Szia!
Na összedobtam itt pár izzóból 5.2W-ot. Szóval az van, hogy az egyenirányítónál terhelés nélkül AC ág: 17.8V, DC ág 22.4V. Terhelés alatt: AC ág 15.8V, DC ág 17.05V, a kondinál pedig 17.1V. Vagyis a kondin keresztül majdnem pont annyi, mint az egyenirányítónál. Vagyis a DC majdnem pont annyi a kondin keresztül, mint az egyenirányítónál.
És bekapcs után most viszonylag "fürgén" (kb fél mp.) eléri a 12.1V-ot.
Akkor most ezt így jónak nyilvánítsam?

Hello!
A váltófeszültségnél a műszer az effektív értékét méri. Azért mert az a munkavégző képessége és számunkra ez a leg fontosabb. (Egyszerűbb műszerek, nem pont ezt mérik, de erre vannak kalibrálva. De a TRUE RMS feliratúak effektív értéket mérnek.)
Tehát 12V váltófeszültségnek pont ugyan akkora a munkavégző képessége, mint a 12V egyenáramnak. De mivel a váltófeszültségnek nemcsak az iránya változik, hanem pillanatról pillanatra az értéke, így a csúcsfeszültségük magasabb. Ha a mért effektív értéket gyök kettővel szorozzuk, megkapjuk a csúcsfeszültség értékét.
Ha egyenirányítjuk a váltót és kondival szűrjük, a csúcsfeszültséget kapjuk. Ez kicsit kevesebb lesz mint az elméleti érték, mert a diódákon van feszültség veszteség.
Viszont ha az egyenirányított és szűrt feszültséget terheljük, akkor a terhelőáram és a szűrőkondi viszonyától függően hullámosság lesz az egyenfeszültségen, így a mért értéke kisebb lesz. Ezt tapasztalod. Ha egyáltalán nincs szűrés, vagy a kondi kapacitása "eltűnt", akkor az egyenfeszültség értéke egyre jobban közelíti az effektív értéket. Mert az áram ugyan egyirányba folyik az egyenirányítás után, de a pillanatnyi értéke ugyan úgy változik, mint a váltófeszültség esetén. (A műszerek java itt pontatlan, mert a mutatott értékük csak a szinusos feszültségre kalibrált.)
Nos, nálad azért közelített terhelt állapotban a két feszültség egymáshoz, mert szúrési elégtelenség van. A segédletben kiszámolhatod mekkora áram és kapacitás, mekkora hullámosságot (szűretlenséget) okoz. Itt láthatod. Diódák vesztesége mindig jelen van.
Ez a lassú bekapcsolás nem tudom mitől van, mert nem ismert a kapcsolás, de lehet hogy a segédáramkörben található szűrőkondi okozza.

Szia!
Köszi. Akkor valami még mindig nem oké. Nyomozok tovább. A segédlet alapján a ripple feszültségnek 2.2V-nak kéne lennie (440mA, 11.9V volt a terhelés, 50Hz, a kondi meg 2mF).
Ami a kapcsolási rajzot illeti, nehéz egy ilyen ősi cucchoz szerezni (főleg, hogy semmi modell szám, vagy ilyesmi nincs rajta), de kb. egy markéknyi alkatrészből áll, úgyhogy meg fogom rajzolni. Két nagy kondi van rajta (K50-6), egy nagy germánium tranzisztor (П214B), két kicsi (MП40A), vagy hat ellenállás(nak látszó téglavörös hengeres tárgy), meg valami, amit nem tudom mi, mert pont úgy lett ráforrasztva, hogy nem látszik a felirat (ld. csatolt kép, bekeretezve). Esetleg valakinek van tippje, hogy az mi lehet?
Köszi!

Hello! Az egy zéner dióda. Ö felel majd a stabilitásért, vagy is egy referencia feszültséget ad, amihez hasonlítva a kimeneti feszültséget szabályozza az áramkör a nagy tranyót.

Hoztak egy mobil "töttőt". Mi lehet a képen látható IC? Gondolom, a mellette lévő felszántott ellenállás az áramkorlát.
Az embléma hasonlít a Texas-hoz, de nem az. A .805 ezernyi találatot hoz, de nem az igazi.

Amit nem írtam. Ez a primer oldali PWM IC beépített FET-tel, mint a TNX, stb. 8 láb, smd.

Megint megfeneklettem. Epson nyomtató tápegység. Látszatra minden jó, kondik kapacitása inkább több a megadott értéknél. A kezdeti lökés után lassan eltűnik a szekunder kondiról a feszültség. Valaminek pedig állandóan lennie kellene, mert a panelen nyomógomb aktiválja a teljes tápfeszültséget. Egy SMD pók (8lábú) hajtja primeren a FET-et. Felirat kis kínlódás után olvasható lett. DO7915 vagy D07915.
A gugli nekem nem barátom.
A lakkot az IC-ről etilacetáttal sikerült eltávolítani. Ha valakit érdekel.