Sajnos, de el vagy tévedve...a 24 voltot úgy kapcsolgasd be, ahogy az előbb írtam: fele arányban és akkor számolj.

De ha úgy egyszerűbb: 1 napig járasd a pákádat, mérd a felvett teljesítményt, utána csak fél napig....
( kiszálltam.. )

Nem a számítás módjával és az Ohm-törvény nem ismeretével van a baj, hanem azzal, hogy rossz feszültséggel számolsz. Már leírtuk többen is, hogy az egyutas egyenirányítás után nem 115V, hanem 162V az effektív (RMS) feszültség.
Meg akartam csinálni a diódás mérést, de csak 40V Schottky-t találtam itthon (remélem elhiszed).
Ezért LTSpice-ban raktam össze. Lásd a két mellékelt képet.
A zöld, 325V csúcsfeszültségű teljes szinusz RMS feszültsége 230V. A kék fél-szinusz RMS feszültsége 162V.
szerk.: a kék fél-szinusznak is 325V a csúcsfeszültsége.

De itt nem feszültséget felezünk, hanem a teljes hullám felét eldobjuk. Teljesen más tészta.

De. Pont erről beszélgetünk. A felét kihagyjuk.

A sulinetes írás alapján ideális esetben 40.5% a hatásfoka az egyutas egyenirányításnak. És ebben még nincs benne a feszültségesés a diódán.
0,318*V(csúcs) = 103.12V

Nem is tudom, miért kéne megcsinálnod a mérést. Ez annyira magától értetődő, a pontos százalékokkal nem voltunk tisztában mi, tanulók. Ő is érti már szerintem, csak védekezik még kicsit

Igen. Ennyit saccoltam, és utánanéztem. Nem én mondtam a 25%-ot

Közben módosítottál. Nem baj, de akkor sem 103V, akkor is 230, csak fél periódusban van meg, és még veszteségek is lettek.

Igen ! De erőltetitek hogy 50% lesz a hasznos teljesítmény ha eldobjuk a felét a feszültségnek és még szünetet is tartunk ..... Akkor ne nézzük az áramot (ami hülyeség ha teljesítményt mérünk) ... fél feszültség + 50% os PWM hogyan adja ki a fél teljesítményt ?

Szerintem annyiból téved a Sulinetes írás, hogy itt nem hatásfokról kellene beszélni. A veszteséget, ha számolunk vele, a dióda nyitófeszültsége és egyéb ellenállások adják, ezek alapján lehetne számolni az ideális kimeneti és a valós kimeneti teljesítménnyel és ezek arányából a hatásfok meghatározható, ami messze nem ilyen gyatra.

Teljes feszültség, csak fele időben (mert a másik félidőt kihagytuk)
Kicsivel kevesebb lesz a teljesítmény, mint a fél

Te számoltál 25 %-kal, azt próbáljuk cáfolni de nem hagyod.

Az elején még gyök2 vel szorozták ami 0,7 alakul a történet , közeledünk a 25% hoz ... Sőt ha jól számolom már alá is csúsztunk

Igen, 0.318-al kell szorozni. Azt a feszültséget látja az ellenállás egyutas egyenirányításkor. Így jön ki a 40.5%.
https://www.sciencedirect.com/topics/engineering/half-wave-rectifier

Nem hát mert ti csak a feszültségen rugóztok de ott van mellette az áram is amit egyikőtök sem akar figyelembe venni ....

Mindkét félhullámban ugyanakkora a csúcsáram. A hiányzóban pedig semmi.

A 40,5 % még mindíg nem a fogyasztón létrejövő hasznos teljesítmény (ez csak az egyenirányítás hatásfoka) nem is értem miért keveritek bele a beszélgetésbe ?

Igen ! De ha a feszültség a fele a fogyasztón mert a másik felét "eldobtuk" akkor a kialakuló áram mekkora lesz ? Nincs több kérdésem ....

Nem fele a feszültség, hanem vagy van mindkettőben, vagy csak az egyikben.

Az áramot a feszültség viszi -ha már arról beszélünk. Ha bizonyos időn kerrsztül megvan az a feszültség, akkor azt az áramot átviszi azon a fogyastón. Ha fele annyiszor van meg ugyanaz időn belül, hát fele a teljesítmény. Nem negyede, hiszen nem fele áramot vitt, ugyanannyit vitt, csak fele idő alatt hatott

Az a kimeneti effektív érték, nem hatásfok. Ez a kulcsfogalom.

Effektív érték HamWiki

De egyutas egyenirányítás után nem gyök kettővel kell osztani hanem pi-vel, nem? Az meg az mintha szoroznád 0.318-cal. Az adja meg, hogy mekkora feszültséget lát az ellenállás. Szóval kakukknak igaza van szerintem.

De a geszültség nem a fele, az megmaradt, csak a másik félperiódust hagytuk ki. Változatlan feszültség, változatlan áram, csak (mivel kihagytunk, ezért kétszer annyi idő kell ua munkához), tehát fele a teljesítmény (és most kihahytam, ami veszteség még)

Nem. Lásd itt: Bővebben: Link.

De a teljes feszültséget "látja", ami ugyanazt az áramot viszi át, csak kétszerese az eltelt idő. A teljesítmény pedig időegység (mp) alatt számítódik.

Nem ! Ha kihagysz egy félperiódust akkor vagy a + vagy a - félperiódus vész el így a feszültség csúcsértéke feleződik (a csúcsérték a színusz két csúcsa közt mérendő középen van a 0 érték ) tehát ha egy félperiódust levágunk a csúcsérték nem -és+ közt hanem csak 0 és + vagy 0és - közt mérhető ami éppen fele a max értéknek ha eltekintünk a közben kialakuló szünetektől .

Már a téma kezdeténél tévedtél:

Csak 1-1 félperiódus marad ki.

Most hogy így mondod ... tényleg még kevesebb lesz ez érték, a szünetekkel nem számoltam

Dehogy vész el a csúcsérték. Csak a "negatív" periódust iktattuk ki. Azaz a felét az össznek. Ha így vesszük: pozitív irányban megvan a nullához mért feszültségünk (a vele járó árammal), csak a negatív itányban maraftunk nullán.
Nem többet. A maradék fél viszi az össz áramot, amit tid.

A sebesség Km/h az számítódik időegység alapján ! A teljesítmény képletét írd már le légyszíves hogy tudjuk tényleg tudod miről beszélsz ...
A maradfék fél feszültség nem vihet ugyanakkora áramot ugyanakkora terhelésen , ez itt a bökkenő ... Jobban belegondolva elővehetnéd a fizikakönyvet mielőtt vitába szállsz valakivel

Máshonnan közelíts. A pozitív és negatív félhullámok ugyanakkora teljesítményt adnak, ugyanannyi van belőlük. Mindegyik pld.: negatív kikapcsolva, így pont a fele kikapcsolva, azaz fele időt megy, pont fele teljesítményt ad.