Ez az. Azt a "testen van"szót a tápvonalaknál felejtsd el. Mert, hogy egyenáramúlag testen van, az az RF szempontjából egyáltalán nincs így. Ha megnézed az antenna pálcát, az végig egy vezető, mégis a benne (inkább körülötte) folyó áramok nagysága folyamatosan változik.
Ezért világít a pontosan λ/4 -es antenna végén a glimm, mert ott feszültség van, mert a szakadás miatt az áram nulla. Pedig ugyebár az egész "testen" van.
Ott van például a kamion tükör tartóra szerelhető antenna. Hiába viszed oda a "testet" kis ellenállású szövött rézszalaggal, a hossza miatt tápvonalként viselkedik, és mire odaér az antenna talpához, már régen nincs testpotenciálin a kábel vége.
Az esetedben egy rezonáns antenna szélessávúsításáról van szó, gondolom, ezért van a frekvencia függő talpponti ellenállás akár sávonkénti kompenzálására szükség.
Nagyfrekvenciákon a drót hossza, és átmérője, valamint a hullámhosszhoz való viszonya szerint tápvonalként (esetenként antennaként) is működik.

Aha! Kezdem kapisgálni, köszönöm. Még ugyan emésztem de már nem olyan érthetetlen a dolog.

Csinálhatsz egy szondát, egy érzékeny Deprez műszerből, meg egy diódás egyenirányítóból. Maga a szonda az egy hurok legyen. Ha ezt végighúzod a (hasított) tápvonal/sugárzó mellett, akkor az árameloszlásról kaphatsz képet a vezeték mentén.

Ez egy nagyon jó ötlet! Meg is csinálom. Köszönöm!
Akkor itt is érvényes, hogy a tápvonal hossza nem mindegy mekkora. Ugye figyelembe véve a hullámhoszt.

Nagyon nem mindegy. A tápvonal hullámimpedanciája folyamatosan változik a hossza mentén. Maga a tápvonal egy olyan transzformátornak tekinthető, amelynek a hosszával bármilyen bemeneti kapcsokra vonatkoztatott impedancia előállítható.
Például ha pont λ/4, akkor ha a végén rövidzár van, akkor a bemenetén szakadás, ha a végén szakadás, akkor a bemenetén rövidzár, ha a végén hullámimpedancia, akkor a bemenetén is. Ez minden n*λ/4 -nél ismétlődik.
Ezért lehet csalóka az SWR mérővel beállított minimum, mert ha az antenna talpponti impedanciája nem egyezik a tápvezeték hullámimpedanciájával, akkor azt a kábel hosszával "ki lehet hangolni". Ha pedig van reflexió, akkor a kettő biztosan nem egyezik.
Ezt elkerülendő, SWR mérésnél mindíg legyen két eltérő hosszúságú mérőkábel, ha mindkttővel azonos, vagy közel azonos értéket mérsz, akkor igen nagy valószínűséggel jó az antenna illesztésed.

Nagyon köszönöm a magyarázatot. Kezd világosodni a kép. Dipóloknál még értettem de itt ez a "trafó" nagyon bevitt az erdőbe.
Még valami jobb minőségű koaxot is nézek. Köszönöm a segítséget.

Végső soron a dipól is egy transzformátor. A szabad tér hullámimpedanciáját "transzformálja" tápvonal hullámimpedanciájához.
Az sem baj, ha e tekintetben megváltoztatod a világképedet, minden darab drót egy tápvonal , a hullámhosszhoz viszonyítva, ha csak egy van, akkor aszimmetrikus, ha kettő, akkor szimmetrikus. Mindjárt könnyebb értelmezni a zavarviszonyokat, csatolás, gerjedés stb. is.

Végül is igaz ha így nézem. Idáig még nem jutottam el. Majd egyszer bár erre a kis időre ... Csak ilyen megoldással még soha nem volt dolgom és eleve nem értettem a működését. Most már azért jobban átlátom.

Gyanús . hogy nem-e ez a Comet antenna lesz az ?

Írás róla és hivatkozások az "eredetire"

Kössz, nagyon úgy néz ki, hogy ez lesz az.

Itthoni egyik gyártója :
HA5IW Multi Band Vertical Antenna

Úgy van. A második linken levő már tökéletesen ismerős és már világos a dolog. Azt kerestem volna csak nem tudtam milyen néven lehet. Már világos, hogy a 10 W hova tűnik el.

A kompromisszumba tünik el .

Úgy van. Pontos a fogalmazás.

Azért vannak rajta a ferritek. Azt tudjuk, hogy a "villany" nem a vezetékben terjed (az csak az irányt mutatja), hanem az azt körülvevő térben. Az meg a ferrit anyaga, jó nagy μ_r -el, és ε_r -el. Ennek hatására megnő ugyan a terjedési veszteség, de kellőképpen változik a rövidülési tényező (nő a futásidő), ezért rövidebb tápvonal is elegendő, és mivel a jóság is romlik, a frekvencia átvitel is egyenletesebb lesz.
A mikrohullámú technikában is használják, hibridek, cirkulátorok, izolátorok esetén a méretek csökkentésére. De hasonló a strip line technika is, ahol a hordozó dielektromos állandójának növelésével lehet csökkenteni a terjedési sebességet, ezzel a méreteket.

Analóg vs. SDR HA5GN előadása

Erről jut eszembe, hogy a Rádiótechnika 1965. évi ápriisi számában megjelent egy cikk, amit elég sokan benyaltak

Elvileg ezzel nincs is probléma, csak a cikkíró szerintem csak az elméleti tényekre alapozva írta meg a cikkét, és a gyakorlatban nem bizonyította.
Az igaz, hogy a rövidülési tényező az antennát/tápvonalat körülvevő anyag dielektrikumától függ, és ezzel a hullámvezetők méretei csökkenthetők.
Ezt a gyakorlatban használják is, lásd a strip line technikát, (pl. a mobiltelefonok, WIFI, BT modulok antennáit), valamint a mikrohullámú elemeknél (iránycsatoló, hibrid, cirkulátor, izolátor) ahol a dielektrikum speciális ferritanyag.
1965 -ben még elég kevés szakember foglalkozott ilyen dolgokkal, és a gyakorlatban sem volt igazán közismert.
A cikkíró csak abban lőtt mellé, hogy elég viccesen állt a témához, és olyan dolgokat állított (Yagi az uborkás üvegben) ami akkor hitetlenségre adott okot. Ha jól emlékszem, félre is vitték a palit, mert akkoriban a "modern antenna" a köztudatban a ferrit antenna volt, és azzal tették nevetségessé szegényt. Pedig abban is bizonyos szempontból igaza volt, csak nem úgy ahogy kritikusai beállították, hogy a kész, egész ferrit antennát dugták az uborkás üvegbe.
Pedig már a 80 -as években neves gyártók (pl. Radiall) gyártott olyan szélessávú Logper antennát speciális műanyag hordozóra, ami 0,5 - 18 GHz között működött.
A mikrohullámú technikában a kerámia hordozónak is hasonló a szerepe.
Az elmélettel semmi baj, (végül is a cikkben ha Öveges professzor stílusban is) de leírta.
Az, hogy nem talált értő közönségre akkor, az nem az Ő hibája.

Minden évben volt hagyományos áprilisi cikk.
A CQ AP1RIL "DX"-re is sokan "rácuppantak", meg a forgatható W3DZZ antennára is.

Pont a mai apróban van egy hirdetés 600 W -os URH erősítőről, ott a képen látható a bemeneti, és a kimeneti tápvonal illesztő, mégsem 75 cm hosszúak, el sem férnének benne. Legalábbis nyomtatott áramkörön nem.
Koaxból szép nagy kupac lenne.

Régen nehéz volt egy tranzisztorból (még csőből) is 600W-ot kihúzni.
Bár megfelelő 48V DC tápról, "C osztályban", úrnak 2020 évében...

Értrm én ezt, gondolom itt vicc az volt, hogy jóllehet a víznek 81 a dielektromos állandója, de még a desztillált víz sem igazán szigetel, mert ha máshonnan nem, a belelógatott antennáról is oldódik bele annyi anyag, hogy nem tekinthető igarán lkalmas nagyfrekvenciás dielektrikumnnak. Arról nem is beszélve, hogy a sör, meg a tokaji furmint is szerepel a táblázatban.

Még anno a rádióban volt egy 800 W -os csöves 450 MHz -re. Üregrezonátorral, ventilátoros hűtéssel, ahogy kell.
Azzal tettem tönkre a High-Life diszkó hangrendszerét, mikor már nagyon zavaró lett a nagy hangerő.

Eez igen!

Van itt egy min whip antenna változat. A cikken fellelkesülve legyártottam ennek módosított változatát, kisebb feszültségre és áramfelvételre főleg azért, hogy a hűtőbordát megspóroljam, meg a tápellátást valamilyen kellően szűrt 5V-os töltőről megoldhassam. A cikk végén a szerző holmi paszív elmeket említ, amivel némi feszültségerősítés is elérhető. Ez nálam egy 330 ohmos ellenállással söntölt kb 7:1 impedanciaviszonyú balun. Így kb 3x-os feszültségerősítése lehet. A rajzon szereplő 700 pF-os szovjet kondenzátor (a fényképen nagy zöld izé) leginkább a bemenet árnyékolására szolgál, nem pedig szűrésre
Azért merem publikálni, mert normálisan működik - bent a szobában. Remélem élesben is jó lesz, az 1116 kHz-en sugárzó helyi adó nem fog keresztmodulálni.

A 7:1 impedanciaviszonyú balun-t hogy sikerült megtekerni?

Az nagyon kevés! A linkelt rajzon is kb 3000x -es

ui.: bocsánat benéztem jó lesz az 10-15x -esnek is!

Rövid válaszom az lenne, hogy nehezen Bővebben az alacsony impedanciás tekercs 5 menet az Al 1000 ferritgyöngyre, a nagyobb impedanciás pedig 13 menet.
Az erősítés a balun primer oldalán mérve valóban nagyobb lenne, de hát a szekunderről veszem le a jelet.
Mindenesetre annak örvendezek, hogy nem gerjed és működik még 16 m - en is. Attól viszont tartok, hogy ha tisztességesen telepítem, a 7 km- re lévő miskolci AM adó belemodulál a vételbe.
Megjegyzem, hogy a gyöngy AL értékét szépen elosztott 10 menettel mértem, a képen látható, hogy elég féloldalas a tekercs, így aztán a számított 20 uH a valóságban valami 40 körüli érték lett.

Köszi! Csak elég fura értéknek tűnt elsőre, úgymond nem szabványos.

IM torzítás csökkenése magasabb IP3 értékkel érhető el. A linkelt cikknél pont erre hegyezték ki az áramkört. Minél nagyobb az erősítő teljesítménye (nagyobb áram) annál nagyobb jellemzően az IP tűrése. De szerintem az utánakapcsolt vevőé úgyis gyengébb mint az áramkörödé. Összehasonlításként az SA612 OIP3-ja kb 12dBm, míg a linkelté 40dBm.

Egy érdekes kapcsolás itt.

Ilyen gyöngyre melyik boltban lehet szert tenni?

Rövid válaszom Aliexpress. Bővebben,: ha privátban megadod a címed, küldök néhányat

Ha még nem olvastátok volna.

Ez különösen tetszett benne.