Senki nem állított ilyet, de amikor egy nagyon egyszerű megoldású hídkapcsolás (igazából mindegy is hogy egyszerű vagy sem, most a 4db feten azaz a hídon van a lényeg) láttán ilyen kérdést teszel fel, akkor mégis mire kellene gondolnom? Mert ha egyértelmű lenne hogy hogyan lesz négyszögjel (azaz egyszer pozitív máskor negatív) a trafó primerjén (úgy hogy az átlókban a 2-2db FET vezet), akkor fel sem tetted volna a kérdést. De ha nem képzeled magad elé a hidat, akkor is leolvasható a rajzról, hogy máshogy nem kerülhet a trafó primer tekercse a puffer feszültségre, csak ha egyszerre kinyit a felső meg az alsó FET, a következő (ellen) ütemben meg a másik kettő, és akkor meg negatív feszültség lesz rajta. Eszerint van megrajzolva a gate trafó is, ahol a rajz szerint a tekercseknek az egyik (felső vagy alsó tökmindegy) fele a kezdet, a másik meg a vég. A kezdetet jelző pont azért nincs ott, mert ha forgattam vagy tükröztem (már nem emlékszem) akkor a Tina áttette a pontot a tekercs másik oldalára ami elég bugyután nézett ki. Mellesleg ha érti az ember a működését, akkor teljesen mindegy hogy ott van-e a pont vagy nincs.
És ami a legfontosabb. A rajzok amiket itt-ott sebtében felteszek (mert valaki éppen kéri) nem mindig véglegesek, éppen előtúrom valahonnan a sok változat közül, és nem mindenre kiterjedő építési leírások, hanem néha csak skiccek, vázlatok, amik nagyon sokat segítenek annak aki valamennyit ért hozzá. Igazából menetszámokat és magtípust sem kellene odaírnom, mert lényegtelen, mindenki olyannal építi amilyen van neki, meg olyan frekvenciára és menetszámokkal (ésszerű keretek között) amilyenre akarja.
Ha elolvasod pl. a legutóbbi cikkemet, az sokkal részletesebb és kidolgozottabb leírás, de az sem mindenre kiterjedő közel sem, valamilyen szinten az is csak össze lett csapva, mert szorított az idő, nem volt még több napom arra hogy még többet írjak, mérjek, szkópfotókat feltegyek stb. Egyébként ez a rajz alaposan ki lett tárgyalva annak idején, van aki tudna mesélni róla, mert heteken-hónapokon át küzdött vele. És hogy még nagyobb legyen a káosz, van ennek rezonáns változata is, meg került bele időzítő a tartós zárlat ellen, de még így sem tökéletes, mert a védelmi része ebben a formában nem az igazi. De erről is sokat írtam már.

Köszönöm, ezt már inkább nevezném segítőkész válasznak! Itt nekem ami fontos lenne az ef25 trafó menetszámainak kitárgyalása! Pontosan akkor tehát elég e neki az 5x7 menet , vagy sem? EI28 magot használnék gate trafónak!

Köszönöm Skori, nagyon örülök, hogy te válaszoltál, mert pont a az oldaladon levő gondolat bizonytalanított el ebben a napokban.

"EF25 menetszáma egyébként kevés, közel a duplája kell." A többit nem árulom el: nagyobb vas,
kisebb menetszám, stb.

Üdv!

EI28 maghoz elég lenne az 5x7 menet?

Keresztmetszetet kellett volna inkább írnod, így csak a TDK adatlapjából tudok rá következtetni hogy 0,76cm² körül van. Arra én 12 menet körül tennék soronként, ha marad a 64kHz.

Igen, erre gondoltam én is, de külföldi fórumokon tájékozódva nem biztos, hogy megoldja.
Mindenesetre kipróbálom, ha halkul is segítség már.

Köszönöm az infót !

Sziasztok!
Egy táppal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
A helyzet a következő primer oldalon a veszteségek: biztosíték, a diódahídból 2db, és persze a két kapcsoló tranyó.
A szekunder egyenirányítása 2db párhuzamosan kötött dupla tokos dióda volt. Ezek közül az egyik teljesen drót lett a másik ellenállás.
Jártam már így, és nem értem a dolgot... Szerintem valamit nem tudok erről a kapcsolóüzemű egyenirányításról, és azért szívok vele.
A szekunder feszültsége 25V és 6A áram. Az egyenirányító egy S20C40C volt ugye egy másikkal párhuzamosan. Ezek 40V és 10A áramot tudnak. A hűtőborda mérete megfelelő volt paszta a tokok alatt, és még hűtése is vont egy ventilátor személyében.
Szerintem először a szekunder egyenirányítók mentek tönkre, és emiatt a primer oldal is elszállt. A probléma csak az, hogy ahogy nézem azoknak a diódáknak azt a pozíciót be kelet volna tudniuk tölteni.
Rosszul gondolom, esetleg valamit nem veszek figyelembe?

Te most miről irsz? Rajz vagy valami? Kevés a diódák 40V max.feszültsége ami a leirásodból meg tudtam jósolni.

Köszönöm a választ!
Miért kevés a dióda feszültsége? Ezt egy kicsit részletesebben letudnád írni?
Azért nem töltöttem fel rajzot mert nekem is a szekunder dióda volt gyanús. Pláne abból kiindulva, hogy ez a kettő párhuzamosan kellett volna, hogy bekötve legyen. Ehelyett az egyiknek a katódja nem volt bekötve a helyére (lógott a levegőben). És ennek ellenére tönkrement. A tokban levő két dióda átment ellenállásba. Ezért is gyanítom azt, hogy először az egyenirányítás ment zárlatba, majd ennek következtében a primer is elpukkant...
Csak azt nem értem még részletesen, hogy miért kevés a dióda feszültsége ide?

A kimeneti táp 25V a dióda meg 40V feszültséget visel el adatlap szerint.

Azért kevés, mert ha 25V van a kimeneten akkor annak a diódának több mint 50V-ot kell elviselnie. Nem véletlenül tesznek egy PC táp 12V-os ágába sem 100 vagy 200V-os diódát.

Egy áramkör megértése a kapcsolási rajznál kezdődik. Többféle topológia van különböző méretezéssel már akkor is ha csupán a kimeneti dióda kérdéses.

Direktbe párhuzamosan kötni diódákat minimum gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés
(tervezett (vagy nem tervezett) beépített szériahiba).
A diódák feszültségesése a melegedéssel csökken, így amelyik jobban melegszik az mégjobban fog. Ezért simán elszáll, ha az áram olyan nagy, hogy mindegyikre szükség volna.
Tokon belül még csakcsak, de külön tokozású diódákat párhuzamosan kötni (pláne, ha a nyák vonalvezetésénél sincs törekedés az árammegosztásra) előbb-utóbb halált hoz az egyik diódára. Mindenképpen kell valami impedancia a diódákkal sorban, ami biztonságos mértékben mérsékli az áramasszimmetriát.

Néha kell, például ha inverteres hegesztőt építesz ott párhuzamosan kell kötni 2x 3 darab 2x30A diódát, ez 3600Ft ba kerül az egyik bolt ára szerint, viszont megvenni egy gyors 2x 200A es dióda modult az egy vagyon meg nem is lehet nagyon kapni.

Ez így van. A dióda hőfokfüggése miatti pozitív visszacsatolás a konkrét termikus viszonyok ismeretében számítható, és amíg nem közelíti meg az 1-es hurokerősítést, addig nincs teljes átterhelődés. Olyan geometriai kialakítás és alkatrészválasztás kell, ami lehető legkisebb hurokerősítést ad. Az átterhelődés mértéke a diódák válogatásával és szimmetrikus termikus kialakítással is jelentősen csökkenthető, de pici szerencsével eleve nem kritikusan nagy.

Ha máshogy nem kezelhető, be lehet tenni sorosan nagy pozitív hőfokfüggésű alkatrészt diódánként. (Multifuse, MOSFET.)

Soros tekercs is lehet megoldás.

Kíváncsi lennék, hogy pl. egy hegesztőinverter esetében milyen megoldásod lenne 3db 60A-es párhuzamos dióda kiváltására kb. ugyanakkora költségvetéssel, ahol folyik üzemszerűen 120-130A. Mellesleg a gondatlan veszélyeztetés ellenére sok évig működnek ezek a tervezetten beépített szériahibák. Az olcsóbb kínai gépekben ettől még jóval elvetemültebb megoldások is vannak, és általában azok sem diódahiba miatt mennek tönkre.
Az említett esetekben melegedésről meg ipari körülmények között lenne csak értelme beszélni, mert ezek olyan hűtést kapnak, hogy egy átlag felhasználás során (gipsz jakab hegesztget vele a ház körül) a borda meg sem melegszik alattuk.

A régi könyvekben valóban az van leírva hogy a diódákat soros ellenállással szabad bekötni, szerintem mióta a gyártás pontosabb az egy LOT ból származó diódákat simán lehet párhuzamosan kötni, persze itt is figyelni kell a vezetékezésre az egyenletes árameloszlás miatt.

Amivel eddig találkoztam párhuzamos diódák árammegosztására :
- soros ellenállás helyett biztosítékok (persze egyformák)
- bifiláris tekercsnek bekötött induktivitás - két dióda esetén 1 középleágazásos tekercs-
- ha már úgy is litzének kialakított huzalokból van a szek. tekercs , szétszedni annyi felé ahány dióda van és minden dióda a rászabott áramot kapja - ez szerintem a legjobb-

Amúgy olcsóbb egy passzívan bekötött MOSFET-et diódaként használni, meg akkor már ott van a lehetőség a szinkron egyenirányításra.

"Amúgy olcsóbb egy passzívan bekötött MOSFET-et diódaként használni, meg akkor már ott van a lehetőség a szinkron egyenirányításra. "
És milyen mosfetet javasolsz 100 - 200 A egyenirányításra?
A fetek diódája nem erre készült , az is úgy működik mint a si dióda , negatív tk-ja van, megszalad a legjobban vezető ha többet kötsz párhuzamba.
Szinkron egyenirányítás akár még működhet is , bár én még nem láttam ilyet ebben a környezetben , ki kéne próbálni , persze bemérve , dokumentálva, de ott is kismarék fet kell .

A FET parazita diódája is annyit bír mint maga a FET, a kis feszültségű FET -ek diódája meg jó paraméterekkel bír.

A kisfesz fetek diódája is 0,7-0,8 V körül nyit ki, gazdaságos egyenirányítást akkor fogsz csinálni ha a vele párhuzamosan kapcsolt feten (csatornaellenálláson eső fesz) 100mV nagyságba esik .
Az hogy a dióda a fetben milyen gyors - szerintem nem igazán , ezért kell egy sch diódát betenni , majd ha a fet bekapcsol ezt söntöli .
Vélemény?

Például úgy kötöd be a hozzávezetéseket, hogy számottevő legyen a soros ellenállása (60Ahez nem 16q-os vezetékkel hanem csak 10 vagy 6q-ossal), és egyforma hosszúak (esetleg teszel mindegyikhez egy olvadóbiztit, az máris bőven elég).
(A kötések préselése csavarozása lehetőleg egyforma, nem menet közben kell a szerszámot beállítani, egy csavar alá egy saru stb...). Ezek a dolgok járulélkosan, de mindenképpen a rendszer részei lesznek. De ha pl. az egyik vezetékét rövedebbre vágod, mert az úgy jobban vezethető a dobozban, máris elintézted, hogy annak a végén lévő dióda jobban terhelődjön.

Szóval a szereléssel kialakult rendszerbe kerülnek hőmegfutást gátló illetve forszírozó "járulékos" elemek, vagy megfut vagy nem. Ha a hőmegfutást is figyelembevéve, annak elkerülésére törekedve készül a darab, akkor valószínűbb, hogy az utóbbi sikerül.
De mindek is mondom én ezt neked, hiszen ezeket te még jobban tudod.
Nem azt mondtam, hogy nem lehet párhuzamosan tenni diódákat.
Hanem arra próbáltam rávilágítani, hogy ész nélkül nem érdemes, figyelni kell pár dologra.
Konkrétan van ilyen cucc amit javítok, és ténylegesen emiatt döglenek meg. 2db 3A-s gyorsdióda a nyákon közvetlenül párhuzamba, vonalvezetés egyátalán nem próbál tenni a hőmegfutás ellen, egyik átmegy drótba és viszi magával akár a bemeneti NTC-g az alkatrészeket.
Diódákat nem fogja a gyár párbaválogatni, vannak amelyek jó párt kapnak és semmi gondjuk, de másikok meg nem passzoló párt kapnak, azok jönnek műtétre.

"Amivel eddig találkoztam párhuzamos diódák árammegosztására :
- soros ellenállás helyett biztosítékok (persze egyformák)
- bifiláris tekercsnek bekötött induktivitás - két dióda esetén 1 középleágazásos tekercs-
- ha már úgy is litzének kialakított huzalokból van a szek. tekercs , szétszedni annyi felé ahány dióda van és minden dióda a rászabott áramot kapja - ez szerintem a legjobb- "

kimaradt: - többfázisú kapcs.táp , ahol a diódák lehetnek kisebbek , de a kimenőáram mégis megoszlik a diódákon , járulékosan pedig kisebb a fesz hullámossága (példa a pc alaplapokon lévő proci tápok 1-2 V /20-50A és 2-5fázisú táp )

Így van. Kis feszültségen a Schottky a kisebb feszültségesés miatt jobb mint a passzív FET, nagy feszültségen pedig a sebesség miatt akár a schottky, akár a sima gyors dióda jobb választás. Csak szinkronegyenirányítóként van értelme FET-et használni.

Próbáltad már számolással meghatározni az árammegoszlást, pozitív visszacsatolás mértékét? Egyszer érdemes megtenni, csak hogy a nagyságrendek helyre kerüljenek.



Az egyik kulcs az egymáshoz történő szoros termikus csatolás. Ez hiányzik itt, viszont közös tokú diódapárnál megvan, ezért is lehet azokat párhuzamosan kötni. A közös hűtőborda is nagy segítség.

A rossz termikus csatolást soros ellenállással pótolni csak jelentős veszteségi teljesítmény árán lehet, kb. 100 mV feszültségesés (n*Ut) kell hozzá.

Értem, és köszönöm az információt!

Ge Lee
Neked is köszönöm! Rakok bele MBR20100 diódát egy darab dupla tokosat remélve, hogy ezzel nem lesz gond.

Akár diódáról akár kapcsolóeszközről van szó, nekem az ilyen elrendezésű procihűtős megoldások jöttek be igazán, kis méret, nagy felület, hatékony hőelvezetés. Nem főtt meg még rajta semmi, nyilván nem is várok el tőlük az adatlapit meghaladó paramétereket.
A 2db 3A-es dologra csak azt tudom mondani, hogy szerintem az sem véletlenül van úgy. Olcsóbb a gyártónak mint betenni egy TO220 tokot, ami még kisebb eséllyel is menne tönkre.

Üdv. Egy klíma inverter segédtápjában lévő TO-220 tokozású 5 lábú kapcsoló elem felrobbant. Így nem tudom beazonosítani.Tudtok néhány típust ajánlani, hogy leellenőrizzem a bekötését?