Sziasztok!

Sturbi!!

Köszönöm a csöveket :worship::worship::worship:

Összeszedem, mit találok hozzá és építem, csak egy rajz kellene :help:

Jah és arra gondoltam, van 1 - 1 pár magas és mélyközép hangszóróm, 6 ohmossak, ebből készítenék hozzá hangfalat, de akkor változik az ellenállás az gáz

vagy is.. számokba..

9K3 : 6ohm




Üdv,
Szabi

ez a frissen talált 100E1 (most próbáltam ki, működik ) olyan gyönyörű, hogy kell építenem valami kisebb erőlködőt 100V-ra!

regards,

Lenne valakinek két egyforma vt tv kimenője? Fel tudnék ajánlani egy használt 6p14p-t egy el84-et és két újszerű jól működő ecc83-at. Vagy van egy 125w-os hálótrafóm 250 egyenhez diódahíddal és 6,3v-os fűtőtekerccsel.

lassabban fűt fel, mint a PCL-ek, nekem ilyen van

Valóban gyönyörű fénye van. :yes:

:eek2: Ez.......gyönyörű.Szép nagy cső,és ahogy világít....

Bárcsak az enyém is menne.Felfűtőtt csőnél,fűtőfesz gyorsan le,rá a feltöltött kondi az anódra---->egy kicsit szólt(halkan)(1szer)amíg le nem merült a kondi,és ki nem hült a cső.Ja,és amikor felfűtött csőnél lekapcsolom a táptrafót,nem búg(pedig még van a kondiba fesz)
???

Holnap rakok fel képeket,hátha az segít.

Ja és a 10n kondik helyett 22n-ok vannak bent.(régebben Imi65 írta,hogy jók bele)

Had ne kelljen kapcsolást beszkennelnem (keserves), tele van a net EL 84-es 6P14P SE kapcsolásokkal (itt a topikban is van alighanem előrébb).
Párat begyüjtöttem google-val:
SE1
SE2
SE3
SE4SE5
A legtöbb 8 Ohmos hangsugárzó is csak 6 Ohm körüli impedanciát produkál a sáv nagyrészén.
Ha 4 Ohmra méretezett a kimenőd még jobb is lesz 6 ohmos hangsugárzóval, mert a rádiókimenők általában mélyhiányosak egy kicsit

Gondolom, próbáltad már másik példánnyal is. A leírtakból nekem sem teljesen világos, hogy mit művel az erősítőd. Mérni kéne 1-2 feszültséget. A trióda rácsán nekem kb -0.5V (ez mínusz), a katódon 0,5V, az anódon kb 150V van. A pentóda anódját NE mérd DVM-el, a segédrácson kb 235V, a katódon 5,5-6V feszültség állt be.
Ha megnézed, a csatolókondik értéke elég széles skálán mozog. Amit eddig láttam, a legkisebb 6,8n volt, de ez elmehet akár 470n-ig is. Tehát semmi bajt nem csinálsz, ha a 10nF helyett 22nF-dal csatolsz.
Szerintem 1. körben azt kéne csinálnod, hogy leföldeled a trióda rácsát egy legalább 100nF-os kondival. Ekkor teljes csendnek kell uralkodnia. Ha nem, akkor tedd meg ugyanezt egy rövid huzaldarabbal !!! a pentóda vezérlőrácsával is. Ekor már igen nagy csodának kell történnie ahhoz, hogy bármi kimenő jelet generáljon. Ha ilyenkor ( vagy már a trióda rács földelésével) nem lesz csend, a tápáramkörben kéne körülnézned, vagy elkötések után vadászni. Elképzelhető lehet katód-fűtőszál zárlat is, de a csere ezt biztos megoldja. Ha a 22n-csatolót leforrasztod a trióda anódról, kipróbálhatod vezérelni a pentóda rácsát is, halkan akkor is kell neki szólnia. Vigyázz az MP3-asodra, mert még kondin keresztül is megölheti a magas tápfeszültség, tehát mindenképp csak vezérlőrácsra csatlakozz!!!!

Ne aggódj, Ricsi, találtam még pár PCL-t.

Imi65 írta:
A pentóda anódját NE mérd DVM-el

Ezt miért mondod ? Lázmérővel mégsem mérheti az anódfeszt. Te mivel méred, mert én mióta világ a világ multiméterrel mérem. Még egyet sem sikerült kinyirnom.

én általában szkóppal mérem, abból még nem volt baj ráadásul így azt is 'látom' mit mérek

regards,

Ok,akkor megpróbálom,amiket írtál.Szerintem nem is veszek 22p kondit(messze van a bolt)elvileg kéne anélkül is mennie.

Sturbi, tőlem bárki mérheti, de ha "megvan" a primer tekercs, akkor felesleges, mert úgyis ott a delej. Mint korábban leírtam, különleges képességeim révén mégis sikerült két vállra fektetnem a Metex M4600 multimétert. Szerencsémre céges volt, de Ricsi valószínűleg nem tudná kivel lecseréltetni, ha mégis sikerülne megismételni a mutatványt.
Én - ha mérem- akkor csővoltmérővel.

A búgás egész biztos nem attól van, hogy nincs ott a 22pF.

cua írta:
én általában szkóppal mérem, abból még nem volt baj ráadásul így azt is 'látom' mit mérek regards,

A szkópot az idő függvényében változó mennyiségek mérésére, vizsgálatára találták ki (pl. jelalak vizsgálat).
Persze ettől még lehet vele egyenfeszt is mérni (a legtöbbel), de nem a legalkalmasabb eszköz erre. (pláne, ha 450 V-ot kell megmérni és a szkópnak mondjuk 5V/div a legkisebb felbontása és van 6 vagy 10 osztás (előtét nélkül akkor 30 vagy 50 V egyenfesz mérhető)
A különböző feszültségmérőkkel és fesz. mérésére alkalmas multiméterekkel praktikusabb mérni, amíg nincs olyan probléma, ami szükségessé teszi a szkópos vizsgálatot vagy konkrétan nem jelalakot akarunk vizsgálni (bár jelen esetben az erősítő hibás működése ilyen probléma, de nem a feszültségérték miatt kell szkópolni, hanem azért, hogy az anódon jelenlévő jelalakból következtetéseket vonjunk le a hiba forrásáról).
A DVM-ek, DMM-ek bemenete is hasonlóan védett, mint más műszereké, nem nagyobb a kockázat a meghibásodásra (bármilyen műszer tönkremehet amúgy). Ugyanúgy használhatók a méréstartományukon belül, mint más műszerek a saját méréstartományukon belül.

Persze, hogy ott van a DVM-ben is a védelem, ami nem tudta megvédeni. Pedig 1000V DC-ben mértem rá az EL84 SE anódjára, már nem emlékszem, milyen megfontolásból. Mivel a DVM mérőzsinórja nem árnyékolt, valamit megszórt, és begerjedt. Azonnal lekaptam a műszert a kimenőről, de már elkéstem vele, meghibásodott. Nem fogom azt ajánlgatni egy fiatal versenyzőnek, aki a zsebpénzét költi alkatrészre, hogy: Mérd Te is így, az enyém is ettől ment tönkre.

van némi rálátásom, hogy mire 'szokták' használni a szkópot
nekem egy tektronix 2246-osom van és bizony ezzel (is) szoktam feszültséget mérni. sok esetben jobb mint a metex 3650d-m és mint említettem, egyből kéznél van ha mégis 'csak' jelalakot akarok vizsgálni.
alapból két mérőzsinór van benne, az egyik x100-as (1.5kV-ig jó) és mindig azzal kezdek mérni, csöves környezetben nagyon sokat használom. csővoltmérőt már ritkán veszem elő, inkább csak azért tartogatom mert csöves és tetszik (persze van amiben jobb mint a metex)
de ez is olyan mint a 'pap és papné'

regards,

Igazatok van, végülis én valószínűleg az elmult huszonöt évben csöves lokátorok javításával nem tettem szert megfelelő mérési gyakorlatra, így jártam. Ennek ellenére továbbra is fenntartom, ha tönkremegy egy műszer (bármilyen), az az esetek többségében mérési hibára vezthető vissza, nem másra, és továbbra is azt javaslom, ha valaki kiváncsi rá mekkora az anódfesz, mérje meg fesz. mérővel.

Már mértem,és semmi baja nem lett.
Vagy a 940uf-es pufferkondi a kevés:Mennyi kéne rá.

Az nemhogy kevés, hanem nagyon is elég. Az hatalmas lehet termetileg is, bár nem valami szabvány érték. Biztos, hogy az annyi?

Kettő 450V-os 470uf-os kondi van párhuzamosan összekötve.(kisebb,mint amiket te adtál)Akkor ez elvileg 450V és 940uf,nem?

Nem lehet,hogy a kusza vezetékek miadt gerjed,búg?Inkább valami kb. 50hz-es drummot hallani.

Ember, dehogy vonja itt kétségbe senki a tudásodat, sőt. Az általad írtak nagyrészt egyetemes igazságnak tekinthetők. De - a saját káromon okulva - inkább a jó öreg csővoltmérőt használom erre a célra.
Aki meg nem akar, az úgysem hallgat rám, és könnyen lehet, hogy ezren megmérik az anódfeszt, és senkinek sem megy tönkre a műszere. És akkor tulajdonképpen feleslegesen jajjveszékeltem.
Azért senki ne próbáljon csöves sorvégfokozat PL504-esének anódfeszére rámérni, annak ellenére sem, hogy ott is csak 250-300V egyenfesz van.

Ja, hogy úgy. Úgy igen. Lehetséges. Ha földeled a bemenetet, akkor is búg?

Imi65 írta:
Azért senki ne próbáljon csöves sorvégfokozat PL504-esének anódfeszére rámérni, annak ellenére sem, hogy ott is csak 250-300V egyenfesz
Látod Imi, akkor mégiscsak kétségbevonod a szakértelmemet, ha ezt hozod fel példának, nekem ilyen álmomban sem fordulna meg a fejemben. Ez nem hasonlítható egy vezérlés nélküli csöves erősítő kimenőtrafóján, vagy anódon mért egyenfeszültséghez.
Na mindegy tovább nem kötözködök, mert az idők végezetéig elveszekedhetünk, ha nem akarjuk megérteni a másik mondókáját (persze igazából mindketten tudjuk miről van szó).
Végülis én kezdtem, remélem azért harag nincs.

Sturbi, megint félreértettél. Mikor megkaptam életem 1. kéziműszerét, egy lengyel LAVO-2-est, kb. annyi idős lehettem, mint Ricsi. Hát én rámértem, ugyancsak DC 1000V-ban. A többit- gondolom - kitalálod.

Ricsi1992 írta:
a 940uf-es pufferkondi a kevés:Mennyi kéne rá.
Kétutas egyenirányításnál a minimális pufferkondenzátor igény:
C=30*(I/U)
I= maximális áram mA-ben
U=egyenirányított feszültség V-ban
C=pufferkondi kapacitása µF-ban
Ha az egyenir. fesz 250 V, a max.áram 100 mA, akkor a minimális puffer C=30*(100/250)=12 uF, tehát 22-47-100 µF-os kondi elég. A búgófeszültség 100 Hz-es természetesen, mivel kétutas az egyenirányítás. A trafóból szórt mágneses térből a vezetékek által összeszedett búgófeszültség viszont 50 Hz-es.
A trafónak bírnia kell az erősítő áramfelvételét, a puffer növelése nem segít ha gyenge a trafó, mert az nem termel energiát, csak tárol (amit az erősítő kivesz, az a trafóból pótlódik). A szűrés hatékonyságát úgy lehet növelni, hogy több lépcsős (C-L-C, C-R-C) szűrőkört készítünk. Esetedben pl. 50 µF-100 Ohm 5W-50µF megfelelő kell legyen. A jelvezetékeket úgy kell elrendezni, hogy sem a hálótrafó, sem egyéb váltóáramon lévő vezetékek ne tudják megszórni (ilyen a fűtés vezetékezése, vezetékek a trafótól a diódákig, a 230-as betáp, kimenőtrafó vezetékezése is). Azt is meg kell akadályozni (elrendezéssel), hogy a hálótrafó megszórja a kimenőtrafót.

Van két el34-es és egy 6H8C csövem , lehet e ezrkből összehocni valamit? Bevallom őszintén csöves erősitőt még nem épitettem.

A Te 940 mikród még RC-RL szűrés nélkül sem adhatna rossz eredményt. Ennek ellenére tehetsz a 2 kondi közé egy 100-150 Ohm-os ellenállást, hisz azért kaptad őket. Természetesen az nem baj, hogy jóval nagyobbak a pufferok, mint a minimális szükséglet. A csöves építési gyakorlat szerint a pufferról járhat a (kevésbé érzéketlen) végpentóda, a 2. szűrésről pedig az előfok. Természetesen minél több tagot használsz, annál kisebb lesz a brummfeszültség.

szarka írta:
Van két el34-es és egy 6H8C csövem , lehet e ezrkből összehocni valamit? Bevallom őszintén csöves erősitőt még nem épitettem.

Nem is akármilyet
SE-be kijön belőle egy komplett igencsak jó sztereo erősítő, komoly hangerővel, PP-ben egy nagyteljesítményű mono (ha megküzdesz a kimenőtrafó készítése vagy beszerzése problémakörrel)
Az erősítő csak erősítő, csövest semmivel nem nehezebb építeni, mint tranyóst vagy ic-st, csak másképp kell tapogatni (a magas feszültségek miatt).