Kérhetném, hogy a billentyűzeteden ragaszd le az "N" betűt? Ha valahonnan majd hiányzik, bizonyára kitaláljuk, hogy mit akartál írni, de az egyeNlőre-idtől kiráz a hideg...

Sziasztok,

olyan esetben szeretnék segítséget kérni, amelyben 1 relé meg tudná tartani 2 fogyasztó (váltómotor) között az egyik körön az áramot, tehát hogy a 2 közül csak 1 lenne megvezérelve.

A 2 fogyasztó 1-1 hő érzékelőtől kapja a jelet, de a 2 érzékelő sosem ad le egyszerre áramot, tehát a 2 fogyasztó egyszerre nem aktív, ugyanakkor az egyik fogyasztó kaphat többször vezérlést, és sajnos emiatt a motor is működni kezd.

Tehát a fő kérdés a következő lenne: létezik-e olyan relé, ami 2 állapotot figyel és csak akkor vált ha másik ág van megvezérelve(felváltva), de ha a vezérlő ágon megszünik a vezérlés akkor is tartja az állapotát(bistabil) ?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Szia!
A választ meg is adtad a végén: bistabil relét keress.

Ha a két érzékelő sohasem aktív egyszerre, akkor az egyik fogyasztó hogyan kaphat vezérlést? Van valmilyen harmadik vezérlőjel, amelyik mégis beindítja az egyik fogyasztót?

Nagyon zavaros a leírás, fogalmazd újra és használj ilyeneket: A fogyasztó, B fogyasztó, X, Y és Z vezérlőjel stb.

Relés motorvezérlést kellene készítened. Gyanítom egyszem bistabil relé édeskevés lesz.

Sziasztok!
LM358 és az UTC358 ic között van különbség?

Sziasztok!
Nekem szükségem lenne egy teljesen egyszerű Földelt emitteres alapkapcsolásra, de PNP tranzisztorral. Mindenhol csak npn tranzisztorosat találok. A képen lévőhöz hasonlóra gondolok.

Ilyenre gondolsz?

Ugyan az, persze rajzjelben nem, csak a táp feszültség fordított.

Más gyártó és kisebb tokválaszték.

Tanfolyamon most tanítják az alapokat, Földelt emitteres,- bázisos,- kollektoros NPN kapcsolást. Múltkor viszont tesztkérdés volt cselként direkt PNP földelt emitteres kapcsolás. (Még amúgy sem igazán értem, hova milyen alkatrész kell, ha magamtól rajzolom ezeket földelt variációkat.)
Amit küldtél szép, csak nem értem mitől földelt ezen az emitter? Az emitter nem a földre csatlakozik? (vagy úgy nem is működne...?)

Hello! A "földelt" elnevezést úgy kell érteni, hogy az "váltóáram szempontjából hideg pont".
A tápfeszültség mind két pontja "hidegpont", mert azt kondenzátor köti össze. A kondi váltóáramú ellenállása (ideális esetben) nulla. Egyenáramú szempontból pedig szakadás. Tehát vezérlés hatására nem mozdul el a táppont feszültsége.
Avagy a táp mind két pontja váltóáramúszempontból rövidzárnak tekinthető. Ezért ebből a szempontból mindegy, hogy az emitter a negatív vagy a pozitív táppontra csatlakozik.
Manapság inkább a közös-emitteres stb. Elnevezés a szokásosabb.

Az a baj, hogy nem tiszták a fogalmak. Test, föld, hideg, meleg. Egy erősítő fokozatnak van egyenáramú, és váltóáramú beállítása. Váltóáramú (jel) szempontjából a táp mindkét vezetéke, a +, és a - is egyenértékű, a jel szempontjából hideg pontnak minősül, tehát bármelyiket tekintheted földnek, testnek. A tranzisztoros erősítők alapkapcsolásai váltóáramú, (a jel szempontjából) minősülnek földelt emitteres, kollektoros, vagy bázisú kapcsolásnak, hogy melyik elektródájuk van a táp hideg (akár pozitív, akár negatív) pontja felé- (a földelt kollektoros kapcsolást nevezik emitter követőnek is.
A PNP tranzisztor emittere a +, az NPN tranziszisztor emittere a - pólus felé esik.
Ha az emitter a negatív pólus felé csatlakozik, akkor földelt emitteres, ahogy xenon kolléga rajzán is láthatod.

Sziasztok,

Hány volt van a ?-nél?

Hello! Értelmetlen kérdés/kapcsolás. A feszültség egyébként az 1-Fet GS küszöbfeszültségével lenne alacsonyabb, mint az 5V. De mivel ezek növekményes módú Fet-ek, így ha a 2-es Fet GS pontja rövidzárba van, akkor annak vezérlése 0V. Tehát a 2. Fet csatornája zárva van. Így az 1. Fet Drain áramát csak a 2-es szivárgási árama határozza meg..

Ha a küszöbfeszültség 2V és a fetek max. GS feszültsége 20V lehet, akkor az 1. fet töntre fog menni?

A küszöbfeszültség azt jelenti, hogy ha ennél nagyobb a GS feszültség, akkor elkezd elkinyitni a Fet. Tehát csökkenti saját GS feszültségét. Akkor mehetne tönkre, ha ha -20V fölé nőne a GS feszültség. Tehát nem nyitó, hanem záróirányba. De mint említettem, gyakorlati szempontból ennek sok értelme nincs.

Az adatlapokban a Vgs-nél a ±20V mit jelent? Tehát az lenne a lényeg, hogy a gate feszültség ne legyen több mint 20V?
Akkor sem fog tönkre menni az 1. fet, ha mindkét fet gate-je le van kötve a földre?

Üdv!

Az abszolút maximumként megadott ±20V annyit jelent, hogy amíg -20V és +20V között marad a gate -elektróda feszültsége (source-hoz képest), addig garantáltan működőképes marad a félvezető.
Ez az elrendezés magától nem fog tönkremenni, de azért nem mindegy, hogy mi történik a kérdőjelen. Például egy feszültségmérőt a '?' és '30V' közé bekötve fel tud töltődni -25V-ra az 1-es fet gate-je.

A Gate és Source feszültsége nem lépheti túl ezt az értéket. Olyan kapcsolásban ahol ez (akár csak tranziens szinten is ) előfordulhat, védelmet alakítanak ki, pld. egy (vagy két szembekapcsolt soros) zéner alkalmazásával. Ha mind két Fet le van zárva, és a felső Fet szivárgási árama nagyobb mint az alsó Fet-é, akkor már is ki tud alakulni az abszolút paramétert túllépő -30V Gate feszültség.
De némi védelem a Fet-ben is már ki van alakítva, mert a sztatikus feltöltődésre (érintésre) is tönkre mehetne a Gate. Régi könyvekben látható néhol egy-egy elektronmikroszkóppal készített fotó, mely a sztatikus feltöltődés hatására létrejött károsodást mutat. Anno a kényes DulaGate Feteket úgy hozták forgalomba, hogy a lábai vékony huzallal körbe volt tekerve, ezt csak az áramkörbe építés után távolították el.
Egyébként remélem a kapcsolásod csak megértést célozza és csak elvi jellegű, mert értelme nem sok lenne, amennyiben Te pld. egy H-híd vezérlése kapcsán kérdeznéd ezeket. Mert a 30V tápfeszültség mellett, 0/5V vezérlére a kimeneti feszültség (?), 0/3V lenne.

Gyártó is pont ezt mondja:
Absolute Maximum Ratings

~Tönkremegy

Ez lenne a kapcsolás. Egy szabályozható műterhelést készítenék beépített hővédelemmel + kézileg kapcsolható kimenettel. Alap esetet úgy gondolnám, hogy mindkét fet nyitva lenne és a felső opamp szabályozná a felső fetet a beállított áramkorlátnak megfelelően. Ha túl nagy a terhelés és túl magas lenne a hőmérséklet a hűtőbordán akkor az alsó fet zárna így nem melegedne túl a felső fet. Emellett én is tudnám ki/be kapcsolni a terhelést a kapcsolóval ha a hőmérséklet nem túl nagy.

Ehhez miért kell beépíteni még egy (általad alsónak nevezett) FET-et?
Szerintem variáld át úgy a kapcsolót, hogy az a felső FET-et vezérlő műveleti erősítőt kapcsolja olyan állapotba, hogy az lezárja a FET -et....

Több hiba is van a kapcsolási rajzban, kezdésként a tápfeszültség. Nézz szét ebben a témában ötletekért: Műterhelés építése.

Kicsit saját magadnak görgetsz köveket az utadba. Elsőként józan paraszti ésszel kell átgondolni, mit is vársz el tőle és az hogy valósítható meg ésszerűen.
Egy szabályozási körbe, egy szabályzóra van szükség. Azzal a Fet-el szabályozhatod az áramot, és túlmelegedésnél ki is kapcsolhatod. Ha pedig úgy gondolod, hogy a szabályzó Fet meghibásodása esetén kikapcsolod a másikkal, mennyivel több a valószínűsége annak hogy az nem fog meghibásodni? Egyébként pedig it a hővédelem nem kikapcsolja az áramot, hanem ugyan úgy leszabályozza, mint a másik Fet. Így a hőmérséklet fog állandósulni, nem az áram. Csak épp mi értelme lenne ennek. De ha kapcsolna is, ha lehűlt ismét visszakapcsolná? Nincs semmi ami a túlmelegedés információját tárolná. Akkor ez mire lenne használható? Hiszen egy műterhelés arra lenne jó, hogy felügyelet nélkül működjön, de tudd mikor mit csinált.
Egyszóval ezt át kell gondolni, és ahogy javasolják, átmenni a műterhelés topikba.
A Fet pedig nem tranyó, hogy a Gate-el sorba diódákat kötünk. Nincs a Gate-nek árama, a dióda pedig áramirányító..

Értem köszönöm. A diódát azért tettem oda, mert az első teszt során a fet átment zárlatba nemcsak a D-S irányba, hanem D-G és S-G irányba is. Ezért is tettem fel a legelső rajzot, mert azt hittem, hogy azért mert a G-S feszültség miatt ment tönkre, de ezek szerint nem. A zárlatos fet tönkre tette az opampot is, 19V-ot kapcsoltam a Drainre és kb. 300mA áram folyt keresztül az opampon. Ezért tettem be a diódát, hogy ha megint tönkre menne a fet, akkor az opampot ne kelljen cserélni.

Van egy régebbi erősítőm aminek a belseje tiszta kosz és nehezen hozzáférhető. Ráadásul és ez a legfőbb probléma az előző tulaj lakásából nem túl kellemes szagot is hozott.
Amint bekerül a szobába elárasztja az említett szaggal (nem büdös csak furcsa).
A burkolatát levettem, átmostam amivel csak tudtam, belül a port ecsettel és porszívóval eltávolítottam és amit tudtam mechanikusan is "letisztítottam".

Van esetleg valami amivel jobban ki lehet tisztíteni? Vagy olyan szer ami nem árt az elektronikának, de megszünteti vagy akár elfedi a szagokat?
(Ha nem megoldható akkor kuka lesz sajnos, mert így nincs sok értelme)
Nagyjából így néz ki belülről.

Kimenetek túlfeszültség védelmére az alábbi képen látsz egy elterjedt megoldást. Itt csak a pozitív túlfeszültségre van megfogó dióda, de hasonló elv szerint a föld felé is belehet rakni egyet szintén záróirányba, ami a negatív feszültségek ellen is védelmet nyújt. Az ellenállás pedig nem engedi, hogy pár mA-nél nagyobb áram alakuljon ki. Jónéhány IC már gyárilag tartalmazza ezeket a védő diódákat. (Adatlapjukban fel szokták tüntetni.)

Megoldható, de ahhoz masszívan szét kell szedni. Alaposan lefújod az éppen kézben lévő lapot hideg zsíroldóval, vársz pár másdopercet, hosszú szőrű puha ecsettel finoman átdörgölöd minden porcikáját, alaposan leöblíted folyó víz alatt, majd sűrített levegővel kiszárítod azonnal.

Ha a lapon olyan alkatrész van, ami vizet tud tárolni (pl. tuner viszonylag zárt, hangoló kondenzátora) vagy a sűrített levegő megsértheti, akkor ez a módszer nem alkalmazható.

Ilyesztő módszernek hangzik de mi számítógép alaplapokat mostunk így, ettől soha nem lett bajuk, cserébe tisztábbak és stabilabb működésűek lettek, mint az újak.

Nem alkalmaznék annyira drasztikus megoldást, mint a kolléga. Denaturált szesz, (nagyon kevés (2-5%) acetonnal és a már említett ecsettel. A dobozt úgy fordítani, hogy ne álljon meg alkatrészben a mosólé és bő lével kiecsetelni. Utána vagy két napig langyos helyen szárítani. Oldja a gyantát, dohányfüstöt és a pacalzsírt.