Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Természetesen olvastam, hogy az R1 legyen 9,1kohm, de még 4.7KOhmnál is pl mindig ugyanazt a ventifeszt kapom, tehát semmi nem változik.
Ezekben a ventikben van egy elektronika, aminek van egy minimum tápfesze (ez nem egy egyszerű motor), pl. a melléklet szerinti. Pont ezért az, hogy feszültség van a vezérlő kimenetén, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy áram is folyik (fogyaszt). A minimális tápfeszhez tartozó fordulatszám sem ismert, de mivel amúgy is alacsony a tápja a ventinek valószínűleg viszonylag közel van a névlegeshez.
Ha lehetséges, én csak akkor forrasztanám ki, ha cserére szorulna! Amúgy ilyen a multiméterem.
Ez nem fog működni, igaz kondenzátor mérési lehetőség van rajta, de beforrasztott állapotban nem alkalmas a mérésre. Az ESR-t ezzel nem tudod mérni, kapcsolóüzemben pedig ez egy fontos adat. Ha nem akarsz forrasztani, akkor a hátlapot sem kellett volna levenned.
Pontosabban: csak akkor akartam volna forrasztani, ha az adott kondenzátor cserére szorult volna...
Megint kezded , nem érted meg hogy amíg egy alkatrészről nem tudod méréssel eldönteni jó-e, addig semmit sem fogsz megjavítani. A moderátorok ismét figyelmeztethetnek.
Este mértem az átfolyó áramot. ha nagy fordulatról teszem 0-ra (PVM), akkor tényleg minimális áram folyik. Ha szép fokozatosan viszem le az értéket pl. 130, 110, 90, 70, 0, akkor van hogy leesik az áram, de van hogy 60-70 mA folyamatosan folyik át a ventilátoron, ami közben meg sem mozdul. gondolom ez a ventilátor éppen aktuális helyzetétől függ.
Lehet, hogy a kondenzátor miatt van, de ez az áram percek múlva is megvan, és nem sül ki. R1-gyel játszottam, de nekem akkor csökkent a feszültség a ventilátoron, ha növeltem az ellenállást 4,7 kOhmmal, e felett vagy a 10kOhm alatt növekedett a feszültség. A hozzászólás módosítva: Szept 17, 2016
Hello!
- Amellett, hogy elég furcsán viselkedik, már az első kőrben mondták neked, hogy nem fog a motor túl nagy tartományban forogni. Hiszterézise is szokott lenni, vagy is egy bizonyos feszültség(erő) felett elindul, é sakkor lehet lejjebb szabályozni. De ha bedadog, vagy leáll, már nem indul el, csak magasabb feszültségen. Mivel a motor feszültsége elve kicsi, így ezek az értékek is közelebb lesznek a névleges értékhez ahogy Tamás is írja. - Az R1 értékével az erősítést lehet változtatni, de a 2,5V "bázisponthoz" képest. Tehát ha kisebb az R1 értéke, nagyobb az erősítés, így 2,5V-nál a kimenet is 2,5V, de ettől kisebb vagy nagyobb bementi feszültségre hamarabb éri el a telítési értéket. (Nullát, vagy a tápot.) - A motorban félvezetők vannak, tehát ha a feszültség a zárási pontjuk alá esik, akkor ugyan feszültség lesz a motoron, de áram nem fog folyni. Egyébként itt a bementi R1-R2 hatására is folyik áram a kimenetre ugyan az maximum 250uA, de ha nincs a kimeneten fogyasztó, (mert már zártak a tranyók) akkor a feszültség értéke megtévesztő lehet. Ha a ventikkel párhuzamosan teszel ellenállást, akár egy 1kohm-ot akkor már lesz terhelés és várhatóan mást fogsz mérni. - A motor áramfogyasztása (rángatása) megzavarhatja akár az arduino-t is. Mindenképpen ajánlatos a tápra egy nagyobb kondit tenni. (470uF..1000uF) És minél közelebb a Fet és a motorhoz. Amikor a motor áll, akkor a helyzetétől függően már vehet fel áramot és mégsem indul el. Mert a működéséhez a forgás tehetetlenségére is szükség van. Minél kevesebb egy motor póluspár száma annál jobban "rá van szorulva" a tehetetlenségi nyomatékára az egyenletes járás érdekében. - De a huzalozásra is figyelni kell, mert a dugipanelnek van átmeneti ellenállása, ami bezavarhatja egy áramkör működését, ha a főáramok a GND vonalon folynak át. - A kondi nem tud percekig működni. Mert egy 1µF és vele párhuzamos 10kohm időállandója 10ms és nem percek. - Lehet erre a feladatra ez a Hall-os PC ventilátor nem volt a legjobb választás. Egy 12V-os ventilátor is 4..5V-ig meg sem mozdul, állapotától, csapágytól és állásától függően. És ott cseppet messzebb van a táp a belső működési feszültségtől. Vezérléssel nem, csak szabályozással (fordulat visszacsatolással) lehet a fordulatot csökkenteni. De dadogni akkor is fog a tehetetlensége alatt.
Köszi az infókat.
Azt tudom, hogy nem lehet a végtelenségig levinni a feszt. főleg ilyen ventinél (de ezt SW-ben szépen lehet állítani). Csak az volt a fura, hogy az MB40100V2 -nél igen szép tartományban vezérelhető, míg a KF0410S5G csak normál potival. Megjegyzés: bár lehet az is befolyásolja, hogy a PC-ről szedem az USB-n a tápot. És most nézem, hogy ha rajta van az MB40100V2 mellette, akkor a tápon már csak 4 V-ot mérek, és alapban a tápra téve a KF-et is hallom, hogy olyan mintha be-be fékezne pillanatokra (ez a hangból és a fordulatból érezhető). De MB40100V2-et úgymond szépen vezérelhető. Idézet: „Mindenképpen ajánlatos a tápra egy nagyobb kondit tenni. (470uF..1000uF) És minél közelebb a Fet és a motorhoz.” A vezérlő valahol a fejem hátuljánál lesz, a ventik a fej tetején és az orr előtt kb. 10cm-el. A FET-hez tegyen a kondit, vagy a ventin forrasszam oda ahol mondjuk a vezetékek jönnek ki? (ennél közelebb nem tudom) Idézet: „Az R1 értékével az erősítést lehet változtatni, de a 2,5V "bázisponthoz" képest.” Itt hogy érdemes mérni, mert lehet rosszul mértem. Ugye R1 az ahol bejön az PWM. A multimétert oda tettem ahol a venti (párhuzamosan), és a venti is rajta volt. Ha szabadon lóg a a PWM bementet, tényleg 2.x V volt és elindul a venti. Ha arduinóra tettem, akkor lement 1.XV-ra. És azt csináltam, hogy az R1 elé tettem + több 4.7KOhm-os ellenállást. 1 esetén picit ment le a fesz, de a 2.-től újra emelkedett. Ha a 10KOhm-ot kihagytam és csak 1x4.7Kohm volt akkor is emelkedett. De lehet rosszul mértem. Mert gondolom ha 1.X V sem lenne, akkor bízom, hogy a ventin sem mérhetek álló helyzetben néha 6XmA-t. Ezt a ventivel sorba kötött multiméterrel mértem. De lehet itt is a műszer vagy más zavarhatja a pontos mérést, mert mind mondtam, ha rendes fordulatról vettem a PWM-et 0-ra, akkor sosem mértem akkora áramot (csak szinte nullát). Már eddig is nagyon sokat segítettél. Jövök pár sörrel legalább. Előre is köszi a segítségedet. Zoli
Hali!
Enthernet kábel problémám van egy 4 eres (2x2X0,8) ,, J-Y (ST) Y" típusú a végét én forrasztótam rá de nem működik, müsszerel lemértem se zárlat nincs, se szakadás, de nem müködik azt csinálja hogy fél másodpercekre időnként a kapcsolat beállításnál felvillan, hogy ,,azonosítás..." de eltűnik gyorsan mi lehet a hiba ?
A 2x2x0,8mm2 - nem ethernet kábel. Buszkábel. Az ethernet 4x2x0,5 sodrott érpár és CAT5 CAT5e CAT6 CAT7 jelölések valamelyikével bír. Ez a baj.
1000 oka lehet a hibának. Egyáltalán hogyan tudtad a csatlakozóra(ba) forrasztani?
Volt egy 4 eres 1m-es utp kábelem és azt vágtam el. Ebből adódóan az erek pozíciójával nem lehet probléma(internetről is ellenőriztem). De a kábel fajtája ugye nem lehet a hiba? Ha másik gépből kihúzom és a laptopba dugom ugyan azzal a kábel (ami szint úgy 4 eres) úgy a laptopon működik szóval a gépel nem lehet baj. esetleg okozhatót kárt az előző lévő kábelen 2 ér rövid zára ?
A hozzászólás módosítva: Szept 17, 2016
Hossztól és zavartól függ, hogy a beletoldott kábellel működik-e. Esetleg a forrasztás nem az igazi.
a Hossza 25 méter körüli , ez túl hosszú lenne?. Árnyékolás van rajta de egy csőben van egy koax kábellel (2 helyen is körülbelül 6m-en keresztül) ezen kívül még a padláson a gerendákon 220 v kábel mellet is elhalad.
(ha segít képeket is küldhetek, remélem megtudod állapítani a problémát, az eddigi próbálkozásokat is köszi) A hozzászólás módosítva: Szept 17, 2016
- A tápnak meg kell lenni. Ha az USB-n már 4V volt, akkor már rég túl volt terhelve. De ha az ember kísérletezik valamivel, akkor mindennek konstansnak kell lenni, kivétel annak amit változtat. Különben az életben nem igazodik el, hogy mi van.
De csak tudnám miért minden vacakot arra az USB portra kell kötni. Ez valami digitális betegség? Van egy mondás, miszerint" ha valakinek van egy új kalapácsa, az mindent szögnek néz". Egy vacak 5V-os tápot, nem oly nagy probléma összehozni. Legalább a táp feszültsége legyen meg. Amúgy úgy is valami aksiról fog járni nem? - Leszimuláltam, hogy mi van, mikor az R1 4,7k sé amikor 14,7k. Ha növeljük az értékét, egyre hasonlítani fog arra amikor szakadt a bemenet. Mert az erősítés ekkor már nullára csökken és a differenciál erősítő másik bemenete 2,5V-ra van beállítva. - Igazából nem a közelség számít, hanem hogy minden vezeték a koditól induljon és érkezzen. Tehát oda kell kötni a tápot, innen el a Fet forrását, és oda érkezzen meg a venti + fele. Valamint innen induljon az áramkör tápfeszültség és az arduino tápja. Akkor kevésbé folynak egymásba zavaróan az áramok. A hozzászólás módosítva: Szept 17, 2016
Azt Kihagytam, hogy a számítógép mögött (a tép egységhez közel) is elmegy ,de még egyszer írom árnyékolt a kábel( alufóliára emlékeztető anyaggal árnyékolt).
A hozzászólás módosítva: Szept 17, 2016
Sokkal jobban járnál egy szabályos UTP kábellel, arra csak rá kell nyomni a csatlakozót és készen is vagy.
Idézet: „Volt egy 4 eres 1m-es utp kábelem és azt vágtam el.” Tudod még követni, mert én már feladtam
Elvágta a nagy valószínűséggel szerelt kábelt és beletoldott egy valamilyet.
Az UTP kábel, bármilyen hihetetlen, illesztett tápvonal, hasonlóan az antenna kábelekhez. Toldani nemigen illik, legalábbis elvágás, összeforrasztás módon, mert a toldás helyén megváltozik a hullámimpedancia, és reflexió keletkezik. A hullámimpedancia függ a kábel mechanikai méreteitől, a vezeték átmérőjétől, és a vezetékek egymástól való távolságától is, így különböző átmérőjű vezetékeket összekötni nem lehet. A toldás, forrasztás helyén ezért megváltozik a hullámimpedancia.
Mivel a gyors adatátvitel miatt széles sávban kell reflexió mentesnek lenni, ilyen módszerrel nem toldható. Ha mégis toldani kell, akkor két szerelt UTP kábelt kell egy ilyen toldóval összekötni. A hozzászólás módosítva: Szept 17, 2016
Sziasztok!
Tudnátok nekem kezdő kérdésben segíteni? Gyakorlatban a zener dióda hogy működik? Úgy tudom, hogy soros záróirányú bekötés esetén a zener "saját" feszültségével ejti a rajta átfolyó áram feszültségét. Ez vagy nem igaz vagy valamit rosszul csinálok? Nekem gyakorlatban nem akar működni.
Ezzel a kis segédprogrammal megnézheted, hogy miket kellene mérned: Bővebben: Link
Szia
Mit (nem) csinál? Hagyományos kapcsolásban van egy ellenállás vele sorosan. A Zeneren záróirányban tényleg akkora feszültség esik, amekkora a névleges feszültsége, a többi az ellenállásra jut. Ebből Ohm törvény szerint meg kialakul a kettőjükön folyó áram. Ez az elmélet. A gyakorlatban pl. engem is megtréfált nemrég egy Zener dióda, annyira alacsony árammal akartam használni, hogy esze ágában nem volt a névleges feszültséget tartani, hanem annál jóval kevesebbet. Konkrétan 3.3V-s Zener valahol messze 3 Volt alatt produkált. Nézd meg az adatlapját, én annyira nem a munkapontban (a névleges áramon, illetve azon az áramon, ahol már a névleges feszültség esik rajta) járattam, hogy szegény persze, hogy nem dolgozott rendesen.
Az UTP kábelek hullámimpedanciája jellemzően úgy 130-150 Ohm körül van. Az említett j-y(st)y kábelé 520-600 Ohm inkább. A kettő illesztetlen csatlakozásánál reflexió lép fel. Ráadásul a keresztmetszet és a kábel jellege, kapacitása, induktivitása is jelentősen eltér, ami kompenzálatlan. Csodálkoznék - ha menne. A j-y(st)y Alapvetően CAT3 kategóriába esne egyébként a legjobb esetben is, de nem forrasztásos kötéssel. Ha egy Fluke vagy Agilent hálózati minősítő műszerrel megmérnéd, cm pontosan megmondaná a kötések helyét, mint hibaforrást. Lehetne ilyen hálózatot kialakítani, de csak illesztőcsévékkel és kompenzáló kapacitásokkal tarkítva. Akkor is lenne veszteség és az átvitel is szűkülne - de stabil lehetne a kapcsolat.
Köszi. Szóval, ha simán rácsíptetném az rj45 -ös csatlakozót akkor menne stabilan?
30 megás nettem van, nekem elég ha csak az egy harmada érbe sőt csak minimum 256/kbs legyen a sebessége de ez a minimum
Ha az eredeti utp vagy ftp(árnyékolt) kábelt használod a gyári préselt csatlakozóval - akkor is lehet gondod, mert még a hajlítási sugár sem mindegy, azaz hogy mekkora ívben törik meg a kábel. 0.8-as kábelre nem tudod feltenni a 0.5-ös vezetékhez készült csatlakozót sem. Ez nem az a technológia, amit lehet toldozgatni - oszt jó lesz! Még az eredeti kábelekkel is lehet gond. Volt olyan hely, ahol villanyszerelőkre volt bízva egy CAT6-os hálózat kiépítése. Ők azt állították, hogy mivel CAT6 fali aljzatokat használtak, CAT6 kábeleket és CAT6 csatlakozókat, hogy ők márpedig CAT6 hálózatot építettek. A valóságban pedig minden döcögött. Megmértük és volt olyan végpont ami működésképtelen volt, mert:
1.) rosszul sikerült a préselés 2.) A fali doboz nem a mélyebb volt, ami kellett volna, amiatt a kábel nem az előírt hajlítási sugárban fordult, hanem kisebben. 3.) Volt ahol jobban meghúzták a kábelt és kicsit megnyúlt stb. Mi rámértünk minden végpontra műszerrel. Az eredmények lesújtóak voltak: - meg sem érkezett a jel - Jó ha CAT3-nak megfelelt az összeköttetés - Volt CAT5-nek megfelelő kapcsolat - 200 végpontból 1 ha megfelelt a végén ..és ehhez csak egy kis józan ész, a technológia ismerete egy betűzőszerszám valamint egy jó krimpelő fogó és utp, vagy ftp kábel kell. Valamint a kábelnek megfelelő csatlakozók, hiszen CAT5e kábelhez ugyanilyen megfelelőségű csatlakozó és bekötés kell. A hozzászólás módosítva: Szept 18, 2016
Sokat segítene, ha lerajzolnád a kapcsolást, amiben "nem működni" látszik....
|
Bejelentkezés
Hirdetés |