Szerintem a tűzveszély korrekt kivitelezés esetén nem nő, attól eltekintve, hogy probléma esetén nem lesz "szem előtt".
Nem lehetnek mínusz fokok ott, ahol a vezetékek mennek, azért kell a hőszigetelés.

Azt azért furcsállom ,hogy a tetőtérben a szigetelés alatt hogyan változik ekkorát a hőmérséklet.Ha meg a szigetelésen kívül teszed akkor a páralecsapódás jelentkezni fog, még ha teljesen zárt is a cső.A lakás levegője fog cirkulálni és ebből vonódik ki a pára.

Igaz, a hőszigetelés védi, nah de ha zárlat van vagy bármi akkor tényleg csak akkor lehet észrevenni, ha már ég a tető. Esetleg megszakítással tenném a csöveket, így nem lenne teljes kapcsolat, a lakásból feljövő kábeleket, meg mondjuk be sziloplasztozom, így nem folyna vissza a konnektorba, kapcsolóba a kicsapódó víz.
Van valami láng álló kábel, csövezés, kötő doboz, ami ilyen helyekre megfelelő lenne?

Nagyon sok esetben alkalmazzák a "padláson vezetés" technikáját. Az biztos, hogy nem a legszerencsésebb, de kivitelezhető. Általában a csövezést csak a falban alkalmazzák, a padláson csak simán végigvezetik a kábelt. Én azért vettem a fáradságot és ott is belehúztam gégecsőbe. Arra semmilyen szabvány nem vonatkozik, hogy nem szabadna a padláson kialakítani a gerincvezetéket. Azonban arra nagyon oda kell figyelni, hogy éghető anyag ne legyen az elosztók környékén. Kivitelezést követően illik havonta szemrevételezni az elosztódobozokat, égésnyomokat keresve. Amennyiben megfelelő anyagok felhasználásával történik a kivitelezés, akkor nem szabad, hogy égés kialakuljon. Itt a kötőelem, vezetékméret választásra gondolok. Természetesen olyan elosztódobozokat kell alkalmazni, melyek vízállóak, hogy egy esetleges beázás ne okozzon problémát. A csövezést mindenképp két részletben kell csinálni, első a felállás, melynek a tetejét sziloval le kell zárni a levegő cirkulációjának megakadályozása végett, mert egyébként kialakul a "vizesedés". A második csőszakasz a padlás részen lehet. Mivel a teljes mechanikai védelem nem megoldható, így csak a dupla szigetelésű vezeték jöhet számításba (MBCU).

Attól hogy szigetelés alatt viszed a vezetéket még nem lesz tűz. Ha túlterheled akkor már lehet. A vezetéked ha megfelelően van az áramkör biztosítva bírni fogja. A vezeték melegedésre ellenőrzésekor tessék a megfelelő tényezőkkel csökkenteni a névleges terhelhetőséget (szigetelés, többerű áramvezetők...., hőmérséklet nyáron, télen).

Érdemes akkor a vezetékeket felül méretezni? 10A megszakítóhoz MBCU 3x 2,5mm2 vezeték? Van egy ilyen táblázatom: http://www.novill.hu/images/stories/novill%20villanyszereles%20a%20...at.jpg

De ahogy nézem a 16A-es megszakító is jó lenne, mert így is felül van méretezve a táblázat szerint. Bár nem tudom, hogy A,B,C csoport mit is jelent? Talán a megszakító típusát, mert ott most B megszakító van, de lehet, hogy C-s lesz.

10A-hez 1.5mm2, 16A-hez 2.5mm2. Ez már felül van méretezve. Az A/B/C/D csoport azt jelenti, hogy mennyire hamar kapcsol le a névlegesnél nagyobb áram esetén.
A lényeg a megfelelő minőségű kötés. Ill. csak kötődobozban szabad fent kötésnek lennie.

Amennyiben 10A-es kismegszakítóhoz 1,5mm2-es, 16A-es hez 2,5mm2-es vezetéket párosítasz és jók a kötések, abban az esetben nem lehet baj.

A belinkelt táblázatban szereplő A, B, C oszlopok a vezeték elhelyezkedésére vonatkoznak. Természetesen a biztosítékoknál is lehet választani a B és C karakterisztikájú között, de ez nem befolyásolja az átmérő választást, amennyiben a hurokimpedancia értéke megfelelő.

Érdemes a B megszakítókat C-re cserélni?

Az kizárólag a fogyasztóktól függ. Amennyiben az adott áramkörön induktív fogyasztót is használsz, abban az esetben igen. Itt pl. villanymotorra gondolok, mely az induláskor az üzemi áramfelvételének a többszörösét is felveszi.

Max porszívó, de ha jól tudom annak is nagyobb az indításkor az áramfelvétele. Vagy az újabb porszívóknál ez már nem így van?

Akkora porszívód nemigen van, aminek egy 16A-es B ne lenne elég. Ha van lágyindítás nélküli >=2kW sarokcsiszolód, ott lehet, hogy C-s megszakítóra szükség lesz. De ez szerintem nem tipikus otthoni felhasználás.

Köszönöm, akkor maradok 10A B-nél és a 3x1,5mm2 MBCU-nál.

Némileg azért pontosítanák ,az A B C betűk itt szerintem a vezetékek fektetési módjára utalnak. pl Bővebben: Link

Azt hiszem, hogy félreérthető lett, amit írtam: az A/B/C/D alatt itt a kismegszakítók karakterisztikájára utaltam.
A belinkelt táblázatban levő A/B/C oszlopoknak ehhez semmi közük, az oszlopok azt mutatják, hogy a vezeték elhelyezési módja befolyásolja a tolerálható maximum áramot. Egy zárt helyre többedmagával bezsúfolt vezeték nem tud akkora áramot vezetni, mert nem tudja a hőt leadni.

Tényleg, ezt a részt nem is olvastam Hát a padláson szerintem maximum 60 fok van nyáron, de akkor lehet, hogy sokat is mondok, minden gerinc vezeték és leágazás külön külön MÜII-es csőben menne, tehát még egymás mellé sem teszem őket.

Nekem más a véleményem.
Most attól akár tekintsünk is el, hogy a szabványban környezeti hatásoknál a -25 - +55 fok közötti tartomány utolsó előttiként (!) van megjelölve a nehéz körülmények hőmérsékletes részlegében, ezzel a szöveggel: Speciálisan tervezett villamos szerkezet vagy megfelelő elrendezés. Ez annyira nem érdekelne, mert túlméretezném, és hidegben meg se nem szerelném, se nem javítanám (egy barátom egyszer mínusz 5 fokban behúzás előtt ki akarta egyengetni a máshonnan kiberhelt vezetéket, a járdán kihúzták ketten, és odaverdesték a járdához; méterenként eltört rajta a polivécé... de ez még a mélyszocializmusban volt, a mai gyártmányok akár 6 fokot is kibírnának ), és tán jogosan reménykednék, hogy ezen oldalról baj nem lesz.
Padláson én akkor vezetnék, ha meg tudnám úgy oldani, hogy odafent csak kötés nélküli gyári új állapotban beszerelt vezetékszakaszok haladnak.
Véleményem szerint egy padlástér ugyanis nem tekinthető a lakások villanyszerelésére vonatkozó engedmények terepének. Ha nincs engedmény, akkor kötéseknél, leágazásoknál, keresztmetszetváltozásoknál túláramvédelem kell, és mindezt egy porosodó, karbantarthatatlan, felügyelet nélküli helyen... A családom fölé sem építeném, és másnak se, akármennyit is fizetnének, akkor se.
Feltételezem, a tetőtér alapterülete nem 500 m2, így az amerikai stílusú szerelés, bár költséges, de mégsem elérhetetlen. Valahol egy elosztószekrény, és mindenhová külön vezeték megy el a padláson. Persze, a kábelszerű vezeték sem csak úgy, hanem mechanikai védelemmel ellátva, akár cső, akár falsarokba helyezés, akármi.

Üdv. mindenkinek! A tetőtér villanyszereléséhez 1-2 javaslat:
-erősáramú kábeleket csak annyit vezessünk amennyit feltétlen kell,
-kábel tipus MBCU, a kábelek gégecsőbe húzva!
-világitási áramkörök 1,5mm2-es kábel
-dugalj áramkörök2,5mm2-es kábel
-villanysütő,főzőlap,mosógép stb. "nagy" fogyasztók külön 2,5mm2-es kábel és külön áramkörön
- az elosztó dobozba "B" tipusu kismegszakitók legyenek (ezek gyors kioldásuak, hivatalossan asszem vezetékvédő -nek hivják)
-külön Áramvédő kapcsoló a tetőtérre 30mA -os
-kötődobozt a lakótér felett ne használjunk, a kábelek legyenek folyamatossak ha nem megoldható akkor(és van lehetőség) tegyük a tűzfalra a kötődobozt vagy más nem éghető anyagra.
-figyelni kell arra is ha egy trafót kell felszerelnünk (halogén lámpákhoz,led világitáshoz) ezeket mindenképp nem éghető anyagra szereljük fel. Ha nincs tüzfal, vagy beton akkor tegyünk az alsó fogopárra rá egy cserepet vagy téglát és arra tegyük rá a dobozt. Ne felejtsük el nyáron brutál meleg van a padláson! A trafó azért kapjon levegőt a dobozban.
- a padlástér és a lakótér közötti kábel átvezetésnél figyelni kell arra hogy a padlástérben a kábel kb.50 cm hosszan legyen leszigetelve mert lehet hogy a dugaljba vagy a lámpába fog csöpögni a pára.
-amennyiben van lehetőség tartsuk minél távolabba kábeleket a fától, ne a gerendákra fektessük vigyük inkább a szigetelés tetején ( közetgyapot nem gyúlékony)

Egyébként léteznek tüzálló dobozok és kábelek is több fokozatban:30 perces és 60 perces ha jól emlékszem. A perc arra vonatkozik hogy mennyi ideig birja a kábel a tüzet. Ezek a cuccok NAGYON DRÁGÁK!!!
- ha a lakótérben fa burkolatba süllyessztve szeretnénk a szerelvényeket (kapcs., dugalj. stb.)
szerelni oda létzik hőálló doboz ami nem táplálja az égést 850 fok -ig birja. az OBI-ban is kapható
300ft körül van az ára és narancssárga szinü .Látszólag ugy néz ki mint a gipszkarton doboz annyi külömbséggel hogy benne van egy lángnyelv szimbólum és át van huzva fölötte a 850C felirattal. Amugy a giszkarton doboz ára jóval olcsóbb.

Még valami, a kábelek birják a hideget(nem fognak megfázni )
nem kell a szigetelés alatt vezetni.A Villany oszlopon is szabadon van a kábel ami a közvilágitási lámpákat viszi. (a legtöbb helyen szintén sima MBCU)

Nem a kábellel van a baj ,hanem a hőhíddal,a pára lecsapódással ami a cső belsejében keletkezhet.... A magam eszével mindent a lehető leghomogénebbnek készítenék.A szigetelés ementáliasítása szerintem nem vezet semmi jóra.

Köszönöm a hasznos válaszokat. Hát a mindegyik aljzathoz, lámpához külön-külön vezeték az elosztótól már nekem is eszembe jutott, csak elég költségesnek tűnik. De lehet megérne egy számítást.

A padláson való vezetés az kikerülhetetlen? Mert ha vésni kell így is úgy is akkor az a szakasz már szerintem nem sok ameddig a gerincet végigvésed.

Jelenleg is van meglévő hálózat, csak felújítás lesz és nagyon bután vannak elosztva a 3om megszakítón a konnektorok/világítás. Illetve új áramkörök is kellenek (konyha, tűzhely, fürdőbe a mosógéphez). Ezért gondoltam arra, hogy átláthatóvá teszem. Legtöbb helyen gipszkarton van és a mögött van elvíve a vezeték, csak pár helyen van vésve.

Ja értem. És esetleg a gipszkartonon belül bent elvinni esélytelen?

Gipszkarton, rögtön felette deszka, szigetelés és a gerendák. Nincs semmi hely. De most hogy gipszkarton felett, vagy padláson, nem ugyan olyan tűzveszélyes? Ott sem látom ha baj van, ha meg baj van akkor ég a deszka.

Gipszkarton fölött nem alakul ki az a lecsapódás ami a tetőtérbe kialakulhat.

Hát most megnéztem innen lentről, mert a kéménynél fellátok és a gipszkarton és a deszka között van egy 10cm-e rés. Oda végül is lehetne akkor, csak nehezebb a csövezés. Deszkák alulról vannak feltéve, tehát felszedni sem lehet olyan könnyen és kérdés, hogy a ferde falakba hogy tudok leállni. Igazából fentről kéne megnéznem,felszedni a szigetelést, de ezt majd ha jobb idő lesz. Bár ez is tűzveszélyes....

Ja, hogy nem a beton mennyezetre van a gipszkarton feltéve? Hanem egyenesen fel van téve és rá a szigetelés és a padlás?

Gipszkarton, 10cm légrés, deszka, majd szigetelés/gerenda. De gondolom, hogy a gipszkarton is valami lécekhez van rögzítve (amikor ez épült még nem volt olyan elterjedt a profilozás) Úgyh, ez lehet, hogy akadályozna is a csövezésbe.