Fórum témák
» Több friss téma |
HA figyelmesen olvasod, akkor láthatod, hogy nem csak rezonancia frekvenciára számolható, hanem egyéb , ismert frekvenciára. A kulcs, hogy ismert legyen.
Ha nincs csővoltmérőd, csak egy szkópod, akkor az nem jó helyette?
A hozzászólás módosítva: Feb 28, 2015
Azt azért megnézném, hogy hogyan számolod ki. Mi is az a kulcs hozzá, aminek ismertnek kéne lenni? A frekvenciát megadtam, de az nem rezonancia frekvencia.
Jó estét!
Van egy Hitachi V-1100 4x100 megás frekimérős szkópom. A méréstechnikában még eléggé kezdő vagyok,és érdekelne hogy a mérőbemenetekre írva vagyon 400V peak to peak gondolom 400 V csúcstól csúcsig jelentése alatt mekkora maximális feszültség amit rákapcsolhatok mondjuk 50 Hz es váltakozófeszültségen? Van erre egy képlet? Köszönettel
Az elektronikai alapismeretek között van, hogy milyen a viszony a csucs- és a mért váltofeszültség között ( ami többnyire csak szinuszra érvényes).
Ennek elsajátitása elött nem kellene kézbe venned még egy csavarhuzot sem, nemhogy oszcilloszkopot. * A hozzászólás módosítva: Márc 13, 2015
Látom azért van fentebb képletbeli hozzászólás,úgyhogy megköszönném ha valaki segítene a kérdésemben.
A hozzászólás módosítva: Márc 13, 2015
A hálózat effektív értéke a 230V, csúcsa 230x1.41=320V. Szkópnál bemenethez írt 400V azt jelenti, amennyi a csúcsa, azaz maximum feszültsége a testponthoz viszonyítva a jelnek. De nem ajánlatos határokat feszegetni, mert nagyobb frekvenciákon jelentősen változik a helyzet. Bemeneti impedancia frekvenciafüggő.
Lényeg, hogy úgyis 1/10 osztású mérőfejet használunk ahol lehet -legtöbbször lehet-, azzal pld.: 400V mérésekor is csak 40V jut a szkópra. De a mérőfej maximális feszültségét is figyelembe kell venni.
Köszönöm a segítőkész hozzászólást!
A mérőcsúcsra testec 600Vp van írva 1/10 osztású,Akkor gondolom bátran lehet vele mérni hálózati feszültségeket egy galvanikusan 1/1 leválasztótrafón keresztül A hozzászólás módosítva: Márc 13, 2015
Csak azt nem értem, miért akar mindenki hálózatot "mérni", de inkább csak nézni egy 100 megás szkóppal. Talán lehetne értelmesebb dologra is használni.
Ha a szkóp van leválasztó trafóra kötve, akkor hálózattól független. De ha a mérőfejet hálózatra teszed, akkor a szkóp fémház, minden fémrésze a hálózati fázis, vagy nulla lesz, attól függően, hogy a mérőfej testpontját hova kötöd. Tehát mérőfej test fázisra kerül, szkóp fémrész hálózat fázis lesz, áramütést okoz, életveszélyes.
Mérőfej testpont azonos a szkóp fémházzal. A hozzászólás módosítva: Márc 13, 2015
Csak kiegészítésként, mindig a vizsgálandó áramkört kell a hálózattól függetleníteni, nem a műszereket.
Egyenlőre hálózati váltakozófeszültségeket tápegységeket szeretnék tanulmányozni,mielőtt belemélyedek jobban,kapcsolóüzemű stb.
A szkóp trafója galvanikusan leválaszt,kivéve a védővezető a fémházon.Ugye tudjuk hogy az oszloptrafó csillagpontja földelt,és mivel az is fázisvezető,csak nullának van kinevezve,így a potenciálrögzítő fölldelésen keresztül,és a hálózat nullavezetőjén keresztül záródhat az áramkör. Ha leválasztó trafót használok annak egyik fázis vezetője sem földelt,és mindkét fázisvezetőt meg kéne érinteni egy áramütéshez. szabvány szerint 10 M vezeték lehet rajta max,tilos összekötni védővezetőbe bekötött fémtestekkel. A hozzászólás módosítva: Márc 13, 2015
Lehet, hogy így gondolta a kolléga, csak én értettem fordítva.
sportgili A leválasztótrafós kérdést, amit most itt pucuka ír, visszanézve egypár oldalon részletesen kitárgyalták, olvass vissza.
Igen olvastam,de szakmámból adódóan ismerem is.Tudom hogy a mérendő áramkört kell leválasztani a hálózatról,a trafó teljesítményétől függően.Nekem van egy 100VA-es az kb 450mA.Nem túl sok fogyasztót lehet rákötni az erősáramú technikában.
Azért én mégis fordítva gondolnám. Először a szkóppal ismerkedj, olyan áramköröket nézegess, méregess, amiknek vizsgálata nem balesetveszélyes. Nem gondolom, hogy hálózati feszültség vizsgálata közben jó dolog a szinkronizációval küzdeni, vagy különböző elmászások, jelhibák eredetével foglalkozni.
Először tanulj meg vezetni, mikor már jól megy, akkor merészkedj a versenypályára. Nem a leválasztó trafó teljesítményétől függően kell leválasztani, hanem a mérendő eszköz teljesítményétől függően kell a leválasztó trafót megválasztani. A hozzászólás módosítva: Márc 13, 2015
Úgy gondoltam én is,csak már álmos vagyok.De írtam is hogy nem sok fogyasztó van 450 mA es fogyasztással.
Egy mérnöktöl kaptam a szkópot,azt mondta ne sokat olvasssak,hanem mérjek.Mit javasolnál mérni vele? Ugorjak neki egy Tvnek? Mi a baj a hálózati feszültséggel? A frekvencia állandó,a feszültség egy jól méretezett hálózaton ritkán ingadozik.
Építs egy oszcillátort, NE555 -ből, CD4011 -ből, mérj bele egy zsebrádióba, erősítőbe, akármibe, ami elemről, labortápról, dugasztápról üzemel. Készíts PWM szabályzó áramkört 494 -el, a legtöbb kapcsitápban úgyis ez van, nem árt ha biztonságos környezetben gyakorolsz, az sem árt ha közben megismered a működését. Vagy akármilyen logikai áramköröket vizsgálgatsz, ha nincs készen csinálsz magadnak, generátornak jó az előbb említett oszcillátorok valamelyike, csinálj tranzisztorokkal astabil, monostabil áramköröket, ismerkedj meg a komparátorokkal, stb.
A szkóp kalibrátorában van négyszögjel generátor,de van szinusz négyszög háromszög generátorom,telefonomon is van ilyen szoftver nem kell építenem. Azokat már méricskéltem vele.
Massawa *** A többieknek köszönöm a segítséget. A hozzászólás módosítva: Márc 14, 2015
Sziasztok!
Tudom többőtöknek is van otthon Hantek DSO szkópja. Egy kérdésem volna. Belehet ezt valahogy állítani, hogy csak 1-2Hz ig mérjen? A zajokat ne mutassak ekkora tartományban. Kijelzőnek kellene most AC üzemben. Néztem zajszűrést rajta, de nemsegít. A frekim kijelezve ugrál 1,3Hz és 1,3kHz között összevissza. A hozzászólás módosítva: Máj 2, 2015
Van olyan szkóp is, amelyik tud FFT -t alkalmazni, de az nem az olcsó kategória.
Amit tehetsz, hogy a bemenetre teszel egy alacsonyfrekvenciás szűrőt, némi erősítésre úgyis szükséged lesz, ha EKG -nek szeretnéd használni.
Passzív szűrő? Sima L tag? másra nem tudok most gondolni.. Nem futja (agyilag), érted..
A hozzászólás módosítva: Máj 2, 2015
Az illesztésre tudsz valamit mondani? Oda mindenképp szűrnöm kell. Lehet átlagolnom kellene, és úgy továbbfűzni? Pár mV lehet...
Vagy kellene egy figyelő, ami a Vmaxot nézi?, vagy a frekit? Akkoris szűrnöm kell..
Nem kell semmi illesztés, az aktív szűrő bemenete nagyimpedanciás legyen.
Átlagoláshoz már processzálni (DSP, az FFT ishasonló) kell a jelet, az meg szoftver. Ha van jó, de ahhoz már én kevés vagyok
Sziasztok!
Ti tudjátok mi az a smart triggering (DSO)? Államvizsga téma, de nagyon a google sem hajlandó segíteni.
A "SMART Trigger" a LeCroy vedjegye (TM). A sima éltriggernél bonyolultabb triggerek. Pl. impulzusszélesség vagy impulzusok kovetesi idejen alapulo triggerek vagy dropout (amikor x ideig nem jon semmi) és hasonlóan rafinált triggerek. Persze ma már minden valamirevalo DSO tud ilyen funkciokat, de az elnevezes a LeCroy registered trademark-ja.
Szerk: Eleg sok LeCroy doksiban talalkozhatsz vele. A hozzászólás módosítva: Máj 21, 2015
Rendben, köszi. Majd szétnézek a Lecroy házatáján.
Sziasztok! Én órajelet próbáltam nézni analóg oszcilloszkóppal. Nem láttam semmit.Ez lehetetlen,vagy nem is volt órajel ott ahol lennie kellett volna? Tudom,hogy az órajel digitális,de attól még látni kellett volna valami négyszög jelet nem? Mert az úgy megy hogy vagy van fesz,vagy nincs. Előre is köszönöm a segítséget!
Szia. Analóg oszcilloszkóppal nemlátod a fel/le futó éleket. Csak így.
Az lehetséges, de ami nekem volt japán analóg az csak ennyit tudott. Első méréskor én is azthittem nincs ott semmi. Mert sűrűn voltak "négyszögtetők". Ezért írtam csak.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |