Ez az nem lehet kisebb, és ha rádióra kötöm ahol sok lemez van teljesen összecsukva kb jó alig kell megnyitni meg ahol kevés lemez van azt jobban szét kell hajtani. Teljesen logikátlan.

Forgókondenzátornál áll az érdekesség de ahogy összeraktam a rádiót és próbáltam kis 12m antennával is ma' nem elég a 260pf, minimum 320 kel neki.

Gondolom, a kevesebb lemezes résznél kisebb a távolság a lemezek közt.

Amikor "Budapest"-et írsz, a solti adóra gondolsz (540 kHz, Kossuth Rádió)?

A forgókondenzázor mikrofóniájának csökkentése érdekében sokszor alkalmazták azt a megoldást, hogy az oszcillátor forgő szektoránál nagyobb légrést alkalmaztak.

Igen a solti adó a Kossuth rádió. Én megszoktam hogy Budapest ahogy írja is a régi rádióimon.

Szemmel nem latom a légrés közti különbséget, sem a lemezek nagyságában. Mindjárt összerakom a reflexet és letesztelem azon.

Inkább mérjél, ha van rá lehetőséged, műszered. Csak figyelmesen, rövid, és ugyanazzal a vezetékkel. Azt is nézd meg, hogy a kontaktusok a lemezek, és a kivezetések között jók-e.

Ha a netes képen lévő forgó ugyanaz, mint a tiéd, akkor bizony a több lemezes szekcióban nagyobb a lemezek közötti távolság.
Kikopizod, egymásra másolod és rögtön látod, mi a helyzet, miért kisebb a kapacitása.

Ez logikus. Csak valamiért fordítva van. Másiknál is ami ilyen típusú. És ha beépítem rádióba akkor így is viselkedik ahogyan mertem. 376pF a kisebbnél 320pF a többlemezes résznél. Egyenként mértem. Pár pF tud tévedni hisz kínai műszer. Különben 5cm átmérőjű pizón elég hangos a solti adó ha párhuzamosan van kötve egy 47K ellenállással. Hangosabb az 500 ohmos telefon hangszóróból készült fejhallgatómnál.

Az utolsó képen remekül látszik, hogy a többlemezes részen nagyobb a távolság a lemezek között, az is beleszól, hogy mekkora a kapacitás. Kár tovább töprengeni a dolgon!

Majd minden rajzot átírok 380-ra de kipróbáltam 320 is működnek, lehet ne írom át, detektoros kapott egy pici de 2x250 az az 500pF forgót. Valamiért csak Pest jön be. Na meg a sok zaj DVB-T2 meg PC-k :-/

Barátaim!
Olvasom a hozzászólásotokat, és nekem úgy tűnik, hogy néhány kérdésben tanácstalanok Vagytok. Bocsássatok meg, de nem kioktatni szeretnélek. Egyszerűen, mint egykori rádió szakköri tanár sok detektoros építési tapasztalattal, szeretnék segíteni.
A vételt a kondi kapacitása és tekercs induktivitása határozza meg. Ehhez hozzá járul a vezetékezés szórt kapacitása és induktivitása. A földelő és antenna kapacitás is. A frekvencia a Thomson képlettel számítható. Évek alatt készítettünk hosszú és rövid hullámra is detektorost. (Szabad Európát hallgattuk.) Legjobban a középhullámú sáv vétele sikerült. Ez kb. 500 kHz-1,6 MHz. A régi rádiókból kinyert forgókkal sikerül a vég kapacitástól függetlenül. 1:3 frekvencia átfogáshoz 1:9 kapacitás kell. Meg kell mérni a forgók kiforgatott helyzetben és beforgatott helyzetben a kapacitást. A forgóknak nagy hibája, hogy a sárgaréz tengelybe préselt alu. lemezek sok évtized alatt korrodálnak, és egyes lemezek kiesnek a kapacitásból. Kisebb a kezdeti- és végkapacitás. A harmincas években sárgaréz lemezek voltak. A másik hiba, hogy a csúszó bronz érintkező elkorrodál és megszakad a forgatás közben. Ez utóbbi könnyebben javítható. Ki kell szedni, megtisztítani és vissza.
Már írtam, hogy tekercsnek a régi rádiók KF transzformátoraiknak egyik tekercse, saját kondija nélkül, jó mert ferrit magjával a közép hullámú sávra hangolható. Utána már csak forgóval hangolunk. Az 540 kHz Kossut beforgatva a Dankó kiforgatás közelében lehet. Sok múlik, hogy az országban ki hol lakik. Az antenna méretét és kapott hangerőt ez befolyásolja. Hangszórót vagy dinamikus fejhallgatót csak trafóval üzemeltessük! Több ezer ohmos elektromágneses fejhallgatóval közvetlenül hallgathatunk műsort, mint a húszas években.
Tisztelettel:H.F.

Kedves Kísérletezők!
Már többször visszatért itt az a javaslat, hogy földelésként használjátok a hálózat védőnulláját/védőföldjét, annak ellenére, hogy mások mindig hozzáteszik a józan figyelmeztetést is ennek a veszélyességéről. Aki felnőttként ezt az eszközt is használja detektoros rádióhoz, ám tegye a saját felelősségére, de ne propagálja! Gondoljon arra, hogy gyerekek is kísérleteznek (a kísérletezésre biztatni kell, de a veszélyes megoldásoktól óvni is szükséges őket).

Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a „régi” ismeretek a mai viszonyok között el is veszíthették érvényességüket. Pl. a víz- és gázvezetékek ma nagyon gyakran műanyag csövek a föld alatt, földelésként jelentéktelenek. Családi házas utcákban az elektromos hálózat légvezetéken érkezik, földelése távol van – nullvezetéke inkább antennának alkalmas, nem földelésnek (persze akkor is veszélyes megoldás).

Településenként, háztípusonként nagyon eltérőek lehetnek a sikeres megoldások. Közreadom az én helyzetemet a detektoros vételben, tanulságos lehet.
Családi ház, város széli utcában. Solttól kb. 90, Pécstől 20 km légvonalban. Hegyen (kb. 290 m). A legjobb antennám a gázvezeték (az utcában műanyag cső, a ház oldalán a falon kívül, magasan acélcső, kétszer is irányt váltva, hossza kb. 25 m). Földelés: 4-5 méter szigetelt huzal a padlóra fektetve (ún. „ellensúly”). A hálózat védőnullája földelésként próbálva tényleg „nulla” értékű (antennaként használva nem rossz, de attól még nem ajánlott). Vízvezeték földelésként szintén „nulla”. A solti Kossuth és a Pécs melletti nemzetiségi adás tisztán, jó erővel, áthallás nélkül vehető a legegyszerűbb detektorossal.

A detektoroshoz földelésként javasolt, padlóra fektetett huzal (ott ellensúly) kitűnő antennát adott az öreg, autotrafós csöves rádióim antennájaként (ezeken a rádiókon nem volt földelési csatlakozó). A legérzékenyebb eddigi rádiómhoz (AR 205, KH és RH) elég volt 1 m huzal is (de csak lelógatva – magasra emelve nem). A fémdobozos 313-as Néprádió pusztán a fémdobozával mint antennával is elfogadhatóan szól, külső huzallal pedig nagyon hangosan.

Akkor marad a keretantennás detektoros vevő megoldása?
Ez talán járhatóbb út manapság a biztonságosabb kísérletezéshez.
Igaz a vasbeton ilyenkor árnyékolhat.
Kissé nagyobbacska, fél - 1 méteres keret kell.
Irányhatása is van. De ez lehet jó ha "zavaró adót" kell elhagyni.
De nincs kültéren lógó drót villámcsalogatónak, kikötési pontok elérhetetlensége.
Nincs jó minőségű földelés kialakítás gondja.

Önmagában a konnektorból jövő földelés nem veszelyes. a földelés az földelés, sót az a vedelem. Csak 21 században zajt is hoz a rádióba. voltak sokkal hajmeresztőbb megoldások amikor a fázist használtak antennának egy leválasztó kondenzátorral. Én sosem mertem kipróbálni. A keretantennásat is megdobja hangerőbe a földelés.

A hálózati táplálású rádiókon eleve ott van a hálózati "föld" ami nem föld ugyan, de "ellensúly. Már csak egy lógó drót (long wire), mint az antenna másik fele kell hozzá.

Lehet nem volt véletlen választás a Rádiótechnika újságban 1980 évek elején Rádiótechnika úttörőknek sorozatban megjelent keretantennás detektoros leírása.

Az ilyen, autotrafós rádiókon hová csatlakoztatnánk azt a lógó drótot?

Hello! Félreérted, Pucuka az antennára gondolt. Mert csak ez az egy csatlakozási pont van a rádión, lévén hogy az alaplemez a hálózaton van, de az egyben biztosítja az antenna földelésének szerepét is.

"proli007" kiegészítése alapján visszavonom a kérdést. Elnézést kérek.

Azzal csak az lehet a baj, ha valahol a védőföld-hálózat megszakad, és a szakadási ponttól "elfele" a védővezetőn is megjelenhet még a 240V is! Nálam, a saját műhelyem közelében Budapesten konkrétan volt ilyen. Azt vettem észre, hogy az asztali fúrógép asztala "csíp", DM-el rámérve volt rajta 120V!

Igen valószínű, hogy az antenna csatlakozó után egy nagyfeszültségű kondenzátor van, az érintésvédelem miatt.

Igen, általában 1 vagy 2 nF/1500 V. (Ezt mindenképpen cserélni is szoktam a felújított rádiókban.)

A régebbi építésű lakóépületek villamos berendezése enyhén szólva is elavult és elhenyagolt, sokszor a kivitelezése is sok kívánni valót hagy maga után. Csk két példát mondanék, amit saját szememmel tapasztaltam. A 60-as években épült irodaházban a "melegpadlós" halyiségekben nem volt kötelező a védővezető kiépítése. Mikor megváltozott a szabvány, az "udvari villanyszerelőnk" úgy oldotta meg a feladatot, hogy a konnektorokat lecserélte védőérintkezősre, a védőérintkezőt összekötötte az üzemi nullával és a "rend kedvéért" egy tízegynehány centis zöld-sárga vezetéket is rákötött a védőérintkezőre, aminek a másik végét lazán feldugtaa védőcsőbe.
Másik: panellakás viillamosságának felújítása során láttam, hogy a védővezető a fali kábelcstornában laza összecsavarással volt toldva.
Szóval én is csak azt tudom mondani, hogy a vdőérintkezőt a saját biztonságunk érdekében tekintsük feszültség alatt lévőnek!

Szia!

Fémesen sehová-de az alatta lévő asztalon 1-2 karika drót?
S a kapacitás útján csatlakozik. Elhelyezés függő...

Szia!

Ilyen hiba "gyakran előfordul"--kb 20 25 év karbantartás mentesség esetén!

Ha lenne egy ismerős aki 1-3 évente átnézné a hálózatot, nem kéne ezekről értekeznünk.