Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » NYÁK-lap készítés kérdések
A témában nincs helye a nem szakmai indíttatású vitáknak, ezért a szabályszegést elkövetők azonnali figyelmeztetés nélküli kitiltásban, vagy némításban részesülnek. Ugyan így járunk el azokkal szemben, akik "blog"-nak nézik a fórumot. Ezt mindenki tartsa szem előtt!
5 verzióbnan nem
6 verzióban igen Kérdés tehát (mert nem irtad) neked melyik van ?
6os, bocsi.
Hogyan lehet? Köszönöm a választ A hozzászólás módosítva: Feb 17, 2019
Sziasztok, volna egy kérésem átnézné valaki ezt a kapcsolási rajzot hogy jó e igy, előre is köszönöm.
A "FAULT" láb kimenet, ne kösd +5V-ra. Az "EANBLE" lábat GND-re kell kötni, ha engedélyezni akarod a léptető meghajtót. A "RESET" és "SLEEP" lábakat +5V-ra kösd.
A nano 2-es lába 3.3 V-os kimenet, ne kösd a 3.3 V-os tápfeszültségre. Az "AREF" láb bírja az 5 V-ot (nem ismerem a panelt)? 12 vagy 15-ös lábon kell tápfeszültséget adni a panelnek. Az R8-as ellenállás bal oldali lábát az R9 és a Gate közé kösd, bár így is jó. Gondolom az a cél, hogy vezérlés nélkül lezárjon a FET. Párszor teszteltem mindkettőt, szerintem az A4988 vezérlő jobb, mint a DVR8825.
NAgyon köszönöm. Fura, nekem egy fekete lay az egész solder mask felület ha használom ezt a funkciót, nézegetm mi lehet vele. Ezt a funkciót nézegettem, csak pont emiatt a feketeség miatt nem gondoltam, hogy használható bármire is. Gondolom az se nem oszt, se nem szoroz, hogy én még invertálom is az alap lay fájlt, de a soldermaskot meg nem kell.
Ha bepipálom a C2 réteget (alkatrészoldalról tervezem az alsó fóliára) és a solder mask réteget akkor egymáson mutatja őket. Amint ráklikizek erre az 1/2 ikonra, nem történik semmi. Ha bepipálom az invertálást, akkor szétdobja ugyan a két réteget, csak a solder mask egy nagy feketeség lesz. Vagy amilyen színű éppen. A hozzászólás módosítva: Feb 17, 2019
A soldermask speciális réteg, azt nem lehet igy szétszedni bocsi.
Csak az S és C rétegekre vonatkozik.
Köszönöm a gyors választ, azért van a rajzon DVR8825 mert csak ez van nekem az Eagle-be, lusta voltam másikat definiálni.
Nem találtam hozzá megfelelőbb témát, pedig nem a panel technikai elkészítését, hanem a tervezés egy fontos részét próbálom feszegetni. Arra kérnék magyarázatot, hogy a szigetelési távolság mértéke miért függ a tengerszint feletti magasságtól? Illetve miért függ tőle brutálisan drámai mértékben?
Itt a konkrét szabvány a témához. Konkrétan az zavar engem, hogy pl. a bevonat nélküli külső panelfelületen lévő két vezetősáv közti minimális távolság, pl. 251-300 V feszültség esetén 1,25 mm ha 3050 m tengerszint feletti magasság alatt használják a panelt (B2 besorolás), majd ez az érték 12,5 mm-re növekszik ha 3050 m feletti a felhasználás (B3). Tehát ha 3048 m-en van egy emeletes ház, akkor annak földszintjén elég az 1,25 mm, de az emeleten már 12,5 mm a minimálisan elvárt szigetelési távolság bevonat nélküli külső panelfelület esetén. Ezt a tényt nehezen tudom befogadni. Mi lehet a racionális magyarázat, mi lehet az indok, mi lehetett a szabályalkotó megfontolása?
Lehet hogy butaság amire gondolok.
Talán a relatív páratartalom befolyásolja az ajánlott szigetelési távolságot ???
Ezt el is tudnám fogadni, de akkor azt kellene megadni, nem a magasságot. És még mindig ott van a "mérték", mert az eltérés drámaian nagy.
Az se biztos, hogy van logikus/normális magyarázat a szabvány megalkotásában. (lásd a spenót vastartalma pl.)
Idézet: Forrás: Bővebben: Link. Fénykép forrása: „A nyomás hatását az ún. Paschen-törvény (1. ábra) írja le, amelynek érdekessége, hogy adott elektródelrendezés esetén van egy olyan nyomásérték, ahol az átütési feszültség minimális...”
A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2019
Ez egészen jó támpont lehetne, de mégsem áll össze a kép.
Ha feltételezzük, hogy egy adott magassághoz egy adott nyomás tartozik, akkor van egy olyan nyomás (magasság) ahol a legkisebb az átütési távolság. Ha feltételezzük, hogy a nyomás csökken a magasság növekedésével, akkor a görbe alapján magasabban (kisebb nyomáson) meredeken emelkedő a tendencia, azaz jelentősen növekszik az átütési feszültség azaz csökkennie kellene a szigetelési távolságnak. Ezzel szemben az ajánlás sokszorosára növeli az elvárt értéket. És a görbe másik fel szintén csökkenő távolságot jósolna ahol a nyomás növekszik (a magasság meg csökken). Ha sehol nem tévedtem, akkor a felvetésed alapján éppen fordított elvárás lenne a következetes.
Bár nem említik de a IPC-2221 vagy IPC-2221B határozza meg a távolságokat.
A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2019
Hali!
Említi felül: Ebben a cikkben az IPC-2221A szabvány által ajánlott értékeket mutatom be.
Nem jó. A normál légköri nyomás a diagram jobb oldalán van. Ha csökken a légnyomás, a grafikonban balra haladunk. A minimum kb. 1 Pa (0.01 hPa) környékén van, ez messze a normál légköri nyomás (kis hazánkban 900 - 1000 hPa) alatt van. A linkelt pdf-ben van méretezett grafikon is. A
Idézet: mondatod így, ebben a formában nyílván túlzás. Ugyanakkor kell húzni egy határt, miszerint eddig és ne tovább. „Tehát ha 3048 m-en van egy emeletes ház, akkor annak földszintjén elég az 1,25 mm, de az emeleten már 12,5 mm a minimálisan elvárt szigetelési távolság bevonat nélküli külső panelfelület esetén.” Idézet: „...kell húzni egy határt...” Éppen ezt feszegetem. Egyáltalán nem kell húzni egy határt, és főleg nem ilyen éleset. Ez nyilvánvalóan otromba túlzás. (Bennem már az is felmerült, hogy itt csak valamilyen félre fordítással állunk szemben, mert annyira irreális a dolog. Vagy 3050 m magasság alatt, vagy felette biztosan tévedünk, és valamelyik oldalon elég nagyot.)
Nincs tévedés, ez a szabvány szóról szóra. El kell fogadni, és be kell tartani
Olyan ez mint a parancs, ha meg... csak szaporodik
3050 m = 10000.7 láb
A szabványt angol mértékegység szellemében fogalmazták anno. IPC-2221 Angolul A hozzászólás módosítva: Feb 19, 2019
Sziasztok.
Nyomtatóvásárlás előtt állok. Ezt a két tipust néztem ki: LEXMARK B2338dw Ricoh SP 325DNw Elképzelhető, hogy egy samsung 2026W-től pontosabb nyomatot kapok ezek bármelyikétől vagy ez teljesen kizárt. A samu eléggé csúnya képet nyomtat fóliára, nincs is ilyen laptipus a beállitásaiban. Jól jönne némi tapasztalat ha nem is a pontos tipussal de a kategóriám belüli márkával.
Az én nyomtatómnál van lehetőség írásvetítő fóliát kiválasztani, mint papírtípust, de az nagyon nem jó. Szemmel láthatóan porózus a nyomat.
Esetenként odajutok egy lexmark x950-hez is. Gyönyörűen nyomtat fóliára. A fólia tetejére és aljára nyomtatva is tökéletesen (szemmel láthatóan) fedik egymást a rajzolatok. De csak ha a papírtípust fóliára állítom. Persze, ez a nyomtató nagyon drága itthonra, nem is azért írtam, hanem hogy van ami meg fóliára nyomtat szépen. Nehéz menet ez, csak kipróbálással lehet eldönteni, mint a mostani samsungnál is. Marad a 14 napos visszavásárlás.
Azért köszi a tapasztalatot és ha van még bárkinek, akkor jöhet.
Ezzel a módszerrel mégis csak megoldható az egy lapra nyomtatás
Szuper, kipróbálom ha hazaérek. A kérdés már csak az, hogy ha invertálni kellene a vezetősávok maszkját dry filmhez, a solder maskot pedig nem kellene, akkor is megoldható-e. Majd trükközök vele, hétha összejön ezzel a gerberes export-importtal. Köszi, ügyes megoldás!
A soldert miért nem kell invertálni ?
A lötstopnál a nem megvilágított rész kell, tehát a forrpadeket kell kitakarni.
Áramköri maszknál pedig az áramkör azon részeit kell kitakarni, ami nem kell, tehát nem lesz az áramkör része. Mindkét fólia a világításra keményedik ki, csak egyik esetben a rajzolatot kell megvilágítanom, ez a programban invertálást igényel. A másik esetben a forrmaszkkok körülötti területet kell megvilágítanom, de ezt a program így is hozza létre, nem kell invertálni.
ja..ja..
Megoldható, hogy az egyik invertált, a másik nem invertált maradjon.
Ugyan itt a gerber opcióknál? Ez szuper.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |