Az ATX trafó szekundere úgy néz ki, hogy van neki egy közepe, amihez képest van 2x4 illetve plusz 3 menet rajta. Amikor ezeket a szokott módon egyenirányítod akkor hellyel közzel az eredetileg 5V-os ágon 12V lesz a 12V-os ágon meg 26-27V körül. Ha neked 22-24V körül kell akkor azt úgy tudsz csinálni, hogy a kétutas egyenirányítás helyett graetz-et használsz amit a két eredetileg 5V-os kivezetés közé teszel, így nagyjából 23-24V-od lesz. Ráadásul terhelhetőbb is lesz, mert ha jól emlékszem 0,7-es huzallal van tekerve a szekunder, de az 5V-os ágainál 3 szállal párhuzamosan, szóval háromszor annyi áramot bírnak az eredetileg 5V-os ágak mint a 12V-opsak.

Hali!
Mivel a kimenetről nincs semmilyen visszacsatolás, ezért a kimenet annyi amennyi.
Inkább keress olyan kapcsolást ahol pl optóval visszacsatolnak a primer oldalra, így a kimenőfeszt tudja a szükséges szinten tartani

A snubber részt ne hagyd ki. ő pont csinál egy kis tüske levágást ami miatt csökkenhet a kimenő feszültséged. persze ezt érdemes szkóppal nézni.

Sziasztok!
Ha van egy 12V2A kapcsoló üzemű kis tápom, át tudom azt alakítani egyszerűen 9V-osra?
Valahogy így néz ki:
Thx!

Szia!

A második képen lévő TL431 referencia feszültségosztójaként bekötsz egy potmétert és szabályozható feszültségű lesz.

Köszönöm, műxik!

Fillérekért lehet kapni Aliexpress-en 3 digites, L.E.D.-es feszültségmérőket (mindenféle színben): egy olyat rákötsz és máris pontos visszajelzésed van.

Sziasztok. Szétboncoltam itthon egy invertere hegesztőt mivel IGBT-i (4db 40N60NPFD) merev zárlatosra égtek.
Arra gondoltam ezt a trafómagot ami benne volt jó lenne más célra felhasználni, mivel áramerősségben elég izmos, viszont kérdés hogy ha "kevesebbet" akarok tőle áramra (mint az a kb 140A amit tudott) akkor elegendő kevésbé meghajtani vagy kell ugyan olyan erős meghajtó áramkör csak kevésbé hajtva?

Nem nagyon érthető, mit szeretnél, de ez is csak egy trafó. Amennyire terheled, annyi áramot ad. A meghajtás is annyit vesz fel, amennyi a teljesítmény leadásához kell. Lehet, hogy van minimum szint, ami alatt nem működik, de ez az egyszerűbbeknél nincs.
A hozzáértők, névből, rajzból, pontosabbat mondanak. Az Inv. heg témában meg tudod nézni, milyen működési elvű a gép.

Szia!
Azt azért döntsd el, hogy a trafómagot vagy a megtekert trafót akarod más célra felhasználni.
Utána mi a "más cél"?
Mi az az erős meghajtó áramkör? Ami a feteket vagy igbt-ket fogja meghajtani ( általában erről beszélünk ), vagy már a "végfok"?
Az előbbi ugyanolyan "erős" legyen, mert kapcsolóüzemről szól a téma és ne már a fetek vagy igbt-k melegedjenk pluszban egy gyengébb meghajtás miatt.
Ha pedig át is akarod tekerni, a drótkeresztmetszetek lehetnek kisebbek is, a primer menetszám az általad alkalmazott frekvenciától függ, úgy változtathatod, a szekunder pedig a kívánt feszültségtől és áramerősségtől.

Szia, köszönöm a választ.
Akkor ezek szerint a "végfok" résznek jó ha azonos, ez nem gond több izmosabb IGBT van itthon.
Meghajtó ic-ből gondolom ezen esetben ízlése válogatja?
Bár többségében TL494 és hasonló általánosan kapcsoló üzemű tápokban elérhető áramköreim vannak.
A cél egy "áramkorlát nélküli" csak változtatható feszültségű táp, nem hegesztésre csak ha valami erősebb dolgot kell tesztelni beállítok egy feszültséget és annyi.
Áramerősséget max figyelni lehetne de amit a mag tud.
Elnézést a furcsa fogalmazásért.

Áramkorlát nélküli tápnak akkor van értelme, ha a piacra gyártasz, olcsón, és nem baj, ha a terméked nem veszik meg, csak egyszer. Mivel az első rövidzárnál vagy túlterhelésnél elszáll az egész táp! Áramkorlát nélkül sima trafót tudsz használni, egyenirányítással. Nem lesz változtatható a feszültsége, de rövid ideig nagyobb áramot is le tud adni, az áram korlátozva lesz a trafó szekunder tekercs soros ellenállásával, és a hőbiztosíték pedig talán a rövidzárlattól is megvédi.

Köszönöm, maradnék a kapcsoló üzemnél, annyi hogy "primer" áramkorláttal szemezgetek most, szekunder oldalon szükségtelen.

Bővebben: Link

Talán ez jó lesz neked.

Köszönöm, ezzel a kapcsolással szemeztem, igazából a cél egy olyan "tápegység" ami ugyan szabályozható de különösebb áramkorlátot nem tartalmaz, mivel javítok mostanában önindítókat is (kisebb nagyobb) és jó lenne szabályozott feszültséggel meghajtani őket.

Sziasztok! Keresnék CC-CV TL494 kapcsolási rajzot. Probáltam Keresgélni neten deConverter rajzokat találtam nekem meg fél, vagy teljeshidas megoldás kellene! Köszi ha segítesz.

Benézel a PC táp átalakítós topikba és ott van a rajz, a PC tápból épített labortáp. Tökéletesen működik, de azért egy ilyennél szem előtt kel tartani azt a tényt, hogy a 494 nem árammódú szabályozó, ennél fogva csak az áram átlagértékére tud szabályozni, aminek van egy olyan hátul ütője, hogy nem lehet akármekkora a csúcsáram, mert azt a kapcsolóelemek nem bírják ki. Ha jól emlékszem tettem be oda régebben szkópfotót amin van vagy 40A-es primer csúcsáram is, na azt nem szokták szeretni a 8A-es tranyók.

köszi szépen. Átnézek abba a topikba.

Szétnéztem a másik topikban de nem találtam megfelelő megoldást. Létezik optos visszacsatolás feszültségre és áramra? félvezetős gate meghajtás lesz és a leválasztást nem hagyhatom el.
A terv : 47n60 H híd. több mint 10n gate kapacitása van ,sajnos a gate trafós meghajtást nem tudtam ugy megcsinálni, hogy igazán jó legyen. A fel és lefutó él nem igazán volt elég combos. Ugye tl494 majd két ir2113. és ezek után még van AOP605 fetes erősítés. Na ezek már gyönyörűen hajták a feteket, szabályozatlan tápként remekül dolgozik,és tudom is terhelni 2kW al, csak most jönne hogy a kimenő feszt és áramot is tudjam állítani.
Valaki dobjon már ide erre megoldást, vagy olyan kapcsolási rajzot amiből össze tudnám hozni. köszii

Ebből el tudsz indulni. Létezik optós visszacsatolás de az lassú, amelyik optó meg gyors az meg zajos, legalábbis nekem nem sikerült vele jelformáló nélkül normális átkapcsolást csinálni.

Ilyesmi kapcsolásaim vannak. csak ugye ez nem leválasztott. vagyis jelen esetben az, mert gatafós a meghajtás . kipróbáltam leválasztás nélküli vezérléssel jól is megy, csak így nem lenne biztonságos a rendszerem. igaz nem tapogatom a szekunder oldali részt,
de akkor is.. nem lennék nyugodt leválasztás nélkül.
Amiket próbáltál optos verziókat arról nincs valami rajzod.. ?! tanulmányoznám

Hoztak 2 ipari tápot. Siemens SITOP 24 V 20 A és 24 V 40 A. 3f bemenet. Eleinte egyik sem indult. Végigméregettem, semmi hiba. 340 V-ról égővel elindult a kisebb. Nem terhelhető. Próbálgatom, egyszercsak elindul 387 V-tal is (ennyi van éppen). Néha terhelhető, néha leáll. Terheléssel nem indul. Primer puffer 2*150 µF 450 V sorba. Kapacitás 149 ill. 153 uF. Uc3843, nyitóüzemű, 2 db párhuzamos tranzisztorral. Szekunder puffer 2*2200 uF. Mérve 4560 uF.
Hullámosság primeren terhelés nélkül 7 V, 0,5 A terheléssel 14 V. Ez elfogadható, mert trafóról kapott 387 V-ot. 2f, nem 3f. Az UC... tápja 10,4 V, nem mérhető rajta hullámosság.
Nehéz lenne lekövetni, mert két szembefordított panel összekötő huzallábakkal. Több helyen alkatrészek alatt mennek a vezetékek.
Másik hasonlóan kisebb feszültségről elindult de kattog. Zöld - narancs között váltogat a hibajelzés. Ilyenkor 16-24 V közötti értékeket mértem és süt a terhelés. 48 Ohm, 20 W. Szekunderen látni, hogy felugrik a feszültség 24 V fölé, lassan lejt a jel, majd újra felugrik. Nagyobb feszültségről teljesen narancsra (overload) vált és kattog. Kimenő feszültség 0,7-0,8 V.
Ezt még nem méregettem annyira végig, de bőven van kapacitás. A hibaérzékelést Microchip 12C508 kezeli. A kis segédpanelen több Lm358 és egyéb IC-k is vannak. Nem értem, miért nem tud időben beavatkozni az opto. Van egy a túláramérzékelésre is, az még nem lépett be.
Tanácstalan vagyok.

Az apró elkókat cseréld a hálózati oldalon.

Az egyiknél vannak apró elkók a hálózati oldalon. Panelen mérve megfelel a kapacitás a jelölésnek. Az NE555 áramkörében találtam egy 6,8 µF-os kondit. Panelen 6,9 uF, kiforrasztva 6,9 - 7,1 között, műszertől függően. Visszaforrasztás után 3 A szekunder terheléssel simán indult. Következő alkalommal nem. Terhelés nélkül indul, nem terhelhető. Max. 0,5 A-rel elindul. 20 A-es táp.
A másik még vár. Az bonyolultabb. (12C508... ).

Az elkó tud ilyet hogy megforrasztod, felmelegszik és "jó", majd ha kihűl akkor ....
A 3843 táp kondiját is megnézted?

Azon mértem, hogy TRMS műszerrel nem mérhető rajta AC hullámosság (üzemelés közben). egyébként pont az jött be, amit írtál. Kiforrasztottam, 319 uF, 0,72 Ohm ESR. Ez még nem is lenne rossz érték egy 470 uF, 16 V-os konditól. Tettem helyette egy másikat, amit 507 uF, 0,52 Ohm ESR értékűnek mért a műszer. Azóta tökéletesen működik a táp. (~14 óra óta. ) Csak napközben ritkán kapcsolom be a gépet, mert sok egyéb dolgom is akad. Pl. unokák. Azok viszont nyomják a telefont, tabletet, ... egész nap. Kivéve, ha a papa kivezényli őket virágot szedni anyák napjára.

A javítás eredménye műterheléssel. No és az anyáknapi csokor.

Ha jól megy akkor már mindegy... Nem erre gondoltam, hanem a 384x indulásához általában egy (több soros) ellenállásról töltenek kondit (47-100uf), ha ez a tápfesz eléri az adatlapban szereplő értéket, akkor indul a 384x rezgése, utána már a röcögő tápból van a tápfesze... Gyakran találkoztam vele hogy ez a kis kondi kiszárad, nem látszik rajta semmi, csak nem indul a táp, vagy a soros ellenállás(ok) megnyúlnak

Azt szeretném kérdezni tőletek TDA7294 hídba kapcsolt erősítőtt kapcsoló üzemü táppal működtetnék kell e azt külön még pufferelni. 2x35v ról menne? Köszön előreis a válaszaitok!

Szia! A kapcsoló üzemi táp pufferét nem szerencsés bővíteni, mert a kondenzátorokat töltő áram túlterhelheti az áramkört. Olyan tápot válassz amiben eleve 3-4000 µF található.