Effektív értékekről van szó, mivel időben változó. Ha nem így lenne, akkor a normál váltóáramnál hogy lenne a teljesítmény meghatározható, pld.: egy 100W-os izzónál?

Te is kezded ? Jó éjt mindenkinek holnap folytatjuk addig gondoljátok át ...

A teljesítményhez miért ne kellene már időegység???
Ne nevettess, komolyabbnak tűntél eddig...
Mondhatnám, hogy kipkop/tiktak, de leírhatom úgy is, hogy időegység alatt elvégzett munka. Erről beszélünk fél napja.

Írd le a képletet ! Kérlek ! Te kevered a teljesítmény és a fogyasztás fogalmait ...

Itt van a kutya elásva nálad. A csúcsérték a nulla és a csúcs között értendő, ami kb. 325 V. Amiről te beszélsz, az U_{csúcs-csúcs} (U_p-p), az kb. 650 V.

Leírtam

A munkához kell időegység. Pld.: a KWh.

Nem tudom ezt honnan vetted de ha ez így lenne akkor az egyenirányított pufferelt 230v már 900 volt felett lenne ami teljességgel lehetetlen , nézz rá a kapcsitápokra 450v os szűrőkondik vannak bennük Egyébként a pontos érték teljen lényegtelen hogy 115- 230- 650 ha feleződik a feszültség feleződik az áram és a kettő szorzata akkor is 25% a az eredeti értéknek

Itt még számolják is.

Hol ?

Ugye az RMS érték pont a hőteljesítménnyel van összefüggésben. A 325V-os csúcsértéknél az egész szinusz RMS értéke csúcsérték/gyök2 (230V), a fél szinusz RMS értéke csúcsérték/2 (162V). A teljesítmény=U²/R, ha az ellenállást ugyanakkorának vesszük, pont fele teljesítményt kapunk.

Kevered a fogxasztást a teljesítménnyel
KW: teljesítmény (azaz 1kj/s)
KWh: fogyasztás (3600 mp alatt fogyasztott kW)

Lásd mellékelt ábra. A hullámforma kétutas egyenirányítást mutat.

A fél periódusban, amit levág a dióda, hűl az izzó. Ezért az ellenállása kisebb lesz. Ezen a kisebb ellenálláson fog átfolyni ugyanaz a feszültség. Tehát izzótól függően, de valahol 50% fölött lesz a teljesítmény.

A kérdés az egyutas egyenirányításra vonatkozott (egy dióda) ha jól emlékszem , ha nem akkor javíts ki kérlek de még mindig nem írtál semmit ami bizonyítaná hogy nincs igazam .

Pld.: 100 W izzó teljesítménye W = U x I. Ebben nincs idő. Amit írsz, az az eset, amikor munkából számítjuk a teljesítményt, akkor a munka idővel osztva, időtényező gyakorlatilag kiiktatva.
A Joule a munka egyik mértékegysége nyilván időegységes, de a KWh lényegében ugyanazt jelenti.

Na ezt nem értem neten így is úgy is írják. Ahogy mi tanultuk, van a teljesítmény "U x I" és van a munka ami teljesítmény x idő.

Annyira szerintem nem hül le, de ez már csak finomság . Szerintem 50% alatt, szerinted kicsivel felette. Nem 25%.

A joule a munka, a watt a teljesítmény (ha mindenáron mértékegység, nem a fogalom). Van időegység, attól, hogy U×I-t írtál (ami erősen származtatott). Ma én legyek a fizika példatár? Showdwr klubot szetetnék nézni, Kőhalmi lesz állítólag. Fizikakönyv a polcon (remélhetőleg)

240 V~ egyutas egyenirányítás utáni effektív értéke nem 108 V hanem 169.2 V

Egyutas egyenirányítás:

U_eff=U_p/2

240 V~ csúcsértéke kb. 338.4 V

Bővebben: LinkAz előző hozzászólásodban még 650v volt a csúcsérték most kinek higgyek ?

Fix ellenállású terhelésnél icipicit alatta. Izzó lámpás terhelésnél felette.
Pont most tanulja a gyerek a feszültség, áram, soros, párhuzamos dolgokat a suliban. No, gyere, mérjünk és tanuljunk. 12 voltos, 5 wattos szofiták a tesztalanyok. Labortáp 12 voltra, szofitán folyik 0,35 amper. Mondom a gyereknek, hogy akkor most figyeljél, 2 darabot kötök sorba, ugyanakkora feszültség, az áram fele lesz. A gyerek meg kérdi, hogy akkor miért 0,22 amper? Nem jól választottam a fogyasztókat. Ellenállással kellett volna, csak ott nem látja, hogy folyik rajta az áram.

A felvetésedre válaszoltam, miért elég 450 V-os kondenzátor.

Ugyanakkor az előző hozzászólásomban, ahol a váltakozó feszültség látható, mutattam azt, hogy nem 110 V-os feszültséggel kell számolni egyutas egyenirányítás után, hanem továbbra is a 230 V csúcsfeszültségével, azaz kb. 325 V-tal. Mellékletben a harmadik variáció amin látható, hogy csemmilyen csúcsérték nem feleződik.

Ami feleződik, az a csúcs-csúcs érték de ebben a formában lényegtelen, mert a levágot negatív félperiódusban negatív a feszültség és az áram is, annak szorzata továbbra is pozitív.

Teljesitmeny.jpg: A sárga terület a teljesítményt mutatja. Ha az egyik felét elveszed, mert levágod azt diódával, mennyi marad?

Csúcsérték és csúcs-csúcs érték két külön fogalom.

A második rajz amin a sárga látszik az a kétutas egyenirányítást mutatja , már megint nem mondtál semmit ... Evvel sem mondtál semmit mert nem igaz a feszt csúcstól csúcsig mérjük másként nem is lehetne maximum vezérelt egyenirányítóval ,de ilyen nincs a váltófeszültség mérőkben

A második rajzon (Teljesitmeny.jpg) nincs egyenirányítás. Piros: feszültség, kék: áram, sárga: teljesítmény. Egyutas egyenirányításhoz lásd a képet ebben a hozzászólásban. Nekem úgy tűnik, a teljesítmény éppen a fele az előzőhöz képest.

Fogj egy 12 V~ kimenetű trafót. Mérj rá multiméterrel, majd oszcilloszkóppal is. Látni fogd, hol helyezkedik el az effektív, a csúcs és a csúcs-csús feszültség.

Jósolok neked:
Multiméter: 12 V. Ebből számolható a csúcsérték, ami U_eff*négyzetgyök(2)=16.92.
Oszcilloszkóp: A hullám alsó és felső pontja között 33.84 V.

Én totál amatőr vagyok az elektronikában de én úgy érzem hogy fél utas egyenirányításnál nem az RMS érték lesz a DC ekvivalens hanem az átlagfeszültség, ami Vpeak/pí vagyis durván 108V. De én tényleg szeretném megérteni szóval javíts ki ha tévedek.

Váltakozó feszültségeknél nincs olyan, hogy átlag. Van csúcs, effektív, csúcs-csúcs és közép.

RMS = effektív = DC ekvivalens

A váltakozó feszültség, illetve áram effektív értéke intuitív megközelítéssel az az egyenfeszültség-szint vagy egyenáram-áramerősség, amely átlagosan ugyanakkora Joule-hőt termel egy ellenálláson. Wikipédia.

Ez alapján nekem nem úgy tűnik:
https://www.electronics-tutorials.ws/power/single-phase-rectification.html
Ami itt van példa ott 50V RMS 50Hz AC és 150 ohm terhelésre 3.4W disszipációt számol fél utas egyenirányítás után.
De a belinkelt sulinetes oldal is átlagfeszültséget ír: csak ott szorzásként jelenik meg U(csúcs)*0,318.

Teljesítmény számolásnál effektív értékekkel kell számolni. Az előző hozzászólásomban ott a definíció.

Én nem tudom, ki szerkeszti a Sulinet adatbázist, de egy-két egetverő marhaság van az oldalukon. Pl.:Bővebben: LinkEzek után mennyire lehet támaszkodni rá?

Apropó, itt pl. mást írnak: Bővebben: Link.

Therefore the RMS voltage, V_RMS = V_m/2

V_RMS: effektív érték
V_m: csúcsérték

Aki nagyon ragaszkodik az elvi részhez és kicsit mazochista..
Maradjunk egy viszonylag konkrét szituációnál: 24 volt 50 wattos páka és vagy direktben, vagy 1 db schottkyn át kapja a 24 voltot.
Lehet szőrözni, hogy a hatásos fél színusz elején, az első fél voltig és a végén nem vezet a dóda, fél volt alatt..
Tehát addig se feszültség nem jut a pákára, se áram nem folyik. Ez az, ami az 50 %-ot csökkenti cseppet.
Ki lehetne számolni, ez kb. hány % veszteség az ideálishoz képest, de tartok tőle, hogy nem számottevő.
A feszültség alatti területeket kellene kiszámítani és azt arányosítani a 100 %-hoz.

Amikor nagyon érdekes lenne a téma, de nem ide tartozik: ha nagyságrenden belül, pl. valaki 2 voltos AC-t akarna félhullámban egyenirányítani egy 1N5402-vel, mondjuk 1.5 ampert- Uf itt kb. 0.8 V ( nincs puffer és egyebek téma ).
Nos, itt már van 2x pár tized msec kiesés és kezd közelíteni a 25 % felé, ha tovább csökkentjük a "2 voltot"..