Abban az esetben, ha a puffertartály és a fűtőrendszer pl. padlófűtés között van a keverőszelep (hogy pl. a puffertartály 80 fokos vizét ne engedje a padlóba) a szelep utáni szakaszra teszik a hőmérséklet érzékelőt=szelep érzékelő

ja világos szelepérzékelő=hőmérséklet érékelő )

A szelephez telepített (utáni) hőmérséklet érzékelő= szelepi hőmérséklet érzékelő röviden= szelepérzékelő

Üdv a szakiknak

Idén korszerűsítettem a fűtési rendszeremet egy puffer tartály beépítésével mellyel egy időben elektromosan is fejlesztenem kellett a rendszert! E-bay-en meg is vásároltam ezt a BERME gyártmányú REX C100 as csodát amihez nagylelkűen mellékelték a 40A terhelhetőségű szilárdtest relét is! Tavaly már vásároltam ebből a készülékből, viszont annak a gyártója RKC és normál relés kimenete van. Nos én szerkesztettem egy vezérlést az első REX a kazán előremenő hőmérsékletét hivatott figyelni, adott hőfokon kapcsolni ki/be, az 1 es szivattyú özemét egy lámpa jelzi vissza illetve a forgó kapcsolóval lehet választani automata illetve kézi üzem között. A második a puffer felső hőmérőjénél méri a hőmérsékletet, és 50 Celsius fölött kapcsol be amivel engedélyezi a fűtőkörök működését, amennyiben a szobatermosztát is "fázik" tehát 2 es szivattyú indul. A harmadik feladata a puffer legalsó részén figyelni a hőmérsékletet és amennyiben meghaladja a 80 celsiust piros jelzést ad jelezve hogy a rendszer teljesen felfűtve, és ezzel egy időben felül írja a szobatermosztát állását és kényszerbe helyezi a fűtőkörök működését megelőzve egy esetleges túlhevülést. A gond az hogy az újabban rendelt REX-ekkel elakadtam! Használati utasításuk kínai nyelven vannak mellékelve amiből sajnos nem sokat értek Az RKC gyártmányú rex alapján elértem pár dolgot ne például az SL6 menüt nem lehet elérni ahol például invertálni tudnám a működését a kütyünek! A legnagyobb baj viszont az hogy minden Berme REX 999 celsiusos szenzorra van beálítva, viszont a mellékelt szenzor 400 celsius fokos! Az RKC rexnél gond nélkül be lehet állítani az SLH menüpontban mint ahogy a képeken is látszik, itt viszont nem tudom elérni ezt a menüt, így viszont telljesen értelmetlen értékeket hoz a műszer 80 fokos víznél kb 40-45 fokkal hidegebbet érzékel, pedig a szenzor közvetlenül a forró rézcsőhöz van szorítva folyamatosan. Érdeklődni szeretnék találkozott e már valaki hasonló problémákkal és hogyan sikerült megoldani őket!? Előre is köszönöm!
Dani

Sajnos ebben nem tudok segíteni.
De nem-e praktikusabb és egyszerűbb lett volna megvalósítani a rendszert programozható relével (mini PLC-vel). Pl. Schneider Zelio-val vagy Array APB-vel. Az ilyen jellegű kütyük ma már nagyon jó szoftverrel, tulajdonságokkal rendelkeznek. Alapból analóg bemenetként is programozhatóak, illetve van direkt hőérzékelőhöz való bővítő moduljaik is.

szia

Ne már.Próbáltad google-val?
REX C 100

2 hétig csak googleztam, a baj au hogy a Berme gyártmányúhoz angolul sem találok semmit, csak a kínai papír van. Az rkc hoz volt angol manual, azzal boldogultam is.

Ha máshol nem boldogulsz, akkor index fórúm. Itt talán a Rex-es fórúmban tudnak segíteni. Van egy-két ember aki keni- vágja a Rex-es témát a központi fűtés területén.De jut eszembe, mintha már láttalak volna ott?

Ugyan én is PLC + HMI párti (és működő rendszer tulajdonosa/építője) vagyok, de azért érthető/logikus ha valaki nagyságrenddel olcsóbból épít.

Van egy téma ott amit áttanulmányoztam, a neve: "REX C100 Sestos vezérlés" olvasgattam elég sokat ott is és szerencsémre az egyik kolléga feltette egy magyar leírást a fontosabb tudnivalókról ami az RKC gyártmányú rexnél tökéletesen bejött, viszont a BERME valahogy másképp működik vagy lehet hogy a BERME kínai a REX japán és a progi is "OEM" verzió tehát nem tud mindent vagy fix paraméteres pár funkció. Ettől tartok de ha így van akkor viszont újra e-bay veszek még 2 db ot de ezúttal RKC lesz, ezeket meg esetleg elpasszolom aprópénzért valami vállalkozó szellemű emberkének

Nem csak olcsóbb de a PLC programozáshoz sajnos tuja vagyok Ráadásul ezen szépen világít a sok kijelző olcsóért

Ha egy ilyen szabályzót be tudsz állítani ( Én feladtam egy PID-es cucc 260 oldalas kezelésijét látva) akkor egy mini plc blokkjait simán eltologatod a képernyőn ahova kell. De pl. az APB nek nincs is PID szabályzó blokkja...

Nem mintha az adott feladatra PID kellene, bőven jó oda a sima kétpont szabályozás is, hiszterézissel.Mindamellett valóban sokkal nagyobb rugalmasságot ad ha a kiértékelést a saját programunk végzi, pl. PLC-ben.Nálam pl. van puffer átlaghőmérséklet számolás,időzítések, stb. így lett jó a rendszer.Ezt nehéz lenne ezekkel a "cél hőfokszabályozókkal" megoldani.

És egy kérdés. Az összes csavar benne van a Rex hátoldalán? Én már belefutottam egy olcsó, lebutított verzióba. Emiatt a fűtésszerelő elküldött a sunyiba...

Én atmega328-cal valósítok meg ilyen feladatokat. Komplett kazánház vezérlés, évek óta működik.

Nálam PLC-vel van megoldva, ez lesz a negyedik szezonja.
Én úgy látom, egy ilyen rendszer vezérlését nem lehet rendesen megoldani csak termosztátokkal.
Vagy nagyon sok kellene belőlük.

PIC nélkül termosztátokkal nem lehet egyirányú hőmérséklet kapcsolást csinálni, pl.: puffertartály felfűtéséhez. Próbálkoztam analóg megoldásokkal, de ott sok tényezőnek stimmelnie kell és nem is konfigurálható utólag tetszés szerint. Így meg rádugom a gépre és feltöltöm a módosított programot.

Úgy érted, hogy csak termosztátokkal nem lehet megoldani? Ha igen, akkor a sejtésed hibás. Igaz, ehhez az is kell, hogy a szaki, aki a rendszert készíti, tudja, hogy miről van szó. Ha a fűtésszerelő elrontja, elektronikával nem lehet kijavítani, egyébként járható út a csak termosztátok használata. Egyszerű, villanyszerelő is meg tudja csinálni, a felhasználó is tudja hangolni a rendszert.

Úgy értem igen. Volt szerencsém egy olyan rendszerhez, amit a fűtésszerelő megfelelően kivitelezett, villanyszerelő napokig oda járt újabbnál újabb ötletekkel és az lett a vége, hogy egy LM358-as köré épülő elektronikával lehetett megoldani a dolgot. Konkrétan az volt a baj, hogy a kazán ugyan felfűtötte a puffert 90°C-ra, de vissza is hűtötte 60°C-ra, a kazán felé...

Ha valamelyik szaki nem ért hozzá, akkor mindegy is. Sok ilyen rendszert készítettünk, vidáman működnek.

Ez is igaz... Sémát megosztanád velünk?

Melyiket? Eddig még két egyformát nem építettünk. Van benne egyszerű és összetett is.

Ha jól látom, akkor a második rajzon a lakás szivattyú akkor is tud menni, ha a pufferben 20 fokos víz van.
A puffer biztonsági termosztát mit csinál, hol érzékel?

Nem jól látod. A puffer termosztát hűtés üzemmódban működik. Ha alacsony a vízhőmérséklet, akkor a termosztát nyit, a motor nem kap áramot. A biztonsági termosztát a puffertartály alján van. Ha tele a tartály, leállítja a kazánt (forgácségető), megelőzve a túlmelegedést. A puffer kb. fél napig tudja ellátni a lakást fűtéssel, persze nem 16 °C-ról indítva. Mire az tele lesz, meleg van a lakásban is, csak pótólni kell a veszteséget, nem felfűteni a lakást.

Azt ne kérdezd, hogy a vízvezetékek hogyan vannak összerakva, már nem emlékszem. A vízszerelő mindig valamilyen lopó technikát emleget, de nem teljesen látom át a lényeget. Van némi trükk a csövezésben. A meleg víz csak akkor megy a pufferbe, ha a lakás nem kér meleget de a kazánban van meleg víz.

Ahham, ez elkerülte a figyelmemet.
Bizonyára kerülőág van a kazán és a lakás között, ami a puffert kerüli meg.
Ennek egy hátránya tud lenni, ha ötrétegű csővel van szerelve, mert hiába írják rá a 90 fokot a csőre, azt nem szereti. A héten szedtünk szét egy ilyet.
A második rajz megvalósítása mennyibe van, dobozolva?

Az adat nem nyílvános. Mivel kis mennyiségű termosztátot (és minden egyéb szerelési anyagot os) hozunk el évente egy boltból, jelentős kedvezményt kapunk. Listaáron olyan 70 e Ft-ból megvan az elektromos rész anyagköltsége. Persze dobhat még pár Ft-ot az áron pl. aggregátorozási lehetőség: átkapcsoló, Fi-relé stb., monitorozó egység valamelyik szobába...

A fűtésszerelő, akivel dolgozni szoktunk, soha nem használ csak réz vagy acél csöveket, ezzel nem szokot gond lenni.

Értem. Nem olcsó. Mondjuk egy finder relé talppal csak 4000,- (kétmorzés), a termosztátok meg 12-15000,- ha merülőhüvelyesek. Füstgáz termosztáttal nem dolgoztam még és eddig senki nem tudott meggyőzni, hogy annak mi a szerepe. Esetleg némi tapasztalatot megosztanál?

Nézegettem a tech cég által gyártott/forgalmazott cuccokat. Azokat nem építeném be.

Mechanikus termosztátot nem lehet finoman és/vagy pontosan szabályozni. A füstgáz termosztát kb olyan, mint egy normál termosztát, de K típusú hőelem van benne, bírja a magas hőmérsékletet.

Ha a kazánban kialudt a tűz, akkor a szivattyú nem pörgeti a vizet, mert onnan már a víz fűti a kazán belső terét. Eleinte mi sem használtuk, de pár visszajelzés után az a tapasztalat, hogy jobb, ha van. Csak a víz hőmérsékletét mérni nem jó. Általában a tűz alszik ki előbb, mint a víz hűl vissza adott értékre. Lehet, hogy furán hangzik, de így tényleg több hőt ki lehet aknázni a rendszerből.

Lehet benne valami.
Én deltaT-re kapcsolok, figyelve a kazán ki és belépő vizének hőmérsékletét.

Már és is deltaT-re, de egy időben mértem a füstgáz kilépőt is.
Sőt, miután leégett a tűz, nemcsak a szivattyút állítom meg, hanem a levegő útját is lezárom.
Azt vettem észre ugyanis, hogy nálam hiába áll a szivattyú, a víz akkor is megfordul lassan a puffer és a kazán közt, ergo a kazán mindig azonos hőfokon van a pufferrel.
A kéményhuzat meg hűti.

Megnéztem, 19 termosztát funkció van programozva a PLC-ben.
Ebben van több deltaT kapcsolás is.(kazán-puffer-indirekt)
Illetve néhány időzítés, hogy ne kapcsolgassanak annyit a szivattyúk.
(Legtöbbb helyen Grundfos Alfa2-es van, szerintem nem tesz túl jót nekik a sok ki-be kapcsolgatás)