Na ezt a megoldás meglehetösen nem ajánlom egy kezdönek. A DS höérzékelö maga egy processzor neked azzal csak az a dolgod, hogy megkeresd a hozzávalo kész programot, ami ugye nem tanulás, hanem másolás. ( amugy a szerkezet kitünöen müködik, én ilyesmivel vezérlem a központi fütést mert a szuper gázkazán vagy 1000 paramétert tud, csak a mi fütésünket nem tudja ugy vezérelni, ahogy kellene.)
Szoval ez nem egy kezdönek valo dolog.
Keress egy NTC-t vagy PTC-t, olyan is van amit vizbe lehet mártani ( és csak fillérekbe kerül, akár adnák is ha a közelben lennék) , és azt kösd az Arduino analog bemenetére, dolgozd ki a konverzios táblát, hány fokra milyen ellenállással reagál a szenzor ( ilyen van a pákákban is ) és alakitsd át a mért ellenállást fokra és már csak a feltétel kell mikor kapcsoljon. Az eredmény ki is jelezheted a displayre.

Nem tartom valószínűnek, hogy ezt iskolában, 230V -ról, tanári felügyelet mellett készítenék ...
Az is igaz, hogy 24V mellett az ember nem szokik hozzá a nagyfeszültség veszély meglétének/érzetének. De gyakorolni szerintem sem ezen kellene ...

Sziasztok!

Szeretnék megvalósítani egy projektet magamnak, de nem tudom, hogy hogyan kellene.
Szóval szeretnék egy meglévő relés vezérlésű rendszert annyira okosítano, hogy két relének az állapot változását el szeretném küldeni sms-ben, és vagy e-mailen. Én ehhez a feladathoz egy arduino-ra gondoltam. Mégpedig ezekre: GSM modul, Arduino. A relés vezérlést nem akarom lecserélni. Viszont az Arduino programozásban nem vagyok jártas egyáltalán. Tud valaki abban segíteni, hogy azt a programot megírjam?

Üdv: Zoli

Azt megtervezted már, hogy a jelet milyen módon veszed le a relékről? A vezérlésüket veszed, vagy a kimenetüket? És hogyan illeszted a szinteket biztonságosan az Arduino-hoz?

A linkelt kommunikációs shielden van lehetőség a rádiós rész hard resetjére, azaz a táplálás elvételére és visszakapcsolására az Arduino részéről? Azt tanultam a szakma nagy öregjeitől, hogy erre néha szükség van, mert a GSM csipek eléggé komplexek, és néha csapda állapotba kerül az agyuk. Ilyenkor a hard reset segít csak. (Nyilván nem vádolom ezt a konkrét típust semmivel, ezt álalános tervezési jótanácsként mondták ők.)

Ehhez a GSM típushoz találni tutoriálokat a neten, ami jó kezdet. Én egy ilyet végigcsinálnék indulásként.

Ahogy haladsz konkrét kérdésekre szoktak fórumokon válaszolni. A mostani kérdésed veleje: "Tud valaki segíteni?" A válasz: Tud. Ha jól kérdezel, akkor fog is .

Én ketté venném a feladatot, és az egyszerűbbnek tűnő problémára céloznék először, ami a relék állapotának figyelése egyelőre GSM nélkül. Aztán ha ez működik, akkor lépnék tovább a GSM-re.

Ha e-mail is szóba jöhet, akkor ezek szerint van Wi-Fi, szóval akkor inkább az, mert az SMS, SIM kártya+előfizetés és a GSM modul is pénzbe kerül és szerintem a hardver is olcsóbb, pl. egy ESP8266 vagy ESP32. Ezeket lehet Arduino Ide alatt ugyanúgy programozni, mint az Atmel chipes alaplapokat. A relék állapotának a lekérdezését mindenképpen leválasztva kellene megoldani, célszerűen optocsatolóval. Példaprogram is van hozzájuk a neten ilyesmi feladatra. Ez egy szerintem eléggé szájbarágós, jól érthető:
E-mail küldése ESP8266-al

Jártatok már úgy, hogy addig "telepítettetek" alaplapokat míg az egész összeakadt, és újra kellett telepíteni az egész IDE-t?

Nem jártam.

Csak kavarodás lehet belőle... Külön-külön célszerű telepiteni atmel cuccosnak, és egy másikat az esp32-nek, meg másikat az esp8266-nak meg másikat.... Minden eltérő platformnak külön, így nem kell mindent elállitgatni mikor mást akar programozni az ember fija. Sőt nekem az esp-ekből is több van ahogy a verziók megjelentek, külön lettek telepítve, nem frissítgetve, és elrontva ezzel egy régebbi munkát.
A lényeg és kulcsszó: portable...
Egy hátulütője van ha tobb arduinó van egyszerre telepítve, ha közvetlen az *.ino fájlra kattogsz, akkor az "alapértelmezett" arduinó ide indul el, nem feltétlen az ami ahhoz a cuccoshoz kell, ezért a projekt mappába mindig csinlálok arduino ide parancsikont. Igy 10 év múlva is tudom mi milyen verzióval lett fordítva...
Sőt olyan is kibukott, ha újabb esp32 csomaggal fordítok, sokkal több tárhelyet visz el, és úgy láttam, lassúbb a wifi felcsatlakozás. csak egy pillanat és máris tudom másik IDE-vel fordítani...
Archiválni is úgy szoktam, megy a projekttel együtt az aktuális arduinó szőröstől bőrőstől...

Az lett!!
Valamelyik ATTiny alaplap belevert a Seeedunio XIAO karteljébe!
A teljes újratelepítés megoldotta.

Ezért én nem fogok x db IDE-t telepíteni, kevés lapot használok, azt se sűrűn...
Ha bele gabalyodik megint, gyalu..

Csak azért írtam, ha más is így jár ne essen pánikba!
Extra LIB-eket azért érdemes archiválni máshova is..

Helo.
Arduino mega lap. Egy uarton egyszerre van bluetooth modul és az atmega16u2 ből kialakított usb-uart illesztő. A bluetooth 3.3V jelszinttel dolgozik, ezért a kettő közt a szokásos 4csatornás mosfetes szintillesztő van. Be kellett építeni egy jumpert a bluetooth modul leválasztásához, mert az usb kapcsolatra is szükség van néha, és ha rajta lóg az használhatatlanná válik. Egy 74ls125 3 state driverrel próbálnám megoldani az automata átkapcsolást, de a tervem miszerint simán rákötöm a kapcsolójelet az usbvcc-re a mega rajzát átnézve befuccsolt. A Vin táp visszajut a csatira akkor is ha nincs bedugva semmi bele. Mi lenne a jó megoldás erre a gondra? Arra gondoltam hogy módosítani kéne a 16u2 programját hogy egy pin átbillentésével jelezze ha él az usb kapcsolat.

Több TX-et egye RX-re úgy lehet kötni, ha diódával olyan megoldást csinálsz, hogy az adók csak "lehúzni" tudják a vonalat, és persze teszel egy felhúzó ellenállást a vonalra. Ebben az is jó, hogy ha a felhúzó ellenállással 3.3V-ra húzod csak, akkor a 3.3V-os kliensek nem kapnak túlfeszültséget. Vigyázni kell arra, hogy a bemenet a 3.3V-ot már biztosan magasnak érezze - ez az ATMega-kra igaz tudtommal, tehát jó. Ez a legegyszerűbb szint-illesztés 3.3V-os és 5V-os eszközök között.

(Ennek az alternatívának további alternatívája, hogy nincs dióda, hanem csak szoftveresen van úgy megcsinálva a serial, hogy csak lehúzást vezérel, a magas szintre input módban van a láb. Ezzel annyi a gond, hogy a hardveres UART többnyire nem tudja ezt a módot AVR-eknél emlékeim szerint, tehát csak SW serial megvalósítással lehet megcsinálni. Ezt is lehet elektronikusan biztonságossá tenni, ha van egy kb 330Ohm a vonalon, akkor a véletlen szembevezérlés nem okoz kárt.)

A te esetedben csak az Arduino RX-et kell így megoldani, mivel az az egyetlen vonal, amit ketten vezérelhetnek. Az USB vevő nem fog "beszélni", ha nincs bedugva az USB, tehát magasban lesz, nem lesz hatással a Bluetooth kommunikációra. Ez jó megoldás, ha csak felprogramozáshoz használod az USB-t, és olyankor a Bluetooth modul nem kell hogy működjön. Persze ehhez el kell vágni a vezetőt a NYÁK-on, és valahogy rá kell forrasztani egy diódát. Felhúzásra az Arduino beépített felhúzója is elég lehet, ha a vonal kapacitása kicsi, és persze a baud sem túl nagy.

A Bluetooth-hoz a jumperes leválasztás tökéletes. Én még olyat tudok elképzelni, hogy a Bluetooth tápját a GND-nél lehet kapcsolni egy FET-tel, így kikapcsolva 3.3V potenciálon lesz az egész, tehát nem zavarja a kommunikációt. Viszont ahhoz, hogy az Arduino TX lába ne kezdje el "táplálni" (ugye a digitális bemenetek belül egy diódával a GND-re és tápra vannak kötve általában) a Bluetooth modult, ezt én úgy tudnám megvalósítani, hogy optóval vinném át az Arduino TX-et a Bluetooth RX-re (lehet, hogy tranzisztorokkal is működik, csak az nincs meg nekem fejben, hogy hogy). Így az Arduino agy ki tudja kapcsolni a Bluetooth tápját, nem kell jumper a deaktiválásához.

Alternatív megoldás lehet, hogy az ATMega 2560-nak két hardveres serialja is van, a másikra tenném a Bluetooth-t (nyilván, ha még ezt másra nem használtad el). Illetve van egész jó SW serial lib is, azt is meg lehet próbálni, ha összeegyeztethető a funkciókkal.

Lehet elbonyolítom de már bekötöttem rá a 74ls125 öt. Nem akartam sokat változtatni a meglévő kialakításon, ez tűnt a legegyszerűbbnek. Csak az rx hez, a tx maradt. Esetleg még hasznos is lehet, rákapcsolódva monitorozható mit küld a 2560. A gond a jumperrel hogy néha kell az usb kapcsolat, mert a bluetooth késleltetést visz a rendszerbe és ez problémákat okoz. (speeduino alapú motorvezérlő, valós időben kell neki kommunikálni a tunerstudioval) Zárt dobozban van a cucc, így kényelmetlen a váltás a két mód között. Gondoltam kapcsolóra de jobb lenne ha magától váltana. Most jön a nehezebbik rész. Elvileg a 16u2 lufa libaryt használ, találtam valamit ami hasznos lehet. Bővebben: Link Az usb-serial eredeti forrásába szerintem beleszerkeszthető.

Ha csak monitorozni akarod USB-n, nem szólsz vissza, akkor akár el is vághatod a 16u2->2560 vonalat és kész . Persze akkor ICSP-vel tudod utána csak programozni a 2560-at utána.

Most eszembe jutott, alternatívaként a 16u2-t teljesen leszedheted, és egy USB-s serial UART-ot dughatsz rá helyette, amikor szükség van rá. Ennek az az előnye, hogy amikor kell, csak akkor van rádugva. Ugye a kisebb Arduino-kből van olyan, amin eleve nincsen ráépített USB-serial, hanem rá kell dugni, amikor szükséges.

Szerintem a legésszerűbb hosszú távon is az volna, ha a 2560 UART1-jét, tehát a TX1, RX1 lábakat kötnéd a Bluetooth-ra. Némi kókányolással jár, ha már kész van az áramkör, ugye át kell vágni 2 helyen a rezet,és rá kell forrasztani két "zöld kábelt", amivel az új lábakra kötöd a Bluetooth-t. De a legtisztább megoldás az összes közül.

A 16u2 programját valóban meg lehet patkolni, még az is lehet, hogy az a legegyszerűbb megoldás, csak ugye először ki kell elemezni ezt a programot, hogy pontosan mit és hogyan csinál. Ebben én nem fogok segíteni.

Egyetértek. 4 db UART-ja van a 2560-nak, nem kell tákolni, hogy egyre menjen két eszköz.

Fordítva. Bluetooth on lehet monitorozni a szgép-vezérlő kapcsolatot. Időközben sikerült megoldani. Leírom hátha egyszer hasznos lesz valakinek. A PB7 ki van vezetve egy 4 tüskés headerre. Bővebben: Link Nekem ez nem volt beültetve de ide kötöttem az 74ls125 control bemenetét. Ezután a makefile ben ki kell kommentelni az uno pidjét és helyette aktiválni a megát, így helyes lesz az usb pid. A led.h ban inicializálja a led portot, ide szúrtam be a pb7 kimenetnek állítását és nullázását. Aztán a főprogram alján van az a rész ami reseteli a 2560 at ha új kapcsolatot észlel usb oldalon, ide raktam a pin vezérlését. Egyelőre működik, remélem stabil is lesz.

A meglévő speeduino firmware nem támogat csak egy darab secondary serial portot, azt meg nem akartam ellőni erre. Plusz nem is tudom hogy a számítógépes tunerstudio program tudna e azon csatlakozni vagy csak az elsődleges porton fogadja.

Szép! Tehát az USB amikor csatlakozik letiltja a szintillesztőt, ami ilyenkor leválasztja a bluetooth-t, mintha ott sem lenne. Mindezt a serial DTR jele vezérli, ami eredetileg a reset-hez volt kötve.

Azt nem értem még, hogy a 16u2 TX lába, az eleve úgy van programozva, hogy csak lehúzást csinál? Vagy ez mitől nem akad össze a Bluetooth-szal?

Igen, valószínűleg ehhez a megoldáshoz a speeduino programba bele kellett volna nyúlnod, hogy kezelje ezeket a portokat.

Igen, egy kondin keresztül reseteli a fő atmegát eredeti állapotában hogy egyszerűbb legyen programozni. A reset másik lábon van de azért bennehagytam ha vissza akarnám állítani gyári állapotára. Jelenleg nekem úgyis ki van kötve ez a funkció, a reset-en úgymond jumper átvágásával. A dtr előző állapotát vizsgálja így derül ki mi történt. Igazából az érdem azé akinek a hozzászólását megtaláltam az avr fórumon, én csak szinte másoltam. Talán van értelme írogatni

Szia!

Köszönöm a választ. Az Arduinoról saját 5V-át kapcsolnám a relékkel az egyik bemenetére. Mivel minden relé esetében van szabad, fel nem használt váltó érintkező. Elindulok az úton és kérdezek, ha nem értem. Köszönöm.

Szia!

Ez a megoldás is nagyon szimpatikus. Köszönöm a segítséget.

STM32F103C8T6-al kűzdök arduínó alatt a sleep megvalósításával.
Az ajánlott library (STM32LowPower-master, és STM32LowPower-main) nem működik, mivel le sem fordul, fordítás közben az "stm32_def.h"-t hiányolja.Ha beraktam egy stm32_def.h file-t, akkor meg ismeretlen processzortípust nehezményez, és keres egy Uart.h include file-t is.
Nem fordulnak le a példaprogramok sem.
Ha nem használom a low power könyvtárat akkor hiba nélküli a fordítás (Persze ekkor sleep sincs !).

Van még más megvalósítási lehetőség a sleep használatára (ms-os felbontással !) ?
Bizonyára van, csak még én nem tudok róla.
Köszönök minden segítséget:

mcucoder

Sziasztok!
Létezik tartozékként optocsatoló?
A Serial portra kellene nekem MIDI-hez.
Egyszerűen nem találok kész modult.

A MiDIre nem is fogsz, mert ahhoz egy gyors OPTOcsatolo kell. (azt hiszem valami P90 vagy valami hasonlo a neve). Nézz utánna!

Van már egy megépítve, cny17-tel, csak szerettem volna modulban, mert 2-3 db kellett volna, és nem akartam kapcsolást építeni... Egyébként csak 31200Hz.

TLP 281-4 jó? HEstore-ban nem találok modult, csak IC-t, de a magyar weben is van ezzel szerelt modul (link1, link2, link3). Egyik eladót se ismerem, én ebay-ről vettem ilyet régebben

Most akartam rendelni a HEstoréból és kb. ezért áll vagy 2 hete a rendelésem, mert nem tudok dönteni. Sajnos nincs tapasztalatom a TLP281-4-el. Azt tudom, hogy valamelyik tavasszal egy hetet elszúrtam egy újabb építésével, és a végén olyannyira nem sikerült, hogy azt mondtam soha többet. Mondjuk akkor nem a cny17-et használtam, hanem valami "noname" optocsatolót helyette...

Csodalom, mert a régi CNY17 csak minden 5. hangszer volt hajlando kommunikálni.

Mindegy. Valahogy megoldom. De nagyon nem szerettem volna opto csatolókat építeni
Pedig ez vagy 20 éve működik, a por tanúsítja

Azt a néhány alkatrészt egy darab univerzális NYAKra nem lehet gond felrakni. Az eredeti és jol müködő optokopler PC900-s volt, és az már akkor is ment akár 3,3 Voltrol is.