Kedves Fórumozók! Folyamatban van egy hőszivattyús (split) rendszer kiépítése az ingatlanban, de a szakemberrel abban maradtunk, hogy megmaradna a gázfűtés (SD Isotwin F-24-E) is párhuzamosan az esetleges nagyobb hidegekkor valamint a melegvíz ellátására. Egy kisebb 50 literes puffertartály kerülne beépítésre a hőszivattyúhoz és amennyiben szükséges a gázkazánnak fűtenie akkor az is a pufferen keresztül történne. Jól gondolom, hogy gázkazán esetében puffer tartály bekötése nem szükséges, de azon ritka eseteknél amikor bekapcsolódik a fűtésbe nem fog problémát okozni?

A gázkazán fűtött vize miért nem kerüli ki a puffert?

Ha a hőszivattyú nem tud elég meleggel szolgálni, akkor lép a képbe a gázkazán. A hőszivattyú a pufferre dolgozik de ha a gázkazán is oda nyomja a meleget, akkor a hőszivattyú úgy fogja "gondolni", nem kell csinálnia semmit, mert a pufferben van elég meleg víz.

Habár én csak szemlélődő voltam, de talán így lenne az egyszerűbb mert lesz mennyezet fűtés-hűtés, magasoldalfali fan-coil fűtés-hűtés valamint padlófűtés és radiátoros fűtés. A legutolsó idővel talán ki lesz zárva mert a mennyezet fűtő panelek a szigetelést követően már elegendőek lesznek.

Itt nem az egyszerűségről van szó, de ha egyszer bekapcsol a gázkazán, akkor a puffert is felfűti és melegen is fogja tartani nagy valószínűséggel, a hőszivattyú meg csak örül, hogy tele van a puffer, nem kell dolgoznia a következő őszig.

A gázkazánnak ki kell kerülnie a puffert, a hőszivattyú fűti azt. Ha a pufferben van elég meleg, akkor a gázkazán pihen.

Sokat befolyásol a működtetés módja. Ha azért van szükség a gázkazánra, mert levegő-víz hőszivattyú és a kinti túl hideg idő miatt letilt a hőszivattyú, akkor a két eszköz egyidejű működése nem üzemszerű, tehát nem okoz problémát hogy mindegyik a puffertartályra dolgozik elsődlegesen.

Ha együttes üzemről van szó, akkor a Bakman által említett probléma is fennálhat, mivel semmiképpen nem jó, ha a két eszköz "hallja" egymást.
A jelenségen lehet változtatni akkor, ha a kondenzációs gázkazán alacsonyabb teljesítményre van állítva, és hidraulikailag is tandem üzem kerül megvalósításra.
Ha gázkazán teljesítménye visszafogható, akkor kiegészítő fűtést fog megvalósítani, ezáltal a hőszivattyúból kisebb hőteljesítmény kerül majd kivételre, ezáltal a kültéri (levegő-víz hőszivattyúnál) nem fog annyira eljegesedni.
Fontos azonban, hogy ilyenkor a kazánt kvázi slave módba kell üzemeltetni, tehát a hőszivattyúból ki kell szedni olyan jelet (zárókontaktot például), hogy amikor az elindul, akkor indítja a gázkazánt. A gázkazán rásegít ilyenkor, ezáltal a hőszivattyúból kivett hőteljesítmény kevesebb lesz.

Utóbbi esetben nagyon fontos, hogy hidraulikailag helyes legyen a kivitelezés, ne jöjjön létre torló áramlás, visszafolyások, vagy ne jöjjön létre olyan állapot, amikor az egyik keringető szivattyúnak nincs meg a kellő hozzáfolyási nyomása azért, mert megy a másik, és szívó oldalon nyomásesés fog történni. Szabályzó szelepekkel sok mindent meglehet oldani, de a legegyszerűbb, ha az áramlási sebességek és hőtermelő egységek dT-jéhez van igazítva a csőkeresztmetszet (általában magasabb a dT-je a gázkazánnak).

Együttes üzem alatt, de nem tandem működés (hanem soros kötés esetén, azaz a két hőtermelő egység egymás után van kötve hidraulikailag) nem javasolt, mert egyrészt mindkét eszköz könnyen hibaállapotra fog futni, ezt csak azzal lehet mérsékelni, hogy azonos dT körülre van mindenki állítva, de akkor is meg kell küzdeni azzal, hogy az eredő csőkeresztmetszetek a két eszközben mindenképp eltérőek, ez a hőcserélő felülete miatt van így, illetve a gáz magasabb hőmérséklete miatt.

Bár nem írtad hogy levegő-víz a hőszivattyú, de feltételeztem, most abból van több.
Víz-víz (geotermikus) esetben ez az egész problémakör máshogy történik, egyrészt nem történik meg egy könnyen a kültéri rész (kollektor / szonda oldal) jegesedése a glikol miatt, másrészt egy jó kivitelezést nem igen befolyásol az, hogy kinnt milyen az idő, a nagy hidegben a ház nagyobb hővesztesége egyértelműen több hőmennyiséget vesz ki a talajból, de mivel a legtöbb esetben bőven -10 fok alá keverjük a glikolt, így csak elbaltázott kivitelezés esetén lehet szükség gázkazánra, mert még a fagypont alatti glikol esetén is jobb a hatásfok mint gázkazán esetben, szóval akkor is a hőszivit kell üzemeltetni.

Ha a ház maga jól szigetelt, akkor gyakorlati tapasztalat, hogy fűtésre padlót, hűtésre mennyezetet érdemes használni. Ez a meleg/hideg levegő fizikájából adódik, ha fűtesz padlóval akkor mivel a meleg levegő felfelé száll, fennt a mennyezet körül mindenkép melegebb lesz. Hűtés üzemben értelemszerűen lábat nem hűtünk, viszont a mennyezetről süllyedő hideg elvégzi a dolgát.

Többször megpróbáltam hideg időben, több mérést is végezve, hogy kvázi rásegítésként engedélyezem a mennyezet köröket, a tényleges energiafelhasználás érdemben nem változott, maximum akkor segít a mennyezettel fűtés, ha gyorsabban akarsz meleget létrehozni, mert még vakolt esetben is kisebb a hőtömege a mennyezetnek mint a padlónak, tehát gyorsabban melegszik át. De mennyezetfűtés feletti hőszigetelés ide vagy oda, a fizika tudja a dolgát, és attól még felfelé száll / fennt reked a meleg.
Persze változtat ezen ha egy adott helységben nincs padlófűtési kör, akkor érthető hogy mennyezettel akarsz fűteni... De természetesen itt is igaz, hogy felületfűtési/hűtési megoldásokat nem kapcsolgatjuk napszaknak megfelelően ki-be, csak napokban mérhető távollét esetén érdemes csak padlófűtést lejjebb szabályozni. A hőszivattyú sokkal kevesebbet fogyaszt ha csak szintentartást kell megvalósítania, pótolva az épület hőveszteségeit.

Sziasztok. Itthon egy kondenz kazán fűti az egész házban a padlót, + 4 radiátor van. Vagy 6 éve működik. Tegnap megállt a padló elosztójában a keringető szivattyú
Kicsavartam a közepét, retkes büdös víz jött belőle, és a tengely meg volt szorulva.
Kell időközönként cserélni a vizet a rendszerbe?

Érdemes időnként adalékokkal megölni a baktériumokat és a gombákat amik elszaporodnak a vízben.

Pl. ezzel: https://fernox.hu/product/biocide-af10-500ml/

Nemsokára fogok bekötni a meglevő fűtéshez egy gázosító kazánt 1000L pufferrel, tehát keveredni fog majd a régi az új vízzel, majd akkor teszek bele adalékot. Ami ujkorában is zavart, nem sokkal üzembe helyezés után, hogy az elosztónál az átfolyásmérők feketék-barnák lettek, alig lehet látni, hol van a mutatója az átfolyásnak..

Azt nem tudom mi a fenét esznek ott.
Bár állítólag az atomerőben is küszködnek az algákkal...

Szia! Ez akkor fordul elő ha nem megelelően van kialakítva a fűtési rendszer a radiátor és a padlókör között. Ez pesze függ a felhasznált anyagú gépészeti elemektől is, hogy pl. a radiátorok anyaga és csövei vasból vannak. Ez ugye korrodál ha vízzel érintkezik és a rendszer fel tud venni valahonnan oxigént ami lehet a padlófűtési csőrendszer felől ami nem oxigéndiffúzió mentes "műanyagból" készült. Az ilyen rendszereket időnként át kell mosatni (ami nem kis munka és hozzáértést igényel) ill. ha van rá lehetőség (az inhibítor betöltési helye adott) be kell tölteni ezt az adalékot. A víz az büdös lesz de a hordalék nem fog kialakulni olyan mennyiségben, hogy az le tudjon rakodni a padlófűtési csövek lassan áramló részeiben. Nem részletezném, hogy ez mit okoz, hiszen kézenfekvő. Ha ez a víz még a kazán kényesebb részeiben is áramlik .... hát az időzített bomba a készülékre nézve.

Ha elfogadsz egy "tanácsot" akkor leválasztod a padlókört a rendszerről egy hőcserélővel így abban mindig elkülönítve fog keringeni a víz.

Nekem is ilyen lett, sajnos ahol fényt kap a víz ott beindul az algásodás/gombásodás. Én is gondolkodom, hogy kicserélem ezeket, de valójában be van állítva így nemigen szoktam nézegetni.

Viszont ha hőcserélőzöl akkor nagyon jól kell méretezni a hőcserélőt mert nem mindegy a tömegáram/hőlépcső....sok szaki így szoktuk alapon méretez ami itt visszaüthet!

Ezen a tűzkeresztségen már átestem. Az bosszantott, hogy magam kellett utánajárjak minden ezzel kapcsolatos részletkérdésnek és a megoldás mindig a részletekben rejtőzik. Nem untatnék senkit sem a részletekkel, hiszen mindenkinek más-más a rendszere és az ahhoz felhasznált anyagok, gépészeti elemek és azok minősége.

Hol kaphat fényt egy fűtési rendszer? Milyen "gyári" puffertartály lehet az amelyik "akvárium" kinézetű és még nyomásálló is?

Nekem ahol rendesen bealgásodott az az átlátszó áramlásmérő, illetve a használt padlófűtéscső is 3 rétegű nem 5 rétegű ahol kijön a betonból ott éri fény, mondjuk betekerhetném...az adalék amióta használom rendet tart nincs dugulás.

Sziasztok! Erről a keverőszelepről kinek mi a véleménye/tapasztalata? Lovato tbox része.
Valamint radiátor körön 48 fokos előremenő 42 fokos visszatérő normális? Próbáltam infót gyűjteni radiátor beszabályzásról, annyit sikerült találnom hogy az előbeállítással kellene kezdeni valamit.

Egy kicsit értelmetlen a kérdésed. A radiátorokba jo a 48 fok, 6 fok esés is rendben van. A padlofütésbe viszont nem kell ennyi, söt még 40 fok is sok. Nem ismerem pontosan ezt a berendezést, de nálunk is hasonlo van. Az a fehér termocsap valoszinü,mint nálunk is, hidraulikus rövidzárt csinál, ha viz melegebb mint kb 30 fok, igy a kizárja a forro viz keringését a padloban.

Bocs nem akartam túl bonyolítani a dolgot. Több helyen olvastam hogy a kondenzációs kazánnak kell a nagy hőlépcső ezért voltam bizonytalan hogy a 6 fokos esés megfelelő. Padlófűtésnél meg olyat hogy egyutas szeleppel meg átkötő szakasszal a legtutibb megoldani a keverést. Amúgy semmi problémám a fűtéssel szerencsére jó, csak ez egy új rendszer amit a szerelő összerakott de a beszabályozás már rám maradt. Padlóba 38-at kever be ez a szelep így a padló felülete kb 25-26 fok.

Sziasztok! Valaki aki otthon van honeywell keverőszelepekben, vc6982 keverőmotor kellene, de alig találok. Kifuthathott ez keverőmotor ezen a számon? Vagy van másik számon ami ugyan ezt tudja?
Köszönöm!

Van több helyen is, de nagyon drága
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Ariston zónavezérlőm van, most egy sima termosztatikus szeleppel megy a rendszer (kép feljebb) fűtés van azzal nincs gond, de jó lenne kihasználni a vezérlő adottságait, szeretnék időjárás követő padlófűtést csinálni. A mostani szeleppel a baj az, hogy ha elkezd a kazán visszavenni a vízhőfokból, bizonyos hőmérsékletnél átmegy ki-be kapcsolós üzemre... így nem tudok 37-8 foknál alacsonyabb vizet küldeni a padlóba. Nézegettem a honeywell vc szelepeket 7-es körüli kvs értékkel, a mostaninak meg 3,2 a kvs értéke. Jól sejtem hogy ez lehet a probléma? Ha kell majd csinálok rajzot is a rendszerről.

Egy rajz sokat segítene. De az a 37-38 fok-nál kevesebbet, vagy többet kellene előállítíni? Bár gyanítom, hogy kevesebbet szeretnél. mHa ez így van, a bemenőág folytása valamennyit javítana a helyzeten. Van radiátorod is? Ha igen, hogy van szétválasztva a két rendszer? (Radiátor/padlófűtés).

Szia! Ez nem biztos, hogy be fog jönni, mert nagyon komfortfüggő lesz a beavatkozás, tehát működni működni fog csak ennek a hatása nem lesz olyan a benti hőérzet alakulására mint amire számítanál. A Lovato blokkon miért van a bal oldalon a padlókör szabályzója? Nekem azért furcsa, mert a hidróváltó torlócsavarzata éppen felette van. Ott lehet beállítani, hogy a jobb oldala felé mennyi menjen a tömegáramból a padló felé amit a termofejes szabályzó majd bekever a megfelelő hőmérsékletre. Most nekem úgy tűnik, hogy a padlókör van előnyben részesítve és a radiátor kapja a hidróváltón beállított (ha egyáltalán van állítva ott valami is) tömegáramú fűtővizet. Ha csak szemből le tudnád fényképezni a blokkot és benevezni a bekötések hovatartozását talán már érthetőbb lenne a felállás.

Múltkor azt figyeltem hogy jött egy két melegebb nap és a padló vadul túlfűtőtt, 23-ra volt állítva és 24 körül volt bent. De ha azt mondod hogy nem érdemes vele szívni és hagyjam így akkor elhiszem A hidrováltón én is nézegettem hogy jó helyen van-e a padlókör bekötése, mert az összes gyári szerelésibe a két direkt kör közé kötik. Képet csatolok, rajzot este csinálok.

Azt megnézheted, hogy a hidróváltó menetes karmantyúja alatt a csavarzat milyen helyzetben van. Szerintem nyitva kell lennie azaz a réz csavarzat kint van a záródugóhoz közel. Ebben a videóban a 4. percnél mutatja és magyarázza, hogy mikor van szétválasztva ill. összekötve a két kamra.

Igen, néztem én is! Ezzel a csavarral adtam neki egy kis ellenállást, mert máskülönben szinte csak átfordulna a hidrováltón a víz, most a zárt állástól kb másfél-2 fordulatra van vissza tekerve. Amúgy ilyen keverőszelepeknél a kvs értéknek akkor van szerepe amikor teljesen nyitott állásban van? Nálam az lenne a cél hogy amikor a padlókör megy önmagában akkor a primer meg a szekunder kör tömegárama kb azonos legyen. Amikor meg bekapcsol egy radiátoros kört ergo emeli az előremenőt a kazán, akkor a vezérlő által elvárt hőfokra keverjen a motoros szelep. Nem akarom vadul szabályozni külső hőmérséklet függvényében, csak egy olyan szintet találni ahol a hőigény nagyjából egyensúlyban van a hőveszteséggel (talán akkor folyamatosan langyos lenne a padló).

Szerintem az a jó a kazánnak ha a visszatérő hőmérséklete hamar eléri a kívánt értéket és azt tudja tartani. Az nem probléma, hogy hamar átfordul és lemodulál(na) a kazán ha nincs teljesítmén igény valamelyik kör számára de ha van akkor próbálja azt elérni amilyen értéket beállítottak az előremenő hőmérsékleten. Ebben a prospektusban mutatja, hogy ha közvetlenül a hőtermelőre vannak kötve a körök akkor hiróváltóként van ajánlva a csavarzat használata (tehát kitekerve, kinyitva a csavarzat) ha pedig pufferre dolgozik a hőtermelő ahol nagy térfogatban és konstans hőmérsékletű fűtővíz áll rendelkezésre ott osztó-gyűjtőként van ajánlva tehát el van zárva az átjáró az előremenő és visszatérő oldal között.

Sziasztok!
A fűtési rendszerem a következőképp néz ki. A kondenzációs kazántól jövő előremenő vezeték le van párhuzamosítva, egy ág megy egy radiátoros osztó-gyüjtőre a másik ág pedig a padlófűtès osztó-gyüjtőre. A visszatérő ág is ugyanezen séma alapján készült.Az osztó gyüjtőn találhatóak automata légtelenítő szelepek. A problémám az hogy a padlófűtés osztó-gyűjtőn van egy kör ami sosem melegszik fel. Az osztó gyüjtő nem áramlás mérős szelepekkel van ellátva. Az osztó előremenő ágán a kérdéses kör szelepe nyitva van mert érzésre meleg a cső is. Próbáltam zárni a visszatérő szelepen de ez sem vezett eredményre. Lehetséges hogy a légtelenìtő szelepek ellenére abba a körbe maradt benn levegő? Ha igen ezt hogyan tudnám kijáratni onnan? Az osztó gyüjtőn vannak csőcsatlakozások azt lehetne használni.

Előre is köszönöm a válaszokat.