Szia!
Holnap teszek árnyékolt vezetéket, és akkor, hogy tudnám az érzékenységét csökkenteni, úgy hogy jó legyen? Tehát milyen ellenállássalé, és csatoló kondival (ami a tranyó bázisára megy)? a megfelelő érzékenység, a 100K potinak a felénél,tehát kb 50K-nál volt szénmikrofonnal. Mert az elektret mikrofonnal használhatatlan volt, azért cseréltem ki szénmikrofonra
Szóval még próbálkozok, de ha minden kötél szakad, akkor kénytelen leszek 9V-os elemről táplálni . 9V-os elemről mennyi ideig működne ez a kapcsolás? Mert nem tudom, hogy egy relének mekkora az áramfelvétele.
Köszi előre is!

Hello!
- A 9V-os elem rossz választás. Néhányszor 100mAh-ás kapacitásával nem tartana sokáig. Ráadásul, túl sokat nem is jelentene, mert a relé még is csak hálózat közelben van. Csak a tápegység és a hálózat közötti kapacitást csökkentené. (12V-os relé áramfelvétele általában 30..50mA között mozog)
- Jelenleg az 50kohm-os poti ellenállással, kb. 20dB a fokozatod erősítése. De ha az első tranyó emitterével párhuzamos 10µF-os kondival, egy 1..2kohm-ot sorba kötnél, (ennek értékével az erősítés is változtatható) akkor az első fokozat erősítése visszaesne erre a szintre. A bemeneti ellenállás növekedése miatt, a bemeneti 47nF-ot, 4,7nF-ra kellene cserélni, hogy a frekvencia átvitel ne változzon jelenősen.
üdv! pőroli007

Hello!
Hát a Fet beszerzésének, magadnak kell utána járni, én a Vaterán vettem valaha, elég olcsó pénzért.
Olyan Fet szükséges, mint ez . Aminek az Rds ellenállása alacsony, és a Ugs küszöbfeszültsége is kicsi. Ez 2,5V GS feszültségen, már 1A áramot képes vezetni. Ezt az adatlapon karakterisztikájából kiolvashatod.
üdv! proli007

beszereltem mind3 0.1ohmos ellenállást az áramszabályozóba.

Most már felizik az 55wattos izzó, de nem világít.
ez avideó bemutatja, hogy az elején a felcsavart potival felizzik, majd direktbe az aksira kötve viszont rendesen világít az izzó:
http://www.youtube.com/watch?v=HKwpyeq7BnE

Szerintem a 8.2K ellenállást is kisebbre kellene cserélnem, hogy elérjem a 60wattot. Mondjuk párhuzamosan vele egy másik 8.2K, mivel 2dbot vettem belőle is
üdv:
GB.

Beforrasztottam a másik 8.2kilós ellenállást is, hogy 4,1kilós legyen a potival sorban (1kilósra még nem cseréltem).

Már jobban izzik az izzó, de tényleg nagyon melegszik a FET és kell rá nagyobb hűtés.

Mennyire kellene ennek melegednie?

Mondjuk 30watt illetve 60watt beállításoknál mennyit alakít hővé a FET?

Jó lenne tudni ez a kapcsolás mennyivel gazdaságosabb mint símán egy izzóval sorbakötni amit szabályozni akarok, mert eléggé melegszik úgyveszem észre és nekem olyan áramkorlát kellene ami minél kevésbé melegszik meg fogyaszt.

Sziasztok!
Van három sztereo hangfalam, és szeretném őket 1 trafóra kapcsolni.A hangfalnak 6 volt kell. Az lenne a kérdés hogy rátehetőek egy 6 voltos trafóra?

Szia! Gondolom PC hangfalakról beszélsz. Akkor tehető rá a hálom hangfalpáros egy adapterre (nem csak szimpla trafó), ha annak a teljesítménye elbírja a hármat.
Ehhez pontosabb adatok kellenek a dolgokról.

Hello!
- Már leírtam, hogyan kell kiszámolni az áram értékét, a potira jutó feszültségből és a shunt értékéből. Nem olvastad?
- Egy analóg kapcsolás (legyen az izzó vagy tranyó, nem tud gazdaságos lenni. Hiszen az a teljesítmény, ami nem jut a fogyasztóra, az áteresztő tranzisztoron fűtődik el. Ennek a veszteségnek a maximuma ott van, amikor a fele feszültség jut a fogyasztóra, fele pedig a szabályzó eszközre. Azaz a szabályzó belsőellenállása és a fogyasztó terhelő ellenállása ezen ponton azonos.
Tehát a 30 és 60W nem mond semmit, ha nem ismert ezen a teljesítményen a fogyasztó ellenállása.
- Ha a hatásfokot növelni szeretnéd, akkor csak a kapcsolóüzemű szabályzó megoldás jöhet szóba, mint lehetőség. Itt elvileg 80% feletti hatásfok is elérhető.
- Izzók terhelő ellenállásként való alkalmazásnál, azt is tudni kell, hogy azoknak pozitív hőfoktényezőjük miatt, ha pld. fele feszültségre csökkented a tápfeszültségét, akkor nem csökken az áramfogyasztásuk is a felére, mert közben a hőmérséklet csökkenésére az ellenállásuk is csökken. Tehát fogyasztók modellezésére ezzel a tulajdonságuk figyelembevételével alkalmas csak. Viszont egyszerű "áramgenerátornak" pont ezen tulajdonsága miatt alkalmazzuk.
üdv! proli007

Pc hangszórók, 2x0.5W 6v 300mA (T***O gazdaságos, 1000 forintos )

Akkor a tápnak minimum 6V / 1000mA (1A)-esnek kéne lennie, de nem baj, ha nagyobb.

Köszöntem szépen a segítséget

haaalliii

az lenne a kérdésem, hogy lehet-e kis elektromos motorból(pl.: a kicsi távirányítós autókban van) generátort csinálni,már minden könyvbe végignéztem de nem találtam rá választ úgyhogy elmagyaráznátok nkem? mert még elég kezdő vagyok az ijen témákban.

előre is nagyon köszönöm a választ

Hogy ne lehetne! Más kérdés, hogy nem éri meg, mert a befektetett energiának maximum 5%-a termelődik vissza. Így nincs értelme.
Ezekben a motorokban 120fokban eltolt tekercsek vannak, amik egy mechanikus áramirányváltóra (kommutátor) vannak bekötve. Ezt pörgetve csak valami lüktető feszültséget lehetne előállítani.
Egy kerékpárdinamó , vagy egy vasmagos tekercsben forgatott permanens mágnes célravezetőbb megoldás.
Az utóbbi méretezéséről viszont szerintem a GOOGLE bővebb információkkal szolgálhat.

Sziasztok!

Sikerült beszereznem 1mm vastag 5m hosszú lakkozott rézhuzalt. És ebből kellene 270uH tekercset készítenem, légmagosat. Szerintetek mekkora külső átmérőjű "hengerre" tekerjem fel, és az milyen hosszú legyen ? (szerintem nem muszáj annyira pontosan)
Valamint hogyan kell tekerni, egymás mellé a meneteket, vagy lehet úgy, hogy végigmentem egy soron, és utána visszafelé az előzőre rátekerem.

Ebben nagyon kezdő vagyok, és még csak kimérni sem tudom

Légyszi segítsen valaki, előre is köszi

Üdv!

zoka

sziasztok szeretném a segítségeteket kérni. A tda 2030-as végfok ic adat lapját néztem és kicsit megzavart Vs:18v+/- (36v)
Azt szeretném megtudni hogy 36 volt kel a hoz hogy kiadjon 18wattot

Ebben a topicban foglalkoznak ezzel, van pár program is: Bővebben: Link

Az azt jelenti, hogy +-18V vagy 36V. Az első szimmetrikus a második sima táp. Mindkettő ugyanazt az eredményt adja. Lehet, hogy van minőségkülönbség de ezt már nem tudom. Viszont a +-18(36)V az a maximum, a tipikus az +-14V vagy 28V.

Értem,és köszönöm a gyors válaszodat.

Még egy kérdésem van ez sstereóban így néz ki?

Kép újra.

Köszönöm a segítségeteket. :yes:

helo, proli007

köszia lábkiosztást, meg is építettem a DVM előtétet a rajz alapján végre, nemsokára ki is próbálom.
Sajna én nemtudom kinézni a leírások alapján mi melyik lábra kell mert ahhoz én buta vagyok, ezért is kérdezem a kezdő kérdésekben.

Köszi, hoyg így részletezed mi hogyan számolódik, de szerintem meghaladja az érelmi képességeimet.
Most kb azt kezdem csakkapisgálni, hogy lehetnem is fog működni a panelműszeremmel a megadott ellenállásokkalmert 200mV a méréshatára akkor nem jó.
Hát nemtudom mennyi de gondolom annyi, a hestoréból rendeltem a DVM panelműszert a legolcsóbb fajta.

Pár napmulva ha otthonleszek kipróbálom mi sül ki a kapcsolásból, egy 7809essel adok neki 9voltot az áramkörön keresztül amit linkeltél majd a DC-DC konverterem kimenetét kötöm a DVM mérési pontjaira, és a föld lesz közös.
Jólenne, ha működne mert egy dobozba akarom a DC-DC-t és a DVM-et építeni úgy, hogy ne kelljen 9voltos elemet is cserélgetni meg hurcolni a terepen ahol használnám az állitható feszstabot.
Köszi a leírást mejd igyekszem értelmezgetni.
üdv,
GB.

helo proli007,

Köszi azt kezdem kapisgálni, de azt nemtudom az áramkörnek a FET-es része mi csinál, és ezért nemtudom miért kellene melegednie, de akkor már sejtem, oda menne el a teljesítmény ami nem megy a másik körre?



Húha, akkor végülis ez az áramkör is fogyaszt rendesen?
Nem lehet valami teljesen egyszerű módszerrel elérni, hogy ne vehessen valami fel többet egy adott teljesítménynél? Nekem nagyonnem jó, ha wattokban mérhető a fogyasztása egy áramkorlátnak, mert ez egy hűtő rendszerhez kell, hoyg a pektier cella ne hevüljön túl (85wattos és 60watt körül szeretném hajtani) és az is kártékony ha bármi hőt termel pl. a szabályozó.

Tehát ez a FET-es kapcsolás is fogyaszt és melegedik, mint az izzós megoldás kezdem kapisgálni.



Hmm, építettem pár DC-DC konvertert ami stepdown elven működik, és potméterrel állítható a kimenő feszültség, azok 60-80%os hatásfokúak és alig melegednek, csak egy baj van vele, amit én használtam abban 3amperes a beépített áramkorlát, tehát, ha mondjuk 12voltról tápolnám meg, és 10voltra állítanám a kimenő feszkót a belső áramkorlátja 3amper miatt 30watt jönne ki csak belőle és fölöslegesen konvertálná a feszkót. (Mondjuk arra jó lenne hogy egy kisebb peltiert 0-30Wattra állithassak feszkó szabályozással.)

Ha lenne olyan stepdown IC amiben 6-8amperes áramkorlát van beépítve abból megépíthetném a stepdownt vagy valami bármi DC-DCkovertert, persze olyan tekercs is kéne bele ami bir vagy 10ampert...

Esetleg lehet több ilyen stepdown kimenetét párhuzamosan vag sorban kötni diódával, hoyg összeadódjon a 2x30watt? Akkor építhetnék 2-t belőle?

LM2576T-ADJ ICt használok a stepdownomban, van is még 2 ICm.



Sajna a peltier ellenállásának változásáról semmit nem tudok és azt sem tudom hogy lehetne kimérni.
Ha meg akarommérni multiméterrel az ellenállását, mivel áram alá kerül, egyböl elkezd működni és azért nem lehet.
Próbáltam meleg állapotban is mérni, ott meg negatív mértékeket mértem, mivel felhevülve meg áramöt termel, azaz nem is ellenállás hanem egy táp...

Sajna az elektronikai tudományom abban merül ki, hoyg ha valaki ad egy kapcsolást találok valakit aki a rajz alapján elmondja hoyg milyennéven kell kérni az adott alkatrészeket, aztán összeforrasztom és ennyi amit értek belőle.
Kedves vagy, hogy leírod mi hogy számolódik/működik, de nekem az is elég, hoyg működjön és tuldjam minek milyen végét hova forrasszam.
Persze megpróbálom megérteni amit lehet.
üdv,
GB.

üdv

ezer köszike a választ ,amúgy van 1 dinamón csak az gondolom az áttétel nélkül csak gyors fordulatszámon gerjeszti az áramot ami nem a legelőnyösebb és ezért gondolom,hogy áttételre van szükség csak nemtudom hogy milyenre mert nemtudom kiszámolni ,és h aztse tudom h egy kerékpárdinamó körübelül hány voltot tud gerjeszteni.

Sziasztok!

Készítettem egy hanggenerátort (rajz mellékelve), remekül működik csak változik a frekvenciája (QRH). Mi lehet a probléma? Tranzisztornak BC 547-et használtam.

Üdv!
Ha az embernek nincs lehetősége szkóppal való mérésre, akkor hogyan lehetne egy PWM-es áram vagy feszültségszabályozó kimeneti áram vagy feszültségét mérni?
Pl ha feszültségnél a kimenetre tennék egy kondit, akkor azt egyenáramként multiméterrel mérhetném?
És ha áramnál egy sönt ellenállásra tennék egy kondit, és azon mérném a feszültséget, akkor máris számítható az áram?
Vagy ez csalna össze vissza?
Köszi!

* Tápfeszültség változása. Szűrt? Stabilizált?
* A kerámia kondenzátoroknak nagy lehet a hőfokfüggésük. Teszt: próbáld óvatosan melegíteni. Csere stiroflexre.

Hello!
Dehogy nem fog működni! Lerajzoltam a szimulátorba, hogy hátha nem volt elég érthető. (Az IC tápfeszültség lábaitól nem kell megijedni, mert a szimulátorban nem volt olyan műveleti erősítő, aminél kettő van egy tokban, így kétszer van meg a tápfeszültség lábak.
Remélem a rajz alapján, már érthető a dolog. A bemeneten, a GND-hez képest, akár plusz akár mínusz 0..20V-ig tudsz mérni.
üdv! proli007

Hello!

Idézet:
„de nekem az is elég, hoyg működjön és tuldjam minek milyen végét hova forrasszam.”

Hát ez először is nem így van, másodsorban nem is értek vele egyet! Mert láthatóan az alapismereteid is hiányosak. Azt pótolni kell mindenek előtt, mert különben hiába forrasztgatsz be bármit, ha kis porszem van benne, már is bukott a mutatvány. (Van egy barátom, akinek hasonló elméletei vannak, de ő már több mint 70 éves. De ahogy a képedet nézem, Te még képes vagy fejlődni és a segítségemnek is ez a célja elsődlegesen.)Mindazon által, örülök, hogy már "kapisgálod" már a dolgokat.


- Bármely szabályzó, úgy működik, mint két sorba kötött ellenállás. Az egyik a terhelés, a másik a szabályzó, aminek az értéke változik a beállításod szerint. A rajtuk folyó áram közös, a teljesítmény meg a megoszló feszültségek arányában oszlik meg. Csak ami a terhelésen van az számodra a hasznos, ami meg a szabályzón, az pedig a veszteséged. P=U*I Tehát a teljesítmény, a feszültség és az áram szorzata.
- Viszont, egy fogyasztón, vagy az áramot szabályozzuk, vagy a feszültséget, mert a másik adott, ha a terhelés ellenállása nem változik. (Mondja az OHM törvénye.) Azaz U=I*R vagy I=U/R. Ha
R értéke állandó, akkor a ráadott feszültség hatására kialakul az R értéke szerinti áram. Vagy ha a beállított áram hatására, a fogyasztón eső feszültség alakul ki R értéke szerint.
- Te ott téveszted el a dolgot, hogy pld. ha egy tápnak szabályozható a feszültsége, és van egy beállított áramkorlátja, akkor:
a feszültséget szabályzod, az áram a fogyasztó ellenállásnak megfelelően nő. De ha ez eléri az áramhatárolási értéket, akkor az áram már nem tud tovább nőni, így hiába szabályoznád tovább a feszültséget felfelé, az már nem változik.(Mert megakadályozza az áramkorlát.)
Ha az áramot szabályozza a készülék (mint pld. amit összeraktál) akkor ahogy növeled az áramot, U=I*R szerint, nő a feszültség. De ha annak már többnek kellene lenni mint amekkora tápfeszültség van, hát akkor megáll, mert annál ugye nem tud magasabb lenni.
- Szóval el kellene dönteni, hogy a feszültséget, vagy az áramot akarod szabályozni, és az esetleges korlátot, ehhez állítani (méretezni)

Az OHM törvényét meg kellene érteni, mert annak hiányában nem tudsz mérni semmit. A peltier ellenállását, nem ésszerű multiméterrel mérni, mert az kimondottan ohm-os ellenállásokhoz való. Továbbá nem lehet mérni ellenállást olyan körben ahol feszültség vagy áram van. Abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy maga a műszer is ezen az alapon mér. (Más módszer nem is létezik) Tehát a műszer is az OHM törvényt használja. Állandó áramot hajt át az ellenálláson, és megméri rajta a feszültséget. Az ellenállás értékét, pedig tulajdonképpen Ohm törvény szerint számolja. Azaz sok számítgatásra nincs szükség, mert R=U/I alapján látható, hogy ha az I áram állandó értékű, akkor R ellenállás változása arányos U feszültséggel. Avagy feszültséget mér, csak ellenállás értékben van kalibrálva.
Ha feszültség alatt lévő áramkörben mér, akkor az befolyásolja a mért értéket, és hülyeséget fog mutatni.
- Viszont ezen az alapon, Te is megmérheted a Peltier ellenállását. (Ami egyébként nem biztos, hogy állandó lesz, mint egy ellenállásnál, mert a félvezető egy nem lineáris elem, tehát összefüggései sem lesznek lineárisak. Bár én még nem láttam ilyen elemet közelről.) Minden esetre rá adhatsz egy feszültséget, megméred a rajta átfolyó áramot, és a kettő hányadosa adja az ellenállás értékét. A mérést több feszültségen megismétled. Vagy, fogod az össze épített áramgenerátorodat, és több áram mellett, megméred a Peltieren eső feszültséget. (Ha nem tudsz közvetlenül áramot mérni, csak feszültséget, akkor sorba kötöd vele a 0,1ohm-os ellenállásodat, és azon feszültséget mérsz, majd kiszámolod a rajta átfolyó áramot I=U/R alapján. Vagy az áramgenerátorod esetén, a beépített 0,1ohm-os shunt ellenálláson mérsz.) Ez ilyen egyszerű dolog.
- A DC/DC konverterrel, akár feszültséget, akár áramot is lehet szabályozni. Mind össze annyi a különbség, hogy a visszavezetett szabályzó jele a feszültséggel, vagy az árammal arányos-e. Természetesen párhuzamosan lehet őket kötni. Sajnos, ha a bemenő feszültségük közel esik a kimenőhöz, akkor általában romlik a hatásfokuk. Tehát, ha a szabályozás pld. a tápfeszültség 80..100%-a között zajlik, nem biztos, hogy a kapcsolóüzemnek, jobb hatásfoka lesz, mint az analóg disszipatínak (áteresztő tranzisztorosnak). Íg elég sok dolgot kell átgondolni, döntés előtt.
üdv! proli007

Hello!
Jó felé gondolkodsz, csak nem egészen így. Sima kondi rátétele, befolyásolná az áramkör működését.

Egy RC integráló tagot kell a feszültségre (vagy a shunt-re) kapcsolni. Azon létrejött integrált feszültség átlagérték, tehát már arányos a kitöltéssel. (persze a csúcsértéket ismerni kell, mert az lesz a 100%.) Analóg műszer, a mechanikai csillapítása miatt, magától átlagértéket tud mutatni. DVM nem igazán, mert ott már alaktényező is számításba jöhet. De ha RC-vel integrálsz, ott sincs gond.
üdv! proli007