Igen, érdekelnének a rajzok! Bár ha építek, akkor sajátot tervezek, és valószínűleg mikrovezérlővel.

Akkor a 10M-al nem is lőttem olyan messze Azért a gyakorlatban ilyen értékek mellett már aggódnék... A mérőfeszültségnet definiálják, hogy AC vagy DC ?

Bepakolom a topikjába hogy ne itt offoljunk.

Egy pillanatig elgondolkodtam azon, érdeme-e folytatni a beszélgetést, mert kissé felhorgadtam azon az észt nem tükröző megjegyzésen miszerint amit belinkeltem szabványt, az vicc. Dehogy vicc, egy korszerű szigetelőanyagos gyártmány nyilván vagy 3 vagy 6 nullával többet tud, na és? A követelmény ez. Egyébként közben megnéztem a gyártásra vonatkozó (volt) szabványt is, az MSZ 9229-et, abban valamivel több van (ez mondjuk természetes, hogy az üzemközbeni vizsgálatkor már nem kell annyit tudnia), de ott sem lényegesen:
tekercs és test között megerősített szigetelésen át 7 Mohm
primer és szekunder között 5 Mohm
500 V egyenfeszültséggel, 1 perces igénybevétel után.
Utána van villamos szilárdsági próba, ez 250 V-os üzemi feszültségű tr esetén a pri és a sec között 3500 V 1 perc névleges frekvenciájú szinuszos, majd a primert 5 percre a névleges kétszeresére kapcsolni kétszeres frekvencián. Itt csak ép az nem egészen világos, hogy effektív-e, de alighanem.
Előző hozzászólásbeli időszakos vizsgálatok is egyenfeszültséges vizsgálatok.
Tehát még egyszer, előző hozzászólás ma is érvényes magyar szabvány, ez a gyártásra vonatkozó meg már 98-ban vissza lett vonva.

Tájékozódáshoz elég:Bővebben: Link
16. oldal 7.4322 pont. Mivel azóta az előírások többször módosultak, szabványok jöttek és tűntek el, ezért csak irányelvként kell figyelembe venni. Egyébként jelenleg az MSZ HD 60364 szabványsorozat 6. fejezete foglalkozik a villamos berendezések és készülékek vizsgálatával, de a szigetelési ellenállás értékekben nagyságrendi eltérés a linkben szereplő és a mai előírások közt nincs.

Ha már az észnél tartunk, szerintem annak sem sok jutott belőle aki az előttem lévő pdf-ben szereplő szabványokat megalkotta, és annak sem sok aki azokat bőszen követi. Csak néhány apróság, amihez elég a józan paraszti ész is, más nem is kell.
- Vegyük most a trafót. A zománchuzalokon lévő lakkszigetelés ellenállása a több száz Gohmos nagyságrendbe esik, a szigetelésé még nagyobb, de vegyünk egy vacak, ráadásul elöregedett szigetelést, aminek csak 100 Mohm szigetelési ellenállása van. Belátható, hogy ott 5-7 Mohmot egyetlen esetben mérhetünk, ha úgy a primer mint a szekunder huzal sérült, és a köztük lévő szigetelés is a végét járja. A szabvány szerint ez még megfelel. Remek.
- A vizsgálóműszereket gyártó cégek kizárólag az önmaguk szórakoztatására készítenek 5 és 10kV mérőfeszültséggel dolgozó műszereket, a gyakorlatban erre nincs szükség, hiszen az 500V is elég a "szabvány" szerint.
- A gyári műszerek egy része teljesen alkalmatlan bármiféle mérésre, mert az alsó méréshatáruk 10 Mohm, ezen érték alatt semmit nem mérnek, mert a tervezőjük nem tudta hogy a szabvány szerint a 2 és az 5 Mohm érték is megfelel.
- A műszergyártók a kiegészítő funkciókat is önmaguk szórakoztatására építik be némely műszerbe, nem pedig azért, mert az abszorpciós és szivárgási áramokból következtetni lehetne a szigetelés aktuális állapotára, az anyag öregedésének jeleire, a beépült nedvességre és szennyeződésekre.
- Végezetül a linken található trafó specifikációjában is csak azért szerepel az elektromos szigetelés szilárdsága mellett a 4kV/60s-os érték, mert a gyártójának ugyanúgy fogalma sincs arról hogy ez butaság, hiszen a "szabvány" ide 500V-os mérőfeszültséget ír elő.
Visszavonom a szót miszerint a közölt néhány Mohm érték vicc lenne, valóban nem az, inkább siralmas, sírni kellene rajta. Persze az egyéb szabványokat látva ez sem meglepő... A szabvány készítőjének üzenem (ha még él), hogy legyen szíves megtapogatni azt az 5 Mohm szigetelési ellenállást amikor éppen egy kis pára csapódik rá, vagy csak némi kosz kerül még oda, ami azt jócskán lecsökkenti.

Egy adott berendezés vagy készülék addig új, amíg az üzletből/műhelyedből az alkalmazási helyére nem kerül. Mihelyt iparszerű használatba fogják, eltelik néhány év, nem ritkán évtized, és annyi szennyeződés kerül a szigetelőanyagra,hogy sohasem teljesülnének a gyártáskor mért szigetelési értékek. De emiatt a berendezés még tökéletesen betölti a funkcióját. A szabványban szereplő értékeket a való életben szerzett tapasztalatok és a minimálisan elvárható munkavédelmi követelmények kompromisszumaként "álmodták " meg az ezzel foglalkozó szakértők, tehát én semmiképpen nem nevezném idiótának ennek okán pl. Kádár Abát. A szigetelésvizsgáló és egyéb villamos biztonságtechnikai mérésekre alkalmas műszereket pedig a gyártó cégek nem önmaguk szórakoztatására gyártják, hanem azért, hogy legyen mivel igazolni azoknak a termelőeszközöknek a használhatóságát/alkalmatlanságát amelyek egyébként veszélyt jelenthetnek a használójuk felé. Ezeket a mérő eszközöket pedig időközönként(1-2 évente)hitelesíttetni kell akkreditált laboratóriumban ugyanúgy, mint az általad használt műszereket-már ha meg akarsz bízni a mért érték hitelességében. S végül: szinte napi gyakorisággal végzek olyan vizsgálatokat amelyről itt folyik a diskurzus. Meglepődnél milyen értékeket lehet mérni egy-egy fémipari cégnél található szerszámnál, hegesztőgépnél, amelyikkel naphosszat nyomják az ipart füstben és fémporban . Néha a szabványi minimumot éppen hogy elérik - egy kiadós kitakarítás után.

Köszönöm az információkat ötfelezős, és mpisti !

Van egy régi toroid trafóm, amit leválasztó trafónak használok. Egy alkalommal kicsit túlterheltem, annyira, hogy beleolvadt a műanyag készülékház aljába - nem tudom hány fokra melegedhetett fel, de nagyon forró volt, és büdös. Aztán lehűlt és mint kiderült nem ment tönkre. Most lemértem a szigetelési ellenállását primer-szekunder között, és 20GΩ felett van 2500V-on mérve. Ezek szerint jobb anyaggal van szigetelve, mint amiből a készülékház van
Azóta amúgy vettem másik (nagyobb teljesítményű) trafót, csak még nem vettem használatba.

Akkor legalább láttad, tapasztaltad hogy miről beszélek, a megfőzött trafón sem tudsz a műszereddel ellenállást mérni. Ha előkotorsz egy 20 éves PC tápot amiben vastagon áll a por, annak a trafóján sem fogsz tudni mérni. Egy 45 éves, leégett, a második és a harmadik primer sor között menetzárlatos hegesztőtrafó is bőven a gigaohmos tartományban volt, szóval ezt a néhány megaohmot ne akarja nekem senki megmagyarázni. Az olyat azt el kell hajítani mert életveszélyes. Nyomtatott áramkörnél ugyanez a helyzet, azon sem nagyon tudsz mérni semmit ha be vannak tartva a kúszóút távolságok, és nincs szenesre égve a hordozó.
Nem tudom mennyire figyelted meg, de mostanában már az 50Hz-re készült trafókat is egyre inkább poliészterrel szigetelik. Azért, mert a prespánnal ellentétben az nem öregszik, legalábbis nem olyan mértékben hogy az egy emberöltő alatt mérhető mértékű lenne. A prespánnal készült trafókra éppen ezért bizonyos időközönként mérés elvégzését írják elő, ezt sem én találtam ki, ráadásul magyar nyelven, magyar cégtől származó irományban olvastam. Ezért nem baj ha képes a műszer abszorpciós teszt elvégzésére is, mert azon szépen látszik hogy már a 130 megaohmos értékű hálózati trafó szigetelése is megbukik.
Vannak a méregdrága (7 számjegyű összegbe kerülő) szigetelésvizsgálók között olyanok, amik már olyan információt adnak a szigetelés aktuális állapotáról, hogy ha a mezei ellenállásmérést szövegolvasásnak vesszük, akkor azok verset is elemeznek.
A toroidon szintén poliészter szigetelés van, annak, és a huzalon lévő lakkrétegnek is el kell viselni 120-130 fokot, ezért építenek 130 fokos hőbiztosítékot bele. Azt a megsütött trafót továbbra is nyugodtan használhatod.

Pl. 300V és 2MOhm esetén 150uA folyik. Ezt én nem érzem halálos értéknek. Lásd fázisceruza.

"Egy 45 éves, leégett, a második és a harmadik primer sor között menetzárlatos hegesztőtrafó is bőven a gigaohmos tartományban volt,"
A szénné égett primer tekercs sem fog a szekunder felé zárlatot mutatni,ha a két tekercs közti szigetelés sértetlen maradt. Sőt a test felé sem lesz számottevő szigetelésromlás ha a szigetelés ott is ép maradt. De úgy látom felesleges erről bármit is írni, mert te úgyis jobban tudod.

Tegyél hozzá még némi szennyeződést vagy párát...

Valóban felesleges. Nem én tudom jobban, ti szeretnétek a műszereknél jobban tudni...

Az MSZ 9229-1989 szabvány, amely a "Szigetelőtranszformátor és biztonsági szigetelőtranszfor-
mátor" témakörét taglalja 58 oldalon keresztül,azokat a szigetelési ellenállás adatokat közli,amellyett
"ötfelezős" fórumtársunk is írt.1991-ben az érintésvédelmi vizsgán Tőlem is ezeket az adatokat kér-
dezték és a válasznak a szabványban előírt adatok feleltek meg.Jelzem az oktatóim szerint ezek az
előírások eléggé szigorúak voltak összehasonlítva több más állam rendeleteivel.
Ezek a 10 Mohm allatti adatok a minimum értékek voltak-nyilván ezeket a valós mérési eredmények
jóval túlhaladták sok esetben.
1998 utáni előírások módósultak,ahogyan "mpisti" fórumtárs is írja,de szerintem lényegi változás
nemigen következett be a határértékek tekintetében.

Értem, idekeverhetjük még az égből potyogó nemzetiségieket is.
Szigetelési ellenállasról beszélgetünk, ami annyi amennyi. Nem a hozzáadott extrém környezeti hatásokról. Ha 82000 TOhm egy trafód szigetelési ellenállása, akkor az attól már biztonságos lesz egy párás fürdőszobában, igaz?

Szerinted. Teszek neked vízbe SMPS trafót és el fogsz csodálkozni utána a mért értéken. Ha kell videót is csinálok egy mezei vasalóról, aminek a fűtőszála a védőföldhöz mérve kb. 250 gigaohm. Leírom még egyszer, 250 gigaohm. Te most komolyan mondod azt, hogy ha ez lecsökken 5 megaohmra akkor ott belül még minden rendben van? Csak mert azt mondja a szabvány?

Beszéltem én bármilyen szabvánnyal kapcsolatos értékröl, vagy annak megfelelösségéről? Nem. Megmondod nekem a vasaló esetén, ebben az esetben mekkora áram tud folyni? És mellékelsz egy emberi szervezetre ártalmas áramerősség táblázatot hozzá?

Nem folytatom, mert a konkrét kérdésekre nem válaszolsz. Eldöntötted, hogy számodra a szabvány értéke nem megfelelő és ezt próbálod mindenféle ide nem illő dologgal alátámasztani (pára, kosz, értékcsökkenés).

"ti szeretnétek a műszereknél jobban tudni..." Erről szó sincs.Mint ahogy korábban említettem, hitelesített eszközöket használok. Amiről neked írtam, az gyakorlati tapasztalat, amit hitelesített műszerekkel végzett vizsgálatokon tapasztaltam olyan termelőeszközökön ami napi használatban van. Mesélhetsz nekem teraohmos meg gigaohmos szigetelési ellenállásokról, az csak laborkörülmények mellett igaz, illetve még egy helyen: kapcsolóüzemű trafóknál, ahol a magasabb kapcsolási frekvencia miatt amúgy sem mindegy,hogy a trafó hogy készül, nem beszélve a spéci szigetelőanyagokról amit az a technológia megkíván.

Bedobozoltam a leválasztó trafómat és ezzel kapcsolatban felmerült egy kérdésem. A kimeneti (leválasztott) hálózati csatlakozó aljzat védővezetőjével mit kellene kezdeni ilyen esetben? Mivel a leválasztott berendezést nem szabad földelni ez maradjon bekötetlen, vagy célszerű használni valamire? Esetleg vezessem ki egy banánhüvelyre?

Nem kell semmire.

Én a sajátomra földeletlen aljazatot tettem. Szerintem is maradjon bekötetlen.

Ne tegyél rá semmit, mert a leválasztás önálló érintésvédelmi mód. S mint ilyen, nem hogy nem kell, nem is szabad a földdel összekötni, tehát igazából védőérintkező nélküli csatlakozó aljzat kellene neki.

Sziasztok
Aggregátorról (Honda ER2CXA) szeretnék üzemeltetni búvárszivattyút, 500m kábelen keresztül. A dolog pikantériája, hogy a szivattyú egy barlang végpontján lesz, nedves környezet, barlangászokkal. A vezeték 2x6 mm2 + egy árnyékoló háló fólia, saccra az is vagy 3 mm2 -nek simán megfelel, ezt használnám védővezetőnek. A kérdésem az, hogy érintésvédelmi megfontolások alapján lehet -e ezt mindenféle átalakítás nélkül használni?

1. Elég -e, ha az amúgy FI relével ellátott aggregátort a felszínen szondával lefölfelem? Szükség van-e erre? 
2. Szükség van -e arra, hogy az 500m kábel másik felén a búvárszivattyú csatlakozásánál is földeljek szondával?
3. Nem kellene -e a védővezetőt a null vezetékkel az aggregátornál közösíteni (a fi relé előtt természetesen)? A problémám az, hogy mi alapján döntöm el, melyik a nullvezeték egy leválasztott "lebegő" eszköz esetén... kár lenne elcseszni a gépet. Szóval szüksége -e szerintetek ilyesmi?

Nagyon köszönöm előre is a véleményeket.

A helyzetből adódóan ha csak az a szivattyú üzemel róla, én nem földelnék semmit, hanem elszigetelném az aggregátort a földtől, így kapnék egy földfüggetlen hálózatot, aminél az áramütés veszélye eléggé lecsökken...
De ha az aggregátor fi relés akkor ha a vázat földeled, a probléma meg is van oldva, mivel a kimenet már földelt lesz, és akkor 1-es pont... És igen szükséges a földelés.

Ha az aggregátorban nincs összekötés, akkor bármelyik pontja kinevezhető fázisnak vagy nullának.

Ilyen helyzetben kell a földelés mert hiba esetén az egyébként földfüggetlen hálózat azonnal földeltté válik.

Erre ugyan senki nem mondott semmit, 500 m után én már tennék egy szondát. Fene tudja mekkora ott már a potenciál eltérés...
Hogy a barlangászok mit szólnak hozzá, azt nem tudom. Lehet sok jót nem, ha kezükbe nyomnak egy 4 méteres nyársat meg egy Samut, hogy ezt verjétek le a másik végén.
Orvosi műtő, űrallomás, barlang, stb. kivételek szerintem, ahol nem a háztartásokban megszokott szabályok alkalmazandóak. De ott is vannak szabályok, csak nem azokat tanitják az OKJ-s gyorstalpaló képzésen.
De nem értek hozzá, ahogy szoktak idézni.

Teljesen egyetértek, ennek a pontosabb kifejezése a távoli földpotenciál.
A végpont közelében levő személy veszélyben van, mivel egyidejűleg két, egymáshoz képest idegen potenciálnak minősülő potenciált érint meg. Ha a hálózat védővezetőjén zárlati áram folyik és emiatt megnő rajta a feszültségesés, a személy is áramütést kaphat.
Kell a helyi földelés.

Sziasztok!

Egy műhelybe kellene megoldani a főkapcsoló kérdését! Van egy több áramkörös kapcsolóm, szabad-e egyszerre szakítani a fázist és a nullát is, vagy csak a fázist? Egyfazisú fúrógép, köszörű, ilyesmi lesz rajta.
Köszönöm!

Nem csak szabad, ajánlott is, van, ahol kötelező. Védővezetőt (földelést) viszont nem.