Nemtudom hogy minden pöcök ugyanolyan hosszú e, de a képek szerint igen. Gondoltam arra, hogy lehet az enyém rövidebb, kevesebbet áll ki mint egy más fajtán, de nem. KB mind egy méret. Azt figyeltem meg, hogy ez a pöcök bele van csavarva a házába, a csavarással nem tudom Hog, állítani lehet e kiljebb a pöcköt, vagy ha megkezdem kiljebb csavarni, akkor azáltal folyni fog ott a víz...
A fejek olyanok, hogy külön csavarodik az anya rajta, tehát nem a fejet kell rácsavarni. Gondoltam még olyan megoldásra, hogy a pöcökre ráteszek valami magasítót, hátha attól beljebb tudja nyomni...

Ha a pöcök visszanyomható, akkor vagy a viasztartály térfogata nől vagy inkább borítékolható, hogy levegő/gáz halmazállapotú anyag is van benne, mert sem a szilárd viasz sem a folyékony viasz nem összenyomható.

Levegő meg gondolom a tengelyszár mellett mehet bele, valahogyan belekerül.
Mondjuk úgy, hogy a tengelyszárat nem a szelep pöcök tolja kíséri végig, hanem az összehúzódó szilárduló viasz térfogat csökkenése húzza vissza. Ha valahol félszilárd-félfolyékony állapotban a dugattyút a szilárd rész feltámasztja, akkor az elkövetkező folyadék-szilárd átmenet igen jól meg tudja vákuumozni a belső térfogatot, nagy igénybevétel elé állítva a tengelyszár vagy dugattyú tömítést, lehet ekkor szív levegőt.
(fal mentén körben hűl és szilárdul, a közepe folyékony legtovább, olyasmi mint folyékony fém szilárdulásakor a visszaszívás.)

Vagy lehetséges lenne, hogy a magában a viaszban van oldott gáz, ami kiválik belőle a melegítéstől, magyarul gyártási hiba, vagy tervezett elavulás?
Még arra is tudnék gondolni, hogy mivel ezeket meleg állapotban kell tartani ahhoz, hogy zárják a szelepet, ez az állapot teszi ki az idejének jelentős részét, és esetleg túlfűtődik a patron felforr benne az anyag, ettől lehetne gázos. (sejtelmem sincs, hogy mi lehet a forráspontja, és a fűtőpatron képes-e túlfűteni, vagy van benne valami PTC jellegű korlátozás, önszabályozás)?

Ha már ennyit kidobtál egy-kettőt csak érdemes lenne tanulmányozni, felboncolni!

Nem lehetséges, hogy a szelepekkel van valamilyen gond? Egy-két hibás szelepmozgatót el tudok képzelni, de ennyi már gyanus.

Ha ezt a fajtát vesszük figyelembe működés szempontjából akkor maga a fűtőelem a PTC és annak lehet valami hibája, hogy nem fűti tovább a patront. A gépkocsi hűtővíz termosztát patronja szinte megegyezik ezzel a viaszhengeres megoldással. Szét kell szedni egyet és kiderül, hogy mi okozza az idő előtti elromlását. Ahogy nézegettem "ezeket" a 24 voltos változat sokkal jobbnak és pontosabbnak tűnt mint a 230 voltos.

Üdv mindenkinek!
Épp most szereltem fel a COMPUTHERM Q4Z zónavezérlőt a fűtési rendszerembe, tökéletesen működik, a fali légtermosztát immár kapcsolja a kazánt, illetve a szivattyút is a radiátorokhoz.
A padlófűtés kör működtetéséhez szeretnék még rákötni egy padlóhőmérséklet érzékelő termosztátot is, viszont az nem sima kétvezetékes, hanem hálózati áram betáplással rendelkező termosztát.
A zónavezérlő műszaki leirásban nem látok erre vonatkozó részt, illetve a termoszát leirása se tér ki arra, hogy zónavezérlőre rá lehet-e kötni.
Van valakinek tapaszatalata, hogy a rá lehet-e kötni a csatolt bekötési ábrával rendelkező termosztátot a zónavezérlőre?

bekötési rajz:

Előre is köszönöm!
M
üdv

Hello! Nekem ugyan nincs tapasztalatom, de amit belinkeltél a Legrand-tól, azon látható, hogy van egy kontaktus, ahova az "L" fázis át van kötve (piros). Ha ezt nem kötöd át, van egy független kontaktusod amit oda kötsz, ahova akarsz..

Köszönöm, ezt gondoltam én is, de amatőr vagyok, inkább gondoltam kérdezek. Megyek, rápróbálok így, remélem működni fog.

A hasznos úthosszt könnyen ellenőrizheted, ha meg van még a kézi szabályzókupak (lásd melléklet). Mivel 1.5-es finommenet van rajta, ezért feljelölöd filccel hogy állt a kupak teljesen elzárt állapotban és addig nyitod, míg teljesen ki nem nyit. Mivel másfeles a menetemelkedés, könnyen megvan a fordulatok számából az úthossz.

Működik

Nem szedtem most széjjel a rosszul működő fejet, de ha megnéztem az alját egy jól működő, és a rosszul működőnek, a rosznál enyhe fényes dolgot láttam, gondolom a viasz. Működés közben a fej ugyanolyan meleg mint a többi, tehát kizárnám azt hogy nem tudja már felfűteni a patront. A fényes olajos anyagra gondolva a viaszmotor hibája maradt.

Sziasztok! Segítségeteket szeretném kérni. A lakással együtt vettünk egy padlófűtést is, soha korábban nem találkoztam ilyennel és szeretném megérteni. Csináltam egy képet, beszámoztam, a józan paraszti eszem és a net segítségével eljutottam egy darabig.

1. csőtermosztát, ez kapcsolja ki/be a keringető szivattyút, hogy az nem menjen feleslegesen
2. keringető szivattyú
3. szobákból visszajövő 3 ág
4. ??
5. ??
6. hőmérsékletmérő szobákból visszajövő fűtővízhez
7. hőmérsékletmérő szobákba kimenő fűtővízhez
8. hőcserélő
9. szobákba kimenő 3 ág
10. gyűjtő
11. az áramló fűtővíz sebességét méri (?ugye?)
12. elosztó
13. szobákba kimenő 3 ágat szabályozó szelepek
14. tágulási tartály
15. nyomásmérő
16. légtelenítő
17. ???
18. ??? (a kazánból jövő ágon van)
19. kazánba menő ág elzárója
20. kazánból jövő ág
21. kazánba menő ág

Segítsetek a kérdőjelek megfejtésében és vajon a többit jól írtam-e?

A 4,5,azok csak csapok, hogy vagy elzárja az egész ágat ( nem látni jol a képen), vagy csak a hömérökhöz vezetö vizet. A mienkén az elosztoba vezetö ágat zárják el. Azaz az elosztot cserélni lehet ( ahonnan a piros csövek mennek).
A 17 egy csap, valoszinü a mellette levö csonkon lehet feltölteni vizzel a rendszert
A 18 meg valoszinü egy másik termosztat, ami, ha a viz melegebb, mint kb 30 fok hidraulikusan rövidre zárja a kazánbol jövö vizet, azaz az ott megfordul és visszafolyik a kazánba, kiiktatva padlofütést. Általában van még egy elektromos termosztat is ( nem látni a képen) , ami vészhelyzetben lekapcsolja a keringetö szivattyut ( a szabvány 55 fokot mond), ha beragadna mondjuk a 18-s termosztat.
Talán az 1-s termosztat, de nem látni mire van állitva.

Szia! A 4 és 5 csapok az a feltöltéshez használatosak. A 17 az a biztonsági lefúvató, talán 2.5 báros lehet de rajta van a piros sapkán az értéke. A 11 az a tömegáram mérő de ahhoz tudni kellene, hogy mekkora a kör nagysága és úgy kellene rajta beállítani a mennyiséget. A 18 az a szabályzó termoszelep ami a hőcserélő primer kimenetén kellene, hogy legyen (persze lehet, hogy a csőspirálosnál másképpen van, lehet mindegy melyik a be ill. a ki) amit a kazán előremenőjéből szabályoz a padló szekuder oldalához. A szivattyú a padló előremenő ágba helyezett érzékelő patronjára tolja a fűtővizet és ezt érzékelve a termoszelep nyitja-zárja (szabályozza) a primer kimenetet (ill. bemenetet) a kazán felé, (felől).

Köszi, szuperek vagytok! Kicsit emésztgetnem kell a leírtakat.

Az egyetlen alkatrész ami szabályozni lenne képes a padló rendszer fűtővíz hőmérsékletét az a 18-as elem, adná magát, hogy termoszelep legyen, de nem biztos hogy az. Ha az lenne, akkor vagy nem jönne ki belőle semmi drót, vagy egy kapillárcsöves távérzékelője lenne a padló előremenő részen valahol a fémtestre fémtestbe rögzítve (ilyet nem látok), a "kucsmája" meg tekerhető lenne számokkal, beosztással.
Valami szelep az tény, de minek jön ki belőle a szürke kéteres vezeték, ami a 230V kötődobozba megy?
Esetleg lehet termomotoros szelep, amit valami termosztát kapcsolgat ki-be fűtésigény szerint.
Akkor viszont mi határozza meg padló előremenő víz hőmérsékletét?
A kazán tudja szabályozni a primer kör hőmérsékletét, ez ok, a hőcserélő hőlépcsővel azt át tudja vinni a szekunder körbe, talán még működhet jól is, nem ismerjük a teljes rendszert és beállításait...

zonahe: a 18-asról csinálhatnál közelebbi képet, van írva valami rá, hátha abból kiderül milyen fajta állat.
Amúgy miért a kérdés? Van valami gond a rendszerrel?

Szia! Jó, jobb szemed van mint nekem. Valóban az valami zónaszelep lehet.

Az lehet, hogy az a 18-s többet csinál mint a mi rendszerünkben azaz kikapcsolja pumpát ha hideg a viz. Nálunk a regi kazánnal a pumpa állandoan ment, csak a vészhökapcsolo (55 fok) kapcsolta volna ki, de azt a höfökot soha nem érhette el, hiszen a 18-s termosztát már kb 30 foknál lezár.
Épp most probálok valamit csinálni én is mert az uj kazán képtelen vezérelni a padlofütést.

Meglátásom szerint a hőcserélőn lévő 1-es termosztát vezérli a 18-as termofejet a padlófűtés hőmérsékletének megfelelően. A 2-es szivattyút meg a szobatermosztát működteti.
Ennek a több mint 20 éves technikának a legveszélyesebb pontja a szivattyú. Ami nagyon nehezen pótolható, de lehet már nem beszerezhető.

Érdekes, de teljesen elfogadható magyarázat, illik a látottak alapján a rendszerre.
Arra azért kíváncsi lennék, hogy a termomotoros szelep analóg üzemben van, vagy kapcsoló üzemben ?
Ez a kettő alkatrész 1 és 18 amolyan önrezgő kapcsolásban a célhőmérséklet körül támolyogtatja az előremenő vízhőmérsékletet (akkor a 10-es az osztó előremenő, és a 12 a gyűjtő visszatérő).

Utánnanéztem. A 18-s egy motorszelep. Azt valami vezérli.

Digitális és lassú a változás. A hőcserélő palástján a visszatérőt méri (?) talán.
Én speciel egy termofejes kapilláris fojtószelepet tennék a hőcserélőre, meg bebugyolálnám szigetelésbe. A hőmérőn látott értékre szabályozva.

Hát igen .... aki ért hozzá az keni-vágja. Én a motoros szelepet benéztem, mert az egyik kábelen valami fényes csíkot láttam és azt feltételeztem, hogy termoszelep. Azt le is lehetne cserélni termofejesre ha van olyan ami ahhoz a szeleptesthez jó és akkor a szivattyút a hőcserélőre rakott csőtermosztát kapcsolná ami nálam a fűtési visszatérőre van téve. Azt ugye nem lehet tudni, hogy csak padlófűtés van e vagy van mellette radiátoros is. A Laing hőcserélőn rajta vannak a be és kimenetek de a kérdező azt mondta, hogy a 18 az a kazánból jön a 19 pedig a kazánba megy. Fura, mint ahogy az áramlásmérők helye is ami általában az padlóköri előremenőben vannak becsvarva a visszatérőkön peig nyitva vannak a zónaszalepeknek meghagyott elzárók. Ezt a tömegáramlásmérőt lehet, hogy azokkal a fekete kupakokkal kell állítani ha ráteszik az áramlásmérő tetejére. A szivattyú gyengéje a kondenzátor, amiről mutatnak is képet, hogy szétdurrant .... el lehet képzelni, hogy ha nincs kapacitás az mit okoz a motornak ha nem veszik időben észre a bajt vagy nincs megfelelően biztosítva az az áramkör.

Nem értek hozzá jobban mint Te

A 18-19 szorosan egymásmellet lévő csatlakozási pontok, az egyiken a gömbcsap, a másikon a termofej van. Ott van két pici szuszogófej ( légtelenítő ).
Én egy laing szivattyúval találkoztam, az szakadt tekercselés miatt kuka. Kiöntve műgyantával, nem úgy mint a grundfoss. A lényeg, hogy kifutott típus, a Lowara futtatta még, de az is leállt.

Én tényleg csak hobbiból kibicelek ha tudok, remélem nem mondok túl nagy butaságot és segíteni tudok annak aki tanácstalan ezen a téren. Ja a képet meg kihagytam, hogy mit hová kell kötni rajta.

Ha már ennyi szaki van itt, lenne egy kérdésem. Nálunk az áramlásmérök a bemeneti (meleg) végen vannak, de lefelé vannak. A munkahelyemen meg fölfelé vannak ( mint itt). Van ezekböl két fajta, vagy mindegy, hogy vannak szerelve?

Hát én úgy tudom, hogy ezek az áramlásmérők végül is úszók amik a víz áramlásának mértékében jelzik ki a skálán a liter/perc értéket. A színük jelzi az átbocsátó képességüket. Ez a piros a közepes , általánosságban használatos kijelző, a zöld az ettől kisebb. A skála az fent kezdődik a kis értékkel és ahogy nyitják a szelepet az úszót úgy ragadja magával az áramlás és süllyed lefelé a nagyobb érték felé a rugó ellenében, ha kezdik zárni a szelepet akkor annak megfelelően megy felfelé az úszó, mutatva a kisebb liter/perc mennyiséget. Ha nem jól van bekötve a szivattyú akkor ez nem vagy helytelenül mutatja az értékeket. Nekem azért is fura a képen lévő rendszer, mert ott a szivattyú szívja a visszatérőből a vizet. Ennek nyomott rendszer kellene, tehát felülre kellene tenni az áramlásmérőket akkor mutatnának helyesen. Bővebben: Link

Nálunk meg igy néznek ki. Most nem megy a szivattyu, azaz 0 az áramlás, fenn meg 5 liter.

Szerintem az, hogy honnan csatlakozik be a pf. cső az határozza meg, hogy ez hová kerüljön. A lényeg, a leolvaható érték az az áramlásnak megfelelően legyen detektálva.

Én azt mondanám, hogy működik ez fejjel lefelé is. A mérőtüske túlvégét az áramlás viszi sodorja magával a rugó ellenében. Az áramlás a konstrukcióhoz mért relatív iránya számít, az meg ugyan az fejjel lefelé és felfelé is.
Ott van a rugó benne, egyik esetben hozzáadódik a gravitáció, másik esetben levonódik, amúgy meg elhanyagolható mértékű a g hatás, úgyhogy e szerint is mindegy.

Fejjel felfelé beépítve, tudom nem befolyásol semmit, de engem zavar, hogy a mérőcsőben megáll a levegő, nem tud légtelenedni hiszen a mérőcső térfogata csak alulról nyitott, a nyomás persze betolja a vizet valamennyire.

Fejje lefelé gond nélkül feltölti a víz kiszorítva a levegőt belőle. Mondjuk, ha retkes a víz, akkor a retek is megállhat a mérőcsőben, ez sokkal jobban zavarna, mint fordított esetben a levegő!

Üdv !
Laing BM12 keverőegység és a hozzátartozó Laing KR10V vezérlőegységhez értő embert keresek illetve tanácsot szeretnék kérni, mivel a rendszer 15 évig tökéletesen üzemelt, de most mindenféle hibákat produkál, például ha szobatermosztát lekapcsol akkor a rendszernek 2 perc után keringtetés után le kellene kapcsolni a keringtető szivattyút, de nem teszi, folyamatosan megy, a vezérlő ki be kapcsolása után viszont lekapcsolja 2 perc után, illetve pár óra standby állapot után ha elindul a termosztát kapcsoló jelére, véletlenszerűen fél perc alatt leáll üzemzavar jelzéssel, újraindítás után tökéletesen működik. Előre is köszönöm a válaszokat.