A műszer árammérési bementeiről néhány szóban:

Az előlapon két, árammérésre alkalmas bemenet áll rendelkezésre, amelyek 3 A és 10 A maximális bemeneti áramra vannak méretezve. A 3 A bemenet 1-2 A körüli tartomány vizsgálatára ajánlott az adatlap szerint. Ez egy egyszerű és olcsó, 3,15 A-es biztosítékkal van védve a túláramtól. Célszerű ezt használni, amennyiben az áramhatár megfelelő a méréshez, mert túláram esetén nem kell drága, 11 A-es műszerbiztosítékot vásárolnunk és nincs szükség a műszer megbontására sem.

A DMM kezelőfelülete nagyon egyszerű és jó kezelhetőséget biztosít. Vegyük sorra a műszer előlapján elhelyezett gombokat és opciókat, de előtte egy gyors körültekintés a kijelzőn megejelenített információkról:

A bejegyzésben található képeket a web-es felületen keresztül mentettem le a DMM-ről. A képek azt mutatják, amit a DMM a valóságban is kijelez.
10 V-os méréshatárnál a műszer még ad nekünk némi teret, így a 10 V-nál nem sokkal magasabb feszültség értékeket még 5 tizedesig tudjuk vizsgálni, a 10 V felett adott 4 tizedes helyett. A "+10.21146 V", amelyet a műszer jelenleg mér, egy LM399AH-val, általam épített referencia feszültség. Egy éjszaka folyamán gyűjtött 10 000 mintából A legalacsonyabb és legmagasabb érték "+10.211441 V" és "+10.211461 V". Ez cirka 20 µV ingadozást jelent. (Az adatokat a BenchVue szoftverrel log-oltam, ezért 6 tizedesig vannak kijelezve.) 

A mérés alatt nem monitoroztam a hőmérsékleteket, így nem tudom, hogy a közel 3-5 °C hőmérséklet ingadozás a külső, általam épített, vagy a belső referenciára volt nagyobb hatással. Érzésem szerint a saját referenciám lesz a ludas, mert a használt ellenállások közül 2 db, fontos ellenállás is 50 ppm/°C-os, a kívánaotosc 5-10 ppm/°C helyett. Ne tévesszen meg senkit, hogy a feljebb taglalt 5 tizedes helyett 6-ot jelzek a mérések esetében! Ezeket az adatokat a műszer memóriájából nyertem ki és meglepetésemre 10.xxxxxx-ig nem ugrál az utolsó tizedes, hanem teljesen értelmezhető adatot mutat.
Célom egy 1 V körüli referencia építése a későbbiekben a 10 V helyett, amely a mai világban már igazából kicsit idejét múlt referencia tartománynak számít…

A műszer alap beállítással a kijelzőjén nagy számokkal mutatja a mért értéket (jelen esetben feszültséget), mint a fenti képen is látható. A jobb felső sarokban jelzi ki, hogy az első (Front) vagy a hátsó (Rear) bemenetet vizsgáljuk éppen. Az alsó, szürke sávban lévő opciós lehetőségek mindegyike alatt egy-egy gomb található, mellyel a felette kijelzett paramétert tudjuk módosítani. A jelenlegi képen balról jobbra haladva:

Range (Tartomány) – Aperture (PLC választás – később kitérek rá) – Auto Zero (Automata nullázás) – Input Z (Bemeneti impedancia) – DCV Ratio (4 vezetékes mérésnél arány vizsgálat).

Az opciók vizsgálata (ismét a teljesség igénye nélkül).:

Range (Tartomány): A kijelző alap állásánál ha megnyomjuk a Range funkció alatti gombot, akkor a műszer kijelzi a választható mérési tartományokat melyek Auto – 100 mV – 1 V – 10 V – 100 V – 1 000 V lehetnek.

A mérési tartomány automatikus módban történő kiválasztása meglepően gyorsan megy végbe. Többnyire gyorsabban jeleníti meg a mért adatot a műszer, mintha kézzel választanánk tartományt. (A gyors nagyjából azonnali megjelenítést jelent.)

Aperture – ("mérési sűrűség")

Sokat töprengtem, hogy mire fordítsam az Aperture szót. A fotótechnikában jártasak tudják miről van szó (Blende) de bevallom őszintén, hogy nem jutottam dűlőre a megfelelő szó kiválasztásával. Talán a „mintavételezési sűrűség“ lenne a megfelelő kifejezés. A mértékegység nPLC azaz number of Power-Line-Cycles. Az 50 Hz-es hálózaton az 1 nPLC-s mérési beállítás 20 ms alatt végzi az első mérést, 10 nPLC esetén 200 msec, és így tovább. Az nPLC változtatása elsősorban AC-zaj kiküszöbölésére szolgál a méréseknél. Ha a DC mintavételezés sebességét „szinkronizáljuk“ az 50 Hz-es hálózattal, akkor ki tudjuk küszöbölni a zaj okozta mérési anomáliákat. Ha a zaj a hálózat felől érkezik, akkor 1 nPLC-s mérés felett ezt ki tudjuk szűrni a mérésből. 

Ezen a videón az Agilent bemutatja, hogy milyen eredményt lehet elérni helyes PLC beállítással.

Auto Zero (Automatikus nullázás): Az Auto Zero bekapcsolásával érhetjük el a legpontosabb mérési eredményt, de ennek ára van, mégpedig az elvégzett mérés sebességére vetítve. 

Input Z (bemeneti impedancia): Egyértelmű, hogy mire szolgál, de a cikk második felében mutatok mérési adatokat különböző bemeneti impedanciával készítve. Általános esetben teljesen megfelel a 10 MΩ-os bemeneti impedancia üzemmód. Az impedancia elég magas, hogy minimálisan terhelje csak a mért áramkört, de még elegendő ahhoz, hogy a mérés megfelelően stabil legyen. A HighZ üzemmód >10 GΩ bemeneti impedanciát jelent. Később egy CR2032, 3 V-os elemen a BenchVue szoftverrel bemutatom, hogy mit is eredményez ha a műszer belső ellenállása megváltoztatja a mért áramkör működését.

DCV Ratio (DC Volt arány): A műszer rendelkezik egy úgynevezett Sense bemenettel, amelyet 4 vezetékes ellenállás méréshez, vagy akár DCV arány méréshez is használhatunk. Ha a mérővezeték-párt csatlakoztajuk a DCV bemenetekhez, majd a Sense vezetékeket a Sense bemenethez a képen jelzett módon, akkor a két bemenet eltérésének arányát vizsgálhatjuk meg. A Sense bemenet a “DCV2″-nek lesz a referencia, az Input bemenet “DCV1″ pedig a a signal. Ratio = dc signal voltage/dc reference voltage, azaz DCV arány=DCV1/DCV2.

A Sense bement maximális feszültségi határa 12 V, de az input bemenet-korlát maximum 1 000 VDC.

Arány mérése Input és Sense bemeneteken keresztül:

A fenti képen egy 5 V-os feszültségforrást (labortápegység) kapcsoltam a DMM-re 4 vezetékkel. Mivel a kontakt pontok minősége és a mérővezetékek hossza (ellenállása) közel megegyezik, így nem tapasztalható komolyabb (1:1,000001) aránybeli eltérést a két bemenet mérése között.

Probe Hold: Hasznos funkció. Ha egy, vagy több mérőpontról szeretnénk különböző méréseket ideiglenesen tárolni, akkor ennek a funkciónak a bekapcsolásával megtehetjük (a Shift + Single gomb megynomásával érhető el).

Frekvencia mérés: Pontos, amennyire egy DMM-nek frekvencia mérés esetén pontosnak kell lennie. Csináltam két összehasonlító képet. Az Agilent 33120 funkció generátor nem kalibrált, így nem tudom melyik a pontatlanabb. Már ha ezt jelen esetben pontatlanságnak nevezzük.

Demo és Help: Amikor először indítotam el a DMM-et, volt egy olyan érzésem, hogy a sok jó funkció betanulása biztos nehézkes lesz és lassú. Nyílván minden funkcióját én sem használom a műszernek, de ami biztos, hogy szinte minden lehetősége gyorsan kipróbálható és könnyen értelmezhető eredményt produkál. Nagy segítség kezdésnél a Demo Manager és a Help, amit a grafikus kijelzőnek köszönhetően rendesen átláthatunk. Az a pár alap DEMO teljesen hasznos lehet kezdéshez, hogy legyen egy kis elképzelésünk arról, hogy mi merre található. A Demo szépen végigvisz pár bemutatón ahol folyamatosan írja, hogy mikor, mit nyomjunk a menükben.