Van benne egy osztó, ami a megadott arányban osztja a bemenő jelet. Ha 1V/DIV-ben van a szkóp és a jel 1 osztás, akkor:

- 1:1-ben 1Vpp
- 1:10 -ben 10Vpp

A nagyobb osztásnál a sávszélesség is nagyobb, ezért hacsak nincs más oka érdemes 1:10 - ben használni.

Nem a hallgatónak kell, hogy megfeleljen egy eszköz, hanem azoknak a méréseknek amikre használni szeretnéd. Sok feladatra lehet alkalmas , tanulni mindenképpen méltányos áron kapod ( bár érdemes lehet a használtak között is szétnézni ).

-szerintem-

Hello!
Igen a szkóp mérővezetéke 1:1-es, vagy 1:10 feszültségosztású.
De ez az osztó, egy frekvenciakompenzált feszültségosztó. 1:10-es osztó értelme, hogy a kábel kapacitása ne terhelje a mérendő kört. Így a mérőkört csak egy 10..30pF-os terhelést kap. (Ellentétben az 1:1 osztásviszonyú fejeknél)

Az osztó alsó ellenállását terheli a kábel párhuzamos kapacitása, a felső ellenállással, meg egy kisebb kapacitással van párhuzamosan kötve. Ha a két párhuzamos kör R*C szorzata azonos, akkor az osztó frekvencia független lesz. Ennek pontos beállításának céljából a kábelkapacitással párhuzamosan van elhelyezve egy kondi, ami állítható trimmer.
üdv! proli007

Egyébként én is oszciloskóp vásárlásra készülök, és hasonló cipőben járunk mert én is villamosmérnök hallgató vagyok. Nekem a legnagyobb hiányosságának az tűnik, hogy csak egy csatornás, és így nem tudnám mérni mondjuk egy áramkör be és kimenetét egyszerre. De ha neked erre nincs szükséged akkor jó lehet, mivel azért figyelembe kell venni hogy nagyon olcsó, sokat nem lehet tőle várni.

Hello
Kérdeztem ugye, hogy tudhat-e a szkóp olyat, hogy szabadon fut a sugár, és kitér a feszváltozásokra. Nem akkor jelenít meg így a szkóp, amikor az időalapot 1s-re állítjuk? Egyébként az időalapkapcsoló az poti vagy pedig fokozatkapcsoló?
Üdv.

- Nem. Az időalap beállításától nem függ.
- A kalibrált állások között fokozatkapcsolóval válthatsz a nem kalibrált finombeállítást pedig potenciométerrel, melyen jól indikált a kalibrált állásba történő visszatérés.

És akkor ha az időalapot 1s-re állítom, akkor 1 másodpercig nem jelenít meg semmit a szkóp, majd ezután hirtelen beugrik az elmúlt 1 másodperc oszcillogrammja? Tehát maga a kép ilyenkor 1 másodpercenként frissül? És hogy hívják azt a módot, amikor csak szabadon fut a sugár?
Üdv.

Dehogy! 1sec alatt 1 osztást halad az ernyőn a sugár, ha végigért visszafut és kezdi előlről !

Javaslom, hogy olvass a szkópok felépítéséről, működéséről és nézegess kapcsolási rajzokat, azokból is sokat lehet tanulni!

Nem. Ha az időalapot 1s-ra állítod, az azt jelenti, hogy minimum 1 egész másodpercig vizsgál a bemenetén az oszcilloszkóp, és az az egy másodpercnyi információ hozzárendelődik egy vízszintes irányú osztáshoz. Van egy áramköröd, ami mondjuk háromszögjeleket ad ki magából szüntelenül. Ha rámérsz oszcilloszkóppal erre a mérőpontra, akkor 1 egész másodperc alatt lejátszódó folyamatokat fogod látni az oszcilloszkóp képernyőjének egyetlen vízszintes osztásába összetömörítve. A háromszögjel-generátorod kimenetén a mérés megkezdését követően (tehát mihelyst odaérinted a mérővezetéket) azonnal mutatja az oszcilloszkóp a képernyőjén a pillanatról-pillanatra aktuális állapotokat, nem vár semennyit (a jelkésleltetés, amíg a mért jel az oszc. képernyőjére eljut információként, az amatőr méréseknél igazából elhanyagolható mértékű).



Auto módnak szokás hívni.

Köszönöm a segítséget mindannyiotoknak. Nagyjából már értem, hogy hogy kell használni. Persze kíváncsi voltam rá, mielőtt beleinvesztálnék.
Üdv.

sziasztok
ch1 -re 3v 2khz
ch2 -re 3v 6khz megy x-y üzemmódba, színusz. mi lesz belőle?
műszer 0,1ms/cm, 0,5v/cm-en áll
köszi a segedelmet

Lissajous ábrát fogsz kapni. Ahhoz hasonló lesz, mint ebben a dokumentumban, a 8. ábra középső rajza.
(Feladatszagúnak tűnik a kérdés, ezért a válasz további részét próbáld meg kitalálni magad... )

feladat, csak az eredményében nem vagyok biztos. thx

na ezt a linket nézd : Link

Ha a honlapot nem te készítetted, akkor sikerült úgy találnod megoldást, hogy nem kellett az agyad dolgoztatnod. Szerintem vesztettél vele, bár most nyereségnek gondolhatod...

gondolom olvastad előtte mit írtam
ugye?

Sziasztok!
Van egy Voltcraft DSO 2090 Usb szkópom, még csak most ismerkedünk. Az lenne a kérdésem, hogy a pc és a szkóp közötti usb kábel pc felöli vége meg van duplázva. Mi ennek a jelentősége? Mikor kell használni mind a kettőt?
Üdv: András

Szerintem akkor kell bedugni a másikat is amikor egy USB port nem fedezi az USB eszköz táp igényét.(legalábbis külső USB-s rack-nél így volt) A kezelési utasításban lennie kell erről is valami információnak.

Sziasztok !

Nem tudom Ti hogy vagytok "ezzel", de en a PM3082 (100 MHz) szkopommal nem tudok olyan egyszeruen, konnyen, es hamar merni mint a 100x egyszerubb Hitachi V-212 -vel (20 MHz).
Konkretan 5V, PWM szeru jel mereserol van szo. A Hitachin ket harom tekeres es maris minden olvashato es mar meg is neztem ami erdekelt. A PM-en ugyanezt kb. fel ora allitgatas utan tudtam megnezni a DTBvel!. Arrol nem beszelve hogy a Level MTB-t vagy 10 percet tekergettem amig ertelmezheto lett a jelalak. -Ez Hitachinal tizede ido volt.
Nekem a regi Hitachi valahogy stabilabbnak, kezelhetobbnek tunik -Mindegyikre jellemzo?
Lehet hogy en vagyok meg tulsagosan buta a PM hasznalatahoz?

Minden műszer használatát meg kell tanulni és kell a gyakorlat is. Általában a hagyományos analóg szkópokat, egy a méréssel ismerkedő ember hamarabb beállítja, mint a digitális vezérlésű analóg vagy a teljesen digitális szkópokat. Aztán ha megteheti az emberfia vesz a hagyományos mellé egy komolyabbat is, amit csak akkor vesz elő, ha a régi öreg bútorral megakad. Mivel ritkán használja, tekergeti picit mire mindent beállít.

A még lustábbak először megnyomják az auto setting - et és csak akkor kezdik matatni ha valami nem kerek....

-legalábbis én-

Koszi.Ket dologra jottem ra:
1. Marad mind a ket gep. Sot gondolkodom a Hitachi kicserelesen egy nagyobbra.
2. Hasznalni fogom az autoset -et gyakrabban

Hello!
Hát igen! Engem is kiver a víz, amikor egy idegen szkópon keresek valami funkciót, és nem találom, pedig tudom hogy ott kell lennie.
Minden esetre egy szkópot, csak gyakori használattal lehet kiismerni, és ha elég gomb van rajta, egy év alatt akár elölről is kezdheti az ember a tanulást.
Két egymást követő Hameg szkóp, kezelhetőségben az egyszerű és a "borzasztó" kategóriát ütötte meg.

A digitális szkópok kezelése, meglehetősen bonyolult. Ez alól számomra az üdítő kivétel a HP 54645D szkóp volt, mert ennek menürendszere átgondolt, és kezelő szervei között, is csak a legszükségesebbek voltak az előlapon.
üdv! proli007

Üdv mindenkinek!
Milyen szabályokat kell betartani 230VAC mérésekor?Szkóp dugvillából ki kell kötni a földelést?
hegusp

Biztonsági leválasztó trafóról járatod vagy a szkópot, vagy a mérendő áramkört ( tulajdonképp olyan mintha kikötnéd a védőföldet a szkópból de ez mégiscsak korrektebb megoldás)

Nem próbáltam még, de mivel a szkópom a bemenetén elbír 300Vpp-t, ha a szondát 10es osztásra kapcsolom, akkor elméletileg bírom vele mérni közvetlen a hálózati feszültséget.
Szabad ezt így használni, vagy inkább kössek szembe két trafót a szkóp táplálására? Ilyenkor nem köthetem rá a szkópra a védőföldet.
Ha nem választom le, akkor természetesen nem kötöm sehová a szonda végi földet.
Digitális, műanyagházas szkópról van szó.

A leválasztó trafóról működtetés a korrekt megoldás. A mérőfej (szonda) olyan legyen, amelyik elbírja a hálózati feszültséget (az névlegesen kb. 650 Vpp), mert ha tönkremenne, akkor kinyírja a szkópod bemenetét is.
Ha leválasztás nélkül nem kötöd sehova a szkóp földjét, akkor megbízhatatlan a mért feszültségek értéke.
(Ha már műanyagházas a szkóp, megcsinálhatta volna a gyártója kettős szigetelésűre is, földelés nélkül...)

Hát igen, akkor végeredményben, lehet át lehet alakítani, hogy el legyen választva, mivel biztos, hogy trafóról megy, egyedül a kimenetet földelték le.

Az átalakíthatóság attól is függ, hogy milyen pl. a transzformátor benne. Ha annak nem elég jó a primer-szekunder közötti szigetelése (pl. nem osztott csévés), akkor veszélyes lehet átalakítani. Probléma lehet még, ha nincsenek pl. elég nagy távolságok a nyák lemezen a primer és a szekunder oldal között.
Szóval az átalakítást csak nagyon körültekintően kellene elvégezni, lehet, hogy újra kellene bizonyos részeket tervezni, majd újragyártani. Nem tudom, hogy mekkora átütési feszültséget kell elviselnie egy kettős szigetelt berendezésnek a szabvány szerint, de 3-5 kV körül lehet.

Természetesen ezekkel tisztában vagyok. Ha jól tudom 600Vppt írtak rá a szondára. No itt tesznek keresztbe az embernek.
Maradok a leválasztásnál, még garanciás a szkóp.

Az én mérőfejemre 600 V DC van írva, azt simán lehet hálózati feszültség mérésére használni (a leírásában is írják).

Nem tudom mifajta szkoprol beszeltek , nekem itt tobb tipusu szkopom van.
A halozati resz altalaban le van foldelve a halozati csatlakozon keresztul , kulon.

A sasszi , a femdoboz kulon foldelesi huvelyel rendelkezik amit ha muszaly vagy kell lefoldelheto.

A mindenfele bemenetek kulon foldelesel vannak peldaul egy video-multiszkop-nal , kulon a szkop bementek, kulon a oszcilator kimenet , a wobwrrel es kulon a frekvenciamero+digitalis multimeter .
Igy minden ponton merhetek egy aramkorben .A jkulombozo alegysegek "foldelesi" pontjai el vannak szigetelve egymastol.Nincs egyetlen kozos "null ".

A foldeles a sasszin neha veszelyes lehet igy mindeg korultekintessel kel eljarni mikor milyen megoldast hasznalunk.Ne jelenjen meg veszelyes potencialkulombseg a mero "nulla" kozott es a sasszi kozott.
Mas muszernel is ami a munkaasztalon van vigyazni kell a foldelessel ne jelenjen meg a "null" bemenet/kimeneten ha nem kell vagy veszelyes.

Ahogy irtam a trafo/tapegyseg kulon foldelese atutes eseten a foldre koti a veszelyes potencialt.De ez nem szabad a mero oldalon megjelenjen mert ott veszelyes, tehat el vannak kulonitve.

A mert kutyuket jo levelasztotraforol mukodtetni .