ez elko?

A plazmavágó trafóról:
Válaszod alapján nagyjából sejtem, mi is az a dinamika, valamiféle "csatolási tényező"-féle, amolyan együttműködés a primer és szekunder oldal között. Talán azért is dinamika, mondván, hogyha növelem (vagy csökkentem) a terhelést, hogyan, és mennyi idő alatt változik a szekunder és a primer oldal.
A legtöbben, akik műkedvelő szinten foglalkozunk elektronikával, úgy vagyunk az egyik "legegyszerűbb" elektronikai elemmel, a transzformátorral, mint az egyszeri ember az idővel: "Ha nem kérdezik, tudom, hogy mi az idő. De ha kérdezik, akkor nem tudom megmondani..."
Egy hálózati trafót a legtöbb fórumozó ki tud számolni, nagyjából úgy is működik, némi kis eltérés nem okoz különösebb problémát pl egy tápegységnél. A "cselek", melyeket nemigen tanítanak oskolákban, az ilyen levelezések során derülnek ki. Nem ismeretes számomra egyetlen olyan képlet sem, mely például figyelembe venné a plazmavágók transzformátorának nyújtottságát (az erővonalak hosszából tudtommal erre nem lehet következtetni). Nyilván hosszú évtizedek alatt, sok-sok gyárban, rengeteg szakember kísérletezgetett azon, hogy ezek a geometriák kialakuljanak. Hálásak lehetünk munkájukért, és köszönet azoknak, akik tapasztalataikat, ismereteiket megosztják velünk.

Igyekszem jelalakokkal megtűzdelve feltenni az ELKTROSTA-t, hátha Te rájössz, hol a hiba?

Derűs estét; Tambi

Peti! Zseni vagy! A nagyfeszültséget a világ legbeváltabb, legüzembiztosabb módján, az autóiparban Isten tudja hány millió szikrára garantált módon állítod elő, és ezt használod egy úgynevezett "korábbi" (WIKIPÉDIA) típusú Tesla-tekercs meghajtására. Egyszerű eszemmel már-már mikrosütő trafóra fanyalodtam, de ez nagyon tetszik. Gratulálok!

Derűs estét; Tambi

Még egy kérdés:
A kapcsolások túlnyomó részében a gyújtófeszültséget általában nem a serleghez, hanem a "negatív" elektróda vezetékén csatolják, ami azt is jelenti, hogy a működés (vágás) teljes ideje alatt vágóáram folyik azon a nyomorult csatolótekercsen. Nem lenne egyszerűbb, ha csupán a pilot-ágban, a serleghez csatolnánk? Az áram is kisebb, és az időtartam is. De az is lehet, hogy "rossz szeletet kaptam a tortából"?

Szia Peti!

Érdekelne véleményed a mellékletről, legfőképpen a gyújtókörről.

Az autó gyújtótrafó (Lada Szamara) a vázolt, mindössze 5 alkatrészből álló kapcsolásban "ökörsütő" szikrákat állít elő. (Skori-féle, de MPisti világította meg, hogy minek külön 12V-os DC-táp, meg külön tranzisztoros gyújtás, mikor lehet egyszerűbben is. Köszönet mindkettőjüknek! Neked meg külön is, mert megmutattad, hogyan lehet szuperbiztos szikrát adó autótrafót becsatolni!). Mindaddig, míg ki nem egészítem Tesla-körré. Rátéve a kondikkal (4 x 1,5 nF 1500V, mert ilyen van itthon) csatolt 5 menetes Tesla primert (sorkimenő, mert ilyen van itthon), ahhoz, hogy megnyugtató, 5~6 mm szikrát kapjunk a sorkimenő 11 mentes szekunderén, az SZK primeroldali szikraközt 7~8 mm-re kell állítani (nagyobbra nem merem, mert a 4 kondi együttes, 6 kV-os feszültségtűrésén így is jócskán túljárunk). Kisebb SZK esetén a szekunder szikrák is kisebb feszültségűek lesznek, ha egyáltalán lesz szikra. A Tesla primer és szekunder egyaránt ideiglenesen alkalmazott 1kV-os, műanyag szigetelésű, 1 mm2, sodrott rézvezeték ( nem Litze). Bizonyára nem tesz jót az átvitelnek a sorkimenőket összeszorító acélkengyel sem, de nem sikerült magamat megnyugtatni, hogy más menetszámmal a helyzet jelentősen javulna, ezért tisztelettel megkérdezlek, az általad említett ferrit toroid milyen méretű, anyagú, és hol szerezhető be? Természetesen Tőled is szívesen megvásárolom, nyilván némi felárral. Acéliparban dolgozván több plazmavágóm is volt, azok kifújt szikrájára emlékezve megítélésem szerint még messze állok az "ipari minőség" kitüntető címtől.

A mai napot arra szántam, hogy átolvasom ezt a 28 oldalas fórumot. Sokat okosodtam, köszönöm mindenkinek, aki építő jelleggel szólt hozzá. Persze megértem azt a kollégánkat, aki sok hónapos munkával kifejlesztett egy DSP (jól írtam? a fene se ismeri ki magát a sok 3 betűs között manapság. Fiatal koromban mindössze kettő volt belőlük, a CIA és a KGB), szóval processzor alapú, mindenre figyelő és mindent védő kapcsolást, melyet a ráfordított rengeteg mérnöknap okán nem kíván velünk megosztani. Óvakodom attól, hogy bárki haragját magamra vonjam, de ha nem osztja meg, akkor minek henceg vele?...

Ebből kiindulva megpróbáltam a tőletek tanultakat egy egyszerű, megvalósítható, kevés hibalehetőséget tartalmazó kapcsolásban összefoglalni, és azt további megvitatásra, illetve megépítésre ajánlani.


Elöljáróban:

Az inverteres plazmák kiválóak lehetnek, de én mindég igyekeztem a legolcsóbb, "még éppen megfelel" 100A-os plazmát megvenni, amit iparszerűen nyúzva havi-kéthavi rendszerességgel hordhattunk a szervizbe. Van olyan 200A-os hegesztőinverterünk ugyanettől a gyártótól, ami nyolc éve kifogástalanul működik, pedig kollégáim ütik-vágják, sárral-kaviccsal töltik, de elnyűhetetlennek bizonyult (Hát persze, hogy "médin csájna"). Ennek okán, meg a csekély számú alkatrész okozta kevesebb hibaforrás miatt hagyományos, mágneses sönttel szabályozott háromfázisú transzformátort kívánok alkalmazni (ez lehetne egyébként hibásan, 10-20 eFt-ért vásárolt, HETRA200 is, melynek szekundere áttekercselendő). Én lemeztekercset vásároltam a Majer Kft-től (Csepel). Sajnos a lemezt előbb vágtuk el, minthogy MPisti véleményét kikértem volna, így a geometrián már nem tudok változtatni, ahogy Ő mondaná, jöhet a puding.

Néhány szó a működésről:

A háromfázisú főtrafó primer és szekunderei közötti csatolását, és ezzel együtt a gép karakterisztikáját a három oszlop két ablakának közepén betolt (vagy kihúzott) lemezelt vasmagok szabályozzák. (Kétségtelen, hogy mechanika kell hozzá réz menetes orsóval, de érdekes lenne látni egy világstatisztikát arról, hogy 1 m rézorsó meghibásodásra hány MOSFET és IGBT meghibásodás jut.)
A K1 jelű főkapcsolót bekapcsolva magas szintre vált a VEZÉRLŐben az alacsony szintre aktív H hibajel. Ettől kezdve berendezésünk üzemkész. (Áramérzékelő és késleltető IC-k miatt megnyugtató az alacsony szintre aktív megoldás.) A munkakábelen elhelyezkedő K nyomógomb (és annak retesze) működtetésével elsőként nyit a levegőáramlást biztosító MSZ mágnesszelep. A "megérkezett" légnyomást a PK nyomáskapcsoló "ellenőrzi", megfelelő nagysága esetén működteti az MK1 mágneskapcsolót, miáltal a kimeneti rendszer feszültség alá kerül. (Biztonságosabb, ha eddig nem volt kimenőfeszültség.) Vele egy időben meghúz az MK2 mágneskapcsoló, mely a pilot-feszültséget kapcsolja a vágópisztoly serlegére. Vallójában folyhatna a pilot-áram, sőt akár a vágóáram is, de egyenlőre nem történik semmi, mert a fúvóka-serleg illetve fúvóka-anyag közötti távolságot a munkafeszültség nem képes átütni, bár a feszültség már ott van. MK2 behúzása után néhány tized(?) másodperc múlva MK3 mágneskapcsoló az egyik (pl "R") fázist az ívgyújtó áramkőrre kapcsolja, ami a plazmavágási időket véve alapul "azonnal" ívet húz a fúvóka és a serleg között . (Ez nem egyszerű dolog, mert bár a távolság 1, max 2 mm, az ívet gyors légáramban kell megnyújtani.) A kialakult nagyfrekvenciás ív gyengécske energiája elegendő kell legyen arra, hogy az ívcsatornán keresztül áthúzzon a pilot-ív, és meginduljon a pilot-áram. Ezt az erősebb ívet (gyenge plazmát?) sodorja ki a levegő a vágandó munkadarabig, és ezen a csatornán indulhat meg a vágóáram, vághatunk, amíg a kedvünk tartja, vagy a trafó és a félvezetők bírják.

Az MK2 mágneskapcsoló meghúzását követő (mondjuk) második másodperc végéig nem alakul ki a főáramkörben elhelyezett jelöletlen ellenálláson értékelhető feszültségesés, vagy a helyette beépített REED relé nem húz be, vagy valami HALL-érzékelő nem ad jelet, akkor a vezérlő (mely egyetlen doboz, csak rajztechnikai okokból kettőbe van rajzolva) sikertelennek tekinti a gyújtást, a H hibajel alacsony szintre vált, a mágnesszelepen kívül minden mágneskapcsolót azonnal elenged.

A K nyomógombot elengedve a levegőáramot kivéve minden azonnal kikapcsol, a tovább áramló levegő pedig lehűti a felhevült részeket, majd késleltetés után a mágnesszelep is lezár.

Ha van még valaki, akit érdekel a saját készítésű plazmavágó, úgy kérem szóljon hozzá.

Szia . Elsőre - érintés védelem szempontjából nem lenne jobb megoldás a hálózati 230 V helyett a főtrafó egyik szekunder tekercséről megtáplálni a gyújtókört ? A nagyfeszültségű védelemnek elég egy czéner dióda ? Én még egy nagy teljesítményű gyors diódát is beletennék biztonság végett a kapcsolók mögé .

Szerintem először a vágópisztollyal próbáld ki hogy begyújt-e, nem a szikrát fogja kifújni hanem a kialakult segédívet, ha nem jó akkor növelni kell a menetszámot a Tesla tekercsen vagy nagyobb keresztmetszetű ferrit kell, ez lehet jó nagy torroid vagy 8 - 12 darab U57 magból összeraksz egy nagy transzformátort.

Igazad van Hulala! Két okból is. Bár a Tesla leválasztást is biztosít, de ha a főtrafó szekunderéről vesszük le a feszültséget a leválasztás dupla. Ártani nem fog.

A másik, amiért a javasolt megoldásod kedvezőbb, az a szó szerint "ménkűnagy" autótrafó szikrákkal van összefüggésben. A vázlatocskán halványszürkével látható az autótrafó primerével (1 és 15) párhuzamosan kötött, feszültségkorlátozó transil dióda, szerepe a trafó feszültségének korlátozása lenne, értékét (nyitófeszültségét) majd a tapasztalat határozza meg. Ez a gyújtásmegoldás ízlésem szerint túlságosan intenzív 230V-ról, a szekunder 110V-járól bizonyára szelídebb lesz. Köthetjük persze két fázis közé is, akkor nagyobb lesz a feszültség.

A "Czéner" jelölés általam alkalmazott "házi szabvány", valójában egy 1,5KE440CA, állítólag 100 A-t is elviselő, állítólag pico-secundum reakcióidejű, kétirányú transil dióda. Természetesen nem árt ezt sem megduplázni, lévén 100 Ft-s tétel, míg a Graetz-hidak lényegesen drágábbak, tönkremenetelük nem minden tanulság nélkül való dolgokat idézhet elő.

A többi alkatrész értéke is a Kudelász-féle alsó-felső közelítéses matematikai módszerrel lett meghatározva, nevezetesen az "ilyen van itthon" egyszerűsítő eljárást követtem.

Köszönöm Peti, igazad van. A nekem szükséges pisztoly (TRAFIMET 141) legolcsóbb (már megint a pitiánerségem) változata is 60.000 bruttó forint, ezért az ilyen irányú kísérleteket "állítható szikraközzel" végeztük, ami danamid lapon két fix M6 anya, egymástól 50 mm-re, bennünk egy-egy kihegyezett, tekergethető, tehát állítható csavar volt. A kialakult ívet 5,5 bar nyomásról lefúvató pisztollyal próbáltuk eloltani. Kétségtelen, hogy ugyanakkora nyomás esetén a lefúvató 5 mm átmérőjű fúvókáján sokkal intenzívebben áramlik a levegő, mint a jóval nagyobb átáramlási keresztmetszettel bíró vágófejben, tehát ha nem tudjuk kioltani a kb 3 mm ívet a lefúvatóval a két csavar között, akkor a lényegesen lassúbb áramlás a fejben - az 1~2 mm átmérőjű serlegfurat előtt lelassulva- sem lesz képes a közel 1 mm ívet kioltani.

Vannak valahol ferrit toroidjaim, tárcsa sőt csőalakú is. Férfiak nem szoktak ilyet tenni, de a szent cél érdekében tőled mégis megkérdezem; a tiéd mekkora? (csak azt ne mond, hogy 30...) Az enyém is jó nagy, annyira, hogy nem is találom. Időnként kénytelen vagyok rendet rakni a saját szobámban, ugyanis én vagyok az egyetlen férj Magyarországon, akinek az asszony parancsol...

Még régen építettem plazma vágót abban 8 darab U57 ferrit volt, érdekes hogy ebben a felállásban nem volt szükség szikraközre, a tirisztorral a kondenzátor erre a trafóra lett rásütve és begyújtott, a begyújtás idejében kapcsoltam rá a levegőt.

A becsatolóra írtad , hogy "pvc szigetelésű " és ez nem tettszett nekem . Bááár... létezik gyári közvetlenül rákötött HF gyújtás megoldás is (autotrafóval ) - gondolom a hozzáértők a panelról és a csatlakozókról és a retró stílusból felismerik a gyártót is a mellékelt fényképekről . Nekem a főtrafó méretezése tetszik - amit már régebben leírtam csa k pár embernek nem tetszett - a szekunder tekercsnek durván kétszer akkora méretűnek kell lennie mint primernek . Ezt figyelmedbe ajánlom - ne a sönt legyen a lényeg hanem annak a helyére is szekunder tekercs kerüljön !!

Lala erről a gépről több képet is feltehetnél. A középső képen jól látszik a relés logika. Szinte biztos hogy a relék (is) NDK gyártmányúak. A főtrafó viszont mestermunka.

Egyenirányítás , reed relé , hűtővíz tartály . Egyszerű vonalvezetésű gép mint egy Trabant autó . Nincs becsatoló csak két fojtó tekercs - egy sima és egy ferrit magos és a szikraközről közvetlen van a nagyfesz bekötve a munkakábelre .

A szikraköz 2 db "speciális" M8-as csavar - sajnos nem valami jól sikerült a fénykép . De ami a lényeg számomra , hogy nem fontos mindig túl komplikálni a dolgokat . Ezek a gépek jóval tovább üzemeltek mint ami jelenleg várható élettartam a kínai inverteres csodáktól .

Megérkezett a 2600Ft-os plazma tourch a messzi kínából, első osztályú termék, de az elektródákat azt majd venni kell hozzá, amit adtak az valami fém de a mágnes nem vonzza és wolfrám betét sincsen benne.
A segéd eletródát nem lehet bekötni és távtartó nélkül kell használni.

"A segéd eletródát nem lehet bekötni és távtartó nélkül kell használni."De legalább dizájnos...

De attól jó lesz hobbi célra?

Ez igazából attól függ, hogy mennyire pontos a vágófej mechanikus megmunkálása. Ha teljesen központos, ( a fej tengelyvonalához mérve)akkor egyenes lesz az ív, jól használható. Ha nem központos, akkor szakadozik az ív, és emellett ferde is a fej tengelyvonalához képest. Azzal vágni nem lehet. Bízzunk benne hogy jó lesz. Ha 2600Ft-ért adták, miért nem rendeltél 4-5 db-ot, akkor biztosan lett volna köztük olyan,ami jól használható. Kopó alkatrész beszerezhető ehhez a fejhez?

Igen itthon is beszerezhető két helyen is a kopó alkatrészek, a PT-31 koppintása, 2T forward invertert építenék hozzá csak nagyon fontos hogy a trafó áttételét jól eltaláljam.

Sziasztok.
Hozzám került egy plazma vágó hogy nem működik. És tényleg nem működik Megnéztem a pisztolynak a tüskéi máshogy van elhelyezve mint a gépnek a kimeneti pontjai.
Kimérni nem tudtam a gépen hogy minek hol kell lennie. Használati vagy szerviz könyvet sem találtam róla.
Nem tudom az előéletét. lehet hogy elcserélték a pisztolyt.
tud valaki egy portált ahol találhatok hozzá szerviz könyvet?
Erről a gépről van szó.
Előre is köszi a segitséget.
A pisztolyról és a gépről csinálok képeket.

Üdvözlök mindenkit! Létezik max 10 kg-os hordozhatós (akkus) plazmavágó...??Előre is köszönök minden segitséget..Dénes!

Sziasztok!
Vásároltam egy alfaweld phoenix 50A plazmavágó gépet. Két napig bogyóztam, mára sikerült értékelhető vágást produkálnom vele. Kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy a gép nagyfrekvenciás gyújtású-e, vagy kontakt? Holnap természetesen értekezem a forgalmazójával. Addig is ami összezavar. A magyar kézikönyv kontakt gyújtást ír. Az angol nyelvű nagyfrekvenciást. Indításkor hallani a szikraköz zizegését. A remélhetőleg sikeresen mellékelt fotón láthatóan ~5mm távolságból gombnyomásra gyújtógyertyán látható ív jelenig meg. Viszont egészen addig nem indul el a plazmaív (lehet ez így nem túl szakszerű, soha sem foglalkoztam plazmavágással), míg hozzá nem érintem a fúvókát a munkadarabhoz. Utána el lehet akár 5mm-re is távolítani. Tehát szerintetek ez milyen gyújtásnak felel meg? Rendeltetésszerűen működik-e, vagy hibásan? Ha ez így rendben van, akkor mennyi munka lenne és hogyan lehetne megoldani, hogy hozzáérintés nélkül is induljon a vágás? Köszönöm szépen!
(Ne tévesszen meg senkit a háttérben, távol lévő KG cső! Nem támaszték, csak így sikeredett fotózni.)

Eddigi munkám során még koppintós azaz kontaktos gyújtással plazmavágó esetében még nem találkoztam. Csak nagyfeszültségű gyújtással.

Ezek szerint akkor hibás a nagyfrekvenciás része? Új gép, héten csütörtökön kaptam meg. Garanciavesztés nélkül lehetne tesztelni, mérni? Vagy tesztnek elég a csatolt kép és az alapján világos, hogy hibás?