Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Oszcilloszkóp, avagy hogyan kell használni?
Lapozás: OK   7 / 111
(#) m.joco hozzászólása Ápr 23, 2009 /
 
Hello
Megrendeltem akkor ezt a szkópot. Mielőtt még "kezelésbe" venném, lenne még pár kérdésem biztonsági okokból vele kapcsolatban.
- Max. input voltage : 400V (peak-peak) - nos ez azt jelenti, hogy ha a mérőszondát 1:1 arányú osztásra állítom, akkor max. 400V nagyságú jelet vizsgálhatok. Szóval akár közvetlenül mérhetem/ráköthetem a hálózati feszt is, mivel ott a csúcsfesz kb. 325V? És a mérőszonda testje illetve a szkóp tápvezetékének a testje kapcsolatban állhat? Szóval földhurok nem alakulhat ki?
Üdv.
(#) El_Pinyo válasza m.joco hozzászólására (») Ápr 23, 2009 /
 
Szia!
A peak-to-peak azt jelenti, hogy csúcstól csúcsig, tehát a negatív félhullám és a pozitív félhullám amplitúdójának abszolút értékének összege, tehát 230 V AC-nál ez 650 V körüli, úgyhogy kell a 10- es osztás. Biztonsági, életvédelmi okokból, nemcsak a szkóp védelme miatt javasolják a biztonsági elválasztó transzformátor használatát.
Üdv.
(#) m.joco válasza El_Pinyo hozzászólására (») Ápr 23, 2009 /
 
Hello
Akkor leválasztás nélkül pl. a PC hangkártya kimenetét se lehet mérni szkóppal, mert a hangkártya kimenetnél a test össze van kötve ha jól tudom a földeléssel a PC-ben?
Valahol mintha olyat olvastam volna, hogy szkópnál a bemenetnél a test nincs összekötve a földeléssel pont a lehetséges földhurok miatt. Vagy ez nem igaz?
Üdv.
(#) El_Pinyo válasza m.joco hozzászólására (») Ápr 24, 2009 /
 
Na ez egy jó kérdés. Szerintem nem mindegyikben van megoldva, különben nem javasolnának elválasztó trafót a szkópnak, vagy a mérendő áramkörnek. Sajnos én sem mozgok annyira otthonosan az oszcilloszkópok körében, de amit az előzőben írtam a peak-to- peak-re abban biztos vagyok. Várd meg egy- a témában- tapasztaltabb fórumozó válaszát is.
Üdv.
(#) karpi válasza m.joco hozzászólására (») Ápr 24, 2009 /
 
Szerintem nem foldhurok a jellemzo hanem

galvanikus elvalasztas


peldaul a sasszi le lehet kotve a foldelesre ( a badog doboz, a transzformator lagyvas arnyekolasa, maga a trafolemezek ,valamint a halozati zavrszurokor mind a foldelessel van "vedve" meghibasodas /atutes miatt megjeleno problemak esetere)

A bemeneti nullpont es a jelbemenet a foldhoz kepes "lebego potencialon" van ( nem jut eszemba mas megfelelo kifejezes)

Igy vizsgalhatsz peldaul egy a foldhoz viszoniyott mondjuk 700 V-os potencialu pontban egy munkaellenallason megjeleno mondjuk 3V-os jelet egyenaramba is .

A nagyfeszultsegu "szondak" ( merofejek) tulajdonkeppen szelessavu ellenallas osztok vagy elotet ellenallasok .Ezekben kompenzacio van beepitve, allithato trimmer kondenzator hogy az optimalis linearitast beallitsak igy minel kisebb torzitast okozzon a vizsgalando jelalakon.)


A szkop-ban van levalaszto trafo , a halozati trafo.

A mert eszkozoket kell levalaszto traforol mukodtetni.
Ez peldaul a kapcsolouzemu tapegysegek halozati koreben vegzett meresek eseten szukseges ahol galvanikus kapcsolas van a villanyhalozattal.
A szekunder oldal mar le van valasztva trafoval es nincs galvanikus kapcsolat a halozat es a keszulek " belso" elektronikus kapcsolasanak a fold- nulla pontja kozott .
(#) m.joco válasza karpi hozzászólására (») Ápr 24, 2009 /
 
Hello
Idézet:
„A mert eszkozoket kell levalaszto traforol mukodtetni. Ez peldaul a kapcsolouzemu tapegysegek halozati koreben vegzett meresek eseten szukseges ahol galvanikus kapcsolas van a villanyhalozattal.”
- De miért kell leválasztó trafóról működtetni? Elromolhat a szkóp?
Üdv.
(#) Dudus válasza m.joco hozzászólására (») Ápr 24, 2009 /
 
Durva jelenségek közepette, tönkre mehet a szkóp. A szkóp háza nullpotenciálon van és a mérendő áramkör primer oldalán ha a mérőszonda GND-jét valahová lecsípteted, ahol nem ugyanez a potenciál, akkor zárlatot okozol!
(#) m.joco válasza Dudus hozzászólására (») Ápr 24, 2009 /
 
De a mérőszonda GND-je és a szkóp háza nincs összekötve. Vagy igen?
Üdv.
(#) Dudus válasza m.joco hozzászólására (») Ápr 24, 2009 /
 
Nem ismerem az összes szkópot, de abban biztos vagyok, hogy van ahol igen!
(#) hegi válasza m.joco hozzászólására (») Ápr 24, 2009 /
 
Az én szkópomban pl. össze van kötve a bemenetek GND-je a védőfölddel. Ezért közvetlenül nem mérhetek hálózati feszt, csak ha a szkópot leválasztó trafóról üzemeltetem. (A szkópban egyébként kapcs.üzemű táp van.)

De ez veszélyes művelet!
Mert ha a szkóp GND-re kerül a fázis, és egy nem csatlakoztatott BNC aljzatot megérintek a szkóp tekergetése közben, akkor megráz!
Sőt fémházas szkópnál a házára is rákerülhet a fázisfeszültség! (Az enyém műanyag házas, műanyag gombokkal, ez valamivel szerencsésebb.)

Az igazi az, amikor a mérendő áramkör van leválasztva, de ha pont a hálózaton lévő zavarokat, torzulásokat, felharmonikusokat szeretném látni, akkor a leválasztó trafó ezek egy részét megszünteti, elnyomja, tehát a mérést meghamisítja.
(#) proli007 válasza m.joco hozzászólására (») Ápr 24, 2009 /
 
Hello!
De a legtöbb esetben össze van kötve. Gondold el, hogy a BNC házának és a készülék házának együttes érintése mivel járna..
A készülék GND pontjait akkor a készülékháztól 2kV szigetelésig el kellene szigetelni beleértve a kapcsolók és egyebek mechanikus kezelőszerveinek szigetelését is.

Csak néhány szkóp volt kialakítva differenciális bemenettel ahol feszültség alatti mérőpontok is mérhetők lennének.
üdv! proli007
(#) m.joco válasza proli007 hozzászólására (») Ápr 24, 2009 /
 
Hello
Szóval akkor ha már mérni kell primer részt egy kapcsoláson, akkor végülis lehet, csak nagyon kell figyelni, hogy hol a fázis, hol nulla, és a szonda GND-jét csakis a megfelelő helyre(nulla v. föld) csiptetni. így akkor jó?
Üdv.
(#) proli007 válasza m.joco hozzászólására (») Ápr 25, 2009 /
 
Hello!
Természetesen így jó, csak éppen ha a kapcsolás bemenetén egy hídegyenirányító van, akkor már nincs is olyan pont, ahol nulla van!
És ha van is, akkor ebben az esetben is a szkóp földelését ki kell iktatni (földeletlen elosztóba dugni) hogy a váltóáramú földhurkot elkerüljük. Mert adott esetben a földelés és a nulla között ugyan kis feszültség különbség is lehet, de nagy terhelések mellett (más fogyasztók által megemelkedett nulla potenciál miatt) a szkóp földelésén és GND hálózatán keresztül olyan áram is folyhat, amitől a szkóp meghibásodik, vagy abszurd esetben a mérővezeték árnyékolása le is éghet!
De ilyen mérést csak gyakorlattal rendelkező és átgondoltan dolgozó felhasználó végezhet. De jó szívvel senkinek nem tanácsolnám. A szkóp és az életed azért csak többet ér! Nem?
üdv! proli007
(#) El_Pinyo válasza proli007 hozzászólására (») Ápr 25, 2009 /
 
Szia!
Ha az ember elválasztó trafót használ, akkor mit célszerű a trafóról járatni, a mérendő áramkört, vagy a szkópot?
Én az áramkörre tippelnék, mert ha az ember benne matat, akkor kisebb az esélye, hogy áramütést szenved. Jól gondolom?
A másik, ha van egy nagyobb teljesítményű elválasztó transzformátor, akkor az jó megoldás lehet, ha az áramkört is és a szkópot is ugyanarról a trafóról járatjuk?
(#) proli007 válasza El_Pinyo hozzászólására (») Ápr 25, 2009 /
 
Hello!
Az első a jó megoldás. Mert ha ugyan arról járatod, akkor még mindig nem mérhetsz sok helyen a tápban, csak épp érintés szempontjából, kevésbé veszélyes. Amúgy leválasztó trafókat külön erre a célra gyártanak, és ilyenek voltak régebben a "biztonsági trafók". Osztott csévetesttel. (Az is előírás, hogy a leválasztó trafóról, csak egy fogyasztó üzemelhet. Nincs is rajta csak egy konnektor!)

De mérésnél azért figyelembe kell venni, hogy az áramkörök között, lehet potenciál különbség, mert a transzformátornak is van szórt kapacitása, és azon keresztül (mint egy kondin) váltóáram folyik. Tehát ezt figyelembe kell venni, hogy az merre fog lefolyni az áramkörben, annak milyen működését, esetleg meghibásodását okozza.

Ilyen típusú méréseknél, mindig figyelembe kell venni az érintésvédelmi előírásokat ill. figyelembe venni az áramütés veszélyét. Tehát jól szigetelt cipőben, száraz felületen végezzük a méréseket. És egyszerre nem tapizunk több különböző feszültség alatt álló pontokat. Mert hiába az elválasztás, mikor a szkóp GND-t a -300V-ra csatlakoztatod, aztán megfogod a mérőzsinórt és a +300V-ot.
Tehát nem riogatni akarok senkit, csak amiben 65V-nál nagyobb feszültség van, ott mindig megfontoltan, kétszer átgondolva kell cselekedni.
Mert ez egy" feszültség alatti munkavégzésnek" (FAM) számít, amire az iparban külön előírások, szerszámok vannak. Sőt munkát is csak olyan személy végezhet, aki vizsgázott belőle..
üdv! proli007
(#) El_Pinyo válasza proli007 hozzászólására (») Ápr 25, 2009 /
 
Köszönöm kimerítő válaszodat, sejtettem, hogy nem lehet egy trafóról járatni.
Üdv.
(#) BandiBp hozzászólása Máj 9, 2009 /
 
Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni. Autódiagnosztikára használok egy Voltcraft DSO 2090 oszcilloszkópot. Az a gondom vele, hogy például lambda szonda vizsgálatnál nagyon zavaros értelmezhetetlen a jel. Arra gondolok, hogy sok zavaró jelet szed össze. Van erre valamilyen szűrő áramkör? Építeni kell vagy lehet ilyet készen kapni?
Üdv: András
(#) proli007 válasza BandiBp hozzászólására (») Máj 9, 2009 /
 
Hello!
- Elsőnek meg kellene próbálni, hogy a szkóp (PC) a tényleges bemenetén keresztül, vagy a testen keresztül szedi össze a zavart. Tehát Csak a szkóp test vezetékét csatlakoztatni a kocsihoz, és rövidrezárt, illetve szakadt szkóp bemenettel megnézni a jelet. Mert a PC és a kocsi között is létrejöhetnek zavarjelek, ha a PC nem aksiról megy.
- Csak a szonda feszültségét láttam (kb. 1V) de a belsőellenállását (terhelhetőségét) nem. Az mekkora?
- Nem tudom, hogy a szondának milyen gyors jelei vannak, de gondolom lassan működik, így lehetne integrálni a jelet egy ellenállással és egy kondival.
- Esetleg differenciál erősítőt építeni a szkóp bemenetére, ami az azonos fázisú jeleket elég jól kioltja. Ez egyben integrálhatna is.
- Esetleg ISOAMP (szigetelő) erősítőt használni.
üdv! proli007
(#) m.joco hozzászólása Máj 11, 2009 /
 
Hello
Vettem HEStore-ból ilyen szkópot hobbi és tanulási célból. Még csak most ismerkedek vele.
Rámérhetek vele egy erősítő kimenetére használat közben? Igazából arra lennék kiváncsi, hogy clippel-e az erősítő, ha feltekerem a hangerőt - gondolom ilyenkor látni lehetne, hogy vágja az erősítő a szinusznak a csúcsait.
Máskülönben pedig, ha a TIME/DIV fokozatkapcsolót a legkisebb időalapra kapcsolom, akkor hiába tekerem fel az INTENSITY fényerőszabályzót teljesen, akkor se lehet látni a sugarat. Lehet ez ellen tenni, vagy ez gyárilag ilyen?
És mire való a INT/EXT/LINE kapcsoló?
Üdv.
(#) proli007 válasza m.joco hozzászólására (») Máj 11, 2009 /
 
Hello!
- Nyugodtan mérheted a kimenetet, látni kell a határolást (levágja a tetejét).
- Nézd meg mi van oda írva, a TIM/DIV állás mellé..
- A szinkron forrását lehet kiválasztani. INT belűről (azaz valamelyik Y csatornáról). EXT külső BNC bemenetről szinkronizálható. LINE hálózati feszültségről (belső trafója táplálja 50Hz-el). Ez akkor hasznos, ha valami hálózati jelet nézel (tirisztoros áramkört), nem kell a szinkronnal bajlódni.
üdv! proli007
(#) m.joco válasza proli007 hozzászólására (») Máj 11, 2009 /
 
Na szóval a TIME/DIV -nél ha 0,2 us-ra állítom, akkor nagyon-nagyon halvány a sugár, szinte alig látni; ha 0,1us-re állítom( ez a legkisebb), akkor a képernyő bal oldalán középen megjelenik egy pont. Ez akkor mit jelent?
Üdv.
(#) Norberto válasza m.joco hozzászólására (») Máj 11, 2009 /
 
Nem ártana egy jóóó nagy képet feltöltened az előlapról!
(#) proli007 válasza m.joco hozzászólására (») Máj 11, 2009 /
 
Hello!
Nem mindegy, hogy a szinkron hova van állítva. Mert ha pont az emlegetett LINE, akkor 20msec alatt fog egyszer lefutni a sugár 2usec időre (0,2us*10kocka). Azaz 1usec ideig világítja a képernyőt a sugár és 20msec-ig várakozik. Akkor bizony nem is látható! Ha nem így van, akkor nem jó. Nem bírja a sebességet, vagy leáll az eltérítő generátor.
De ez a fényerő csökkenés amúgy jellemző a kis fényerejű szkópoknál. Mert a visszafutási idő (ahol a sugár ki van oltva), egyre összemérhetőbb a sugár futásidejével. Így a fényerő (azaz a foszfort megvilágító idő) csökken.
üdv. proli007
(#) m.joco válasza Norberto hozzászólására (») Máj 11, 2009 /
 
Hello
Holnap majd teszek fel képet róla.
Üdv.
(#) _JANI_ hozzászólása Máj 11, 2009 /
 
Sziasztok! Le ellenőrizné valaki nekem ezt a képletet, hogy jó-e! Köszönöm!
(#) Norberto válasza _JANI_ hozzászólására (») Máj 11, 2009 /
 
Igen, jó.
(#) proli007 válasza _JANI_ hozzászólására (») Máj 12, 2009 /
 
Hello!
Kissé el van komplikálva, de alapvetően jó.
Az utolsó két sorban már nem kell a div, mert ott már periódus idő van (f=1/t)
Továbbá nem kell div-re kerekíteni, mert leolvasható (saccolható) a köztes érték is.
üdv! proli007
(#) Norberto válasza proli007 hozzászólására (») Máj 12, 2009 /
 
Jé, valóban! Ez nekem fel sem tűnt!

Tehát az utolsó előtti sor eredménye nem 0,02 s/div, hanem az csak szimplán 0,02 s. És ahogyan proli007 írta, ez a periódusidőt adja, tehát mértékegysége a [szekundum] lesz. Ugyanez érvényes lesz az utolsó sorra is, ahova ez az eredmény átkerült. :yes:
(#) _JANI_ válasza proli007 hozzászólására (») Máj 12, 2009 /
 
Köszönöm az észrevételt... Kijavítom a hibás részt!
(#) _JANI_ válasza _JANI_ hozzászólására (») Máj 12, 2009 /
 
Vagyis a pirossal jelölt részeket kell kihagyni a képletből, hogy helyes legyen. (!?)
Következő: »»   7 / 111
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem