Ennek kicsi a valószínűsége. Több ilyen és ehhez hasonló szerkezet beépítését kértek már tőlem, mindegyik világított, mindegyik új volt.

Kolléga pontosan emiatt anyázott:

Merthogy:

Mostan erre én, aki nem értek hozzá, hogyan kössek görcsöt?
Hacsak úgy nem, hogy visszarajzolom.
Magad uram, ha más nem csinálja meg helyettem.

Értő olvasás, absztrahálás. Minden hozzászólást!

Nekem ez jött ki visszarajzolva. A szembefordított nyilak a szikraközt, a LED pedig a glimmlámpát jelképezi.

A rajzot nézve ha nincs védőföld, akkor is világítania kellene, de nincs hova levezetnie, mivel a szikraköz és a biztosítékok a védőföldre vannak kötve.

A rajz sokat segít.

Hacsak nem a FU és a VR más sorrendben van (azt is meg lehet magyarázni), meghogy nem LED, hanem Glimm.
A topológia mellesleg tökéletesen passzol, én meg lusta vagyok már ehhez.

Aludtam rá, reggel összenéztem megint a rajzot és képeket.
Tehát a glimm akkor világit (gondolom pirosan, mert úgy szokott), amikor valamelyik (vagy mindkettő) biztositék kiégett (azaz nem véd, erre figyelmeztet a piros lámpa).
Tehát kerek a világ.

Én is arra jutottam, hogy a glimmel párhuzamosan van a két bizti.( igaz kicsit bonyolultan) Így csak akkor világíthat, ha részben halott. Ráadásul a biztosíték olvadása a védett szerkezetet nem választja le, csak a szikraközt.

Sziasztok! Nem tudjátok véletlenül, hogy S20K250 varisztor elé max. mekkora kismegszakítót köthetek, hogy kibírja a varisztor durranás nélkül? Kondit érdemes valamekkorát párhuzamosan rákötni? Köszi

Szia!
Szerintem erre a kérdésre így nincsen korrekt válasz.
A varisztorok "durranása" több okból bekövetkezhet, amikkel szemben a kismegszakító nem elégséges megoldás.
A durranás oka lehet, ha a olyan nagy energiájú túlfeszültség kerül rá, ami több kA-es áramot hoz létre adott ideig. A kismegszakító oldási ideje hosszabb lehet ennél az adott időnél. Ugyan leold majd a kismegszakító, de addigra a varisztor is tönkremegy.
A varisztor durranása bekövetkezhet a sok kis túlfeszültségtől is. Itt olvashatsz valamit ennek a hátteréről. A lényeg, hogy ha már olyan sok túlfeszültség érte, amitől tönkre ment, akkor általában fel szokott robbanni.
Szóval szerintem a kismegszakító kiválasztása ne a varisztor alapján történjen.
Ha javítani akarod a túlélési esélyeit, akkor a túlfeszültség és a védelem közötti impedanciát érdemes növelni. Ez azt jelentheti, hogy minél távolabbra igyekszel kerülni a hálózaton a túlfeszültség forrásától, vagy ha ez nem lehetséges, a hálózatba beépített fojtótekerccsel szokás az impedanciát megnövelni.
Kondenzátor beépítése elvileg segíthet, de ami érdemi energiát el tudna nyelni, az olyan nagy kapacitás, ami nem gazdaságos választás egy varisztor mellett. Továbbá a kondenzátor hajlamos összelengeni a hálózat induktív elemeivel, amit csillapítani kell ellenállásokkal, aminek a méretezése, hatékony kialakítása nem egyszerű. Kis kondenzátorokat pedig fölösleges beépíteni (mondjuk a tranziens tulajdonságok javítására), mert a varisztornak amúgy is viszonylag nagy belső kapacitása van. A szóban forgó típus esetében ez kb. 700pF.

Ebbe tegnap csapott bele a "ménkű". A napelemes inverter "bakizhatott"...
Az elektronika 230VAC betápját megvédte ( Motorline MC2 kapuvezérlés).
Az azonosító feliratok elégtek...pótlását kellene megoldanom, 20 mm az átmérője.

Mielőtt valami külföldi boltokat ajánlanak, mazsolázhatsz itthon is.
varisztorék

A túlfesz-védelem (EMC) teljes kialakítása a lépcsős túlfesz-védelemmel érhető el. Az MSZ 449:2019 szabvány 4.6szakasza foglalkozik ezzel.Idézet:"Ha az épületben túlfeszültség-védelem kialakítása szükséges,akkor a megfelelő fokozatú túlfeszültség-védelmi eszközt,az épület villamos betáplálásának épületbe való belépési pontjánál, a csatlakozó főelosztóban,méretlen főelosztóban,az ezekbe való becsatlakozás közvetlen közelében(0,5m) a fővezeték és a fő földelő kapocs vagy sín közé ajánlatos beépíteni. Az 1.tipusú (T1)túlfesz-védelmi eszköz összekötéseinek rövidsége biztosíthatja csak azt,hogy az ezeken átfolyó villámáram nem okoz a vezetékhálózat és a földelőkapcsába bekötött fémszerkezetek között megengedhetetlenül nagy feszültségesést."A második lépcsőt a lakáselosztóba, a harmadik lépcsőt az elektronikus készülékeket tápláló dugaljak közelébe,vagy annak dobozába célszerű beépíteni.Több cég katalógusa is elérhető: OBO BETTERMANN, J.PRÖSPER, SCHNEIDER, PHONIX CONTAKT, stb.

Az az eset, amikor: "Én várni a pofont jobbról, te ütni balról! - Nem lehet minden pofon mellé közlekedési rendőrt állítani..." R.J.
Ugyanis egy templomnál szépen ki volt építve a betáp pontnál a védelem, a tanulatlan villám meg a másik végén kezdte a hálózatnak és a harangvillamosítás mágneskapcsoló tekercsei is felrobbantak.
Az is igaz, lent a teremben a kihúzott erősítő egyik végfoka is betorzult...
Szeszélyes tud lenni a villám.

Csak az eredeti feszültségértéke nem ismert.
Talán itthon is találnék megfelelőt (40Ft-os alkatrészért ezerforintos postadíjat kéne fizetni) A 275V-os S20K275 varisztor talán jó lenne oda...bár a konnektoros túlfeszvédőmben egy TVR14391 varisztor van gyárilag beépítve.

Nézd meg a körülményeket, milyen feszültségen védjen az alkatrész.
Én a 275V-osat ajánlanám, a 250V-os túl közel a lehetőségekhez.
Azt tapasztaltam, ha egy kicsit már vezetett a varisztor, hajlamos melegedni és egyre jobban eszkalálódva végül felrobban az alkatrész.
Vagyis ha el is múlt a "tüske" a varisztor végez magával utána is...

T. Ódenka!
A " Légköri vagy kapcsolási túlfeszültségek elleni védelem" kialakítására az MSZ HD 60364-4-443:2007/2016 szabvány előírásai adnak útmutatást.
30 éve csinálom,tervezni kell, főleg egy templom esetében. Felülvizsgálat, karbantartás, stb. ami el szokott maradni!!!Az új "TŰZVÉDELMI MŰSZAKI IRÁNYELVEK " segítenek ebben. Főleg a PV rendszerek terjedése teszi szükségessé, hogy komolyan foglalkozzunk vele.

Találtam a "fiókban" egy megfelelőnek tűnőt...igaz csak 14mm-es. De talán ez is elég lesz. A betáp (T)2A biztivel védve.

Én hát...
Én is 35 éve toronygépészeti munkákat végzek,kizárólag templomoknak az országban.
Aztán a teljesen szabályszerűen felújított, szakemberek által a villámvédelem, bevonva a belül levő fémtárgyakat, vasszerkezeteket, az udvarban lecsapó villám mindent kinyírt, ami elektromos volt. Nem kímélve a 12V-os rendszert sem. Amihez huzal volt, azt a villám zárta.
Ebből nem azt akarom kihozni és az előbb se az vort a szándékom, hogy nem jól csináltak valamit a villámvédelmi szakemberek, hanem ember tervez...és a villám végez esetenként.
Még a templomokba telepített mobiltelefon rendszernél is láttam falról leugró kábeleket, pedig ott is megadták a módját a védelemnek...
Tavalyelőtt a frissen felújított békés megyei templomnál a templom melletti kandeláberbe csapott a villám és az új audio-vizuális és riasztó rendszer is lefeküdt. A toronyóra elektronika is...
Ez van
Ui.: Nem lehetetlen, hogy a békési ref. templomnál találkoztunk pár évvel ezelőtt?
Olyan 6-8 évvel ezelőtt kb.
Az eszmecsere lényege az volt, hogy a villámvédelem statisztikailag kimutathatóan használ, véd. Én is ezt tapasztalom.

Nekem is vannak 250-6500A/20us varisztorok, és már tapasztaltam a hasznukat.
A legkisebb van beépítve a lengető (harang) elektronikának egy 0.6VA-es nyáktrafó 230-as oldalára. A villám kinyírt 3 szilárdtest relét, egyik fel is robbant. A kis vezérlések mindnyájan épen maradtak. Szóval bármelyik több a semminél, sőt meg is védi az elektronikákat.

Rengeteg hasonló képem van, a biztosító számára megőrizni és dokumentálni kell a sérült berendezéseket, alkatrészeket.
Az említett SSR-ek mindhárom lefeküdt, egyik megnyílt, kicsit kirobbant az alja. A nyomtatott áramkör a torony felső felében van/volt és kizárólag 12V DC-t kap(ott), amíg nem jött a villámocska...
Látszik, hol ment még a nyákon huzalozás.
Valamikor régen gyártottam olyan paneleket, ahol körben egy vékony keretet csináltam a fóliázásból, semmi villamos köze semmihez. Amikor ez a keret elpárolog nyom nélkül, lehet becsülni azt az indukciót, amit kapott.

T Ódenka!
Békésen nem ,de máshol találkozhattunk. A Gyulavári templom külső villámvédelme mostmár (4db. levezetővel a torony körül) ragyogóan meg van csinálva.

Igen, aztán leesett magamnak, hogy nem Békésen, hanem anno Gyulán volt rá esély...Elég régen.
Emlékeim szerint már akkor is én voltam az idősebb.
A képeim vári holmijairól készültek, a villámok fintora, hogy az új villámvédelem ellenére. De az is igaz, a belső nincs megoldva. Már ajánlottam tavaly.

Varisztor, gáztöltésű cső? melyik véd meg az igazi túlfesztől? Az egyik "ipari"objektumot nemrég oltották el a "hamutiprók". Pontosabban csak utókezelték.Nem rosszból mondom így, de a tovaterjedést gátolták meg, a valós kár addigra már megfékezhetetlen volt, Ha elektromos anomália az néhány ms alatt megvan. A piros "SUV-s főnök azt mondta elektromos tűz! A főkapcsoló le volt húzva. az épületben egyáltalán nem volt áram, Ami elektromos berendezést tartalmazott 3-4 db "fém , vezérlő szekrény" (itt Kb 100-125A van használva) felismerhetetlenségig megsemmisült egy marékmyi fémdrab jelzi, hogy ott volt valami. Éghető anyag sem volt a helységben, (éghető anyag a hagyományos tüzelőanyagra gondolok) ott biztosan nem, ahol elégtek a berendezések. A következő ilyenre fel lehet-e készülni? Vagy az áramszolgáltató hibás trafója a ludas? Ami esetenként akkorát rúghat, hogy 2-3000V túlfesz is megjelenhet? A trafón kevés a fogyasztó. Eddig nem volt túlfesz védelem, kb 1-2 éve volt egy gyanús teljes PC ...kamera PLC katasztrófa, biztos villámlás a környéken? mormolták akkor Ez a másik eset már nem véletlen?! A betáp kb 400A 3X ...egy NKI el volt durranva, a mérőnél a közvetlen elosztásnál... ennyi... Lehet alternatívákat felállítani...A betáp kábel leolvadt a betonig a csarnokban (150mm2) Vagy kétlábú "idegállapotban" lévő valaki játszadozott "felnőttet"?

Túlfeszültség védő dugalj/aljzat használata

Sziasztok! Egy túlfeszültség védő aljzatot lehet úgy használni, hogy a védendő berendezéshez az áramot egy távoli (~20m-re lévő) földelt fali konnektorból egy hosszabbítóval viszem el, majd a túlfeszültség védő aljzatot a hosszabbító végén lévő lengőaljzatba dugom és ebbe csatlakoztatom a védendő eszköz dugvilláját?
Vagy jobb megoldás lenne, ha a védő aljzatot a fali konnektorba dugnám, majd abba a hosszabbítót, s annak végére a védendő eszközt?

Milyen túlfeszültség védő aljzatokat ajánlanátok számítógép, laptop, TV, TV-box, monitor valamint hűtőgép, fali gázkazán védelmére? Esetleg típus ajánlást vagy műszaki paraméterekre vonatkozó javaslatot is köszönettel vennék.
Előre is köszönöm a segítségeteket.

Minél távolabb van a védendő eszköztől a tulfeszvédô konnektor, annál jobb.

Bárhogy is csinálod, túl sokat nem lehet várni egy ilyen eszköztől. Kisebb feszültséglökéstől még megvédi a rá bízott cuccokat, de közvetlen villámcsapás ellen semmit nem ér.
A villámvédelemnek több, egymásra épülő fokozata van, amiből ez az utolsó.
Előtte kell lenie a házon villámhárítónak, a bejövő mérőóra közelében túlfeszültség levezető patronoknak, stb. és csak a legvégén van ez a finom védelem.
A villám lazán áthúz több km-en, meg kettévág egy óriásfenyőt, szóval egy kis 2cm-es varisztor meg a kapcsoló 2mm-es nyitott érintkezője nem fogja meghatni
Én vihar esetén kihúzok dugvillástól mindet a lakásban.

Az a tuti, ha a hosszabbító mindkét végére teszel 1-1 darabot...
Bár még jobb lenne, ha a hosszabbítót kihagynád...
Na és igen, előbb a "túlfeszültsőg védőt" mutasd meg, hogy melyik lenne.

Ha dugaljba dugható, akkor ez a láncolatban a T3 fokozat, a leggyengébb láncszem. Ez korlátoz a legkisebb csúcsfeszültségre.
Ezt a fokozatot alapvetően olyan közel kell tenni a fogyasztóhoz, amennyire csak lehet. Nyilván a kábelt senki sem fogja levágni a TV-ről, hanem ezt dugod az elosztóba és abba a TV-t, vagyis a táv kb. 1,5m lett.

Van amikor kompromisszumot kell kötni, ha pl. abból az elosztóból egyszerre megy a PC, TV, router, stb. akkor úgymond megvédhetsz mindent egyetlen eszközzel, ha ilyenkor dugod először a fali dugaljba és ebből megy a hosszabbító. Azonban már ekkor is ajánlott inkább egy tisztességesebb elosztót venni, amiben beépített túlfeszvédelem van, így megvédhetsz közvetlenül több eszközt is és mégsem kell mindegyikhez külön-külön túlfeszvédő.
A távolsági korlát 10m. Ha a hosszabbító elé teszed és az van vagy 5-10m, akkor előfordulhat olyan hatás is, mintha ott sem lett volna és hatástalan az egész védelem.

Schneider APC PM1W... 5-6 ezertől, de minden villámvédelmes/túlfeszes gyártónak is van sajátja, pl. OBO, DEHN.

Azért nem kell a TV védelméért milliós beruházást tenned és külső villámvédelmet terveztetned és kiépíttetned, de önmagában a T3 túl gyenge. Ha bármi komolyabb impulzus jön a hálózat felől, akár azért mert az utcában több tíz méterre egy másik házba csapott a villám, akkor a T3 a TV-vel együtt simán elfüstöl.
Mindenképpen kell elé minimum egy másik túlfeszvédő, egy sokkal nagyobb áramokra való T2, vagy T1+T2 kombinált típus, elsősorban a főelosztóba vagy a házon lévő fogymérő helynél beépítve (a hálózat struktúrájától függ). Ez megfogja az impulzus energiájának nagy részét, 10-20 ezer ampert és a T3 eszköznek már csak a tizedét, századát kell elnyelnie.

Ja átsiklottam a tényleges kérdésen: ha 10-15-20 méteres hosszabbítót használsz, akkor mindenképpen a végére, a fogyasztó mellé kell tenned egyet. Az elején ebben az esetben semmi értelme nincs, de igazából nem tiltja semmi, hogy ott is legyen (van alapból dugalj mögé beépített típus), így ha mindkét végén lenne, maximum egy kicsivel több energiát tud elnyelni az egész védett hálózatod az utcáról jövő túlfeszimpulzusból.