A dióda egyenáramú áramkörét zárni kell, ez induktív hallagató használata esetén automatikusan megtörténik, ha a terhelés kapacitív, piezó, vagy külső, csatoló kondival kezdődő erősítő használata esetén a kimenetere (hangszóró felirat) egy 100 kΩ nagyságrendű ellenállás is szükséges.

Köszönöm, de mint írtam is, úgy is próbáltam, de semmi. Visszaolvastam a korábbi hozzászólásokat piezzoval kapcsolatban, és többféle ellenállással próbálva sem üzemel.

Ez az áramkör olyan egyszerű, mint a faék, több mint 100 éve különböző változatatokban teszi a dolgát. Vagy egy hibás alkatrészt kerülgetsz, vagy elkötöttél valamit, vagy kontakthiba.

Én nem látom sehol sem a dióda utáni szűrőkondenzátort!
Valamint ha jól látom, a forgókondi a leágazáshoz csatlakozik. Ennek így nem sok értelme van! Nézd meg a bigrobi által küldött rajzot, és próbáld aszerint összerakni...

Ha minden igaz akkor bigrobi rajza alapján újra kreáltam a dolgot, remélem nem néztem el semmit, bár talán mégis, mert még mindig nem szól se piezzoval, se mással, se trafó előtt, se trafó után. Vagyis még mindig csak egyetlen módon szólal meg, trafót kihagyva JBL-re kötve. Trafó után bekötve is megy JBL-el, de sokkal halkabban. Még valami ötlet, hogy mit rontok el?

A piezzo-hoz elvileg kellene vele párhuzamosan ellenállás is, mert nélküle nem igazán tud rendesen szólni...

Igen azt tudom, azzal is próbáltam, de semmi

Antenna hossz legyen jó hosszú, piezót illetően vettem de szinte semmit nem hallani aztán a rozsvasból jött egy telefon avval bolt 5cm átmérőjű, na az már jó. minimum a 3cm ami jó.

És arra valami ötlet, hogy trafóval miért nem működik? Próbáltam trafóra füllhallgatót kötni, tárcsás telefon hallgatót, de semmi. Ez is az antenna hossz miatt lehet?

Nem mindegy milyen trafó, minél kisebb annál jobb úgy vettem eszre. Mondjuk nekem több trafó közül 2 vált be. Antennának minimum 20m Kábelt ajánlok de nekem van több mint 30m. 220V fel megy a diódára ami vagy germánium üvegdióda vagy schottky üvegdióda. Íme egy szobaantennás rádióm Bővebben: Link, ez halk és egy ferrites Bővebben: Link

Nos a következőkre jutottam: a rádió végülés szól, de nagyon halkan. Ami számomra érdekesebb, hogy egy sima fülhallgatóval és a tárcsás telefon hallgatóval is szól, de baromi halkan, és mindegy hogy trafóval vagy anélkül kötöm a rádióra, ugyan olyan a hangerő.

Ki van hangolva rezonanciára?
Ahogy írták mások, ehhez elég hosszú antenna kell, és ajánlott erősen a jó földelés is, hisz az összes energiát ezekből nyeri a rádió, amit te hallani is szeretnél passzív hallgatóval!

Kedves norbertv99!
Csak az előző két oldalt olvastam végig. Lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, de a néma hang oka az elkötésen kívül lehet, hogy rossz az antennád és földelésed.
Én 40 éven át a régi MHSz-ben rádió-barkács szakkört vezettem, és diákjaimmal száznál több detektorost készítettem és készíttettem. Több téves felfogás is okozhat némaságot.
Például az elkötésen kívül: Ez a detektoros csak AM modulációt vesz, FM-re más fajtát kell készíteni!
Hosszú, közép, rövidhullámú vételre használható.
A tekercs geometriai méretei a forgóval határozzák meg a vehető hullámsávot.
Nagyméretű huzalantennával működik. Rádióból kiszerelt ferrit, vagy teleszóp alkalmatlan. Csak adóállomás néhány km távolságában jók az utóbbi antennák.
A huzal antenna minimális hossza 20 m, de építettünk 100 métereset is.
A huzal antenna magassága minimum 8-10 méter. Készítettünk 30 méter magas gyárkéményre függőleges huzalt is. Jó volt.
Földelésre több esetben a hálózat védő érintkezője rossz volt. Külön cövek földelést kell készíteni. A földelő vezeték a legrövidebb és hurok mentes legyen.
Én Kőszegen élek, és a solti Kossuth és Szombathely melletti Gyöngyöshermáni adó jön a legjobban a Bécs I-el. Az esti órákban halkan több adó vehető.
Kicsi a kapott hangfrekvenciás energia, hangszórós vételre csak az említett trafós megoldással halkan szól. Nem várhatunk hangos hangot. A hangszóró kb. 30 cm-ig hallható. Csak dinamikus hangszórót használtunk.
A képen olyan detektorost mutatok, mely tekercse hangszóró tekercs. 20 cm-s kosárátmérőjű hangszóró 25 mm átmérőjű 8 ohmos hangszóró tekercse.( El lehet gondolkodni a tekercs induktivitás értékén, ha középhullámot veszi!)
Üdvözlet:H.F.

Ez a forgó, lengyel rádióból való úgy nézem.

Jól látom - e, hogy a forgókondi mindkettő fele egymással össze van kötve? Elég az egyik fél is! A tekercs "leágazás" alatt csiszold le a zománcot, hogy jó érintkezés legyen!

Biztos piezzo volt?
Tesztelni pl a multiméter kapacitás mérőjével tudnád.
Alap esetben szakadas avagy kapacitás szerű.
Így kapacitás mérőben tudod mérni az értékét úgy saccra valamit.
Ezenkívül hallható a kapacmérő merő frekvenciájának a füttye is.
Minden méréshatárban más más frekin fog fütyülni.
Ezzel tesztelted is a piezzo csipogót a vezetékét szakadásra is.
Ha meg ellenállást mérsz rajta akkor ha kis ohmos pár 10 100 akkor meg nem piezzo a csipogó, hanem dinamikus.

Nagyon nagy a tekercs menetszáma (30 mm átmérőhöz 90-100 menet illenék)! De ezen könnyen segíthet. Készítsen még egy csúsztatható érintkezőt, amellyel az antennát csatlakoztatja a tekercshez, így a menetszámot is tudja változtatni! Természetesen csiszoljon le egy sávot a tekercsen, hogy fémes érintkezés legyen!
A képen látható antennacsatlakozó igen szegényes antennát sejtet. Ha a kábelt szétszedi elemi szálakra, nem lesz elég teherbírása 20-30 méterre - egyébként is: hol húzza ki? A panel falain belül hatástalan. Ha az erkély az adók irányába néz, többre megy az ott elhelyezett, jó keretantennával.
A panelház nagyon megnehezíti az ilyen rádiózást!

A képen látható forgónak csak az egyik fele van bekapcsolva. Ha a dupla forgók két részét összekapcsolva kicsi lesz a frekvencia "átfogás". Alsó és felső frekvencia távolsága, csak a közép hullámsáv felét tudjuk venni. A forgó videoton táskarádióból származik. Nem lengyel.
Lakótelepi lakásnál a külső huzalantennát két tömbház között húzták ki a diákjaim. Villámhárító földelést használtak.
Tisztelettel:H.F.

Kedves Kollégák!
Néhány gyári detektorost mutatok a képeken, elölről és hátulról. A piros műanyag dobozos az 50-s évekből származik. Az Afrikai és Ázsiai civilizációtól messze élő néptörzsek számára készült. Napjainkban a "kurblis" rádiók kiszorították. Tekercse méhsejt tekercseléssel készült, a germánium diódával, mely ismeretlen cégjelzésű.
A legnagyobb készülék tekercsét valaki barkácsolás szinten átépítette. Nem lehet eredeti. A 20-s évekből származik.
A fa dobozos is ebből a korból lehet. A dísz dobozok mintájára készült.
A jobb oldali tekercsét kicseréltem. Zsebrádió KF trafó tekercse. Csak az egyik oldal kondi nélkül. A középhullámú sávra kitűnő. Bármelyik KF trafó tekercs jó (460 kHz-s!)
Az elölnézetekben eredeti detektorokat mutatok.
Üdv.:H.F.

Valami oknál a képek lemaradtak, pótolom.

Földelésnek próbáld a 230V-os csatlakozó földelő "prückét" Antennának meg a kábeltévé árnyékolását. Nekem nagyon bevált. A 300 ohm körüli telefonhallgató csendes estén szépen, kellő hangerőn szól.

Nem kellene ezeket a megoldásokat javasolni senkinek! Működnek ugyan, de nem veszélytelenek.
A csoportban már kétszer is volt szó a erről. 2015. máj. 11. (99. oldal) és 2018. szept. 5-6. (128. oldal). Az elektromos hálózatot főleg békében kellene hagyni, és nem kockáztatni, hogy egy öreg fejhallgatón keresztül megcsipkedje a fülünket a delej.

Kedves fgyj!
Igazad van!A hálózat nem gyerekjáték a kábel TV-vel.
Tisztelettel:H.F.

mi lett volna ha linkelted is volna ide azt a 2 oldal hivatkozasat?
egyik hivatkozásod

Előszedtem egy régi detektoros rádiómat és gondoltam felújítom, de le is jegyzetelem a dolgokat. Hat gubancok vannak. Ez a rajz az alap. Online számításban tekercsszámítóban 209uH jön ki elkészítettem és nálam 240uH. Forgókondenzátor 500, nálam 260pF bejön Budapest. Van 320/380pF forgóm is lengyel rádióból. Mindig azt hittem a többlemezes rész a 380pF,a merések mást mutatnak, és a tesztek is. Hogy lehet hogy a többlemezes rész jön ki 320pF-nek a lengyel rádió forgókondijában, ismeri valaki ezeket a forgookat?. Hogy lehet hogy kisebb kapacitással jön be Budapest mint a rajzokon írja és az online számolókon? A műszert próbáltam más új kerámiakondenzátorokkal és jó eredményeket adott. A másik rádión meg 260uH es 230pF jött be Budapest, de ez megint nem felel meg az online számolóknak. https://goodcalculators.com/resonant-frequency-calculator/ http://morgoelektronika.hu/calc/lc.html https://www.hobbielektronika.hu/segedprogramok/?prog=induktivitas3

Hozza' egy rajz

"mi lett volna...?" Az lett volna, hogy linkelve lett volna
Megadtam az oldalszámot - akit érdekel, odaugrik.

A szerelési szórt kapacitásokat, induktivitások is számítanak, ezért nem egyezik minden érték.

Önmagában az hogy a több lemezes részen kisebb a kapacitás és a kevesebb lemezesen nagyobb ezt sem értem. Leellenőriztem megint mind 2-nél így van és kisebb lemezesnél jobban szét kell hajtanom őket Budapesthez. így nehéz az embereknek elmagyarázni hogyan működik. Az összes rajzomat ki kell javítani. Mivel idáig, tavaly őszig nem volt műszer minden a feltételezéseken múlt és papír számításokon. Ez netes kép de hasonló az enyém is.

Az nem lehet, valamit nem jól mérsz.
A több lemez fizikailag is nagyobb kapacitást jelent. A kisebb kapacitás az oszcillátoré, így jobb az együttfutás, mint rövidítő kondenzátorral.