Van, mikor szükségszerű egy közbenső hővezető (L idom) használata a mechanikai kivitelezhetőség miatt. A legjobb, ha mindjárt a hűtőfelületre rögzíted, megfelelő szigetelés + hővezető paszta használatával. Minden beiktatott hővezetőnek van hőellenállása, bármilyen kicsi is, csak csak növeli a szabad levegő, és a lapka közti hőellenállást.

Segítségre szorultam. Szomszédom áthozott egy érdekes erősítőt mert hogy az egyik fele nagyon halk. Amikor kibontottam csak néztem mint a moziban mert még ilyen kapcsolás nem fordult meg nálam. Négy darab MJ15003 + két darab BD250 tranzisztor van a hűtőbordán a többi pedig mind TO92-es tokozású. Ha van valakinek ilyen vagy nagyon hasonló kapcsolási rajza tegye fel vagy küldje el mert sehogy sem tudom megérteni ezt a típusú erősítőt. Előre is köszönöm

Ha jól értelmezem Quad 405 koppintás.
Bővebben: Link.

A lényeg, hogy a bordád mekkora hőtől tud megszabadulni. Passzívan a legnagyobb borda is nudli, egy sűrűbb lamellás, de sokkal kisebb borda ventivel többszörösét tudja. Fontos a borda hőleadő felülete, és fontos, hogy a lamellák között mekkora a légrés. Ha kisebb, mint 1cm, akkor kényszerkeringtetés szükséges, mert a meleg levegő bentreked a lamellák között. Plusz a lamellák elhelyezkedése is fontos, mert a meleg felfelé száll, kivéve, ha ventivel fújod.
Tapasztalat: ma szereztem proci hűtőbordákat, 3-6db hőcsöves kialakításúak. Elkezdtem melegíteni öngyújtóval a réz lapkát, 5 perc után megfogtam a kormos részt, és 40fok-os se volt. Hihetetlen. Normál esetben, megégeted az ujjad, de ezek a hőcsővel egyszerűen elszívják a meleget. Így nem lesz probléma a 200W disszipáció sem, ha a félvezető 60fokC-os (375W max. disszipáció, 2.5W/fokC derating factor). Egy TO220 tokkal 200W-ot disszipálni eddig a lehetetlen kategória volt számomra... Le fogom tesztelni élőben is, mit bír...

A fet 2 négyzetcentiméternyi felületen egy szilikon lapon keresztül körülbelül 1 fok/W hőellenállással kapcsolódik a hűtőbordához. 50 W disszipáció esetén 50 fokkal lesz magasabb a fet tokja a bordától. Ha egy 4 négyzetcentiméteres réz lapka kerül a fet alá direktbe, és ez alá kerül a szigetelő, akkor a kétszeres felület miatt 0,5 fok/W lesz a szigetelés hőellenállása. Ehhez még hozzájön a lapka 0,05, és a fet és a lapka közötti 0,1 fok / W hőellenállása. Ez kb 0,65fok/W. Tehát 50 W disszipáció most 32,5 fok különbséget okoz. Persze lehet pontosabb számítást csinálni.

Hol és mit mérjek hogy kiderüljön valami?

Sztereo jelből hogy tudnék Aktív SUB ládához kimenetet csinálni, ha a sub tartomány már ré van keverve mindkét csatornára? Simán párhuzamosan bekötök egy RCA csatlakozót a jel útjába? Vagy azért illik egy ellenállást sorba kötni, hogy ne terhelje le a SUB azt a csatornát amiről leveszem a jelet neki?

Fogalmam sincs hogy mennyit értesz hozzá, illetve milyen műszerek állnak rendelkezésedre. Nyilván egy oszcilloszkóppal jutnál a legtöbbre, de ha az nincs, akkor lehet azt csinálni, hogy fogsz mondjuk egy 1k ellenállást, azzal sorba kötsz egy hangszórót, és ráteszed egyenként a hangszóró csatlakozókra. Megkeresed a 4db végfok bemenetét és az ujjaddal megérinted. A hangszóróból ilyenkor búgást kell hallanod, amelyik csatornánál ez teljesül az a végfok biztosan jó.

Nekem is szándékomban áll hőcsöves technikát alkalmazni erősítőben. Főleg hogy egyre több ilyen hűtő kerül hozzám.

Üdv! Fórumtársak!

Újabb probléma került napvilágra! Az erősítőt ha kikapcsolom , akkor jó nagyot pukkan pedig védelemmel van ellátva ami azonnal lekapcsolja , eddig jó is volt szépen lekapcsolt , de mióta a 2 ventillátor be van kötve (külön trafóról megy) azóta minden kikapcsolásnál pukkan , nem is kicsit , ha leveszem a ventiket megszűnik a jelenség!

Rendben. Kipróbálom majd

A venti tápjában levő pufferkondi táplálja vissza a védelmi áramkörödet. Tegyél a ventinek másik tápot (külön tápot mindentől), vagy hazulozd be a megfelelő helyre. Esetleg a ventin keresztül kap tápot a védelem.

Ha ugyanarról a tápról megy a ventilátor és a védelem, akkor esetleg a ventilátor felé menő tápágba köss be sorba egy diódát, ami nem engedi visszafolyni a ventilátoroknak betett pufferkondiból az áramot a védelmi áramkör felé.

Sziasztok.Sony str-de235 erősítő-vel kapcsolatosan tud nekem valaki segíteni?
Sok-sok kérdésem lenne.Köszönöm előre is.

Szia! Mi érdekelne? A készülék használata, vagy javításra szorul?

Sziasztok!
Ágota DS300 ról tud valaki valamit?
Kapcsolási rajz vagy valami dokumentáció?
Előre is köszönöm

Inkább minél vastagabb a borda tönkje,és minél ritkább vastagabb a lamella (elegendő hossz) mellett,
annál jobb a hőátadás.Szobai hangerő mellett én sima
10 mm L profilra fogattam a fetteket...200w fölött kezd csak érezhetően melegedni... (Baji).

Minél vastagabb a borda "tönkje", annál nagyobb a hőkapacitása, annál lassabban melegszik át az egész borda. Eltárolja a hőt az anyagban. Minél vastagabbak a keresztmetszetek, annál gyorsabb a hő áramlása az anyagban. Minél ritkább a bordázat, vagyis kisebb a levegővel érintkező felület, annál kevesebb hőt tud a borda a levegőnek átadni.
Tehát ha felrakod a félvezetőket egy 10x20x5cm méretű alu testre, jó lesz a hőáramlás, hidegek maradnak a félvezetők, de csak addig, amíg a test fel nem melegszik. Mivel kicsi a felülete, ezért nagyon pici hőt tud a környezetének leadni.
Az erősítőd maximális teljesítményen hajtva kevesebbet disszipál, mint 30-50% hangerőn, szóval a kijelentés, miszerint 200W-on hajtva sem melegedett a borda (L idom), nem értelmezhető. A tápfeszültségtől, a hajtott hangdoboz impedanciájától, a kimenő feszültségtől, és a zenétől függ az erősítő disszipációja.

Egyről beszélünk ráadásul az AB fetes éppen 40-50% kivezérlésnél disszipál a legtöbbet.Tehát mikor ki van hajtva akkor éppen nem melegszik annyira sem a félvezető sem a környezete.. Elírtam sorry Neked van igazad abban hogy kis kivezérlésen fűt ráadásul ezt már többször néztem is..

Üdv!

Mennyire életképes ez a kapcsolás? Ma kísérletezgettem a multisimben.

Kellene a végfok AB munkapontba állításához, némi emitter áram. A műveleti erősítőhöz közelebb lévő bázisok közé kellene 4 dióda sorosan vagy munkapont beállító fokozat. A végfok emitter követő (erősítése max 1 lehet), ezért a műveleti erősítő kimenetén megjelenő jel a végfok tranzisztorainak két bázis nyitófeszültségével kevesebb tud csak lenni, felesleges nagyobb tápfeszültséget adni a végfokozatnak.
Az R3 felesleges egy invertáló kapcsolásba. R7, R8 inkább a Q2 és a párjának a bázis emittere közé kellene, a meghajtó kollektora tápfeszültségre kapcsolódjon.

Pontosan mit kellene változtatnom ? Megépítettem próbapanelon , nagyon szépen szól , nincs hallható torzítása sem , a melegedés is jónak mondható , kb 20perc zenehallgatás után kézfejjel a bordához érve olyan 38C fok körül van! Nekem csak annyi a problémám ezzel hogy szeretném ha ezzel a +-20 volt fesszel 14 wattnál kicsivel több jöjjön ki!

Változtattam a kapcsoláson , így 36ma áramfelvétel van terheletlenül!

„Király tibor oldalán lévő vf2-t építettem meg , és ott azt írja , hogy "Eredetileg nagyobb
feszültségeken is járt az eszem, ezért került be meghajtónak a két MPSA tranzisztor. Ez egy 2 x 60V tápfeszültségû, nagyobb teljesítményû változat (kb. 220W max. kimenõ teljesítmény). " Akkor ez mi? A gyári nem volt ilyen erős , ott 200 watt van írva 4 ohm terhelésen! Ráadásul , a vf2-ből van szimmetrikus bemenetű változat is , akkor az mennyire melegszik ?”
Most meg:
„Nekem csak annyi a problémám ezzel hogy szeretném ha ezzel a +-20 volt fesszel 14 wattnál kicsivel több jöjjön ki!”
Nem értem, hogy is van ez nálad?

Én meg azt nem értem , hogy miért ezek a kérdések? A kettőnek mi köze egymáshoz ? Tudod nagyon jól ,hogy én hobbiból csinálom , nem tanultam mint ti!!!!! Azért teszem itt fel a kérdéseim , ebből is látszik , hogy nem úgy értek hozzá mint ti szakmabeliek!!!

Szeretnék pontosítani. 50% kivezérlésen van a melegedés csúcsa, mert a tranzisztoron ekkor éri el a maximális értékét az UxI szorzatnak. Eddig ez rendben is van. Viszont ez csak akkor igaz, ha egyenfeszültséget, vagy négyszög jelet erősítünk. Ha szinusz, vagy urambocsá' valamiféle zenei jel az erősítendő matéria, akkor fel kellene bontani jó sok mintára a jelet, mondjuk a CD mintavételével, és minden egyes időpillanatot megfigyelve megnézni mikor lesz az átlag disszipáció a legnagyobb. Azt hiszem hogy ez nem a maximális kivezérelhetőséghez tartozó csúcsértékű zenei jel 50%-os értékén található. Ha egy szinuszt erős klippelésig hajtunk, akkor gyakorlatilag négyszög szerű jellé formálva a jelet valóban kevésbé melegszik a végfok mint félig kivezérelve. Szubládánál elektronikus zenénél gyakorlatilag gyakran ez a helyzet, de basszusgitár erősítőnél is üzemszerű állapotnak tekinthető ez az állapot.

Ez sem korrekt válasz.
Ha fogsz egy erősítőt, megtáplálod 2x60V-ról, majd beterheled 4-6-8 Ohmos ládával, teljesen máshol lesz a maximális disszipáció. Ha 2x60V helyett 2x50, vagy 2x70V-ot adsz neki, ismét máshova kerülnek a max. disszipációhoz tartozó jelszintek. Ha két hangdoboz impedancia menete kicsit más, mégis névleges 4Ohm-osak, ismét máshol melegszik többet az erősítő. Nem lehet megmondani, hogy 50%-on melegszik legjobban...

A nyugalmi áram nem azért kell hogy legyen fogyasztása az erősítőnek kivezérlés nélkül is, hanem egy szükséges velejárója annak, hogy a két félperiódus minél jobban össze legyen fésülve. Durva hasonlattal ezt úgy mondanám, hogy attól nem lesz "A" osztályú egy erősítő, hogy egy rezsóra van szerelve a végfok, ami jó melegen tartja a végerősítő alkatrészeket.

Fórumtársak kiröhögnének az új erősítőm miatt. 4 darab irf540, meg két darab dupla szekunderű 2x115/2x18V Puskás trafó. Se nyugalmi áram, se visszacsatolás. Egy 6 Ohmos tölcsért kellett meghajtani 24V egyenfeszültségű tápról. Mindössze egy kürt hangot kellett erősíteni úgy, hogy az üzemcsarnokban hallható legyen. Tökéletes.

Ha neked ez a minőség megfelel és csak a kivehető teljesítmény a gond, akkor válassz más topológiát. Persze tudni kellene, mennyire terhelhető a tápod. Ha van benne elegendő tartalék, akkor 100W felett is ki lehet belőle húzni.

Ha 60V helyett 50V, vagy 70V a tápfesz, akkor természetes hogy más jelszinten lesz a disszipációs csúcs. De nem is azt írtam hogy hol van a csúcs, hanem hogy hol nincs. Ennek az 50%-os kivezérléshez tartozó csúcsnak csak akkor van jelentősége, ha úgy tervezzük az erősítőt, hogy felügyelet nélkül hagyva se legyen olyan állapot, amikor túlmelegedhet. Ilyen lehet, ha egy klub hangosítása a feladat, és valaki bérbe veszi a hangosítással együtt, természetesen nem tudjuk milyen hanganyagot fog lejátszani a bérlő. Mindössze a végfok tápfesze, és a terhelő impedancia változatlan.

Egy hangsugárzó védelmi projekt is ezért nehéz, mert minden normális zenét limitálás nélkül kellene átengedni a láncon, de ha megjelenik egy 0dB szintű szinusz, azt ne engedje ki teljes hangerőn, mert annak tudjuk mi a vége.

Szia! A Texas néven futó kapcsolás például megoldja a problémákat.
Ha érdkel hogyan lehet áramkör-szimulátorral hangfrekvenciás erősítőt tervezni, akkor a kezd azzal, hogy ismert kapcsolásokat gépelsz be és vizsgálod az egyes fokozatok egyen és váltakozó feszültségét, áramát. Kellő szorgalommal nagy dolgok tudója válik belőled.