Szia!

A kábel TV , telefon, stb informatikai hálózatok összecsatolását még kihagytad .Ha lennél szives azt is leirni?


Mert a lapos TV javitható ha csak a hálózat felől kapott tűlfesz impulzust.
Ha viszont az antenna /egyébb bemenet felől is----kuka!

Köszönöm a részletes választ, és a termékajánlást, illetve a többieknek is köszönöm a segítő hozzászólást.

Nem választottam még konkrét terméket (konnektorba dugható, túlfeszültség ellen védő aljzatot). Sokat megnéztem az interneten, és összehasonlítási módszerrel próbáltam megtalálni az ár szempontjából is bevállalható, műszakilag is a lehető legjobb megoldást, de elakadtam.
Szinte gyártónként más-más paramétereket tüntetnek fel, amiknek az összehasonlítása -ha egyáltalán önmagukban összehasonlíthatók- meghaladják az én elektromos ismereteimet. Pl. egyik terméknél azt írják, hogy "túlfeszültség védelem 13,5 kA-ig", másiknál ilyen adatot nem adnak meg, helyette azt írják, hogy "túlfeszültségvédelem védelmi szint: <4kV, megint máshol azt írják, hogy "levezető képesség: 4 kA" vagy azt, hogy "max. 19 500 A szivárgási áram".
Akkor még elboldogulok, amikor Ampert-Amperrel kell összehasonlítani, de amikor eltérőek a dimenziók, és más a számadathoz tartozó megnevezés, akkor már vakarom a fejemet.

Sok terméknél meg nem is igazán tüntetnek fel érdembeli műszaki adatot. A befoglaló méret nem az.

Arra jutottam, hogy felteszek ide néhány linket, azokról, amiken gondolkodom, remélve, hogy tudtok segíteni a kiválasztásban.

Kényszerből kell ezt a védelmet kiépíteni. Az elmúlt fél évben volt olyan vihar, amikor a villámlás hatására több berendezés elektronikája meghalt. Mindegyik ugyan akkor. (gyerekszobai 12 V-os Led világítás tápellátása, kazán vezérlő elektronikája, laptop tápja). Különböző helyiségekben lévő eszközök.
Nem a házunkba, de valószínűleg a településünkön lecsapott valahova a villám, mert volt néhány iszonyatos dörgő-ropogó hang is az akkori viharok idején.

A T1 megoldás nem jöhet számításba.
Ha van olyan T2 megoldás (pl. egy mérő utáni fali dobozba, vagy egy a védendő eszközök előtti, használaton kívüli fali konnektor dobozába szerelhető szerkezet), amit -alap multiméter használattal és vezetékek színének beazonosításával magam is meg tudok csinálni, akkor az is bevállalható számomra.
A T3-al meg egyszerűségéből adódóan biztosan elboldogulok, ha jól tudom értelmezni a leírásukba megadott adatokat.

Akkor kérdezek.
T2 megoldáshoz jó lehet ez vagy valamilyen hasonló kivitelű termék?
- https://elektrikstore.hu/Tracon-TTV1-2-80-4P-AC/DC-tulfeszultseg-levezeto-1

T3-nak -az általad is linkelt mellett- az alábbiakat nézegettem eddig:
- https://elektrikstore.hu/PME5B-GR-APC-Essential-Schneider-Electric-...loszto
- https://www.conrad.hu/hu/p/konnektorba-dughato-tulfeszultsegvedos-d...3.html
- https://aqua.hu/tulfeszultsegvedo--eloszto--hosszabbito/apc-surgear...867861
- https://www.mixvill.hu/hu/villamvedelem/tulfeszultseg-vedelem/rayca...sztaly
- https://elektrikstore.hu/Tracon-ESPD3-3-2P-T3-AC-tipusu-tulfeszults...vD_BwE-
- https://www.selectronicshop.hu/installaciotechnika/tulfeszultsegved...92451/

T3-nak melyik jobb megoldás? Egy dugalj alá -dobozba szerelhető- szerkezet, vagy egy bedugós túlfeszültség ellen védő aljzat/elosztó?

Az eszközök az alábbi csoportokban vannak a lakásban. Értelemszerűen egy csoportba az azonos helyiségen belüli, fizikailag is egymás közelében lévő eszközöket tenném.
1., Kazánház: Fali gázkazán
2., Szoba 1: Asztali számítógép, monitor, nyomtató, telekomos modem (optikai kábelen jön be), laptop
3., Szoba 2: TV, Telekomos TV-box, asztali számítógép, monitor

Igazad van, szerintem a villanyóra mellé célszerű a FI relék elé tenni beépített túlfeszültség levezetőt.
Amit célszerű villanyszerelő szakemberrel csináltatni, mert akkor lehet egyből megméri a földelést is (ez utóbbi szívás, mert valószínűleg azt mondja hogy nem jó) és akkor nem csak némi csavar ki/be a dobozban...
Az összes többi kapcsolós elosztó, és hasonlók majd akkor, ha maradt még a költségvetésből...

Kettő dolog biztos az adókon és a halálon kívül:
1. Rendszerként tekintve, részek együttműködését ilyen hulibuli gyártmányokon senki sem vizsgálta.
2. Érteni ehhez a témához Dehn und Söhne ért. Indult még, de kétséges, hogy milyen helyezést ért el az OBO, meg a Pröpster.

A költségvetés miatt hajlok rá, hogy hátulról fussunk neki a munkának. Tudom, hogy szakmailag nem ez a legkorrektebb út, de ..., abból főzünk, ami van.
Mivel az elmúlt ~50 évben nem volt olyan -az említetthez hasonló- problémánk, ami miatt a villámvédelem, túlfeszültségvédelem kiépítése szükséges lett volna, bízunk benne, hogy a T3 szinthez tartozó eszközök használatával, és a kényes elektronikai eszközök konnektorokból történő kihúzásával a jövőben is elkerülhető lesz.

Úgy gondolom, hogy egy jobb paraméterekkel bíró T3 eszköz használata valamivel csak növeli az esélyeinket, ahhoz képest, mintha ilyen eszközöket sem használnánk. Ezért is kérdeztem rá korábban, hogy az általam nézettek közül, melyiket javasolnátok, vagy hogy egyáltalán szakemberként, hozzáértőként milyen paraméterekkel bírót T3 eszközöket javasolnátok.

Nem egy új építésű házról van szó, s nem is rendelkezünk korlátlan büdzsével. Az sem cél, hogy a legelismertebb gyártó, legmodernebb csúcskategóriás védelmi rendszereit építsük be.

Természetesen értem mindkettőtök (Gafly, ötfelezős) álláspontját, szakmailag megkérdőjelezhetetlen véleményét, és köszönöm, hogy figyelmet fordítottatok a kérdéseimre.

Erről nem tudok sok mindent mondani. Nyilván ha már túlfeszültségvédelem, akkor minden egyes kábelről gondoskodni kell, akár erősáram, akár gyengeáram, minimum egy helyen: az épületbe lépésnél, úgymint a potenciálkiegyenlítésnél. Nem olyan energiával, de ugyanolyan eséllyel jöhet túlfeszültségimpulzus a gyengeáramú hálózatokon is és nem csak az utcáról jövő kábelen, hanem a kültéren lévő, tetőre szerelt antenna felől is.

Szerintem ehhez a témához bőven elegendőek a gyártói ajánlások, van megoldás mindenhez, koaxhoz, műholdvevőhöz, telefon/DSL vonalra, ethernetre. Ha teljesül az alábbi, biztosítók elvárása szerint összeállított ajánlás, akkor egy kárügyintézésnél biztos nincs mibe belekötni.

MABISZ útmutató

Egy villanylapos cikk ábrája adhat némi iránymutatást lsd. melléklet.

Egy telephelyen, épületek között az optikai kábellel van a legkisebb probléma. IT hálózatnál alap, de biztonságtechnikát, vagyonvédelmet, vezérléstechnikát is össze lehet kötni, buszrendszerhez van konverter.
Találkoztam már olyannal, hogy az épületek mellett futó vasút miatt állítólag nagyobb volt a villámtevékenység és a földben, védőcsőben futó rézkábelek végpontjain is túlfeszkár keletkezett. De még az elméletileg nulla potenciálú földben való elásás sem garancia, jobb helyeken a térvilágítási kábel fölé köracélt fektetnek, hogy a közeli villámcsapás esetén potenciálkiegyenlítést biztosítson a kábelek körül és a földben a kábelnyomvonal védett térben fusson.

Vegyük az alábbi kiépítési helyzetet.
Fali konnektor >>> belecsatlakoztatott hosszabbító a végén lengőaljzattal >>> abba bedugva egy túlfeszvédővel ellátott elosztó >>> és ebbe csatlakoztatva a védett eszközök.

Túlfeszültségvédelem szempontjából van jelentősége, hogy a hosszabbító dugvillával van becsatlakoztatva a fali konnektorba vagy a fali konnektort megszüntetve, a kötődobozába fixen kötöm be a hosszabbítókábel ereit? Wagoval vagy egyéb módon.
Olyan hosszabbító kábelt választva, amelynek erei olyan keresztmetszetűek, mint a falban futó vezetékek.

A linkelt Tracon TTV1+2-80-4P "T2" típusnál másik termék képe van, ez nem egy kis dobozban elférő valami, hanem egy komolyabb kalapsínre szerelhető eszköz. Schneiderekkel valószínűleg nem fogsz mellélőni, az egyszeres aljzatú minimálisan többet bír. A dugalj mögé szerelhető szerintem felesleges költség lesz lsd. alább.

Alapvetően több eszköz megbízható és koordinált együttműködése akkor a legvalószínűbb, ha azonos gyártótól vannak és a gyártó iránymutatást ad ezeknek az eszközöknek a hálózatba építésére.
Javaslom az előző hosszászólásban linkelt OBO/MABISZ anyag szerinti kiválasztást, ebben van példa három különálló egységből álló védelemre is, vagy másik gyártó ugyanilyen segédlete szerinti eszközöket.

"Túlfeszültségvédelem szempontjából van jelentősége, hogy a hosszabbító dugvillával van becsatlakoztatva a fali konnektorba vagy a fali konnektort megszüntetve, a kötődobozába fixen kötöm be a hosszabbítókábel ereit?"
Ilyen szempontból nincs semmilyen különbség, maximum akkor lenne, ha úgynevezett "V" bekötést tudsz kialakítani a túlfeszültségvédelmi eszköznél a lehető legrövidebb bekötővezetékekkel, hogy levezetésnél a lehető legkisebb legyen a feszültségesés a bekötővezetékeken ami hozzáadódik a túlfeszlevezető által korlátozott feszültségszinthez, de ez T3 típusnál nem releváns. A dugaljba építhetők amúgy is egy 10-15cm-es vezetékkel jönnek. Ilyet inkább kalapsínes eszköznél tudsz megvalósítani, vagy esetleg olyan kisméretűnél ami sorkapoccsal szerelt.
Amúgy meg semmiképpen sem javaslom a hosszabbító szétvágását hogy így felhasználd, a dugaljat tartsd meg mindenképp, ha nincs fixen telepítve a kábel, akkor csak balesetveszélyes az egész, beleakadsz, kiszakad a falból, ott fog lógni a fázis... nem utolsó sorban a dugalj "kikapcsolásra" is szolgál.

Jó ötlet elrejteni a falban a T3 típusokat, de ezek mindig drágábbak, mint a korábban általam ajánlott, bedugható típusok. Bőven jó a külső eszköz, én nem sok értelmét látom dugalj mögé beépíteni az árak miatt, háztartásonként esetleg egyet-kettőt maximum a szórakoztatóelektronikai dugaljcsoporthoz, hogy mindig rendelkezésre álljon. Ez csak a gyártói ajánlás miatt kívánatos, de nem látom sok értelmét csak ezért 10-15 ezerrel többet költeni a márkanévért és a bevizsgált koordinált működésért, legalább is a végponti T3 esetén. T1/T2 esetén viszont nagyon nem mindegy, hogy melyik szólal meg előbb és mekkora energiát vezetnek le, ha tényleg bejön egy több kA-s csúcs. Ha ez a kettő egybe van építve, akkor a gyártó gondoskodott a közöttük lévő csatoló impedanciáról, ha viszont külön lesz a rendszerbe T1 és T2, akkor azonos gyártótól az útmutatások alapján. De ez nagyban függ a vezetéktávolságoktól is.

"A költségvetés miatt hajlok rá, hogy hátulról fussunk neki a munkának."
Végül is melyik költséghatékonyabb? A legolcsóbb, de ugyanakkor a legalacsonyabb védelmi szintet adó megoldás?
Vagy ha a rendszer legdrágább, de ugyanakkor a legnagyobb képességű részét valósítod meg első körben?
A semminél több egyetlen T3 típus is a rendszerben. De nem ezzel foglalkoznék. Erre bármikor találsz megoldást pár ezer forintért. Az érzékeny elektronikus készülékekben egyébként is van egy nagyon hasonló védelem, egy kétlábú jószág a nyákon, egy varisztor vagy szupresszor dióda, mert más lökőfeszültség-állósági osztályba tartoznak, mint mondjuk a lakás főelosztója vagy egy villanymotor.

A hálózatodról még semmit sem tudunk. Egy vagy három fázis van? Hol van a fogyasztásmérő és hol a lakás főelosztója? Mik a távolságok? Van legalább 2-4 modul hely a főelosztóban? Hova csatlakozik az épület földelése és hol van a PEN szétválasztás?
Én elsősorban arra koncentrálnék, hogy az első védelmi készülék meglegyen a főelosztóban(?). Ekkor ez magas védelmi szintet biztosít az összes elmenő áramkörnek, minden szobának, minden további készüléknek a háztartásban, legyen az körfűrész, mikró vagy szórakoztatóelektronika. Ezt tudod fokozni a legérzékenyebb készülékeknél lévő további (T3) egységekkel.

"Mivel az elmúlt ~50 évben nem volt olyan -az említetthez hasonló- problémánk"
Lehetséges, hogy volt, csak nem okozott eddig látható hatást. Gyengébb impulzusok jöttek a hálózatról, vagy eddig bőven lenyelt mindent mondjuk a TV-be épített varisztor, a körfűrész meg buta eszköz hozzá, hogy megérezze. Ezeknek nincs semmilyen állapotjelzése, még az is lehet, hogy eléggé el vannak már használódva és egyszer csak elpukkan, mert a MOV varisztorok a lenyelt impulzusoktól elöregednek.
Most szerencséd van, ha a biztosító az összes kárt megtéríti a kellemetlenségekről nem is beszélve. De egy TV is könnyen többe kerül, mint ezt a legalább két eszközt beépíteni. A használt, bontott túlfeszvédelmi eszközöket nem ajánlom, de néha ki lehet fogni új eszközöket is pl. jófogáson, T1/T2 túlfeszlevezetőket is a bolti ár töredékéért.

"A hálózatodról még semmit sem tudunk."
A ház a 60-as évek második felében épült. Egy fázis van. Egy -falba épített, faszerkezetű- villanyóra szekrényben van a mérő és a főkapcsoló (kismegszakító). A villanyóra szekrény alatt, attól ~15-20 cm-rel lejjebb van egy befalazott és levakolt ~10-12 cm átmérőjű kötődoboz. Ezen keresztül van bekötve a földelőszonda. A régi tulajdonos szerint elvileg egy több, mint 2 m hosszú vastagabb vasdarab lett leverve a földbe, közvetlenül a villanyóraszekrény alatt.
A házban két kör van kiépítve, mindegyik önálló kismegszakítókkal a szekrényben.
Ha annak idején készült bármilyen szétválasztás (PEN), akkor az a szekrényben kell legyen.

Közben felmerült benne, hogy T3-as védelmi eszközök használatánál van-e jelentősége, hogy hány darabot használunk egy körön. Remélem, alább sikerül elmondanom, hogy mire is gondolok.

Vegyünk egy összefüggő elektromos hálózatot, amiben több konnektor van. Ezek egyikébe be van dugva egy T3-as konnektorba dugható túlfeszültségvédő aljzat. Ebbe a túlfeszültségvédő aljzatba is és a többi -nem védett- konnektorba is be van dugva egy-egy elektronikus eszköz.
Feltételezem, a túlfeszültségvédett aljzatban esetleg megjelenő -a védő aljzat által még lekezelni képes mértékű- túlfeszültség levezetésre kerül az adott konnektor mögötti földelő vezetéken keresztül. Ez a földelő vezeték összeköttetésben van a többi, ugyanazon a körön lévő olyan konnektorral is, amikben nincs túlfeszültségvédő.
Ilyen helyzetben a levezetett túlfeszültség megjelenik/megjelenhet a többi konnektorban és a beléjük csatlakoztatott eszközökben is?
Elnézést, ha nagyon balga a kérdés!

Úgy hangzik, mintha megmaradt volna valami fűtéscső darab, aztán jólesz az úgy... mára nem sokat érhet. Ezt nem ártana ellenőrizni földelésiellenállás méréssel. Régen a KLÉSZ idejében 2db 2m-es szondát tartottak ideálisnak, egymástól 2m-es távolságban telepítve a fagyhatár alatt. Most az a számottevő földelés, aminek vízszintes vagy függőleges kiterjedése a fagyhatár alatt legalább 4m, szóval a kettő mindig is karcsú volt. 10ohm van előirányozva ("lehetőleg"), de ha egy kicsit nagyobb erőfeszítéssel sem lehet elérni, akkor szabvány szerint nem kell egy felhőkarcolónyi acélt beásni.

Pedig olcsón megúszhatnád, ha a fogyasztásmérő mellé be tudod építeni egy nem zárópecsételt elosztóba. Itt közel van a fő földelőkapocs és a PEN szétválasztás. Elég egyetlen pólusú túlfeszültség-levezető a fázis és a föld közé, csak ne legyen több az össz bekötővezetéke 1m-nél, vagyis az L+PE vezeték együtt, vagy "V" bekötésnél a PE. Ha pedig egyik fogyasztódhoz sem megy 10m-nél több vezeték, akkor a T3 sem feltétlenül szükséges.

OBO MABISZ
Családi ház, nincs külső villámvédelem, fogymérő közel: 14. melléklet, egyfázisú kétvezetős TNC hálózat - ajánlott eszköz: V50/1 (5093500) T1+T2 (vagy hasonló másik gyártótól)

- A hálózat felől jövő túlfeszültségek ellen az a legjobb koncepció, ha a betáphoz minél közelebb megfogod, vagyis az épületbe lépésnél. Nyilván akkor az utána következő szakaszon a hatása lényegesen kisebb, vagy elhanyagolható. Azonban egy bizonyos távolság után (10-15m) mégsem tekinthető védettnek a szakasz, újabb védelem ajánlott.

- Több azonos jellegű eszközt is beépíthetsz egy szakaszra párhuzamosan, de több mint valószínű, hogy nem fognak egyszerre működni. Ha sebességben nagyságrendi eltérés van, akkor a leggyorsabb fog működni és ha ez megtörténik, a többi már meg sem szólal, mert ez lenyelte a túlfeszt. Ha pedig azonos paraméterűek, akkor a túlfesz forrása felől a legelső lép csak működésbe, mert az egymás közötti vezetékdarabkának is impedanciája/induktivitása van. A rövid impulzusnak pedig olyan az induktivitás, mint egy emelkedő az autónak, visszafogja, késlelteti. Ha megfigyelted a T1 a legizmosabb, a T2 egy közepesen erős, a T3 meg egy érzékeny eszköz és feszültségszintek szerint is így csökken a sorrend. Akkor miért nem a T3 szólal meg először, ha az már a legkisebb feszültségemelkedésre kapcsol? Ez a koordináció és a készülékek közötti vezetékszakasz jelentette impedancia lényege.

- Ha egy 6 dugaljas elosztóba beledugod a korábban tárgyalt dugaljas T3 típust, akkor nem csak az abba csatlakoztatott elmenő vezeték védett, hanem tulajdonképpen az elosztó összes többi dugalját védi, mert párhuzamosan csatlakozik. Maximum a vezetékhosszak és a távolságok miatt a hatékonyság csökkenéséről beszélhetünk, de ennek nincs akkora jelentősége néhány méteren.

- Ha a főelosztóból indul két áramkör, mindegyik 10m hosszú és csak az egyik végén van egy védelmi készülék, akkor a bejövő impulzus elkezd menni mindkét áramkörön, amikor elér a védelmi készülékig az rövidzárba megy egy pillanatra és megvédi az utána jövő fogyasztót, de addigra a másik áramkörön kárt okozhat a túlfesz. Ha ezek az áramkörök 5-10 méter hosszúak, akkor az egyiken lévő védelemnek alig van hatása a másik ágra a vezeték impedanciák miatt.

- Ha viszont 1000A-es rézsíneken vezeted a villanyt és ultra alacsony impedanciája van és középen táplálod be, onnan jön a túlfesz, akkor több mint valószínű, hogy akármelyik végére építesz be védelmi eszközt, az a sínről elmenő összes áramkört megvédi, kvázi még a sínen eliminálja a túlfeszültséget, mintha az egyetlen csomópont lenne.

A túlfeszültség ellen védő készülék működése olyan, mint egy pillanatnyi rövidzár, a feszültségimpulzusból egy nagyon rövid áramimpulzust csinál a beépítési helyen, az egész lezajlik egy ezredmásodperc alatt a hálózatból jövő utánfolyó árammal együtt. Két fázis között is történhet levezetés, de fázis és nulla között is (3+1 típusnál fázisok és a nulla között vannak a varisztorok), de mivel a nulla és föld azonos potenciálon vannak, beszéljünk erről.
Amikor működésbe lép, akkor a túlfesz impulzusból egy rövid áramimpulzust csinál, ami jön a fázison, átmegy a túlfeszvédőn és visszafolyik a PE-n a fő-földelőkapocsig, majd ott kettéválik a helyi földelés meg a távolabb földelt PEN vezető impedanciái szerint. Minden vezetőben amiben áram folyik, azon feszültség is esik. Azaz megemelkedik a fázisfeszültséged, a túlfeszlevezetőn és a készülékeden lecsökken a feszültség, majd esik egy jelentős a védővezetőn, vagyis a távoli áramkör végén minden fogyasztód egy pillanatra magasabb potenciálra kerül, de a vezeték kibírja, a készülékek meg nem érzik, mivel előtte limitálja a betápot a védelmi készülék. Ezért is fontos, hogy ne a legutolsó védelmi készülékkel kezdj, mert előtte semmi sem lesz ami működésbe lép. Minden nagy energiájú impulzust beengedsz a teljes hálózatodon keresztül az egyre csökkenő keresztmetszetű vezetékeken át egészen a fogyasztókészülékekig és azt reméled, hogy nem jön akkora, amit már nem tud kezelni az oda beépített kis eszköz.

Ha az első védvonal kiépítésével kezdesz a fogyasztásmérőnél, akkor a legnagyobb lökéseket itt megfogod és a pillanatnyi potenciálemelkedés nem az egyes áramkörökön jön létre, hanem a teljes épületen egységesen. Nem a 2x10m 2,5-ös vezetékeken, hanem azon a pár méter 6/16-os rézvezetéken meg a D10-es köracélon a földelőn, amivel párhuzamos még az Al16-os PEN is. Ez azért jobban hangzik, mint a TV-d áramkörét terhelni 20kA-el, nem?
Ezért szerves része az EGYENPOTENCIÁLRA-HOZÓ-HÁLÓZATNAK jó esetben a ház teljes területét lefedő helyi földelés, amivel fémes kapcsolatban van az érintésvédelmi célú PE is. Eltolódik a helyi nulla potenciálod egy távoli földpotenciálhoz mérve (egy ezredmásodpercig), de ez nem jár semmilyen káros hatással, mert a helyi földelés/ház területén az összes földelés potenciálja is egységesen emelkedik. Neked a házban állva ugyanúgy a padló lesz a helyi nullapotenciál. De a túlfeszlevezetés hatása még mindig sokkal kisebb, mint egy közvetlen villámcsapásé, amit minimum 100kA-nek veszünk. Ha helyesen van kialakítva a villámvédelmi hálózat, akkor 100kA-es áram földbe vezetésekor tíz-száz voltokra megemelkedhet az egész épület, de nem érezni belőle szinte semmit, mert az épület egészében egységesen emelkedik a nulla referencia. Ha viszont 20m-ről bejönne egy fémcső, vagy egy földelt vezeték, akkor az pont azzal árthatna hogy abszolút nullát hoz magával és különbség van a helyi eltolódott potenciálszintjeidhez képest.

Régen a KLÉSZ idejében 2db 2m-es szondát tartottak ideálisnak, egymástól 2m-es távolságban telepítve a fagyhatár alatt. Most az a számottevő földelés, aminek vízszintes vagy függőleges kiterjedése a fagyhatár alatt legalább 4m
Kicsit megcsalt az emlékezet, mert a KLÉSZ is úgy kezdte, hogy 4 m lefelé, de ehelyett jó a 2x2 m is.

de ha egy kicsit nagyobb erőfeszítéssel sem lehet elérni, akkor szabvány szerint nem kell egy felhőkarcolónyi acélt beásni
Csak ahogy nagyobb lesz a földelési ellenállás, úgy rázza meg jobban a házigazdát az áram a PEN-szakadás esetén. Igaz, a 9,9 Ohm sem jelent magában semmit, minden attól függ, épp mennyi készülék van bekapcsolva (feszültségosztó). Ahogy a neves szakíró annak idején a kiskönyves szabványok előszavában írta, abszolút biztonság nincs, csak egy gazdasági kompromisszum.

Akkor miért nem a T3 szólal meg először, ha az már a legkisebb feszültségemelkedésre kapcsol?
De hát az elfogadott tudomány szerint az szólal meg először. Azért van a soros induktivitásra szükség, mert azon emelkedik a T3 begyújtása után akkorát a feszültség, hogy a T2 begyújtson.